Katolikus Magyarok Vasárnapja, 1978 (85. évfolyam, 1-50. szám)
1978-06-18 / 24. szám
2. oldal KATOLIKUS MAGYAROK VASÁRNAPJA CATHOLIC HUNGARIANS’ SUNDAY A legrégibb katolikus magyar lap Észak-Amerikában The Oldest Hungarian Catholic Newspaper in tha United States and Canada Published weekly except Easter & Christmas and 2 weeks in July by the Catholic Publishing Co., Inc., 1739 Mahoning Avenue, Youngstown, Ohio 44509. Telefon: (216) 799-2600. Alapította 1894 október 24-én Msgr. Böhm Károly pápai prelátus-pébános. Established October 24, 1894 by Rev. Msgr. Charles Böhm Papal Prelate-Pastor Managing Editor: Father NICHOLAS DENGL, O.F.M. THIS NEWSPAPER IS WHOLLY FOR THE PURPOSE OF PROMOTING CATHOLIC WELFARE AND IS A NON-PROFIT ORGANIZATION ELŐFIZETÉSI ARA KI SUBSCRIPTION RATES: Két évre--------------------$28.00 For two years_____$28.00 Egy évre-------------------$15.00 For one year_______$15.00 Fél évre------------------$ 8.00 For six months______$ 8.00 A Szent István Ferences Kommisszáriátus megbízásából Felelős szerkesztő: Ft. DENGL MIKLÓS. O.F.M. 1739 Mahoning Avenue. Youngstown, Ohio. 44509 ________________Telefon: (216) 799-2600._________________ ADVERTISEMENT RATES: $2.50 per column inch 1—4 times; $2.25 per column inch 5—15 times; $2.00 per column inch more than 15 times; % page $85.00; H page $160.00; 1 full page $300.00. Second class postage paid at Youngstown, Ohio A lapban megjelent cikkek nem szükségszerűen fejezik ki a szerkesztőség véleményét. Az aláírt cikkekért minden esetben azok szerzői felelősek. Ünnepi megemlékezés Montreálban Húsvét ötödik vasárnapján, április 23-án, a nagymisén emlékeztek meg a montreáli magyar közösség első szentmiséjéről, amelyet ötven évvel ezelőtt Hédly Jeromos ferences atya mutatott be a Plateau Hall kápolnájában, 1928. április 22-én. Örömmel köszöntötték azokat, akik az első szentmisén részt vettek, s még ma is tagjai az egyházközségnek: Gyertyánági János, Hornyák József, Illés Lajosné, Jánoska Gábor, Lovas András, Lovas János, Rauh Pálné, Szabó Illés Andrásné, Varga Lajos, Nagy József, Pavelkó Vince. Velük együtt adtak hálát a jó Istennek, és emlékeztek meg azokról, akik az első magyar szentmisén részt vettek, de már nincsenek az élők sorában. Ezzel az ünnepi szentmisével nyitották meg az egyházközség jubileumi szentévét. „Legyen ez az ünneplés és hálaadás éve, a megpihenés, és az Istennel való bensőséges kapcsolat éve; a megbocsátás és a kiengesztelődés éve; a lelki és erkölcsi megújulás esztendeje” — írják az egyházközség heti értesítőjében. Az elmúlt héten sok olvasónk rendelte meg Mindszenty bíboros emlékiratainak angol nyelvű kiadását, melyből — mint nemrég arról hírt adtunk — sikerült szereznünk. A ritkaságszámba menő történelmi dokumentum még kapható a Vasárnap könyvosztályán (1739 Mahoning Ave., Youngstown, Ohio 44509). Kedvezményes ára 6 dollár, plusz 50 cent portó. SZENT LÁSZLÓ EGYHÁZKÖZSÉG COURTLAND, Ontario TELEFON: 842—8698 MEGHÍVÓ COURTLAND SZENT LÁSZLÓ BÚCSÚ Minden év június utolsó vasárnapján az Újvilág legnagyobb magyar napja! A PAVILON új köntösében a Te műved is, a Te büszkeséged is, ha velünk voltál, ha velünk vagy búcsúnkon! MŰSOR A FATIMÁS SZŰZ KEGYHELYÉNÉL ünnepi magyar mise 10:30-kor, előtte felvonulás. Szónokunk Bóday Jenő jezsuita atya, aki 20 éve látogatja a szétszórt magyarságot itt, Európában, Jugoszláviában. A SZENT LÁSZLÓ TEMPLOMBAN angol misék szombaton este 8 órakor, vasárnap 9 órakor és délben. Jézus Szíve litánia magyarul, vasárnap este 7 órakor. A SZENT LÁSZLÓ TEMETŐBEN keresztút Magyarországért délután 2.30-kor, utána Horányi Lajos atya sírkövének megáldása. 400 magyar közt 4 magyar pásztor. A PAVILONBAN magyaros díszebéd, üdvözletek 12.30 órakor. A MAGYAR SZELLEM ÉL: Galt, Hamilton, London, Toronto magyar csoportjainak műsora 3.30-kor; király és királynő koronázás 4.30-kor; tánc a Melódia zenekar zenéjére 8-tól éjfélig; búcsúsorsjegyek sorsolása este 11-kor. Sör és hűsítő. A SÁTORBAN díszebéd, dulacipecsenye, italok. A SZABADBAN piknik, bazár, magyar és vallásos könyvek, kegytárgyak árusítása, fagylalt, hűsítők. A SPORTPÁLYÁN labdarúgó-mérkőzések, gyermekjátékok és versenyek díjakkal. A COURTLANDI BÚCSÚN 5000 magyar és barát találkozik több országból. Te is légy velünk! Nem bánod meg! BELÉPŐDÍJ: Önkéntes adományok a Pavilon, a Szent László Sport és Közösségi Központ javára. Ontario kormánya 89 140,24 dollár Wintario-segélyt ad, ha mi megkétszerezzük. A jó Isten nagyon segít! Te is segíts! Sikerülni fog! A 26. Szent László búcsú Courtlandon, június 25, 1978. HELCZ TIBOR: A Szent Korona és az emberi jogok Fájdalmasan vésődtek emlékezetünkbe az amerikai külügyminisztérium indokai a magyar Szent Korona visszaadásának szükségességéről. Mégis célszerű a történelmi hűség kedvéért beletekinteni az amerikai kormány kiadásában megjelent, „Szent István koronája és az amerikai—magyar kapcsolatok” című könyvecskébe. A kiadvány az amerikai kongresszus európai és közép-keleti albizottságának 1977. november 9-i tárgyalását ismerteti, amellyel már több magyar lap foglalkozott, de annak vizsgálatánál nem fektetett kellő súlyt az emberi jogokra. Ezért e sorok írója most, a kemény küzdelem fájdalmas sebeinek behegedése után igyekszik senkit nem sértő, de a jövőre nézve fontos kritika gyakorlásának megtételére. A szóban forgó könyvecske ismerteti Matthew Nimetz, az amerikai külügyminisztérium tanácsadójának hivatalos álláspontját, mely szerint az amerikai és magyar kormányok közötti kapcsolat javulása, a kártérítések rendezése és az amerikai magyarság 100 képviselőjének meghallgatása után határozta el Carter elnök a Szent Korona visszaadását a magyar népnek. A nyilatkozat külön kihangsúlyozza Magyarország példamutató magatartását a helsinki egyezmény betartása terén. A Volt Magyar Politikai Foglyok Világszövetsége éveken keresztül követelte az általános, politikai foglyokra is vonatkozó amnesztia kikiáltását Magyarországon. Ezért a volt politikai foglyokat megdöbbentette az a tény, hogy az albizottság előtt megjelent tanúk nem említették az emberi jogok területén a magyarországi bebörtönzöttek kiszabadításának szükségességét. Ha sorra vesszük a tanúkat, neveik említése nélkül, a személyeskedés elkerülése végett, az első felszólaló a Magyar Szabadságharcos Világszövetség nevében beszélt, és nem említette meg a politikai foglyokat. Ismeretes, hogy ennek a szervezetnek alapítói volt politikai foglyok voltak éppúgy, mint az 1956-os szabadságharchoz csatlakozó börtönből kiszabadított politikai rabokat is az első vonalban láthattuk Budapest barikád-jain. Ezenkívül a szövetség alapszabályának II/9. pontja kimondja, hogy a politikai foglyok és üldözöttek szövetségének tekinti magát. Miért is, e sorok írója a szövetség „politikai fogoly” alelnöke. A Közös Magyar Külügyi Bizottság nevében leadott nyilatkozat sem említi a politikai foglyokat, pedig ez a csúcsszervezet utolsó ülésén magáévá tette az általános amnesztia követelésére irányuló indítványt. Amikor a felszólaló a szabad választásokat, a többpártrendszer visszaállítását említette, elfelejtette, hogy mindezek létrehozásának alapfeltétele az ellenzék kiszabadítása a börtönökből. Szükségszerűen először a politikai foglyok kiszabadítását kell elérni. Dicséretes a clevelandi magyar szervezetek határozata, amely feltételeket szabott a Szent Korona visszaadásához, és ezek 2. pontja a szabad választások kérdésével foglalkozik, és megemlíti az alapvető szabadságjogokat, amelyek alatt értelmezhetjük a politikai üldözés megszüntetését. Míg a felszólalók közül a buffalói Rabnemzetek Szervezete képviselője, egy volt politikai fogoly, beszélt a politikai bebörtönzésekről, addig e sorok írója volt az egyetlen, aki sürgette Carter elnöknél az általános amnesztia elérését Magyarországon. A levél tartalmát közölte Horton képviselővel, aki annak fénymásolatát kinyomattatta az albizottság könyvecskéjében. Az albizottság kérdéseit és a külügyminisztérium válaszát a Szent Korona és az amerikai magyar viszony tárgyában a könyvecske függelékben közli. A Szent Korona visszaadásának indokai után a 9. pontban az emberi jogokról van szó. A hivatalos vélemény az, hogy a magyar kormány eltűri a különböző politikai véleményeket, Magyarországon nincs disszidens mozgalom, és nincsenek politikai foglyok. A külügyminisztérium hivatkozik a budapesti amerikai követségre és az amerikai magyar csoportokra, hogy azok nem tudnak megnevezni politikai foglyokat Magyarországon. Milyen felháborító hazugság ez! A Volt Magyar Politikai Foglyok Világszövetsége és a Nobel-díjjal kitüntetett Amnesty International hányszor nevezett meg politikai foglyokat, és hánynak küzd a kiszabadításáért. A közelmúltban az amerikai kongresszusi napló is közölte Vance külügyminiszterhez intézett levelünket, amelyben megnevezünk jelenleg is börtönben sínylődő politikai foglyokat. Most értesültünk újabb letartóztatásokról, így Takács Zsolt 25 éves villanyszerelő júliusra kitűzött tárgyalásáról, akit az idén tartóztattak le tiltott határátlépés kísérletéért (a külügyminisztérium szerinti szabad kivándorlás országában). Vagy Hajas György nem politikai fogoly, akit 1977. július 15-én a budapesti bíróság 18 havi börtönre ítélt, mert az emberi jogok megszegését kritizálta? Milyen felháborító hazugság, hogy Magyarországon nincs disszidens mozgalom! Miért utasították ki Magyarországról Heller Ágnest, férjét és két filozófus társukat? Mert nyilvánosan támogatták a Charter 77 kiadványt! Érdekes, hogy a budapesti amerikai követség nem tud a „Kelet-Európa Szabadságáért” nevű szervezetről, amely 1977-ben Budapesten alakult, és márciusi illegális röplapját mi nyugaton is megkaptuk? Követeléseik: 1. Szabad szólást, szabad sajtót, rádiót és televíziót. 2. A politikai foglyok szabadon bocsátását. 3. Gazdasági és politikai függetlenséget. 4. A szovjet csapatok kivonását. 5. Szabad választásokat. 6. Szabad utazást. 7. Baráti kapcsolatot minden országgal. 8. A katonaság minimumra csökkentését. 9. Többpártrendszerű választást. 10. Szabad hazatérést minden kelet-európai menekült számára. 11. Egyesült független Európát.” (Nemzetőr.) Kővágó József volt polgármester, a Volt Magyar Politikai Foglyok Világszövetsége nemzetközi osztályának elnöke nem jutott el az albizottság elé tanúvallomásával, mert ő nem három percet akart beszélni, amit a felszólalóknak engedélyeztek. De részt vett a küldöttségben, amely a Fehér Házban tiltakozott a Szent Korona kiadása ellen, és Mondale alelnöknek elmondotta a sorskérdéseket. Ott Carter elnök is megjelent, de ő nem hallgatta meg a száműzötteket, csupán a saját hangját hallatta. Kővágó még a budapesti amerikai követnek is megmondta, hogy küzdünk a politikai foglyok szabadlábra helyezéséért. De miért hallgattak a többiek? Csak aki börtönben volt, annak kell érezni a felelősséget sorstársaiért? Nem hiába alakították meg a szabadságharc alatt a börtönből kiszabadult rabok érdekszervezetüket, a Politikai Foglyok Országos Szövetségét és a Keresztény Világnézetű Politikai Foglyok és Üldözöttek Szövetségét. A szovjet invázió után ezek a szövetségek számkivetésbe kényszerültek, és a Nyugaton folytatták tevékenységüket. Azóta egységesen, a Volt Magyar Politikai Foglyok Világszövetségébe tömörültek az alapító szövetségek tagjai, és szilárdan küzdenek az emberi jogokért és rabtársaik szabadságáért. Nem szigetelődtek el a többi szervezetektől, hanem alapító tagjai az amerikai magyar koordináló szervnek, a Közös Magyar Külügyi Bizottságnak és Európában a Szabad Magyar Parlamentnek, valamint részt vesznek a Szabad Magyarok Világtalálkozóján Hágában. Minden emigrációs akcióban részt vesznek, de miért nem segítik ezek a társszervezetek a volt rabok különleges célját: a vörös terror embertelen módszereinek áldozatait? Tanuljunk a múlt hibáiból, és tanuljunk más nemzetektől, akik követelik politikai foglyaiknak szabadlábra helyezését? Az amerikai kongresszus tárgyalni fogja Carter elnök indítványát: a legfőbb kereskedelmi kedvezmény megadását Magyarországnak! Ekkor ismét jó alkalom lesz az emberi jogok kérdését megemlíteni. A Volt Magyar Politikai Foglyok Szövetsége már elküldte memorandumát a kongresszus tagjainak, és a Kongresszusi Napló is leközölte óhaját, a politikai foglyokra kiterjedő amnesztiát. Most a többi magyar egyesületen van a sor: egyesüljünk követelő hangunkban: szabadságot és teljes rehabilitációt minden politikai fogolynak Magyarországon! A MAGYAR KORONA VISSZAVÉTELÉRŐL Keresztesi József református lelkész ( 1812) legismertebb munkája, naplója. (Krónika Magyarország polgári és egyházi életéből a XVIII. század végén címmel jelent meg 1868). Ebből idézünk: An(no) 1784/II. József császár a korottának eddig való szállását, a pozsonyi várat kispapok szemináriumává változtatván, a koronát onnan az ország nagy botránkozására d(re) 13. ápr. némely praetextusokat (jogcímeket) formálván, Bécsbe vitette s a maga kincsesházába, üvegalmáriumba tétette, a többi klenodiumokkal együtt. Akkor volt Pozsonyban első mennydörgés és záporeső azon esztendőben. Kísérték a koronát a két őriző urak, Keglevics és Nádasdy, kik is azóta Bécsben laktak és a gárdisták..., kik azóta az egy Soth úron kívül mind elhaltak. Bécsben volt tehát a korona, és minden kérelmek, protestációk haszontalanok valának; mígnem anno 1790. mind a magyarok mozgásától, mind a főrendeknek nemes declaratiójoktól indíttatván, József császár d. 28. január köri rendelésében a törvény folyásának az elébbeni lábra való állását, országgyűlése tartását, addig is pedig a koronának Budára való leszállítását meghatározta, mely szerint a korona Bécsből d. 18. febr. József halála előtt két nappal kiindíttatott. Die 17. febr. megtétetvén a rendelések, gróf Pálfi Károly főcancellarius, összehivatván az ország ott mulató báróit, velük együtt délután a kincstartóházba ment, ott mindnyájok láttára a koronát, pálcát, aranyalmát, Szent István palástját s kardját, a Mária Terézia koronázására készült köves karddal együtt az üvegalmáriumból kivétette, régi ládájokba rakatta, 3 kulccsal bezárta s zárva másnap reggelig otthagyta. Másnap reggel 8 órakor a kincsesház eleibe állott 3 üveges hintó 6—6 lóval, s egy négy lóval. A klenodiumokat veres bársonyos ládában két udvari legény kihozta s a legpompásabb hintóra tévén, az ülésen levő deszkára lecsatolták. A hintó mellé állott két lovas testőr kivont karddal. Az első hintó megindulván, ült rajta Lóki major és Dóci kapitánya két gárdistával; a 2-ik hintón ment maga a láda, és a bakon egy inas, mellette két gárdista. A 3-on a két koronaőrző grófok; a 4-ik lovashintón mentek a cselédek. Ezen alkalmatossággal véghetetlen nép tódult össze Bécsben, kívánván a korona eltávozását szemlélni, annyival inkább, hogy a nagy drágaságnak maguk a németek azt az okát adták, hogy az Isten a magyar korona náluk létéért veri őket. E szerint indult ki Bécsből a korona és 3 statiókra ért Budára, ú. m.: 1. Köpcsénybe, a herceg Eszterházy udvarába. 2. Nagy Győrbe, a püspök palotájába. 3. Esztergomba, az érsek és prímás residentiájába. 4. Budán a várba, s abban levő Szent Zsigmond kápolnájába. Minemű közörömmel, Te Deum laudamussal, ágyúropogásokkal, illuminatiókkal etc. fogadta a magyar haza a hazajövő koronát, lehetetlen azt voltaképen leírni... Budára érkezett d. 21. február délután 4 órakor, és a bevitele esett ily renddel. Elől mentek azok, kik a koronát általvették a vármegye szélénél; azután a kunok, jászok és kecskemétiek török síppal, a szentendrei és óbudai lovasság. Buda város lovasai, a pesti tanács kocsikban, a vármegye deputátusai is kocsikon, sokféle ruhákba öltözött nemes lovagok. Ezeket követte a korona, mellette 6 gárdista, utána a palatínus zászlóalja. Azután a koronaőrzők hintója s a kísérő nemesség: ezalatt az ágyúk ropogtak, a harangok zúgtak. A királyi palotához érvén, 6 kirendelt nemesek vitték fel a korona ládáját a palota nagy szállájába s helyheztették egy 3 grádics magasságú, veres bársonnyal bevont helyre. Itt rövid oratiója lévén Zichy Károlynak, az ország bírájának, ki akarta nyitni a lábát, de nem nyílt. Németül más kulcsot kérvén, melyre mond egy ott álló nemes úr, Nemes Zsigmond: «Kegyelmes Uram! Nem német korona az, nem tud az németül; próbálja excellenciád magyarul és úgy szóljon hozzá, majd kinyílik». Melyen mindenek elmosolyodván, a judex curiae is magyarul, kinyitotta a ládát, s belőle a korona kivétetvén, a palota folyosójáról megmutattatott az összesereglett sokaságnak... Estve Pesten és Budán a legalábbvaló ház is meg volt világítva és sok rajzolatok s inscriptiók szemléltettek. Csak a tanácsház előtt 1.000 gyertyák égtek, és 50 akó veres és fehérbor folyt vala szabad italra, 1.000 cipók osztattak ki a szegényeknek. Az ország bírája, gróf Zichy, a főuraságot vendégelte, a budai tanács a nemesi rendet traktálta. Másnap a Te Deum laudamus minden kigondolható pompával tartatott, hol maga herceg Batthyány József, az ország prímása és esztergomi érsek tartott isteni tiszteletet. az így történt. S hogy volt most, 1978-ban? Mindnyájan tudjuk... 1978. június 18. AZ AMERIKAI MAGYAR KATOLIKUS EGYLET biztosítja életét. Születésének napjától 60 éves koráig válthat ki életbiztosítási kötvényeket. Életbiztosítási terveivel keresse fel az AMERIKAI MAGYAR KATOLIKUS EGYLET-et. A legnagyobb magyar és katolikus testvérsegítő biztosító, amelyet 1894-ben éppen azért alapítottak amerikai magyar katolikusok, hogy egymást biztosítva és segítve harcoljanak a bizonytalanság veszélyei ellen. Biztosítsa a maga és szerettei életét az AMERIKAI MAGYAR KATOLIKUS EGYLET-nél. Látogassa meg irodánkat és beszélje meg velünk biztosítási problémáit. Vagy érdeklődjék levélben. Irodájának címe: AMERICAN HUNGARIAN CATHOLIC SOCIETY 11800 Shaker Boulevard, Cleveland, Ohio 44120. Telefonon is szívesen adunk tájékoztatást. Telefonszámunk: (216) 491-8550.