Katolikus Magyarok Vasárnapja, 1971 (78. évfolyam, 1-50. szám)
1971-10-31 / 42. szám
október A C.M.A.C. híres Labdarúgás CMAC — Corenese 14:1 A bajnoki évad utolsó mérkőzését vízipoló eredménynek is beillő gólaránnyal nyertük az olaszok ellen. A tavaszi fordulóban saját pályájukon is 5:1 arányú győzelmet könyveltünk el teljes csapatunk ellen, most kilenc emberrel játszották az első, és 10 játékossal a második félidőt. Szabó Laci a Liga bajnokságok történetében — egy mérkőzésen rúgott hét góljával — rekordot állított fel. A mérkőzés végig egyoldalú volt. Már a 6. percben vezetünk Szabó révén, 3 perc múlva egyenlítenek, 1:1 és utána az olasz kapust nagyon megdolgoztatják fiaink. A 16. percben Szabó baloldalról a jobb kapu sarkába ragasztja a labdát, 2:1. A 33. percben Kondár lövésébe egy olasz láb avatkozik, de így is a hálóba köt ki, 3:1. Öt perccel később Pitzer vállalkozik lövésre, 4:1. A félidő befejezése előtt két perccel Szabó beállítja az 5:1-et. , A második félidő 10. percében Pitzer tálal Szabó elé és már 6:1. Újabb 10 perc múlva Faragó szolgálja ki Pitzert, most ő lő kapura, 7:1. Az ellenfél nem ad fel, de egy-egy vérszegény lefutásuk hol a biztos lábakon álló védelmünkön fut zátonyra, vagy jól védő kapusunk zsákmánya lesz a labda. A 26. percben Faragó 20 méteres bombája felső léc alatt fúródik a hálóba, 8:1. Sérüléséből alig felgyógyult Majoros rúgja a kilencedik gólt a 35. percben, 9:1. Négy perc múlva Szabó egyéni vállalkozásból szerzi a tizediket („csak” három ellenfélen kellett átmennie) 10:1. Az utolsó hat percben még négy gól esett, illetve rúgták az olaszok kapujába. Ebből egyet Zigi, kettőt Szabó és az utolsót kapusunk lőtte. Ez úgy történt, hogy kapusunk egyik játékosunkkal dresszt cserélt, és a bírónak bejelentve a csatársorba állt. A 13. gól kezdése után a labda hozzánk került, a kapuhoz közel átpasszolták kapuvédőnknek, ő kapura lőtt. A labda éppen a hálóba ért, mikor a bíró füttye a mérkőzés végét jelezte. A bravúros őszi szezon elég volt ahhoz, hogy csapatunk a Major Liga 11. helyét elfoglalja az Intern Italia mögött. Az emigrációs magyar labdarúgó sport eddig szerepelt egyik legjobb csapatát üdvözölhetjük a CMAC színeit képviselő játékosainkban: Bacsa, Faragó, Gyékényesi Bandi és Pali, Jakab, Majoros, Pelsőczy, Pitzer, Salvador, Szabó Laci, Szabó Vince, Varga, Zigi. Köszönet a kicsiny, de lelkes szurkolótáborunknak, Háberman József intézőnek, Pitzer Bandi edzőnek és a sportszerető, sportemberekből álló igazgatóságnak. Második csapatunk 3:2 arányban vereséget szenvedett. Ifjúsági csapataink a Walton Hills együttesei ellen nyerték meg mérkőzéseiket. B. csapatunk 4:0, C. 2:1 és C.II 3:0 arányú győzelmet arattak. Még két mérkőzésünk van hátra. B. csapatunk lehet első, de negyedik is a szoros mezőnyben. A fiatalok jó felkészítéséért elismerés jár Ilkanich, Nagy edzőknek és az egész szakosztály „mindenesének” Elek Kálmánnak. Az 1971-es Cserkészbál bejelentése A MAGYAR CSERKÉSZ SZÖVETSÉG nevében a Szövetség nagytanácsának elnöksége: Dr. Eckhardt Tibor, tb. elnök, Gr. Révay István elnök, Porzelt Pálné, a hölgybizottság elnöke, Dr. Henkey Károly alelnöki valamint a nagytanács .tagjai: Msgr. Dr. Ádám György, Bakács Lajos, Dr. Bárdos Tamás, Ft. Dr. Bátori József, Nr. Dr. Béky Zoltán, Borhy Zikely József, Dr. Berchtold László, Eszenyi László, Fodor Miklós, Ft. Dr. Gácsér Imre, Gr. Hoyos János Dr., Hutyra Téglássy Tamás, Dr. Kolossváry Béla, Dr. Lelbach Antal, Majthényi László, Németh Nándor, Pál G. András, Papp Rémig, Pokorny László, Dr. Pulváry Károly, Dr. Sass-Kortsák Endre, Msgr. Szabó János, Szaday Tibor, Ft. Szent-Iványi Sándor, Pr. Teleki Géza, Dr. Vareska György, Ft. Varga Andor ,,örömmel jelentik, hogy: a Magyar Cserkészet úgy szellemben, pont létszámban tovább fejlődik, erősödik: az 1970/71-es jubileumi táborozások úgy a magyarság körében, mint nemzetközi vonalon új, értékes kapcsolatokkal gazdagították cserkészetünket: a magyar iskolaoktatást — új feladatot vállalva — igen jó eredménnyel magyar cserkészek vezetik sok helyen (Pittsburgh, Philadelphia, Buffalo, stb.); magyar érettségi előkészítő tanfolyamaink jelenleg négy világrész 18 városában működnek; aMagyar Cserkészet szilárd erkölcsi alapja eddig megvédte ifjúságunkat a legújabb kinövésektől és a negatív életszemlélet veszélyeitől. Eredményeink mellett gondjaink is vannak. Építenünk, fejlesztenünk kell intézményeinket, szervezetünket. Legégetőbb problémánk a Fillmore-i Cserkészparkban állandóbbelhelyezés létesítése a már 4 éve fennálló iskolatábor részére. "Többszáz gyermekbe oltotta be ez az iskolatábor a magyarság szeretetét. Ezt a munkát szeretnénk tovább folytatni. Az 1971. évi Cserkészbál jövedelmét a cserkészet által fenntartott iskolák könyvvel való ellátására és iskolatáborok fejlesztésére tervezzük felhasználni." KKA Pénzküldés és szabadválasztású árucikkek, öröklakás, autó, háztartási felszerelések, életjáradékbiztosítás VIRÁG és koszorú küldés, sírápolás, sírkövek TUZ EX Pénz és csomagküldés Csehszlovákiába ROMÁNIÁBA Pénz és csomagküldés, Kelet-Németországba és Lengyelországba úgyszintén GYÓGYSZERKÜLDÉS a leggyorsabban KÖZJEGYZŐSÉG: hitelesítések, fordítások, garancia- és megbízólevelek CSOPORTOS ÉS EGYÉNI UTAZÁSOK KEDVEZMÉNYES ÁRON Útlevél—vizum—hotelfoglalás, autóbérlés. Repülő- és hajójegyek részletre is. — Hozassa ki rokonait látogatóba. FORDULJON BIZALOMMAL HOZZÁNK HIVATALOS MAGYAR UTAZÁSI IRODA TRANS EX Toronto, 4. Ont. 424. Bloor Street Tel.: 923-1193, 923-1194 West KATOLIKUS MAGYAROK VASÁRNAPJA ’’Szabadságot mindenkinek” A Volt Magyar Politikai Foglyok Szövetsége jelenti, hogy még ez év elején kéréssel fordult a dániai Szabadságot Mindenkinek (Freedom for All) Bizottsághoz és a szabad magyar sajtón keresztül az egész emigrációhoz, hogy nyújtsanak segítséget a Magyarországon bebörtönzött politikai elítéltek és a Szovjetunióban internálótáborokban sínylődő elhurcoltak adatainak összegyűjtése terén, hogy azok szabadlábra helyezéséért interveniálhasson. Ennek a nemes akciónak részeként a dániai bizottság, illetve annak a keleteurópai politikai menekülteket egyesítő nemzetközi szervezete, a Common Committee of East exiles in Denmark, Gemeinsamerrat für Ost-Exilen in Dänemark. (Postbox 1035 DK-1007 Copenhagen , Denmark c/o Ernő Eszterhás) 1971. október 19- én levelet intézett Willy Brandt nyugatnémet kancellárhoz, amelyben a kommunista országokban és azon belül Magyarországon szabadságuktól megfosztott politikai foglyok tragikus sorsára hívja fel a figyelmet és meg kívánja nyerni a kancellár támogatását az értük indított mozgalom érdekében. A levél többek közt felkéri a kancellárt, ha a szovjet és a többi keleteurópai kormány után a magyar kormánnyal is tárgyalásokba bocsátkozna, ne hagyja számításon kívül a bebörtönzött és deportált politikai rabok kérdését, akik közt — a már eddig összegyűjtött adatok szerint — több nyugatnémet állampolgár neve is fellelhető. Tudott dolog, hogy az 56- os magyar forradalom leverése után Magyarországról ezrével deportáltak elfogott szabadságharcosokat és találomra összeterelt békés polgárokat a Szovjetunióba. Az Egyesült Nemzetek 1056. november 21-én hozott 1127. számú határozata kötelezte ugyan a Szovjetuniót, hogy ezeket az elhurcoltakat küldje vissza Magyarországra, de ez csak részben történt meg és tudjuk, hogy még ma is sokan sínylődnek távoli szovjet börtönökben, szibériai internálótáborokban. A forradalom után Magyarországon bírói után elítélt és még ma is börtönben tartott politikai foglyokról meglehetősen pontos névjegyzékek állnak a Bizottság rendelkezésére s ezeken a most kezdeményezett AMNESTY INTERNATIONAL mozgalommal remél segíteni. A levél végén utal Willy Brandt előnyös helyzetére és most kialakult politikai kapcsolataira, melyeket az elítéltek és deportáltak érdekében kamatoztathatna. Ezekért kéri • Olvassuk és tanuljuk anyanyelvünk kifejező erejét és szépenszóló tisztaságát A MAGYAR NÉP BALLADAKINCSÉBŐL: Jáger Jóska Jäger Jóska nagy huncut vót, Míg ezen a világon vót, Felöltözött lány ruhába, Pipi piros rokolyába. Végigsétált a piacon, A piacon mint kisasszony, Bemegyen a szélső botba, válogat a viganókba. — Válogasson a kisasszony, Ne siessen olyan nagyon! — Sietek én, görög uram, Sokfelé van az én utam. — A szegedi akasztófa, Márványkőből van kirakva, Mig a töve ki se száradt, Jáger Jóska rajtaszáradt. Mezőtúr (Jász-Nagykun-Szolnok vármegye) Millen idők: Szegény turizmus (Lazítani azért nem szabad) A turista dollár a legjobb dollár, ugyanis azért nem kell anyagot, anyagi terméket adni, hanem csak vendéglátást. És hogy a diktatúra dollárhajszájában a vendéglátás meghatározását meddig terjeszti ki, azt jól láttuk a magyarországi turista filmben, amelynek címe ez volt: „A veréb is madár ...” A filmben mutatott magyar leányoknak és asszonyoknak a képeit látva, láttuk, még turista ügyben is szólni kellene az emberi jogokról . . . Dehát a turista olyan madár, akit meg lehet kopasztani és erre minden módszer jó. De ugyanezt mondják a szűkszavú jelentések a helyszíni, balatoni, turista tapasztalatokról is. Ormos Béla budapesti fényképésznek — például — Almádiban, a Kállai Éva utca 12. szám alatt van egy háromszobás nyaralója három helyiséges, pontosabban „háromlyukas” udvari melléképülettel, az udvaron fenyőfával. (Nem véletlenül említjük a fenyőfát, mert a fa is fedélül szolgál.) Ormos Bélánál — a nyaraló egyetlen szobájának kivételével, ahol ő maga lakik — szinte minden talpalatnyi hely foglalt volt a nyáron. Mégpedig: a villa két szobájában három Nyugat-Németországból jött család hét tagja lakik. Az udvari melléképület három helyiségében három nyugatnémet, három Kelet-Németországból érkezett és két magyar vendég nyaralt. A főépület pincéjében egy magyar házaspár kapott szállást. Az udvaron, egy sátorban egy budapesti fiatalember, a fenyőfa alatt, a puszta földön, egy plédbe burkolva hárman aludtak. (Mint mondják: a harmadik „kemény” éjszaka.) A főépület mellett a fák alatt, földre rakott szalmazsákok, széttiport szalma a puszta földön. (Ez utóbbi „reprezentatív” nyugvóhely még ki sem halt, egy lány és öt fiú aludt itt nyaralásuk idején.) Ormos elmondása szerint, akinek fedéle van a feje fölött az ötven forintot, aki az udvaron a földön alszik, 20 forintot fizet éjszakánként a szállásért. Ezek szerint csupán egyetlen éjszakáért a vendégek — a pince-, a mellék- és főépület lakói 850 forintot, a négy „udvaros" pedig 80 forintot — összesen 930 forintot fizettek. Balatonfüreden, a Rákóczi utca 8. szám alatt Huszár Imrér,é lakásán, az alagsori kis szobákban, ahol a legminimálisabb egészségügyi hygiéniai követelményeket sem biztosítja a tulajdonos, kilencen laktak. Öt állandó albérlő, akik személyenként 300 forintot fizettek havonta és négy üdülő vendég, akiknek szállásdíja egy éjszakára tíz forint volt. Fiúk és leányok vegyesen — közöttük két középiskolás diák — egy szobában aludtak.... (Huszárné havi bevétele ez adatok szerint körülbelül 2700—3000 forint.) Ormosnál és másoknál is szállást kapott közveszélyes munkakerülő férfi, prostituált fiatal lány. A diktatúrát is izgatja a szegény turizmus veszélye. A diktatúra aggodalmát a veszprémi NAPLÓ így fogalmazta meg: ,.Vegyesen laknak ezeken a helyeken nyugati és szocialista országokból érkezett külföldi vendégek, magyarok. A fellazítási politika nyugatibajnokai — bár nem nagy eredménnyel —dolgoznak még és módszereikben nem válogatósak. S ha nem is tudnak politikai zavart, kárt okozni, mégsem hagyhatjuk, hogy más vendégeinket esetleg zaklassák." ★ Igen , fellazítani azért nem szabad ... Női feledékenység — Kérek egy Acidum acetylosalycilicumot — fordul egy nő a patikushoz. — Acidum acetylosalycilicumot — csodálkozik a gyógyszerész. — Hiszen az közönséges aszpirin. — Olyan borzasztó! — mentegetőzik a női vevő. — A neveket mindig elfelejtem ... Ez is Budapest ma Budapesten mesélték. Régóta örülök, hogy bifokális szemüveget fogok kapni. Nem kell majd cserélgetnem, ha olvasok vagy messzebbre nézek. Csak egy ilyen bifokális üvegnek, különösen ha külföldi, meglehetősen hosszú a kivárási ideje. Elmondtam ezt a szemorvosomnak. — Hát ez igaz! De tudja mit? — válaszolta. — Mindjárt egy negyed dioptriával erősebb üveget írok fel magának. Ennyinél többel nem romlik a látása, mire megkapjuk a bifokális üveget! VASFÜGGÖNY SÓHAJOK • A kapitalista paradicsom azért egészségtelen, mert mindenki annyit ehet, amennyit akar — abból, amit szeret és elhízik. A szocialista paradicsom azért egészséges, mert mindenki, annyit ehet, amenynyit akar, abból, amit kap és nem tud meghízni.... • A párt magának nem kulcspozíciókat, hanem álkulcspoztokat követel, amelyből mindent ki tud nyitni magának. • Nyugati demokrácia az, amikor mindenki magáról beszélhet. Keleti demokrácia, amikor csak a párt beszélhet magáról. Késő bánat (Nyugdíjas-e a nyugdíja?) A Kádár János által elrendelt állami angyalcsinálás, az abortusz-rendelet következtében ijesztő mértékben mutatkozik a magyar nép elöregedése. Még Veres Péter kérdezte: ki fogja néhány évtized múlva eltartani az öregeket? A több millió, megölt magyar magzat hiánya már jelentkezik. Dr. Pogány György (magyarországi szerző) az öregedésről ezt írja: „ ... az öregedés társadalmi problémává vált. Hazánkban a nyugdíjasok és járadékosok aránya az össznépességben 1,6 százalék volt 1930-ban, míg 1969-ben 12,8 százalék. 1960-ban 4,4 milliárd forintot, 1969-ben 12,8 milliárd forintot fizettek ki részükre.” A diktatúra igen-igen rossznéven veszi ezt, mármint a kiadások növekedését, és a megoldást nagyon egyszerűnek találja. Amint a MAGYAR HÍRLAP véli: „A nyugdíjba vonulás lehetőségét biztosító korhatár egyre ritkábban azonos a munkaképesség lényeges csökkenésének korával.. . arra lenne szükség, hogy a munkaképesség valóságos és jogi határai kerüljenek közelebb egymáshoz ..." Ami ugyebár nem érthető másként, mint hogy az öregembertől, tehát a nyugdíjastól elvárja a diktatúra, hogy vegye fel ismét a munkát és dolgozzék, mert a diktatúra nem szeret hiába fizetni. Finoman szólva az öregek esetében: „a munkaképesség valóságos és jogi határai kerüljenek közelebb egymáshoz." Ami a legkönnyebb megoldás, ugyanis a munkaképesség jogi határait a diktatúra szabja meg. Levelekből, írja Rév. Szépe László MAGYAR BÖLCSŐDALT MINDHALÁLIG „Ember küzdj és bízva bízzál.” (Madách) a Bizottság a kancellár közbenjárását. A levél aláírói közt az alábbi magyar emigrációs szervezetek szerepelnek: Federation of Former Political Hungarian Prisoners (U. S. A. — Helcz Tibor), Verband Ehemaliger Ungarischer Politischer Gefangener (Svédország — Liszka Nándor), World Federation of Hungarian Freedom Fighters (London — Dálnoki Veress Lajos), Nemzetőr Hungarian Guardian (München— Tollas Tibor), Comité Hongrois de Liberation Nationale (Paris — Rigoni Ernő), M.H. B.K. Hungarian Veterans (Canada), American Hungarian Federation (U.S.A. — Dr. Nádas János), Fiia Ungarnas Sammanslutdng (Stockholm — Dr. Rezsőfi A.), Ungarnska Katolska Forening (Stockholm) és Ungarnska Fridetskamparnas Organisation (Svédország — Pákh Ervin). Nem az őszi, borongó hangulat fogalmazta, nem siránkozó tehetetlenség sugallta a kaliforniai édesanya tollába a következő sorokat:... „Abbahagyom a hiábavaló erőlködést. Feladom a küzdelmet. A gyermekeimet, unokáimat már nem tudom a jó után megtartani. Más világ ez ma. Amit mi jónak, szépnek vallottunk, azt ők kigúnyolják; amiről mi még suttogva sem mertünk szólni, könnyelműbb fiatal éveinkben, arról ők dicsekedve hangoskodnak ... Nem hisznek ezek már sem Istenben, sem saját magukban ... Mi, szülők csak útban vagyunk nekik. Elfáradtam már, talán jobb némán félreállni. Esetleg majd okulnak a saját kárukon és akkor tudni fogják, hogy jót akartunk nekik ...” Nem az őszi hangulat diktálta ezt a levelét és nem a siránkozás kedvéért lett ilyen sötétenlátó, pesszimista. Tudom, hogy gyermekei valóban úgy bánnak vele mint az utolsó cseléddel és unokái már meg sem értik, mit mond nekik. De, vájjon jogunk van-e félreállani? Szabad-e a szülői feladatot, a jóra tanítást, nemes példaadást, törődést, dicsérést, korholást, büntetést, megbocsátást, nevelői keménységet és szelíd szülői szeretetet abbahagyni? Van-e jogunk az eredménytelenség láttán a küzdelmet abba hagyni? Valamikor, a régi szebb világban is voltak tékozló gyermekek és lábbal taposott anyai szívek. Persze, nem annyi mint manapság. Egy ilyen anyával találkoztam a kőbányai „dzsungel” telepen. Azt a néhány városi házat a vasút mentén valóban dzsungelnek nevezték akkor. Nem azért, mintha a házak lettek volna elmaradottak, rendes kőépületek voltak, hanem inkább a lakóik élete volt a mélyponton. Az egyik ilyen lakásban élt egy anya, részeges férjjel, öt gyermekkel. A férj jól keresett, elég lett volna szép élethez, de a fizetésnapon úgy kellett kiharcolni tőle a kosztpénzt, mielőtt elissza. Nemcsak a férjétől kapott kék foltok voltak jelei a kálváriás életének, hanem az idősebb fiaitól szenvedett gorombaságok, szívtövisek is. A mártír asszony csak küzdött, szenvedett. Harcolt a családért, békességért, jobb gyermekekért. Az állandó testi robot, a lelki hántások hamar kikezdték egészségét, tüdejét. A Horthy-kórház tüdőosztályán láttam megint, amikor már lázrózsák égtek az arcán, ő akkor is hűséges feleség, jóra nevelő édesanya maradt. Arra kért, imádkozzam érte, hogy végig ki tudjon tartani mint jó édesanya, mindvégig... „Ha másra nem is tudom megtanítani a fiaimat, mint arra, hogyan kell a családot halálig szeretni, és ha példát adok nekik, hogyan kell békességben, nyugodtan meghalni, akkor elértem célomat... Csak ki tudjak tartani, mindvégig..." Szülőnek lenni, jó szülőnek lenni, minden időkben nehéz feladat. Sok eredménytelenség, sok hálátlanság a viszonzás. Még az átlag jó gyermekektől is. De a szülő hivatása mindvégig kitartani. Hazaváró kedves szóval, mindig kitárt ajtóval és szívvel, a gyermekeket hazaváró terített asztallal. Ha kell, őszinte kemény szóval, igazsággal, mely öreg korukra is intelem marad nekik. Ez a szülői feladat mindig küzdelem és sok tövissel járó szívfájdalom, volt is, lesz is. De szent feladat és feltétlen kötelesség. Ebből nem lehet nyugdíjba vonulni, ebből nem lehet félre állni, ezt nem lehet abbahagyni. Még ha a gyermekek már felénk sem néznek, hónapokon, éveken át, akkor is ennek a szülői szeretetlánynak égnie kell, mindvégig. Valamelyik regényben olvastam azt a történetet, hogy a tékozló fiút, a verekedőt, rablót, sokakat eltipró fiút semmi sem indította bűnbánatra, megjavulásra, de amikor a börtönben egyik társa azt a bölcsődalt kezdte el dúdolni, melylyel még édesanyja szokta őt elaltatni, akkor történt, magába tért. Az édesanyák valamelyik szeretetszava, akár a bölcsődal, akkor a hattyúdal az életük végén, valahol szent emlékeket rak le a fiúk szívében és lesz idő, amikor azok megtérnek. Nyugodtan, büszkén állapíthatjuk meg, hogy az emigráció édesanyái, nagy többségben, hősiesen állják meg helyüket. Az összes hősköltemény együttvéve sem tudná kifejezni azt a nagy önfeláldozó küzdelmet és szeretetet, mellyel emigrációnk jó édesanyái mentik gyermekeiket Istennek, a magyarságnak és egy szebb jövőnek. Olyan sok boldogság és öröm van abban a pár sorban, amelyben egy nagyapa így ír: „... az unokáim Istenben hisznek, templomba járnak és magyarul jól beszélnek..." A szülői feladatból nem lehet nyugdíjba vonulni. A magyar, keresztény hitvallás továbbadásából nem lehet félreállni. A nemes bölcsődalt énekelni kell mindvégig, mindhalálig. 7. oldal