Katolikus Magyarok Vasárnapja, 1980 (87. évfolyam, 1-50. szám)
1980-03-02 / 9. szám
1980. március 2. KATOLIKUS MAGYAROK VASÁRNAPJA SZABÓ BALÁZS: Gyilkoló légierődök Ki ne emlékeznék a háborút megéltek közül, hogyan sötétült el az ég az angol, amerikai és orosz vadászbombázóktól, ki ne hallott volna a második világháború Messerschmidtjeiről, és ki tudná elfeledni a légvédelmi szirénák vijjogását, amit a hátgerincen lehet lnétezni? A napokban került kezembe a német Flug Revue újság ez évi katalógusa. Tartalmazza a második világháború utáni idő Valamennyi gépét, a vitorlázórepülőktől a harci gépeken keresztül egészen a Jumbo Jet óriási utasszállítókig. Minthogy a napi hírekben gyakran találkozunk repülőkkel, melyeket lelőttek, eltérítettek vagy elloptak, nem árt közelebbről megismerkednünk velük. Annál is inkább, mert a jövő háborújában óriási szerepük lesz, és, sajnos, a háború valószínűségére ma is ráillik az a régi bölcs mondás, hogy a fegyvereket azért gyártják, hogy egyszer elsüssék. A közel-keleti hírekben lehet leggyakrabban hallani a francia Mirage repülőkről. Hét típusuk ismeretes, melyek 980-tól 2500 km óránkénti sebességgel repülnek. Legújabb típusuk a 67- ben kifejlesztett Mirage—5, ebből eddig több mint 100 darabot gyártottak, és a francia légierőn kívül Líbiának, Pakisztánnak és Szudánnak is van belőlük. Emlékezetes, hogy Izrael is akart venni ilyen gépeket, de Franciaország, mint haban álló országnak, nem adhatott elő a nemzetközi rendelkezések értelmében. Ekkor az izraeli titkosszolgálat ellopta a Mirage 1 5 tervrajzait, és annak alapján legyártották a KFIR típusú gépet. Sokan úgy vélik, nem történt lopás, csak a közvélemény megnyugtatására játszották meg. Három NATO tagország, Anglia, Németország és Olaszország építi az 1978-ban bemutatott Panavia Tornado tipusú gépet, amelyből 1981-ig mintegy 820 darabot állítanak szolgálatba — a tervek szerint. Szintén NATO erősség a Harrier típusú harci gép, mely légi, földi célpontok rakétával történő megsemmisítésére lett kifejlesztve. 2000 kg robbanóanyagot vihet , magával 1160 km óránkénti sebességgel. Az Egyesült Államok egyik legérdekesebb harci gépe a General Dinamics F—III-as gépe. Ez változtatható szárnyállású gép, amely nagy magasságban „hátra csapja” szárnyait, így delta szárnyú gépként repülhet. 1965-ben fejlesztették ki, 2500 km óránkénti sebességgel 12 000 méter magasságban repül, akciórádiusza 2420 km. A Gruma F—14-es gépet speciálisan a tengerészet részére tervezték, ez repülőgép-anyahajókról száll fel. Nem annyira légitechnikai, mint inkább megvesztegetési botrányairól ismert az amerikai I Lockheed gépek neve. Több vezető nyugat-európai politikus fogadott el nagy pénzeket, hogy elősegítsék a Lock- Sheed gépek NATO-beli elterjesztését. Az SR—71 típusról van szó, mely a 3350 km óránkénti sebességével abszolút világrekorder volt 1976- ban. (Azóta megelőzte egy orosz gép.) A vietnami háború híreiből és a Közel-Kelet- ről is ismert a Phantom vadászbombázók neve Ezek az St. Louis-i McDonnell Douglas gyár termékei. 1977-ben álltak szolgálatba a legmodernebb F—15 Eagle típusok, amelyekből vásárolt Izrael, Japán, Szaúd-Arábia is; az F—4- es Phantom 11-ből pedig 175 darab Németország légierejében szolgál. A legmodernebb harci gépek egyike, és valószínűleg minden idők leg■ nagyobb repülőgép üzletét is jelentik. 1978. május 24-én ünnepelték az ötezredik Phantom levegőbe emelkedését. A szovjet hadiipar három repülőgépgyártól származó 8—9 típust gyárt. Ide tartoznak a Szuhoj rakétahordozó-vadászgépek, a TU—26 Backfire változtatható szárnyállású harci gépek, a Jak—25 és 28 éjszakai vadászelhárító gépek és a Jak—36 Forgerek. Ez utóbbi típus érdekessége, hogy — szakértők szerint — az angol Harrier gép másolata. Az angol királyi légierő felderítői szerint ezekkel a gépekkel van felszerelve az a 40 000 bruttó regisztertonnás repülőgép-anyahajó, amely Kijevben épült, és a Földközi-tengeren állomásozik. Nem annyira a repülők, mint inkább a hajó történetéhez tartozik, hogy Törökország nem akarta a Feketetengerről a Boszporuszon át kiengedni a Földközi tengerre, mire az oroszok egy másik hajó papírjaival csempészték ki — éjjel. A legelterjedtebb gépek a MiG sorozatba tartoznak. Mikol a tervező első, MÍG—21-es gépét 1956-ban a tusinói légiparádén mutatták be. Ez a delta irányú gép 2100 km óránkénti sebességgel repül 11 000 m magasságban. Szabványgép a keleti tömbben, Magyarországon is ezek állomásoznak az orosz irányítású, orosz—magyar személyzetű katonai repülőtereken. Modernebb változat a MiG—23-as több célú harci gép. Öt változatban épült, a legmodernebb* Laser-támadókéssel is fel van szerelve. 1978 óta ismert, amikor hat ilyen gép tett látogatást a finnországi Rissala repülőtéren. Nem hivatalos jelzések szerint 1972 óta 500 ilyen gép épült. 1965-ben jött az első jelentés a Szovjetunió ez idő szerinti legmodernebb gépéről. Ekkor adták hírül az oroszok a párizsi FIA-nak (légügyi világszervezet) az első sebességrekordot. 1967- ben jelentették, hogy gépük 30 000 méteres magasságban repült 2980 km óránkénti sebességgel. A világrekorder gép neve: MÍG—25. Az 1967-es domodedovói légiparádén elhúzott a levegőben négy, ilyen gép. A rendkívül őrzött gépet a NATO berekben Foxbatnak nevezték el. Az A-tipus elfogó vadászgép, a B-tipus vadász-felderítő. Mai csúcssebessége 3200 km óránként, szintén világrekord. 1971/72-ben néhány Egyiptomban állomásozó MÍG—25-ös gépet láttak Izrael és a Sinai-félsziget felett elrepülni. 1976. szeptember 6-án az észak-japáni Hakedato támaszponton szállt le az a MÍG—25-ös, mellyel disszidált pilótája. A gépet (és pilótáját, akiről egy évvel később hírül adták, hogy elhunyt) az Egyesült Államokba szállították, akkor láttak először ilyen gépet a nyugatiak. Ennek a típusnak egy gyengített változatát szánták exportra, mely csak 1600 km-rel repül Ebből eddig 40-et vett Szíria, 30-at Irak, 24-et Egyiptom, a Szovjetunióban pedig 300 állomásozik belőle. Eddig hát a lista a halál száguldó madarairól. De csak pillanatnyilag: mindkét tömb újabb és újabb harci gépekbe öli a máshol oly tragikusan hiányzó millióit. A felsorolt gépek csaknem mindegyike képes atomtöltetű rakétát használni. Atom-Szarajevó? Nem lehetetlen. Vérszomjas diktátorok, dzsungeltúrányok is vehetnek bármilyen gépet fegyvert, atomfegyvert is. Legutóbb Pakisztánról röppent fel a hír, hogy kísérletezik atomütőerő kifejlesztésével. Atomfegyvert akar Dél-afrikai Köztársaság is és több arab ország is, és az tény, hogy a pénzük megvan rá. Ki tudja, hány gép neve fog még olyan rettegést okozni, mint az első világháborúban a Fuggereké, a másodikban a Messerschmidteké, vagy a Hirosima fölött feltűnt B—29-es repülő, melyet lentről csak felderítőnek néztek, és melynek pilótái maguk sem tudták, hogy az a furcsa, vastag bomba 50 000 ember halálát fogja okozni? KOSSÁNYI JÓZSEF: Flórián Tibor, a költő és az ember II. RÉSZ Amerikába érkezése előtt négy évet Bajorországban tölt. Itt döbben rá, hogy a Szamos, Maros várják őt, s csak otthon lehet emberként élni. A Duna sok hajót, sugarat, bús álmot ringat... ... mintha nézném a történelmet... Úsznak lassan a magyar hajók s kitépik -e a vágyainkat... Erdélyisége, magyarsága végigkísérik egész életén. Akármelyik strázsán áll, mindenütt egyforma éberséggel figyeli fajtája sorsát, s nincs az emigrációnak még egy írója, aki annyira szépen formált jellem lenne, s akire úgy ráillenék a klasszikus mondás:,,Költőérj fel műved margásába!”, mint Flórián Tiborra. Nemzeti magatartásának szépsége és erkölcsi tartalma messze századokba nyúlik vissza. Arról a földről jött, amelynek első királya, Szent István 1001 ben már így gondolkozik: „Mivel minden nép saját törvényei szerint él, azért mi is... törvényhozó elmélkedéssel meghatároztuk népünk számára, miképpen éljen tisztességes és békés életet...” Az ilyen nemes veretű tanításon felnőtt Erdély, s benne a magyarság román impérium alá kerül, Flórián Tibor is. De az elnyomásban, a szenvedésben is nemesszívű ember marad, mint a magyarság is jó részében előkelő gondolkozást izgalmas szívű nemzet. Olyan harcmodorra, kegyetlenségre, amire a románság jó része diktátorával az élen vetemedett, arra az ezeresztendős gazdanemzet sohasem gondolt. Azokban az időkben, mikor román részről dühtől, füstös szenvedélyektől izzik Erdély földje, példaadó tettként Streagu Octavián román író prózaverseit költi át magyarra. Flórián Tibor sokrétű lírájában nagy helyet foglalnak el a végső kérdések: Isten, élet, halál. Ide tér vissza Illyés Gyula is, és a nemzeti problémákon túl — a rendszer nagy bosszúságára — az élet és halál — semmiféle párt által el nem hárítható — problémái foglalkoztatják. Flórián Tibor is — mint majdnem minden ember — megtorpan a halál, az elmúlás ijesztő réme előtt, nem bánja már a telet sem, amelynek a havát tapossa, még egy-két telet kér a sorstól, mert nehéz elhinni, a teremtett világ tovább forog, milliónyi szépsége tovább él, s mi már erről nem tudunk semmit. Ami a szobrásznak a márvány, a költőnek az édes anyanyelv, amin keresztül eléri az emberi szíveket: versben, prózában, de mindenképpen a „hogyanon” keresztül. Flórián Tibor nyíltan bevallja: Nem a szó volt a cél, a versért egy sort sem írtam én. A szépségből egy csöppnyi, a jóból valami amit a kornak vágytam vallani. Itt újra jelentkezik a görög szépséges örkény, a szépség és a jóság együttesen. Flórián Tibor nem l’art pour Tart költő, de nem is propagandista, ettől megóvja őt kiteljesedett művészi személyisége, keveseknél tapasztalt érzékenysége. A Néma forradalom szerzője, a kitűnő Kovács Imre írt egy finom veretű, mély analitikus tanulmányt a 70 éves Flórián Tiborról, a költőről és az emberről. Többek között egyedülálló természetszeretetéről így vélekedik: „A magyar költészetben sehol sem olvastam ilyen lelkesedéssel és szeretettel írni egy házról, mely az ember otthona, szinte már hazája, új hazája... Is ahogyan Flórián Tibor kinyit egy ablakot, és kitekint a kertbe, a világba, annyi emléket hoz tússzá elvesztett ifjúságunkból és hazánkból, hogy az olvasónak belefájdul a szíve. A hagyományőrzés sok évi üldöztetés után mára modern dolog lett. Flórián Tibor a klaszszikus költők közé tartozik, hiszen humanista lények nemzetét féltő lelkisége, mondanivalójának komoly méltósága nem egyeztethető öszsze az írásjelek nélküli, kusza, értelmetlen új iránnyal, mely a beavatottak számára is rejtély, a nagyközönség számára pedig egyenesen érthetetlen. A „csodák föntjén” kerengő Ady, Kosztolányi, Babits, Illyés Gyula, Szabó Lőrinc, József Attila, az újak közül Némes Nagy Ágnes, Weöres Sándor, Nagy László, Csoóri Sándor mind megőrzik a versforma kötöttségét. Tudjuk, hogy a nagy nyugati irodalmak 40—50 éve elhagyták a rimes, ritmusos verselést, de azt is tudjuk, nincs messze már az idő, hogy újra visszatérjenek a „régi” formákhoz. Flórián Tibor érzékeny költői füle felfogta a világ minden tájáról érkező törekvéseket, de tudja, hogy egy egész emigráció hallgatja, s így mindenki nyelvén ír, hogy mindenki megérthesse őt. Az emigráció jobbik lelke ő. Önzetlensége, áldozatvállalása, tiszta embersége bárcsak fénylő szép jeladás lehetne az utánunk jövő nemzedéknek. Flórián Tibor megjelent kötetei: 1. Felhők fölött, felhők alatt. Reményik Sándor előszavával, a Hitel kiadásában Kolozsvárott 1935-ben jelent meg. 2. 1936-ban a Minerva RT. hozza ki a Vázlatok című verseskönyvét. 3. 1938-ban ugyancsak a Minervánál jelenik meg Octavian Streagu „Krisztus árnyékában” című prózaverseskötete Flórián Tibor átköltésében. Emigrációban kiadott könyvei: 1. A kőtáblák összetörnek (Cham, Bajorország, 1946). 2. Mélység fölött (Wulfen, Westfália, 1948). 3. Új versek (München, 1948). Versei 14 antológiában, számos folyóiratban és újságban jelentek meg. Itt Amerikában vaskos könyve a „Keserű gyökéren” örvendeztette meg az emigrációt kiforrott, nemes veretű lírájával. Ez a szép kiállítású könyv a legszebb ajándék. Megrendelhető a szerző címén: Flórián Tibor, 5 Mountain View Drive, New Milford Ct 06776. Kapható a Vasárnap könyvosztályán is: 1739 dahoning Ave., Youngstown, Ohio 44509. Ára: 1,50 dollár, plusz 60 cent portó. AZ AMERIKAI MAGYAR KATOLIKUS EGYLET biztosítja életét. Születésének napjától 60 éves koráig válthat ki életbiztosítási kötvényeket. Életbiztosítási terveivel keresse fel az AMERIKAI MAGYAR KATOLIKUS EGYLET-et. A legnagyobb magyar és katolikus testvérsegítő biztosító, amelyet 1894-ben éppen azért alapítottak amerikai magyar katolikusok, hogy egymást biztosítva és segítve harcoljanak a bizonytalanság veszélyei ellen. Biztosítsa a maga és szerettei életét az AMERIKAI MAGYAR KATOLIKUS EGYLET-nél. Látogassa meg irodánkat és beszélje meg velünk biztosítási problémáit. Vagy érdeklődjék levélben. Irodájának címe: AMERICAN HUNGARIAN CATHOLIC SOCIETY 11800 Shaker Boulevard, Cleveland, Ohio 44120. Telefonon is szívesen adunk tájékoztatást Telefonszámunk: (216) 491-8550. Rovatvezető: Bátori János k Regőczy Krisztina és Sallai András olimpiai ezüstérmes Magyarországról csak két versenyző érkezett Lake Placidbe, a téli olimpiára: Regőczy Krisztina és Sallai András jégtáncospár. Már az első versenynapon érezhető volt a közönség szimpátiája irányukban. Sajnos, első kötelező táncukat a pontozók leértékelték, ugyanakkor az orosz pár gyakorlatát túlbecsülték. Ez a különbség a döntőig kísérte őket. Az utolsó napon szenzációs szabadon választott gyakorlatot mutattak be Regőczyék. Ugyanakkor a szovjet pár hibázott. Ez megmutatkozott a pontok végelszámolásánál, amikor csaknem behozták hátrányukat. Végeredményben 0,96 ponttal kerültek a második helyre, ami igen értékes eredmény. Látván azonban gyakorlatukat, mi erkölcsileg őket tartjuk olimpiai bajnoknak. Az amerikai közönség szintén. Az eredményhirdetésnél olyan hatalmas ünneplésben részesítették a nézők a dobogó második fokára fellépő magyar párt, hogy arra ezideig alig volt példa. Regőczy és Sallai a néhány héttel ezelőtti Európa-bajnokság után az olimpián is megszerezte az ezüstérmet. A magyar sportolók — noha hazánk éghajlati viszonyai nem kifejezetten kedvezőek néhány téli sportág űzésére — minden fehér olimpián ott voltak eddig, és a bob-, valamint a szánkóversenyek kivételével minden olimpiai számban indultak is. Sikeresen elsősorban a műkorcsolyázók szerepeltek. Az eddigi tizenkét olimpián az öt érmet és a helyezések túlnyomó részét is ők szerezték. íme, érem- és pontszerzőink névsora: 1932. Rotter Emília, Szollás László, páros műkorcsolyázás, 3. hely; Orgonista Olga, Szalay Sándor, páros műkorcsolyázás, 4. hely. — 1936. Rotter Emília, dr. Szollás László, 3. hely; Szekrényessy Piroska és Attila, páros műkorcsolyázás, 4. hely. — 1948. Kékessy Andrea, Király Ede, páros műkorcsolyázás, 2. hely; Pajor Kornél 10 000 m-es gyorskorcsolyázás, 4. hely; Király Ede, műkorcsolyázás, 5. hely. — 1952. Nagy Marianna és László, páros műkorcsolyázás, 3. hely. — 1956: Nagy Marianna és László, páros műkorcsolyázás, 3. hely. 1968: Almássy Zsuzsa, műkorcsolyázás, 6. hely. — 1972: Almássy Zsuzsa, 5. hely. — 1976: Regőczy Krisztina, Sallai András, jégtánc, 5. hely. Négy év alatt Sallaiék az ötödik helyről a másodikra ugrottak. Hajszálon múlt olimpiai bajnokságuk. JÉGKORONG: EGYESÜLT ÁLLAMOK--SZOVJETUNIÓ 4:3. Az egész kontinens, de a világ többi része is nagy érdeklődéssel várta február 22-én este az Egyesült Államok—Szovjetunió mérkőzést. A nagy érdeklődés mögött nemcsak sportbeli, hanem politikai okok is rejtőztek. A Szovjetunió afganisztáni háborúja és a szovjet csapatok ottani jelenléte mindenki előtt közismert. Ez a minősíthetetlen támadás késztette az elnököt arra, hogy a moszkvai olimpiai játékok bojkottálására felhívást intézzen a szabad világhoz. A Lake Placid-i olimpiai jégstadiont zsúfolásig megtöltötte a közönség. Voltak olyanok is, akik 200 dollárt adtak egy-egy jegyért — feketén. S a közönség nem csalódott. Hatalmas küzdelemnek, színvonalas játéknak és amerikai győzelemnek volt szemtanúja. De menjünk sorjában. A Szovjetunió jégkorongcsapata 1956-ban nyert először olimpiai bajnokságot. Ezt 1964-ben, 1968-ban, 1972- ben és 1976-ban megismételte. Most is, veretlenül jutott az első négy közé. Ez a szovjet válogatott az ország legjobb játékosaiból tevődik össze. Ugyanazok játszanak az Európa- vagy világbajnokságokon, mint az olimpián. Holott ezt nem volna szabad megengedni, mert ezeknek a játékosoknak főfoglalkozásuk a sport. Abból élnek. Tehát profik. Ellentétben a fiatal amerikai csapattal, akik színamatőrök. Az északi kontinensen az olimpiával párhuzamosan folynak a Stanley Kupa küzdelmei. A legjobb amerikai és kanadai játékosok e küzdelemben vesznek részt. Hogy csak néhány csapatot említsünk: a Philadelphia, NY Islanders, Buffalo vagy Boston nagyobb eséllyel venné fel a küzdelmet a Szovjetunió ellen, mint ezek az egyetemisták. Ha a szovjet profik indulása engedélyezett, miért nem vehetnek részt az olimpián az amerikai profik is? Ezt a visszás helyzetet meg kellene már oldani egyszer. A labdarúgásban bevezettek egy szabályt a profik távoltartására az olimpiai játékoktól. Valami hasonló rendelkezést kellene hozni a többi sportágban is. A péntek esti mérkőzés hatalmas orosz nyomással kezdődött. Csakhamar ott táncolt a korong az amerikai kapuban. Hamarosan jött az egyenlítés, de a vendégek ismét megszerezték a vezetést. Az első harmad utolsó másodperceiben sikerült a hazaiaknak az egyenlítés.A második harmadban csak egy gól esett. 3—2-es szovjet vezetésel kezdődött a harmadik harmad. Emberelőnyből hamar sikerült az egyenlítés, majd kb. öt perccel a befejezés előtt a fiatal amerikai amatőrcsapat megszerezte a negyedik, győztes gólt, és ezt az eredményt ügyes játékkal, az ellenfél támadásainak lelassításával sikerült megtartania. A mérkőzés végét jelző duda után a közönség hatalmas ünneplésben részesítette az örömmámorban ölelkező amerikai játékosokat. A szovjet profik lekókadt fejjel, szomorúan kullogtak le a pályáról. Az elődöntő másik mérkőzése 3:3 arányú döntetlent hozott Svédország és Finnország között. Az elődöntőbe jutott csapatok a selejtezőben elért eredményt vitték magukkal. Ha a fiatal amerikai csapat vasárnap (lapunk zárta után) legyőzi Finnországot, olimpiai bajnok. 5. oldal