Katolikus Magyarok Vasárnapja, 1965 (72. évfolyam, 9-49. szám)

1965-04-25 / 17. szám

1965 április 25. Húsvéti népszokások Nagy- Magyarországon Csanádapácán nagyszer­dán és nagycsütörtökön dél­után, mikor a pap a “Mi­serere­mei” kezdetű zsol­tár után annak jeléül, hogy a jeruzsálemi templom kár­pitja Jézus halálakor ketté­repedt, megütötte könyvével az oltár lépcsőjét, a nép bo­tokkal esett a padoknak és azokat néhány másodpercig püfölte. Ilyenkor megverik a Pilátust, amiért Krisztust elárulta. A lármázás szokása húsvétkor más megokolás kapcsán is szerepel és a Pi­látus vagy gyakrabban Ju­­dás kikergetése, elpusztítása a húsvéti tüzeknek gyakori­­ velejárója. Németprónán megkötözték a harangokat és tompán zú­gó kereplő hang hívta a né­pet az angyali üdvözletre. Jobban hívta, mert hallha­tóbban jelezte az időt a gyer­mekek kedvelt nagyheti já­tékszere, a “Klopatsch” azaz a csengetyűt pótoló kala­pács, a forgattyú és a kerep­lő. Mikor a torony kereplője megszólalt, rákezdték a gye­rekek is és folytatták, míg csak el nem fáradták. A lár­mázásnak ez a módja egy­házi talajon keletkezett nép­szokás. A harangok ilyenkor Rómába mentek, vagy Krisz­tussal együtt maguk is meg­haltak és az egyház már igen régen kereplőkkel meg más szerszámokkal pótolta a harangok szavát. Innen az­után átvették a szokást az is­kolásgyermekek. Közeli rokon volt evvel és mégis egyelőre meghatároz­hatatlan eredetű a lármázó, bajelhárító szokásoknak egy másik csoportja. Felső-Pfalz­­ban ilyenkor a gazda hatal­masat ütött az ekealakú tus­­kókra, bevágta őket a földbe, hogy távoltartsa az egereket, vakondokat. Ugyanezt a szo­kást Karlsbad-Duppau tájé­kán is meg­találhattuk,­­ csakhogy itt a háziasszony verte a tönköt a küszöbre. A gazda meg Grafenfriedben a kulcsokkal csörgött minden­felé, hogy egeret, békát tá­­voltartson a háztól. Ezek alapján kiegészíthet­jük a göcseji népszokást egy olyan mozzanattal, amelyről forrásaink nem tudnak. Gön­czi ugyanis elmondta, hogy nagypénteken egyesek a há­zat kora hajnalban kezükben pálcát tartva körülfutották, hogy a lakást az alkalmatlan állatoktól, rovaroktól meg­szabadítsák. A ház kerülése közben azt mondta az illető: — Patkányok, egerek, csó­tányok, poloskák odamenje­tek, ahol füstös kéményt lát­tak. A pálca eredetileg való­színűleg arra való volt, hogy csapkodjon vele. Körmöcbánya tájékán a kulcsokkal csörömpölve ker­getik ilyenkor a “kígyót, békát.” Aki a népszokást nem ismerte, teljesen értel­metlennek találhatta a híres népdalt: “Nagypénteken mossa holló a fiát. Ez a világ kígyót, békát rám kiált.”­­ Egyelőre csak azt látjuk, hogy mi köze a nagypéntek­nek a kígyóhoz, békához, de ha a román meg a ruthén szokásokat is tekintetbe vesz szük, megértjük a “rákiál­tás”, azaz voltaképpen kikiál­tás értelmét. Mezőörményesen ugyanis az volt a szokás, hogy a le­­pények, leányok csinytevé­­seit bejelentették a cigány­vadjának. Nagyszombaton azután a vajda felmászott egy vadkörtefára, a haran­gok megkondultak és a tőkét verték. Következett a kikiál­tás, tréfás felsorolása minden huncutságnak, amit azután a vajda rovásra vett. Hátszegen és Balázsfalván ilyenkor tüzes szalmacsóvá­kat lóbálnak és tüzes kereke­ket eresztenek le a völgybe. Ilyenkor kiáltják ki a “bo­szorkányok” kártételeit is. Félegyházán a rendetlen, piszkos emberre mondták: — Te nagypénteki mosdat­tam. Nagyszombaton, mikor a harangok újból megszólalnak a gyerekhad csengetyűvel, kolomppal körülszaladja az udvart, kimegy az utcára és űzi a kígyót, békát. — Kígyó, béka, kígyó, bé­ka. Távozz el a háztól. Úgy látszik, a hamisságok kikiáltása azonos a kígyók, békák rákiáltásával, vagyis a kígyók-békák maguk a “materializált” hamisságok. Zalaegerszegen divó “sánc­­regement” nyilván ezt a hús­véti lármát egyesítette az ilyenkor szokásos határkerü­léssel. A városon és a hatá­ron végigvonult a puskadur­­rogtató, doboló sereg. Állító­lag hajdan, a törökökön ara­tott győzelem emlékére vo­nultak fel, de ez csak helyi magyarázat volt. A húsvéti ünnepélyes lo­­vas-processzióktól egyszerű kirándulásig a szokásnak mindenféle árnyalata kimu­tatható. Kecskeméten húsvét máso­dik napján a lakosság legna­gyobb része a Mária-kápol­nához gyűlt össze. A gyüle­kezés neve “Emmaus” volt A feltámadt Megváltó az Emmausba menő két tanít­ványnak jelent meg. Ugyan­így nevezték Oldenburgban azt a szokást, hogy a halot­takért húsvét másodnapján mondtak imát. A székelyeknél húsvét szombatján este összegyűltek a legények és ifjabb házasok hogy a határt megkerüljék a határhalmokat megújítsák, a forrásokat megtisztítsák, a mezőkre áldást és az égi csa­pások elhárítását kérjék. Néha az egész határt megke­rülték, néha csak a vetésker­tet, mindenütt imádkoztak a termésért. Nem véletlen, hogy Kecs­keméten éppen ilyenkor dí­vott a lóverseny, mert a hús­véti határkerüléseknek álta­lában fontos része volt a ló háton való nyargalás. BHHKHatiHBan­­c Románia tárgyalni akar, de Kádárék kétszínűsége intő jel (Folytatás az első oldalról) Megsértették a római Pápai Magyar Egyházi Intézet ügyé­ben létrejött megállapodást. Nem vették figyelembe a magyar püspökök jogait. Az állami egyházügyi hivatal ma is beavatkozik az egyház belügyeibe. Felforgatja az egyházmegyéket és a fokozza a békepapok egyházellenes tevékenységét. MINDSZENTY BÍBOROSNAK VAN IGAZA A részleges megállapodás aláírása óta eltelt hét hónap alatt Kádárék mindent megtettek, hogy a Vatikánt kiábrán­dítsák és saját megbízhatatlanságukat az egész világ előtt bizonyítsák. A tények arról tanúskodnak, hogy Kádárék azt sem képesek felfogni, mit jelent a világ első erkölcsi hatal­mával szemben eddig tanúsított magatartásuk. Ilyen körülmények között a világ könnyebben belátja, mennyire igaza van Mindszenty bíborosnak, amikor teljes re­­habilitásához ragaszkodik és amikor ezt teszi, nem saját sor­sára gondol, hanem a magyar katolikus egyház eltiport jogai­nak helyreállítását követeli. "Én vagyok a feltámadás és az Élet, aki hisz énbennem, ha meghal is él." János 11 :25. Mély fájdalommal tudatjuk, hogy a legszeretőbb férj, apa, testvér, vő és rokon Dósa József volt repülőszázados, a Syracuse-i egyetemi könyvtár bibliográfusa, aki Erdélyben, a Hunyad megyei Szász­városon született, 52 éves korában, boldog házasságának huszadik évében, 1965 március hó 31-én este 10 órakor váratlanul elhunyt. Drága halottunkat 1965 április 3-án, a Presbiteriánus Egyház szertartása szerint a Syracuse-i Oakwood N.Y. temetőben helyeztük örök nyugalomra. NYUGODJÉK BÉKÉBEN! Dósa Józsefné M. Dósa János dr. szül. Leszlei Márta Aranka felesége László Kálmán Julia Dósa József Dénes fia testvérei NIAGARA FALLS MAGYAR HANGJA "Niagara Falls Magyar Hangja" minden vasárnap este 6-7-ig közvetíti műsorát a CHVC rádióállomás 1600 méteres hullámhosszán. A magyar adás vezetőjét TÓTH JÁNOS, 779 St. Paul A­ve., Niagara Falls, Onth Canada. Telefont Elgn 4-5798. Havassy Mimy meghalt Tragikus hirtelensé­g­g­el költözött el az élők sorából március 25-én Havassy Mimy. A két háború közötti magyar operettvilágnak egyik neves, tehetséges és sikeres prima­donnája volt. Szeged, Debre­cen, Miskolc, Pécs, Kecske­mét, Budapest, az ország majdnem minden nagy vá­rosa tanúja volt sikereinek. 1947-ben került Amerikába. A színpadhoz haláláig hű maradt. Amerikában Mikó István, Zilahy Sándor, Petry László színtársulatában ját­szott, éveken keresztül. Az idei New York-i márciusi em­lékünnepély egyik művésze volt, örökre emlékezetes ma­rad utolsó szereplése, amikor elénekelte: “Szegény székely nép, Téged vihar tép ...” Bár a műsor utolsó száma volt, amikor a közönség már fáradt, frenetikus tapsot ka­pott. A közönség ráadást kö­vetelt. Havassy Mimy eléne­kelte kedvenc dalát: “Giling,­­ galang, szól a harang ...” Könnyezett a művésznő, könnyezett a közönség. Ez volt Havassy Mimy búcsúja közönségétől, az amerikai magyarságtól. GY­ÓGYSZERSZ­ÁLLÍTÁS EURÓPÁBA ÚJ OLCSÓ ARAKI Minden gyógyszert receptre vagy recept nélkül garancia mellett repülővel szállítunk. Gyógyszerekhez magyar nyelvű utasítást mellékelünk. Zoltán Reichman Inc. 152t> First Ave., New York 21, N.Y • Telephonéi TR 9-3980. • KATOLIKUS AGYAROK VASÁRNAPJA Perek a rák-gógyítás Amerikában nagy izgalmak között most flyik egy jugo­szláv orvos per, akit egy ame­rikai neves pr­psszorral együtt azzal vádolna hogy értékte­len és hatástlan gyógyszert adtak el a ráks betegeknek. Érdekes, hogy majdnem ugyan­ez a per folytatódott Európá­á­ban is, ahol egy nyugatnémet­­országi magánklinika igaz­gató főorvosát és tulajdono­­sát el is ítélték. A­ tulaj­donos és igazgató főorvost Issels dr.-nak hivják és még 1960 őszén tartóztatták le az­zal a váddal, hogy helytelen kezeléssel rákos beegek halá­lát okozta, illetve meggyorsí­totta halálukat. A orvosnak ezenkívül csalást­­ a szemére vetettek, mondván hogy hamis reményeket keltet­t gyógyu­lást kereső betegekben. 1961-ben egyévi börtönre ítélték, fellebbezésére azonban a leg­felsőbb bíróság megsemmisítet­te az ítéletet, s új eljárás foly­tatására utasította a müncheni bíróságot. A második Issels­­per, amely idén októberben kezdődött, valóságos orvos­kongresszussá vált, mert a vád és a védelem által megidézett orvosszakértők erős szócsatá­kat vivtek a tárgyalóteremben. Az úgynevezett hagyományos irányzatot képviselő professzo­rok azt hangoztatták, hogy a rák csak sebészi beavatkozás­sal, illetve besugárzással gyó­gyítható. Más szakértők vi­szont — köztük dr. Kiss Ferenc budapesti professzor is — Is­sels védelmében léptek fel és rámutattak, hogy a rák­ az egész szervezet betegsége, s Issels "belső terápiája” új lehe­tőséget tárhat fel a rákos be­tegségek gyógyításának terüle­tén. A bíróság felmentő ítéle­tében hangsúlyozza, hogy to­vábbi tudományos kutatások­nak kell kimondania a döntő szót. Vissz az örök alapokhoz! II. JASZOVSZKY JÓZSEF HOSSZÚ ÉVEK MEGPRÓBÁLTATÁSAI, szenvedései, kudarcai és csal­ásai meggyőzhettek arról, hogy új élet, er­kölcsi megújulási világtól, anyagiaktól, háborúktól és forra­dalmaktól nem itélhető. Nincs boldogság, nincs kiegyensú­lyozott élet a léek megújulása, a lélek forradalma nélkül. A lélek forradalma pedig nem más, mint állandó visszatérés az örök alapokhoz, l­ista oda, ahonnan az élet kiindult. Hol van­nak és mik azok az ürök alapok? A mi diadalmas világnézetünk, a kereszténység világosságot dérít rájuk. Úgy, miként az ész, az értelem a nutanatikai és fizikai alaptörvényekre. A fizikában világosan látjuk: A világmindenségben törvények uralkodnak. Benne az egyensúlyt a vonzó és taszító erők adják. De honnan vannak­­ törvények? Az élet titka a tudományban nagy kérdés. Valóim titok: Misztérium. Az ember lelki vilá­gában is törvények uralkodnak. Azokra is részben az értelem vet fényt. Csak régben! De ott segítségünkre jön a belső meglátás: az intvicit és magának a Teremtőnek a kinyilatkoz­tatása. A misztériumt megoldja a nagy és örök igazság: Van Isten! És a nagy te­nelmi tény: Isten szólott a világhoz. Amit önmagunktól csak írtünk, az a kinyilatkoztatás fényénél ra­gyogó felismerés: van lélek és az halhatatlan. Van örök élet. Az élet titka az ö­ökévalóságból ered. Isten, az abszolút Ér­telem fogalmazta meg, kivitelezte és teremtette a világot. Az egész világ mind még az ő műve. Határát mi ésszel fölfogni nem tudjuk. De a­zt tudjuk, mi van azon túl. Az Isten! A te­remtés célja. Gazölataink csak ott tudnak megpihenni. És mi gondolkodó lélek Vagyunk. Az embernek vannak vágyai és érzelmei. A bdogságra vágyik. Végső céljában egyensúlyt akar test és lék között. Vágyaiban harmóniát az isteni akarat és saját lénye érint. Van szabad akarata, Isten felé valóban szabad. Bár Isten a célja és létezése értelme az Isten szolgálata és dicsősége, mégis ellenne mondhat rendeltetésének. Akkor beáll a krízis.Ida nem szolgálja az isteni elrendelést, meg­bontja fényébe­ az egyensúlyt, zűrzavar támad. Ez a bűn. A bűn nyomában kezdetben azonnal föllobban a gyötrődés tüze. Ha továbbra is vétkezik, tehetetlenségében fellázad az Isten ellen. S harcolsz Isten ellen. Gőgben, természetellenes élet­stílussal. S mi­­ vége? A vége a halál! De a halál nem min­dennek a vége. A lélek halhatatlan. Ez a halál így örök kár­hozat. Túlvilág öntudatos élet Isten nélkül. Valami örök bor­zalom: Élet Isten nélkül! Hát nem éri meg, hogy Isten nélkül éljünk itt a fődön. Nem dacolhatunk az Istennel. Mi vala­mikor nem volunk. De Isten mindig létezett. Az Isten örök l­ényét a mi eonenzióinkban ki nem fejezhetjük. Felfoghatat­­annak látszik, de Isten nem teremtett lény! Csak a teremtés­ben van fizika, k­itatematika. Isten mindenek fölött van! A FÖLDI BOLDOGSÁGHOZ ÉS AZ ÜDVÖZÜLÉS­HEZ EGYARÁNT A LEGFŐBB ALAP ÉS KÖVETEL­MÉNY! HISZÜNK ISTENBEN. A hit egyedül üdvözít, mondja már Szent Pál. Az, aki nem hisz, elkárhozik. Hit nélkül nem lehet jót v­elekedni. Mert van kisértés ... A gonoszság megelevenítője:a gonosz lélek erősebb a gyönge emberi aka­ratnál. Ha készlelmeskedek mindig legyőz. Mindig a rosszat választom, a bűnt! S a bűn a halál falánkja. Érzem. Szenvedek miatta. Vágyára tehát, mielőbb szabadulni a bűntől, a bűntu­dattól. A bűnben nincs boldogság. Mielőtt elkövetném, a kisértés illúziókban ringat. Gyönyörrel csábít. De a bűn után a kisértő cserben hagy. Képtelen boldogítani. A bűntől egyedül a hit szabadít meg. Hiszek Istenben, a mennyei Atyában, ki megbocsát. A­kinek gyakorlati követelményei vannak. Nem elég csak mondani: Atyám, Atyám! Cselekednünk kell a hit szerint. A hit megköveteli, hogy engedelmeskedjünk az Isten akaratának. Mi az Isten akarata? Nem más, mint az Ő saját dicsősége. Miért? Isten a Teremtő Abszolút Lény. Nélküle nincs magyarázat a lét nagy kérdéseire. Nélküle nincs fejlődés, nincs boldogság. Minden boldogság titka és beteljesítője az Isten. Ez nem túlvilági abszolút tirranizmus. Ez a boldogság feltétele. MOST MÁR MIKÉPEN TUDJUK MEG, MI AZ IS­TEN AKARATA? Miképen hozta azt öntudatunkra maga az isteni kinyilatkoztatás? Szent Pál azt mondja, sokféle módon szólott az Isten az emberhez. Már maga a természet hangos hirdetője Isten létének. A természet törvényeibe íratlanul bele van írva: Imádd az Istent! Imádd és szeresd Őt. Szolgálj Neki. Szeresd felebarátodat! Ne tedd másnak azt, amit magadnak sem akarsz tenni. Légy mértékletes mindenben. Légy mások életének az oltalmazója. Tiszteld szüleidet. Igen, halhatatlan lelkünk mindenképen felébred Isten akaratának a tudatára. A lélek keresi az Istent. Szomjúhozza. Nagy, pogány filozófusok mily remekül gondolkoztak a végtelen nagy Istenről! Mégis valami, a nagy titok, a bűn elhomályosítja az értelmet, meg­csonkítja az akaratot. S úgy tűnik fel néha a homályban, az értelem elsötétülésében, hogy nincs Isten. Az esztelen mondja szivében. Nincs Isten. Ezért szükség volt arra és szükség van ara hogy Isten maga szóljon a világhoz. Személyesen. És ő szólott is. Isten üzenetét a történelemben kinyilatkoztatásnak mondjuk. EBBEN A MI TÖRTÉNELMI IDŐNKBEN, mely talán nincs több mint harmincezer éves, először-e, avagy utoljára, nem tudjuk, de Isten szólott személyesen hozzánk. Egy bizo­nyosnak látszik s ma már hittétel is. Ezen a Földön Isten személyes kinyilatkoztatása e világ végezetéig szólóan utoljára történt. Miként a Szentírás mondja: Az Idők teljességében a mi Urunk Jézus Krisztusban. Őelőtte is szólott már Isten a próféták által. A próféták Isten előharsonásai voltak. Isten Lelke szólott a próféták lelke által. Jézus Krisztusban a meg­testesüléssel Isten megtapasztalhatóan, Atyaságának boldog öntudatával, élettársunk lett. Sok ezer éven át gyötrődött a világ reménytelenségben. Az emberi gonosz indulatok poklot csináltak a földből. A nagy világon sok országban még a jele sem látszott a vigasztalásnak. (Miként ma, ott, ahol a Ganges partján tehenekben tisztelik a megváltást.) A próféták kigyúj­­tották a megváltás fényeit és tolmácsolták az Isten üzenetét! Megváltó születik a világra.­­ A NYUGATI KULTURVILÁG SZÁMÁRA NEM ÚJ­SÁG. Valóban Isten beteljesítette ígéretét. A Megváltó eljött e világra és a megváltás édes valóság. Az anyagi jólétben megmámorosodott modern nemzedékek nem is realizálják és nem értékelik ezt, nincs az öntudatokban. Pedig a mai nagy kul­túra, lelki újjászületés, egyszóval a kereszténység kétezeréves óriási alkotása a mi Urunk Jézus műve. Olvassátok el az evan­géliumokat, Krisztus apostolainak a cselekedeteit, az Egyház nagy világtörténelmét, és látjátok: Isten maga jött le a földre, hogy megváltson minket. Megszabadítson bűntől, eltaszított­­ságból, az emberi zsarnokság uralma alól, és halhatatlan lé­nyünket öntudatunkkal odahelyezze, ahonnan létbe hívta: az örökkévalóságba, a halhatatlanságba. Krisztusban az Isten közel érzékelhetővé, láthatóvá, megtapasztalhatóvá lett. Nem­csak megteremtette az embert, hanem Krisztus emberségével lényébe dicsőítette. Ez a Jézus Krisztusban való inkarnációs misztériuma. Isten emberré lett, vagyis az emberi természetet halhatatlanná tette Jézussal és művével, a megváltással. JÉZUS VALÓBAN MEGVÁLTOTTA A VILÁGOT. Nélküle az ősbűn, mint átok, nem is szűnt volna meg. Borzal­mas ma is ott, ahol az ember nem kapcsolódik be a krisztusi megváltás művébe. De Jézus eljött és a világ új szint kapott. Nem siralom völgye a föld többé. Isten gyermekei lettünk, Jézus egyedüli és igaz megváltónk. Elsősorban természeténél fogva. Ő Isten az Istenből. Külön elmélkedésre való, hogy miként egylényegü­k az Istennel, bár igaz emberi természete van. S mint Isten az Istmből magára vállalt emberi művével miként tette jóvá a végüién sérelmet az Isten ellen... Élete, kereszthalála tökéletes végtétel a sok emberi gonoszságért. Ilyet a világtörténelembe más valaki soha véghez nem vitt és nem is fog a világnézetéig. JÉZUS A MEGVÁLTÓNK örökségével és kegyelmi kihatásaival is. Ránk hgyta Egyházát intézményeivel és szent­ségeivel. Oly különös,oly természetfeletti ez a krisztusi Egy­ház. Még letöredezésesen is. Itt vannak az örök élet forrásai. Itt tisztultak meg és ma világosan felismerhetők az erkölcsi örök alapelvek, melykre ha ráállunk, valóban megújulunk és mint Isten gyermeke örök életre támadunk. Mi is lenne be­lőlünk, ha Egyház ne lenne? Hol őriznék meg az emberiség legszentebb áldozaté: Krisztus keresztáldozatának megújítását a szentmisében? Mi lenne a bűnben vergődő emberi lélekkel, ha feloldozást és granciát nem kapna a gyónás szentségében az Isten irgalmáról és megbocsátásáról? De van Egyház, van evangéliumhirdetés van ismeretünk, nemcsak fizikáról, az em­beriség harcairól a szabadságért hanem van ismeretünk az Istenről, jóságáról s arról, hogy ő a mi Atyánk. Van bűnbo­­csánat és van égi eledelünk. A kenyér színében (kémiai folya­matot felülmúló idényegüléssel) Krisztus embersége mint az isteni élet valósága és ez az isteni halhatatlanságnak belenyú­lása lényünkbe, lelkünkbe, testünkbe, így válunk a romlandó testünkből e vég elmúlása után megújult testtel és lélekkel örök és boldog öntudattá, ujjáteremtett isteni művekké. ÉLJÜNK TEHÁT AZ EGYHÁZ SZENTSÉGEIVEL Imádsággal és a megújult liturgiával koszorúzzuk meg ez életet. A Nagyböjt,­­ Husvét nagyon alkalmas arra, hogy hivatásunk öntudatára ébredjünk. Újjászületés az örök erkölcsi alapokhoz való visszatéés nélkül el sem képelhető. Az öntudatra való ébredést vássuk fel a mindennapi életben a hitből élő csele­kedetekre. Isenhit, Istenszolgálat, kisérje lelki megújulásunkért való küzdelmünket. Legyünk vallásosak. Úgy igazán! Minden­ben! Teljes szívvel és telje­s lélekkel! Patronánk a közkedvelt Stampai-imakönyv mintájára szerkesz­tett imakönyv, finom papíron, bőrszerű plastic fedéllel, sok imával és énekkel, középszerű betűkkel. Kapható Rev. Vincent Lényi, Box 227 Brookville, P. O. Barnegat, N.J. 08005, vagy Import Store, 256 Smith St., Perth Amboy, N.J. Ára $ 4.00. U.S.A.-n kívül $ 5.00. óhazába is küldhető. 3. oldal N­­­ ­ SZABADVÁLASZTÁS, ÉPÍTŐANYAGOD AUTÓK, IPARCIKKEK STB. UtaZáSok REPÜLŐ- •¡ HAJÓJEGYEK, ÚTLEVELEK S* VÍZUMOD MAGYARORSZÁGI LÁTOGATÁSOK és OTTHONI HOZZÁTARTOZÓK KANADAI LÁTOGATÁSÁNAK INTÉZÉSE.­­ GYÓGYSZERKÜLDÉS TUZEX CSEHSZLOVÁKIÁBA KÖZJEGYZŐSÉG | HITELESÍTÉSED FORDÍTÁSOD GARANCIA ÉI MEGHÍVÓ LEVELEK INTERNATIONAL A­GENCY SERVICE 387 SPADINA AVE. • TORONTO 2B, CANADA TELEFON: WA. 2-1014 • WA. 2-1458

Next