Katolikus Magyarok Vasárnapja, 1974 (81. évfolyam, 1-50. szám)
1974-03-17 / 11. szám
HONTALAN MAGYAR KULTÚRA Csokonai Vitéz Mihály: A lélek halhatatlansága (RÉSZLET) ... Mert amit beszélnek a meghaltak felöl, Hogy holmit csinálnak még sírjukon belől, azok az élőknek setét álmodást; Mert csendesek minden halottak alvási, Mélyen alusznak ők, s mi, akik eszmélünk, Őrölök álmokat látunk és beszélünk. Alusznak? De ugyan lehet-e az álom? Én az álmot élet nélkül nem találom. Hiszen ha porrá lesz testünknek porfala; Csak semmivé válik, ami semmi vala; Az ember egy bűzös dögbálvánnyá lészen, Romlani kezdenek a részek egészen; A könnyebb s folyó rész magát feljebb vonja, S göröngy közt marad csak a skeletonja; Ez is nemsokára, bár érckő volna is, Egy rakás anyaggá változik maga is. Az olajos részek az áerbe mennek S a sír körül lidérc-formába jelennek; A sós és a kövér részecskék meggyűlvén, Földszinten maradnak, s összevegyülvén, A plantagyökerek által felszívódnak, S belőlük a füvek s barmok táplálódnak, így lesz az élőkből miner s televény. A földi részekből plánta és növevény, Melyet ha az élő állatok megesznek, Belőle magoknak testet s növést vesznek, így alszunk mi! — Hanem vigyáz a természet, S nincsen forgásiban hízak és enyészet; Pontos forgásán a körök karikája Egynek elmúltával másikat táplálja. — Mi voltam magam is, míg meg nem születtem, Míg fűből s állatból e testet nem vettem? Aludtam mélyen a semmiség ölében, A magam-nem-tudás csendes éjjelében; Még a természetből, mint egy annak meghalt Részecskéje, akkor ki nem feslettem volt; így fogok bomlani újonnan beléje, Mint annak egy megholt, piciny részecskéje. — Köszönöm, Hogy nemes állatnak születtem, S nem bánom, hogy ismét minerállá lettem. De te, mennynek Ura, miért teremtettél? Egyéb állatoknál okosbbá mért tettél? Miért adtál nékem több s jobb tehetséget? Hogy sok eszköz által érj el azon véget? Hogy az ételt, italt, levegőt megszűrjem? S szabad lévén, a sok bút, bajt nyögve tűrjem? Hogy egy romló testet neveljek s hizlaljak S egy kis jóért ezer gonoszt tapasztaljak? Nem! Te, bölcs Teremtő, mindent jól alkottál: Te egy vagy és minden, s a te véged ott áll, Hol a mi karikánk forgása kezdődik, S ahol te kezdődől, létünk ott végződik. Ahol szent útjaid hegyét végigvonod, A jó rendnek láncát ott akarod s fonod, Mindennek célt, rendet és eszközt csinálsz ki, S egy részért az egész útjából nem állsz ki, Megvan a föld s a kő, hogy talpat csináljon, Megvan a fű és fa, hogy éljen s tápláljon; Teremtél állatot, hogy egy önként való Sokaság mozogjon, légyen élő s haló; Teremtél embert is, hogy jót s gonoszt tegyen, Hogy bolond és okos itt a földön légyen. Minden egy tulajdon pontot nyert magába Ez okos és bolond, jó s rossz világába. Tőled vagyon célja, eszköze mindennek, S az a boldog, aki megfelelhet ennek. Míg az eszköz megvan, addig kergessünk célt, S aki a célig ért, az nem hiába élt. — Én tudom, és önnön érzésem hitet el, Hogy vissza nem éltem e rövid élettel, Hogy rendelt helyemet betöltni kívántam, S ha olykor hízakat ejtettem is, bántam. És most, hogy munkámat folytatni megszűnöm, Csak hibám szomorít és nem feltett bűnöm. S midőn visszaadom lételem az égnek, Csak e vigasztaló indulatim égnek. Clevelandben Csokonai Vitéz Mihályt idézték érdemesen .A SZENT IMRE KULTÚREGYLET színvonalas irodalmi estet szentelt Csokonai Vitéz Mihály emlékezetére most, hogy a nagy magyar költő születésének 200. évfordulóját ünnepeljük, a megemlékezés irodalmi estje szép volt, mert méltóképpen idézte az elmúlt időket, és szívmelegítő volt, azért, mert ebben oroszlánrészt vállaltak a clevelandi fiatalok is. Az emlékező irodalmi estet a Szent Imre Egyházközség előadótermében rendezte a Szent Imre Kultúregylet. A megnyitó beszédet Sirchich László mondotta, a Kultúregylet elnöke. Örömmel jelentette be az évforduló ünnepi felidézését, és hivatkozott arra, hogy szerte az egész világon emlékeznek ezekben a napokban a Lilla-dalok halhatatlan költőjére, amiért itt, Clevelandban is idézni kellett. Az irodalmi est varázsos előadója Beniczky Ádámné volt, akinek előadása feledhetetlenül szép, közvetlen és lebilincselő volt. A jelenlevők szinte magukba szívták azt a tiszta és irodalmi műveltségű magyar nyelvet, amelyen Csokonai Vitéz Mihály emlékezetét elénk varázsolta. Előadásában értékes volt a gondolati anyag, amelyet felelevenített hallgatóinak, okosan kiegyensúlyozott volt az előadás szerkezete, ahogyan az ifjú előadók versmondása között felosztotta anyagát, lebilincselően kedves volt előadásának közvetlensége, de ízes, irodalmian gazdag magyar beszéde volt a legnagyobb élmény, ilyen magyart már nagyon-nagyon régen hallottunk amerikai magyar színpadról. A fiatal előadók, akik egy-két tapasztalt társukkal a Dorottya-eposz szólistái lettek ezen az előadáson, magukkal ragadták a közönséget friss és kedves versmondásukkal. A ,,Dorottyádból vett szemelvényeket Papp Zsuzsa, Szarka Eszter, Fábry György, Frigyes Dezső, Ritly Endre és Somogyi Lél mondták el. Valamennyien biztosak és összehangoltak voltak, szinte hibátlanok, a Csokonai Vitéz Mihály eposz kiválasztott, ma már bonyolult részletes előadásában. Búzáné Ormay Ildikó Csokonai-dalokat énekelt Győryné Mező Margit zongorakíséretével. Az énekművésznő éppúgy, mint művészi kísérője Mező Margit, tudásuk teljével keltették életre a költő és kora zenei kifejezésmódját. A Csokonai-est szép volt, nemcsak emlékeztető volt, hanem valóban idézte is, felkeltette a lelkekben mindazt, ami Csokonai Vitéz Mihályhoz és műveihez köt bennünket. És a jó idéző nem keveset idéz ilyenkor fel bennünk. Kéziratok megőrzésére vagy visszaküldésére a szerkesztőség nem vállalkozik. ~ ~ Kétszáz éve született CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY „Ez okos és bolond jó és rossz világába ér Lapunk múlt heti számában már megemlékeztünk Csokonai Vitéz Mihály születésének 200-ik évfordulójáról. Ferenczy Jakab. Toldy Ferenc. Kölcsey Ferenc. Domby Márton. Ferenczy Zoltán. Tarr István és végül az édesanyja, özv. Csokonai Józsefné. Diószegi Sára tudósításaiból összeállítottam: miképpen is látta a maga világa a költőt? Most pedig igyekszem idézni azokat, akik öszszefoglalták, miként láthatta a maga világának alakulását a költő: Csokonai Vitéz Mihály. Nádor Imre teljeskörű korképet irt, amelynek első pontjában így foglalja össze a költő születését és születési évét: 1773 november 17-én született Debrecenben Csokonai Vitéz Mihály. Apja Csokonai József borbély-sebész, egy dunántúli lelkész fia. Debrecenben a borbélyok céhmestere lett. Anyja Diószegi Sára, egy szabómester lánya, műveit, irodalomkedvelő asszony. Az ekkor harmincezer lakost számláló Debrecen gazdag, de már hanyatló kereskedő és iparos város. Csokonai Vitéz Mihály tehát abban az évben született, amikor Bessenyei György (1747—1811) saját kérésére kiválik a testőrség kötelékéből és polgári hivatalt válal: a református egyház ügyvivője lesz az udvarnál; * amikor megjelenik Klopstock MESSIÁSának első három éneke, az újabb német irodalom első világirodalmi jelentőségű alkotása, amikor Goethe nyilvánosság elé lép első színpadi művével, a GÖTZ VON BERLICHINGEN- nel; amikor megjelenik Herder és Goethe közösen írott cikkgyűjteménye (A NÉMET JELLEGRŐL ÉS MŰVÉSZETRŐL), amely rövidesen a Sturm und Drang irodalmi programjává válik; amikor megjelenik az 1760 óta közölt Ossziandalok első összefoglaló gyűjteménye, a preromantikus kor egyik legnagyobb hatású műve. 1780-ban, amikor Csokonai Vitéz Mihály hét éves, Rát Mátyás megalapítja az első magyar nyelvű újságot, a MAGYAR HÍRMONDÓt. A hetenként kétszer megjelenő lapnak kezdetben 320 előfizetője volt, a külföldi hírlapok, tudósítások alapján beszámol a világ eseményeiről (például az amerikai függetlenségi háborúról). 1792-ben már 18 lapot adtak ki, utána azonban a Habsburg-cenzúra miatt a hírlapírás lehanyatlik. És a költő már gyermekkorában láthat, olvashat magyar újságot — nem csoda, ha később maga is kísérletezik hírlapirással. 1784-ben Csokonai elvégzi a kollégium poétaklasszisát. Latinul versel, korán megtanul olaszul, franciául, németül, görögül, ismerkedik az angollal, héberrel, arabbal, perzsával. 1786-ban Csokonai elolvashatja a MAGYAR HÍRMONDÓT, amelyben a szerkesztő, Barczafalvi.Szabó Dávid bejelenti, hogy új szavakat fog használni ,.mindaddig, valamig csak azoknak nem tetsző voltok felől" meg nem győzik. Túlzásai ellenére jó néhány sikerült és elfogadott új szó (ábra, cikk, mondat, naptár, szerep, társadalom, tudat) megalkotása fűződik nevéhez, írja a körkép összeállítója: Nádor Imre. Mikor Csokonai Vitéz Mihály tizenöt éves, 1788-ban megindul az első önálló magyar folyóirat, a MAGYAR MUSEUM. Alapítója Kazinczy Ferenc. Batsányi János és Baróti Szabó Dávid. Ötéves fennállása alatt nyolc füzete jelent meg. A tizenhét éves Csokonai 1790-ben diáktársaival olvasótársaságot szervez; nyelvek szerint osztottak fel és tanulmányozták a nyugati irodalmat. Csokonai az olasz nyelvet választotta — főként Tasso, Metastasio, Guarini, Ariosto verseivel ismerkedett meg — könnyedséget, hajlékonyságot, zeneiséget tanult tőlük. Ekkor ismerkedik a szentimentalizmussal. ..Inkább a tehetség rejtélyes útjait igazolja, hogy Csokonai e szentimentalizmusnak az inkább kitárulkozó, mint mélyen szenvedő szókészletéből mégis szándékig ható költészetet teremt. .Bácsmegyei levelei-nek hatásáról igy ír Csokonai: Ah, midőn táromba látom Ezt a kedves könyvemet Egy leánykám s egy barátom Sorsa vérzi szívemet.” (Ágoston Vilmos) A húszéves költő sikere: 1793-ban megjelennek első költeményei a MAGYAR HÍRMONDÓ- ban, majd Kálmán URÁNIÁjában (a következő évben már művei gyűjteményes megjelentetését tervezi). Ugyanakkor írja meg a Méla Tempeföi avagy Az is bolond, ki poétává lesz Magyarországon című színdarabját, majd a Konstancinápolyt és Az Estvét, amelyek mintegy összegezik a felvilágosodás két fő irányzatát: Voltaire racionalizmusát és Rousseau szentimentalizmusát. Egyébként ebben az évben adja ki Goethe második regényét, A WILHELM MEISTER TANULÓÉVEI-t, a modern fejlődésregények példaképét. Közben tanára a debreceni kollégiumnak 1794- ben, a kollégium poétaklasszisának tanítója. Domby Márton szerint óráira a diákok ,.mint teátrumra egymást törve mentek". Rousseau pedagógiájának követőjeként Csokonai a közvetlen, baráti hangulatú oktatás híve. Huszonkétéves korában, 1795-ben Csokonai Pesten, minden bizonnyal, szemtanúja a magyar jakobinusok, Martinovics és társai kivégzésének. Debrecenben eljárást indítanak ellene, mivel gúnydalt énekeltetett diákjaival, és nem számolt el azonnal a legációban kapott pénzekkel. Beszédet intéz az ifjúsághoz; mint eszményképére hivatkozik Rousseau-ra, és öntudattal fordul szembe vádlóival. Az iskolaszék örökre kizárja az intézetből. Értesült róla, hogy verseinek kiadását egyengető Kazinczyt a jakobinus mozgalomban való részvételéért halálra ítélik, de ítéletét rokonai közbenjárására bizonytalan ideig tartó börtönbüntetésre változtatják. (Kazinczy 1801-ben szabadul Kufsteinből.) Azt is hallja, hogy meghalt Kármán József, aki irodalomszervezőként is fontos szerepet játszott. — FANNI HAGYOMÁNYAI című regénye a magyar szentimentalizmus legkiemelkedőbb alkotásaa, és az első, modern értelemben vett lélektani regény a magyar irodalomban. Megkezdődött vándorélete, 1796-ban Sárospatakon találjuk. De rövid sárospataki tartózkodás után az országgyűlés összehívásának hírére Pozsonyba megy, és kiadja a DIÉTÁI MAGYAR MÚZSÁT. A lapalapító vállalkozás azonban közönybe fullad. Az 1797-es esztendő végzetes év. Ekkor találkozik Lillával. Komáromba megy és itt találkozik Vajda Júliával, a tündér-szépségü és gazdag leánynyal. Mikor már azt hiszi elnyerte boldogságát. Vajda Júlia enged szülei kívánságának, elhagyja a költőt és máshoz megy feleségül. Most tehát eluralkodhatnék költészetén korának irodalmi érzelgőssége: a szentimentalizmus. De nem ez történik. A csodálatos fordulatról — amely egyben Csokonai költészetének a csodája is —, Ágoston Vilmos ezt írja: ,,A Lilla-dalok nagy része azonban a szentimentális szókészlet ellenére is az életigenlés, a szerelem költészete. Még az ilyen sorokban is, amikben :sirdogálás, kín, halál, este, hidegen csillogó női szemről olvashatunk, a játékosság és a ritmus élénksége egészen más hangulatot sugallnak, mint az eredeti gondolat: Lilla vesztén sírdogálni Drága sors nekem Sírdogálva haldogálni Szép halál nekem. Hogy más verseiben Csokonai a szentimentalizmus szókészletét újra hihetővé, a költészetet ismét értelmivé tudja változtatni, abban nagy részük van a ,,jó theoriájú, gonosz praxisú halandók ”-nak. — vagyis az egyéni szenvedésnek: így tanulom rejtett érdememmel Ébresztgetni lelkemet. A természet majd az értelemmel Bölcsebbé tesz engemet.” 1800-ban olvassa Kisfaludy Sándor KESERGŐ SZERELEM című ciklusát, amely nagy sikert arat. Visszatér a Dunántúlról Debrecenbe, hogy betegen végigélje és szenvedje 1802 júliusában a Debrecent elpusztító tűzvészt. Egy nagy, épen maradt szekrényben húzza meg magát, mert a Csokonai ház is leég. A kereset után néző költő sikertelenül próbál állást találni. Mindenkin kell segíteni, mindenki számít, csak a beteg költő nem számít . .. Tüdőbaja egyre jobban elhatalmasodik. Művei kiadása igen lassan indul meg: életében csupán két kötete lát napvilágot — Kleist Tavaszának fordítása (1802) és a Dorottya (1804). (A tűzvész évében fejezi be Bessenyei TARIMÉNES UTAZÁSAI című államregényét, amelyben mintegy összegezi társadalomfilozófiáját. — És Schiller a Tell Vilmosban sikeresen birkózik meg a feladattal, hogy — mint tervezte — ,.szemléletesen és meggyőzően mutassa meg a színpadon az egész népet".) Rohonyi Zoltán írja Csokonai Vitéz Mihályról: ..Avidám természetű poéta a megpróbáltatásból megpróbáltatásba jutva sem adja fel a szellem kiküzdött jogát a lét értelmezésére: törődötten, meghiúsuló tervekkel, súlyosbodó betegségben és egy félig leégett ház kormos-omladékos falai között is van ereje „A LÉLEK HALHATATLANSÁGA” nagy szembenézésére. Rhédeyné temetéséhez valójában csak az utolsó két résznek van köze, ugyanis a kötelező beúsúztatást nem mellőzhette semmiképpen — a kompozíció zöme végső összefoglalása a lét nagy kérdéseire adható válaszoknak. .Legyek, hogy szenvedjek? és bánjam létemet? / Reményljek, de ez is gyötörjön engemet?’ — teszi fel a személyesnek is értelmezhető kérdést, hogy ebből azután élet és halál, majd halál utáni lét képzetkörébe jusson. Megtöretett testtel, aggasztóan leromlott egészségi állapotban, de nyomorúságában is ,kevélyen — ahogy Kazinczy mondaná — adta elő utolsó nagy művét, A LÉLEK HALHATATLANSÁGÁ-t, e nagy igényű kompozíciót. A dölyfösen kiszolgáltatott bört önérzetesen vitte át, mint a temetési pompán dolgozott többi kézműves; a szükségtől kikényszerített szereplés siettette korai halálát, s Csokonai mintha megérezte volna ezt, szerepét komolyan vette é lét és nem lét, test és lélek, természet és erkölcs, Isten és világ súlyos kérdéseivel nézett szembe. Az esőben, szélben versét köhögve felmondó Csokonai maga volt a megtestesült költői sors." Nádor Imre írja körképében. ..Csokonait 1804 áprilisában felkérik, mondjon halotti búcsúztatót a gazdag bihari földbirtokos, Rhédey Lajos feleségének temetésén. Erre az alkalomra írja A lélek halhatatlansága címen ismert Halotti verseket. A temetőben tüdőgyulladást kap, hetekig betegen fekszik Váradon." (Fazekas Mihály, aki a francia háborúból 1796- ban a hazatért Debrecenbe, ez évben fejezi be a LUDAS MATYI-t, amely először kéziratos formában terjed.) De Csokonai Vitéz Mihály ennek már nem örvendhetett. 1805 január 28-án, 32 éves korában, Debrecenben meghal. Utolsó levelében kifizetetlen apró adósságai miatt mentegetőzik, — fejezi be Nádor Imre körképét. Most kétszáz éve született a keserű sorsú Csokonai Vitéz Mihály. Talán sohasem volt „szentimentális" csupán. Hanem mint költő azt mutatta meg, hogy az emberi szenvedéseket nem szabad szégyelni, hanem emberi büszkeséggel kell viselni; a szenvedések tudatos elviselése tesz emberé bennünket. Főként abban, hogy a szenvedések okozta fájdalmakat ki tudjuk fejezni, azok tanulságait magunkban össze tudjuk gyűjteni. A szenvedéseknek nem az a hőse, aki érzéketlen kölöncként viseli el, hanem a költő, aki átéli a szenvedéseket, a költő magasztos formában ki is tudja fejezni. Amikor a fényűző temetésen megjelent a tüdőbajával haldokló költő és a nagyúri gyászolóknak az emberi, gyötrelmek mélységéből „köhögte fel” a lélek halhatatlanságát, nemcsak a költői sors, hanem a költői, magasztos hivatás megjelenése is volt. Az új kapukat kereső világnak, amelyet jól ismert és látott, utat mutatott, az emberi lélekre mutatott. Hogy világa mégis eltévedt? Ez volt magasztos hivatása mellett „keserédes" költői sorsa. (E. I.) TANULD MEG, hogy Madách Imre az Ember tragédiájában, mint bármelyik megelőző kor nagy alkotója, írói-filozófiai problémáinak költői megfogalmazásában csak azt a történelmi valóságot általánosíthatta, amelyet az emberiség addig átélt és csak azokra a gondolkodói teljesítményekre építhetett, azokat fejleszthette tovább, amelyekkel kora rendelkezett. Ennek az objektív és szubjektív valóságnak minden, az emberi lét lényege szempontjából fontos pozitívuma és negatívuma valóban tükröződik Madách művében. Ennek ellenére Az ember tragédiája nemcsak történelmi dráma, hanem az Istenkereső hit diadala is. Madách ugyanis az egész emberi múlt tanulságai alapján nemcsak arra a kérdésre keresett filozófiailag is helyes költői választ, hogy milyen kiutat kell találni a Világos utáni magyar valóság kétségbeejtő állapotaiból, hanem arra a sokkal általánosabb metafizikai jellegű kérdésre is, hogy a küzdelmet a hit szolgálatába állító, a luciferi racionális kételkedést mindig legyőző ember Istenben bízva hogyan teremthet olyan állapotokat, amelyekben krisztusi eszményei és a történelmi valóság kiáltó ellentéte elkerülhető. OCEAN TRAVEL 1071 Bathurst St., Toronto, Canada M5R 3G8 Tel.: 534-2874 & 534-1347 OLCSÓ UTAZÁSOK U I LEVEL - VIZUM - AUTÓBÉRLET - BIZTOSÍTÁS FORDÍTÁS - ROKONOK KIHOZATALA IKKA— TUZEX — COMTURIST — IBUSZ GYÓGYSZER — VIRÁG KÜLDÉSE TIT