Katolikus Magyarok Vasárnapja, 1978 (85. évfolyam, 1-50. szám)

1978-06-18 / 24. szám

2. oldal KATOLIKUS MAGYAROK VASÁRNAPJA CATHOLIC HUNGARIANS’ SUNDAY A legrégibb katolikus magyar lap Észak-Amerikában The Oldest Hungarian Catholic Newspaper in tha United States and Canada Published weekly except Easter & Christmas and 2 weeks in July by the Catholic Publishing Co., Inc., 1739 Mahoning Avenue, Youngstown, Ohio 44509. Telefon: (216) 799-2600. Alapította­ 1894 október 24-én Msgr. Böhm Károly pápai prelátus-pébános. Established October 24, 1894 by Rev. Msgr. Charles Böhm Papal Prelate-Pastor Managing Editor: Father NICHOLAS DENGL, O.F.M. THIS NEWSPAPER IS WHOLLY FOR THE PURPOSE OF PROMOTING CATHOLIC WELFARE AND IS A NON-PROFIT ORGANIZATION ELŐFIZETÉSI ARA KI SUBSCRIPTION RATES: Két évre--------------------$28.00 For two years_____$28.00 Egy évre-------------------$15.00 For one year_______$15.00 Fél évre------------------$ 8.00 For six months______$ 8.00 A Szent István Ferences Kommisszáriátus megbízásából Felelős szerkesztő: Ft. DENGL MIKLÓS. O.F.M. 1739 Mahoning Avenue. Youngstown, Ohio. 44509 ________________Telefon: (216) 799-2600._________________ ADVERTISEMENT RATES: $2.50 per column inch 1—4 times; $2.25 per column inch 5—15 times; $2.00 per column inch more than 15 times; % page $85.00; H page $160.00; 1 full page $300.00. Second class postage paid at Youngstown, Ohio A lapban megjelent cikkek nem szükségszerűen fejezik ki a szerkesztőség véleményét. Az aláírt cikkekért minden esetben azok szerzői felelősek. Ünnepi megemlékezés Montreálban Húsvét ötödik vasárnapján, április 23-án, a nagymi­sén emlékeztek meg a montreáli magyar közösség első szentmiséjéről, amelyet ötven évvel ezelőtt Hédly Jero­mos ferences atya mutatott be a Plateau Hall kápolná­jában, 1928. április 22-én. Örömmel köszöntötték azokat, akik az első szent­misén részt vettek, s még ma is tagjai az egyházközség­nek: Gyertyánági János, Hornyák József, Illés Lajosné, Jánoska Gábor, Lovas András, Lovas János, Rauh Pál­­né, Szabó Illés Andrásné, Varga Lajos, Nagy József, Pa­­velkó Vince. Velük együtt adtak hálát a jó Istennek, és emlékeztek meg azokról, akik az első magyar szentmisén részt vettek, de már nincsenek az élők sorában. Ezzel az ünnepi szentmisével nyitották meg az egy­házközség jubileumi szentévét. „Legyen ez az ünneplés és hálaadás éve, a megpihenés, és az Istennel való ben­sőséges kapcsolat éve; a megbocsátás és a kiengesztelő­­dés éve; a lelki és erkölcsi megújulás esztendeje” — ír­ják az egyházközség heti értesítőjében. Az elmúlt héten sok olvasónk rendelte meg Mindszenty bíboros emlék­iratainak angol nyelvű kiadását, melyből — mint nemrég arról hírt adtunk — sikerült szereznünk. A ritkaság­­számba menő történelmi dokumentum még kapható a Vasárnap könyvosztályán (1739 Mahoning Ave., Youngs­town, Ohio 44509). Kedvezményes ára 6 dollár, plusz 50 cent portó. SZENT LÁSZLÓ EGYHÁZKÖZSÉG COURTLAND, Ontario TELEFON: 842—8698 MEGHÍV­Ó COURTLAND SZENT LÁSZLÓ BÚCSÚ Minden év június utolsó vasárnapján az Újvilág legnagyobb magyar napja! A PAVILON új köntösében a Te műved is, a Te büszkeséged is, ha velünk voltál, ha velünk vagy búcsúnkon! MŰSOR A FATIMÁS SZŰZ KEGYHELYÉNÉL ünnepi ma­gyar mise 10:30-kor, előtte felvonulás. Szónokunk Bó­­day Jenő jezsuita atya, aki 20 éve látogatja a szétszórt magyarságot itt, Európában, Jugoszláviában. A SZENT LÁSZLÓ TEMPLOMBAN angol misék szombaton este 8 órakor, vasárnap 9 órakor és délben. Jézus Szíve litánia magyarul, vasárnap este 7 órakor. A SZENT LÁSZLÓ TEMETŐBEN keresztút Ma­gyarországért délután 2.30-kor, utána Horányi Lajos atya sírkövének megáldása. 400 magyar közt 4 magyar pásztor.­­ A PAVILONBAN magyaros díszebéd, üdvözletek 12.30 órakor. A MAGYAR SZELLEM ÉL: Galt, Hamilton, Lon­don, Toronto magyar csoportjainak műsora 3.30-kor; király és királynő koronázás 4.30-kor; tánc a Melódia zenekar zenéjére 8-tól éjfélig; búcsúsorsjegyek sorso­lása este 11-kor. Sör és hűsítő. A SÁTORBAN díszebéd, du­­lacipecsenye, italok. A SZABADBAN piknik, bazár, magyar és vallásos könyvek, kegytárgyak árusítása, fagylalt, hűsítők. A SPORTPÁLYÁN labdarúgó-mérkőzések, gyer­mekjátékok és versenyek díjakkal. A COURTLANDI BÚCSÚN 5000 magyar és barát találkozik több országból. Te is légy velünk! Nem bá­nod meg! BELÉPŐDÍJ: Önkéntes adományok a Pavilon, a Szent László Sport és Közösségi Központ javára. On­tario kormánya 89 140,24 dollár Wintario-segélyt ad, ha mi megkétszerezzük. A jó Isten nagyon segít! Te is segíts! Sikerülni fog! A 26. Szent László búcsú Courtlandon, június 25, 1978. HELCZ TIBOR: A Szent Korona és az emberi jogok Fájdalmasan vésődtek emlékezetünkbe az amerikai külügyminisztérium indokai a magyar Szent Korona visszaadásának szükségességéről. Mégis célszerű a történelmi hűség kedvéért be­letekinteni az amerikai kormány kiadásában megjelent­, „Szent István koronája és az ameri­kai—magyar kapcsolatok” című könyvecskébe. A kiadvány az amerikai kongresszus európai és közép-keleti albizottságának 1977. november 9-i tárgyalását ismerteti, amellyel már több magyar lap foglalkozott, de annak vizsgálatánál nem fektetett kellő súlyt az emberi jogokra. Ezért e sorok írója most, a kemény küzdelem fájdal­mas sebeinek behegedése után igyekszik senkit nem sértő, de a jövőre nézve fontos kritika gya­korlásának megtételére. A szóban forgó könyvecske ismerteti Matthew Nimetz, az amerikai külügyminisztérium tanács­adójának hivatalos álláspontját, mely szerint az amerikai és magyar kormányok közötti kapcso­lat javulása, a kártérítések rendezése és az ame­rikai magyarság 100 képviselőjének meghallga­tása után határozta el Carter elnök a Szent Ko­rona visszaadását a magyar népnek. A nyilatko­zat külön kihangsúlyozza Magyarország példa­mutató magatartását a helsinki egyezmény be­tartása terén. A Volt Magyar Politikai Foglyok Világszövet­sége éveken keresztül követelte az általános, po­litikai foglyokra is vonatkozó amnesztia kikiál­tását Magyarországon. Ezért a volt politikai fog­lyokat megdöbbentette az a tény, hogy az albi­zottság előtt megjelent tanúk nem említették az emberi jogok területén a magyarországi bebör­­tönzöttek kiszabadításának szükségességét. Ha sorra vesszük a tanúkat, neveik említése nél­kül, a személyeskedés elkerülése végett, az első felszólaló a Magyar Szabadságharcos Világszö­vetség nevében beszélt, és nem említette meg a politikai foglyokat. Ismeretes, hogy ennek a szer­vezetnek alapítói volt politikai foglyok voltak éppúgy, mint az 1956-os szabadságharchoz csat­lakozó börtönből kiszabadított politikai rabokat­­ is az első vonalban láthattuk Budapest barikád-­­­jain. Ezenkívül a szövetség alapszabályának II/9.­­ pontja kimondja, hogy a politikai foglyok és ül­dözöttek szövetségének tekinti magát. Miért is, e sorok írója a szövetség „politikai fogoly” al­­­elnöke.­­ A Közös Magyar Külügyi Bizottság nevében leadott nyilatkozat sem említi a politikai foglyo­kat, pedig ez a csúcsszervezet utolsó ülésén ma­gáévá tette az általános amnesztia követelésére irányuló indítványt. Amikor a felszólaló a sza­bad választásokat, a többpártrendszer visszaállí­tását említette, elfelejtette, hogy mindezek létre­hozásának alapfeltétele az ellenzék kiszabadí­tása a börtönökből. Szükségszerűen először a politikai foglyok kiszabadítását kell elérni. Dicséretes a clevelandi magyar szervezetek határozata, amely feltételeket szabott a Szent Korona visszaadásához, és ezek 2. pontja a sza­bad választások kérdésével foglalkozik, és meg­említi az alapvető szabadságjogokat, amelyek alatt értelmezhetjük a politikai üldözés megszün­tetését. Míg a felszólalók közül a buffalói Rabnemze­tek Szervezete képviselője, egy volt politikai fo­goly, beszélt a politikai bebörtönzésekről, addig e sorok írója volt az egyetlen, aki sürgette Carter elnöknél az általános amnesztia elérését Magyarországon. A levél tartalmát közölte Hor­ton képviselővel, aki annak fénymásolatát ki­­nyomattatta az albizottság könyvecskéjében. Az albizottság kérdéseit és a külügyminiszté­rium válaszát a Szent Korona és az amerikai magyar viszony tárgyában a könyvecske függe­lékben közli. A Szent Korona visszaadásának indokai után a 9. pontban az emberi jogokról van szó. A hivatalos vélemény az, hogy a ma­gyar kormány eltűri a különböző politikai vé­leményeket, Magyarországon nincs disszidens mozgalom, és nincsenek politikai foglyok. A kül­ügyminisztérium hivatkozik a budapesti ameri­kai követségre és az amerikai magyar csopor­tokra, hogy azok nem tudnak megnevezni poli­tikai foglyokat Magyarországon. Milyen felháborító hazugság ez! A Volt Ma­gyar Politikai Foglyok Világszövetsége és a No­­bel-díjjal kitüntetett Amnesty International hányszor nevezett meg politikai foglyokat, és hánynak küzd a kiszabadításáért. A közelmúlt­ban az amerikai kongresszusi napló is közölte Vance külügyminiszterhez intézett levelünket, amelyben megnevezünk jelenleg is börtönben sínylődő politikai foglyokat. Most értesültünk újabb letartóztatásokról, így Takács Zsolt 25 éves villanyszerelő júliusra kitűzött tárgyalásá­ról, akit az idén tartóztattak le tiltott határát­lépés kísérletéért (a külügyminisztérium szerinti szabad kivándorlás országában). Vagy Hajas György nem politikai fogoly, akit 1977. július 15-én a budapesti bíróság 18 havi börtönre ítélt, mert az emberi jogok megszegését kriti­zálta? Milyen felháborító hazugság, hogy Magyaror­szágon nincs disszidens mozgalom! Miért utasí­tották ki Magyarországról Heller Ágnest, férjét és két filozófus társukat? Mert nyilvánosan tá­mogatták a Charter 77 kiadványt! Érdekes, hogy a budapesti amerikai követség nem tud a „Ke­­let-Európa Szabadságáért” nevű szervezetről,­­ amely 1977-ben Budapesten alakult, és márciusi illegális röplapját mi nyugaton is megkaptuk? Követeléseik: 1. Szabad szólást, szabad sajtót, rádiót és televíziót. 2. A politikai foglyok szaba­don bocsátását. 3. Gazdasági és politikai függet­lenséget. 4. A szovjet csapatok kivonását. 5. Szabad választásokat. 6. Szabad utazást. 7. Ba­ráti kapcsolatot minden országgal. 8. A kato­naság minimumra csökkentését. 9. Többpárt­rendszerű választást. 10. Szabad hazatérést min­den kelet-európai menekült számára. 11. Egye­sült független Európát.” (Nemzetőr.) Kővágó József volt polgármester, a Volt Ma­gyar Politikai Foglyok Világszövetsége nemzet­közi osztályának elnöke nem jutott el az albi­zottság elé tanúvallomásával, mert ő nem há­rom percet akart beszélni, amit a felszólalók­nak engedélyeztek. De részt vett a küldöttség­ben, amely a Fehér Házban tiltakozott a Szent Korona kiadása ellen, és Mondale alelnöknek el­mondotta a sorskérdéseket. Ott Carter elnök is megjelent, de ő nem hallgatta meg a száműzöt­­teket, csupán a saját hangját hallatta. Kővágó még a budapesti amerikai követnek is megmond­ta, hogy küzdünk a politikai foglyok szabadláb­ra helyezéséért. De miért hallgattak a többiek? Csak aki börtönben volt, annak kell érezni a fe­lelősséget sorstársaiért? Nem hiába alakították meg a szabadságharc alatt a börtönből kiszabadult rabok érdekszer­vezetüket, a Politikai Foglyok Országos Szövet­ségét és a Keresztény Világnézetű Politikai Fog­lyok és Üldözöttek Szövetségét. A szovjet invá­zió után ezek a szövetségek számkivetésbe kény­szerültek, és a Nyugaton folytatták tevékenysé­güket. Azóta egységesen, a Volt Magyar Politi­kai Foglyok Világszövetségébe tömörültek az alapító szövetségek tagjai, és szilárdan küzdenek az emberi jogokért és rabtársaik szabadságáért. Nem szigetelődtek el a többi szervezetektől, ha­nem alapító tagjai az amerikai magyar koordi­náló szervnek, a Közös Magyar Külügyi Bizott­ságnak és Európában a Szabad Magyar Parla­mentnek, valamint részt vesznek a Szabad Ma­gyarok Világtalálkozóján Hágában. Minden emigrációs akcióban részt vesznek, de miért nem segítik ezek a társszervezetek a volt rabok kü­lönleges célját: a vörös terror embertelen mód­szereinek áldozatait? Tanuljunk a múlt hibáiból, és tanuljunk más nemzetektől, akik követelik po­litikai foglyaiknak szabadlábra helyezését? Az amerikai kongresszus tárgyalni fogja Car­ter elnök indítványát: a legfőbb kereskedelmi kedvezmény megadását Magyarországnak! Ek­kor ismét jó alkalom lesz az emberi jogok kér­dését megemlíteni. A Volt Magyar Politikai Fog­lyok Szövetsége már elküldte memorandumát a kongresszus tagjainak, és a Kongresszusi Napló is leközölte óhaját, a politikai foglyokra kiter­jedő amnesztiát. Most a többi magyar egyesüle­ten van a sor: egyesüljünk követelő hangunk­ban: szabadságot és teljes rehabilitációt minden politikai fogolynak Magyarországon! A MAGYAR KORONA VISSZAVÉTELÉRŐL Keresztesi József református lelkész (­ 1812) legismertebb munkája, naplója. (Krónika Ma­gyarország polgári és egyházi életéből a XVIII. század végén címmel jelent meg 1868). Ebből idézünk: An(no) 1784/II. József császár a korottának eddig való szállását, a pozsonyi várat kispapok szemináriumává változtatván, a koronát onnan az ország nagy botránkozására d(re) 13. ápr. némely praetextusokat (jogcímeket) formálván, Bécsbe vitette s a maga kincsesházába, üveg­almáriumba tétette, a többi klenodiumokkal együtt. Akkor volt Pozsonyban első mennydör­gés és záporeső azon esztendőben. Kísérték a koronát a két őriző urak, Keglevics és Nádasdy, kik is azóta Bécsben laktak és a gárdisták..., kik azóta az egy Soth úron kívül mind elhaltak. Bécsben volt tehát a korona, és minden kérel­mek, protestációk haszontalanok valának; míg­nem anno 1790. mind a magyarok mozgásától, mind a főrendeknek nemes declaratiójoktól in­díttatván, József császár d. 28. január köri ren­delésében a törvény folyásának az elébbeni lábra való állását, ország­gyűlése tartását, addig is pe­dig a koronának Budára való leszállítását meg­határozta, mely szerint a korona Bécsből d. 18. febr. József halála előtt két nappal kiindíttatott. Die 17. febr. megtétetvén a rendelések, gróf Pálfi Károly főcancellarius, összehivatván az or­szág ott mulató báróit, velük együtt délután a kincstartóházba ment, ott mindnyájok láttára a koronát, pálcát, aranyalmát, Szent István pa­lástját s kardját, a Mária Terézia koronázására készült köves karddal együtt az üvegalmárium­ból kivétette, régi ládájokba rakatta, 3 kulccsal bezárta s zárva másnap reggelig otthagyta. Más­nap reggel 8 órakor a kincsesház eleibe állott 3 üveges hintó 6—6 lóval, s egy négy lóval. A klenodiumokat veres bársonyos ládában két ud­vari legény kihozta s a legpompásabb hintóra tévén, az ülésen levő deszkára lecsatolták. A hintó mellé állott két lovas testőr kivont kard­dal. Az első hintó megindulván, ült rajta Lóki major és Dóci kapitánya két gárdistával; a 2-ik hintón ment maga a láda, és a bakon egy inas, mellette két gárdista. A 3-on a két koronaőrző grófok; a 4-ik lovashintón mentek a cselédek. Ezen alkalmatossággal véghetetlen nép tódult össze Bécsben, kívánván a korona eltávozását szemlélni, annyival inkább, hogy a nagy drága­ságnak maguk a németek azt az okát adták, hogy az Isten a magyar korona náluk létéért veri őket. E szerint indult ki Bécsből a korona és 3 statiókra ért Budára, ú. m.: 1. Köpcsénybe, a herceg Eszterházy udvará­ba. 2. Nagy Győrbe, a püspök palotájába. 3. Esztergomba, az érsek és prímás residen­­tiájába. 4. Budán a várba, s abban levő Szent Zsig­­mond kápolnájába. Minemű közörömmel, Te Deum laudamussal, ágyúropogásokkal, illuminatiókkal etc. fogadta a magyar haza a hazajövő koronát, lehetetlen azt voltaképen leírni... Budára érkezett d. 21. február délután 4 óra­kor, és a bevitele esett ily renddel. Elől mentek azok, kik a koronát általvették a vármegye szé­lénél; azután a kunok, jászok és kecskemétiek török síppal, a szentendrei és óbudai lovasság. Buda város lovasai, a pesti tanács kocsikban, a vármegye deputátusai is kocsikon, sokféle ru­hákba öltözött nemes lovagok. Ezeket követte a korona, mellette 6 gárdista, utána a palatínus zászlóalja. Azután a koronaőrzők hintója s a kísérő nemesség: ezalatt az ágyúk ropogtak, a harangok zúgtak. A királyi palotához érvén, 6 kirendelt neme­sek vitték fel a korona ládáját a palota nagy szállájába s helyheztették egy 3 grádics magas­ságú, veres bársonnyal bevont helyre. Itt rövid oratiója lévén Zichy Károlynak, az ország bírá­­jának, ki akarta nyitni a lábát, de nem nyílt. Németül más kulcsot kérvén, melyre mond egy ott álló nemes úr, Nemes Zsigmond: «Kegyelmes Uram! Nem német korona az, nem tud az né­metül; próbálja excellenciád magyarul és úgy szóljon hozzá, majd kinyílik». Melyen mindenek elmosolyodván, a judex curiae is magyarul, ki­nyitotta a ládát, s belőle a korona kivétetvén, a palota folyosójáról megmutattatott az össze­­sereglett sokaságnak... Estve Pesten és Budán a legalábbvaló ház is meg volt világítva és sok rajzolatok s inscrip­­tiók szemléltettek. Csak a tanácsház előtt 1.000 gyertyák égtek, és 50 akó veres és fehérbor folyt vala szabad italra, 1.000 cipók osztattak ki a szegényeknek. Az ország bírája, gróf Zichy, a főuraságot vendégelte, a budai tanács a nemesi rendet traktálta. Másnap a Te Deum laudamus minden kigondolható pompával tartatott, hol maga herceg Batthyány József, az ország prí­mása és esztergomi érsek tartott isteni tiszte­letet. az így történt. S hogy volt most, 1978-ban? Mind­nyájan tudjuk... 1978. június 18. AZ AMERIKAI MAGYAR KATOLIKUS EGYLET biztosítja életét. Születésének napjától 60 éves koráig válthat ki életbiztosítási kötvényeket. Életbiztosítási terveivel keresse fel az AMERIKAI MAGYAR KATOLIKUS EGYLET-et. A legnagyobb magyar és katolikus testvérsegítő biztosító, amelyet 1894-ben éppen azért alapítottak amerikai magyar katolikusok, hogy egymást biztosítva és segítve harcoljanak a bizonytalanság veszélyei ellen. Biztosítsa a maga és szerettei életét az AMERIKAI MAGYAR KATOLIKUS EGYLET-nél. Látogassa meg irodánkat és beszélje meg velünk biztosítási problémáit. Vagy érdeklődjék levélben. Irodájának címe: AMERICAN HUNGARIAN CATHOLIC SOCIETY 11800 Shaker Boulevard, Cleveland, Ohio 44120. Telefonon is szívesen adunk tájékoztatást. Telefonszámunk: (216) 491-8550.

Next