Katolikus Magyarok Vasárnapja, 1981 (88. évfolyam, 1-50. szám)
1981-04-26 / 16. szám
8. oldal DR. SZENTMIKLÓSY ÉLES GÉZA Magyar kommunista fórum az Indiana Egyetemen A külföldi magyarok számára írt magyarországi kommunista propaganda kiadvány, a Magyar Hírek, lelkendezve jelenti be, hogy a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára és John W. Ryan, az Indiaia Egyetem elnöke egyezményt írtak alá, melynek értelmében közösen 500 000 dolláros alapítványt létesítenek egy új magyar tanszék felállítása céljából Az alapítvány hozadéka fedezi az 1981-ben felállítandó tanszék költségvetését. Az Indiana Egyetem az új tanszék vezetésére a magyarországi történészprofesszort, Ránki Györgyöt kérte fel, aki Sinor Dénes professzor már meglevő bloomingtoni tanszékén belül fog működni. Ránki „Hungarológiai központtá” kívánja tenni tanszékét, ahol a történelem mellett a hallgatók magyar irodalmi, néprajzi és szociológiai ismereteket is elsajátíthatnak, egyidejűleg egy tudományos fórumot kíván szervezni magyar történet, világtörténet címmel, és ennek keretén belül három korszakot szándékszik érinteni: Magyarország és a török birodalom; Magyarország és a Habsburgok; Magyarország és a náci Németország. Az előadásokat nyomtatásban is terjeszteni kívánja. Arra számítunk — mondja Ránki György professzor —, hogy a magyar származású amerikai fiatalokat és minden olyan amerikai fiatal, aki érdeklődik a magyar kultúra, a magyar történelem iránt, megismertethetünk a magyarságtudomány gazdag tapasztalataival és tanulságaival. Ambiciózus tervek, és még azt sem mondhatjuk, hogy sok sikert kívánunk, mert nem kívánhatunk sikert egy olyan törekvéshez, mely a marxizmusleninizmus gócpontjává akarja kiépíteni az egyik amerikai egyetemet azért, hogy az amerikai ifjúságot megmételyezze azzal az ideológiával, amely, ahol uralomra jutott, hordozói mindenütt nemzetgyilkosságot követtek el a népfelségjog nevében, és amely ideológiai csődjének szemtanúi vagyunk. Nem, Ránki elvtárs, mi nem kívánunk sikert, ellenkezőleg, mindent meg fogunk tenni, hogy ön ugyanolyan elbánásban részesüljön, mint Arbatov elvtárs, akit az amerikai külügyminisztérium kitessékelt az Egyesült Államokból, megtagadva vízumának meghoszszabbítását azzal a indokolással, hogy’ nincs meg a kölcsönösség a Szovjetunió és Amerika között, mert az amerikai diplomaták Moszkvában nem jelenhetnek meg a szovjet képernyőn. Ugyanis a szenzációéhes hasznos hülyékként ügyködő amerikai hírközlés meghívta a Szovjetunió amerikai szakértőjét a trilateralista Bill Meyers műsorára egy kis agymosás eszközlésére, nehogy az amerikai nép felébredve, továbbra is támogassa a Reagan- Haig külpolitikát. Kézenfekvő volna, ha ebben az ügyben az Amerikai Magyar Szövetség, mint az amerikai magyarság csúcsszervezete, közbenjárna. Időtlen magyar dallamok szerelmese Bartók Béla emlékezete Vancouverben A zenei világ és az egész kultúremberiség ünnepli Bartók Béla magyar zeneszerző születésének századik évfordulóját. Kanada kormánya az 1981-es esztendőt Bartók-évnek nyilvánította. Természetesen nemzeti emigrációnk is méltóképpen kiveszi részét a megemlékezésből. Vancouver magyarsága, az itteni Magyar Mérnökök Szövetsége kezdeményezésére életnagyságú bronz mellszobrot állít Bartók Béla emlékére, melyet a University of British Columbia zenei fakultásán helyeznek el. A szobor talapzata angol, francia és magyar nyelven a következőket hirdeti mind a jelen-, mind az utókornak: „Bartók Béla 1881—1945. Ezt a szobrot a British Columbiában élő magyarok adományozták a tartomány állampolgárainak, az 1956-os magyar forradalom 25. évfordulójának esztendejében.” Az emlékmű költségeire a gyűjtés máris szép eredménnyel folyik, és - remélhetőleg - - az áldozathozatalból egyetlen öntudatos B. C.-ban élő magyar sem marad ki. A vancouveri Bartók-ünnepségeket február 1-én műsoros díszvacsora vezette be. Meghívott ünnepi előadónak dr. Éltető Lajos, a Portlandi Egyetem idegen nyelvek tanszékének professzora volt. Közreműködött a Magyar Énekkar Schadl Tamás karnagy vezényletével, a Csárdás Tánccsoport, Simor Beáta tanárnő irányításával, Györy Márta színművésznő énekelt, zongorán kísérte Csapó Kia zongoraművész, szavalt Szűcs András színművész. Zongoraszámokat játszottak: Vajna Brigitta és Miklós Jutka. Tamási Miklós költő mondott bevezetőt, Pál Sándor, a Magyar Mérnökök Szövetsége elnöke, mint főrendező zárta be az ünnepséget. A gazdag műsort Pataky András, a British Columbia-i Erdélyi Szövetség főtitkára vezette. Dr. Csapó Imre, a Magyar Társaskör elnöke mutatta be az est ünnepi előadóját. Éltető Lajos professzor hétéves korában került el Erdélyből. Felesége amerikai hölgy, de megtanult magyarul. Három gyermeke tökéletesen beszél magyarul. Éltető professzor a tudós alaposságával, egyben a nagyszerű előadó közvetlenségével szólott Bartók Béla magyarságáról, emberi kiválóságáról és kivételes művészetéről. Bartók életműve az egész emberiségé, mégis minden rezdülésében magyar. Nevét egy síkon említik a világ legnagyobb zeneszerzőivel, a modernebbek közt pedig sokak szerint egyenesen az első helyet foglalja el. Bartókot el nem ismerni annyi, mint magunkat megtagadni. Zenei nyelven mondja el, hogy mi az magyarnak lenni. Sajnos, ifjúkorának első öt állomása ma az elszakított területeken fekszik. Szülőhelye Nagyszentmiklós, ma Sinnicolau Maré, Nagyszöllős Vinogradov, Nagyváradból Oradea lett, Besztercéből Bistrita, Pozsonyból Bratislava. Magasabb zenei tanulmányait, a megtisztelő bécsi meghívás dacára, Budapesten végezte. Itt barátkozott össze Kodály Zoltánnal. Eleinte csak a régi, kiveszőben levő dallamokat keresték, de látva a faluk népének friss életerejét, a népből újjászülető, művelt Magyarország megteremtésének szánták életüket. Bartók több mint tízezer magyar népdalt és sok más nemzet dalát fektette kottára. Új skálák, hangösszetételek, ritmusok tárultak fel előtte. A klasszikus zenétől elütő új zenenyelv, az új zenenyelvtan. Zeneműveinek száma 661, de lehet, hogy még ennél is több. Legnagyobb alkotásai: a zenekarra írt Concerto, a Divertimento, Cantata profana, különböző vonósnégyesek, zongorakoncertek, a színpadra írt Csodálatos mandarin, a Fából faragott királyfi, a Kékszakállú herceg vára. Legkedvesebbek azonban népdalletétei, valamint a gyermekeknek szánt zongora- és hegedűdarabok. Csodálatos tananyag, amelyet a legkomolyabb művészek is előadnak koncertjeiken. Ki ne élvezné az „Elindultam szép hazámból ”, az „Által mennék én a Tiszán ladikon”, a „Szánt a babám”, meg ehhez hasonló számokat? Bartók zenéje rendkívül igényes. Csak fokozatosan juthatunk el teljes átéléséig. Innét van, hogy műkedvelő körökben, értékelése körül még mindig viták dúlnak. A zeneszakértők azonban már véglegesen kijelölték helyét a legnagyobbak közt, Mozarttal, Beethovennel egyvonalban. Még a Zeneakadémiáról írta édesanyjának: „Életemnek csak egyetlen célja lehet: Magyarország és a magyar nemzet érdekeit szolgálni.” Ehhez a vezérelvhez tartotta magát mindhalálig. Bartók Bélát nem sajátíthatja el semmiféle rendszer. Bartók Béla a magyar népé! Az előadás befejeztével dr. Éltető Lajost és az elhangzottakon keresztül Bartók Béla művészetét, szűnni nem akaró tapssal ünnepelte a hálás közönség. Lemke Gyula KATOLIKUS MAGYAROK VASÁRNAPJA A Szentszék diplomáciai szolgálata II. János Pál pápa beszédet mondott a Pápai Diplomáciai Akadémia növendékei előtt. Például állította Assisi Szent Ferencet, egész egyéniségét, egész lelkületét. Világító példa, — mondotta a Szentatya, mert arra törekedett, hogy az evangélium alapján formálódott ember legyen; követendő példa még az egyház iránti szenvedélyes szeretete, a szegénység melletti radikális tanúságtétele, továbbá a világméretű emberszeretet, a testvériség iránti kiállása. Ezek olyan értékek, olyan tulajdonságok, amelyek a pápai diplomáciai képviseletek hordozói számára is nélkülözhetetlenek. A Pápai Diplomáciai Akadémia ebben az évben ünnepli fennállásának 280. évfordulóját. A Szentatya arra kérte a növendékeket, hogy az Akadémián eltöltött tanulmányi éveiket használják fel a spirituális érlelődésre, beható művelődésre és a lelkipásztori ismeretek és érzék megszerzésére. A Szentszék diplomáciai szolgálata megkívánja a szakmai hozzáértést, de a lelkipásztori problémák alapos ismeretét is, hogy a helyi egyházak püspökeivel a mindenkori helyzetnek megfelelően tudjanak tárgyalni, — mondotta a Szentatya. Mellékesen jegyezzük meg, hogy a Pápai Diplomáciai Akadémia egyik legsikeresebb magyar tanítványa az elmúlt évtizedekben Monsignore Dr. Kada Lajos volt, aki európai és ázsiai miszsziók után közép-amerikai megbízatást kapott. * * * Dialógus a marxistákkal Pedro Arrupe, a jezsuita rend generálisa iratot bocsátott ki a marxistákkal való együttműködés kérdéséről. Rámutatott arra, hogy a történelmi tapasztalat alapján beszélhetünk ugyan osztályharcról, de egyáltalán nincs bebizonyítva, hogy az emberiség eddigi és mostani története teljes egészében az osztályharcra vezethető vissza. A jezsuita rend általános főnöke szerint lehet keresni a dialógust a marxistákkal, de a papnak mindig tudatában kell lennie annak, hogy funkciója és missziója egyházi misszió. A marxista társadalmi rend a maga egészében az egyháziak részéről nem alkalmazható, — mondotta Pedro Arrupe. 96-)aégusta Kiszöktem kőkarjaid közül vagy talán kilöktél engemet, azóta járok vérző lábbal pocsolyák, kövek, poros járdák felett. Tarajos hullámok kavarogtak rohanó vizeken, de neki vágtam barátaim a szótlan halak (viselem jegyüket) vittek a vad zuhatagokon által. Ma már mindinkább vissza vágyom ölelő karjaid nyugalmába — gonosz szellemek táncoltatják asztalomat vitus szeánszba. Kibicsaklott bokák döngetik a földet, az órák táncot járnak előre-hátra végy vissza engem -- s a rossz szellemet parancsold vissza palackjába. Ittam hajnali harmatot zöld füvek, levelek csészéiből fésültek friss reggeli szelek és eperízű erdő etetett. Y RENDELJE MEG SZÉKELY MÓZES: ZÁTONY című művét, mely a Vasárnap kiadásában jelent meg a közelmúltban. A könyv tartalmát röviden így foglalhatnánk össze: az erdélyi magyarság sorsa a két világháború között. Székely Mózes könyve föleleveníti a két háború közti erdélyi magyar élet minden szenvedését, megpróbáltatását, küzdelmét. A könyv emlékezik a múltról, és emlékeztet a jelenre, az erdélyi magyarok balsorsának ma sincs vége. A kötet megrendelhető a Vasárnap könyvosztályán: 1739 Mahoning Ave., Youngstown, Ohio 44509. Ára: 12 dollár, plusz 1 dollár portó. Bartók—Kodály énekkari hangverseny New Yorkban Bartók Béla 1881. március 25-én született, Gyümölcsoltó Boldogasszony napján, és így nem csoda, hogy az idén március utolsó hetében az egész zenei világban Bartók-hangversenyeket rendeztek. A New York-i hangversenyek közül kiemelkedik a Detroiti Philharmonikus Zenekar két koncertje a Carnegie Hallban, Doráti Antal vezénylete alatt, amelyeknek folyamán magyar szólóénekesekkel elsőnek előadták A kékszakállú herceg vára című egyfelvonásos kétszereplős Bartók-operát hangversenypódiumról. Az ilyen nagy és kellően megszervezett zenei események mellett szinte eltörpült a The Music Group of Philadelphia március 20-i énekkari hangversenye, amely Sean Deibler karnagy és zenei igazgató vezetése mellett kevéssé ismert és ritkán hallott Kodály és Bartók énekkari szerzeményei közül adott elő egy csokrot a Lexington Avenue-i Szent Péter evangélikus templomban. Kodály születésnapjának századik évfordulója ugyancsak a jövő évben, 1982-ben lesz, azonban kézenfekvő, hogy a két, egy irányban haladó nagy újító magyar muzsikuszseni műveiből állítsák össze már az idei programokat is, annál is inkább, mivel Kodály művei tetszetősebbek, könnyebben élvezhetők a nagyközönség által, mint a szigorú, megalkuvást nem ismerő és nemtetszést kereső Bartók-kompozíciók. A philadelphiaiak műsora hozta Kodálytól az István királyhoz intézett himnuszt, a Vidám norvég lányok dalát, cigánydalokat, Jézus és a (pénzváltó) kufárokat és a Mátrai képeket. Ezek mind kíséret nélküli „a cappella” énekek voltak, és a több mint száztagú vegyeskar finom, árnyékolt előadásban énekelte az angolra fordított szövegeket. Bartóktól négy szlovák népdalt énekeltek, úgy hiszem, a második szlovák népdalsorozatból, szintén angolul, végül Kodálytól egy orgonakantátát, amelyben a kórus és az orgona felváltva szerepel, míg végül együtt fejezik be a nagyszabású zeneművet. Ez egy ősbemutató volt, Kodály egyik utolsó műve, amit eddig még sehol sem énekeltek. Az orgonista Norman MacKenzie volt, aki először játszott a Szent Péter-templom aránylag új orgonáján. Miután a regisztrálás, a sípcsoportok elnevezése és nagysága csaknem minden orgonánál más, eléggé nehéz aztmegítélni, hogy a zeneszerző tényleg azt a hangerőt és hangszínezetet képzelte el húsz évvel ezelőtt talán valahol Európában, mint amit most itt New Yorkban kapott a Lexington Avenuen — bár ez csak kevés helyen volt kétséges. Zenei szempontból az előadás csemege volt a Bartók— Kodály előadások sorozatában, mind a műsor összeállítása, mind a kivitel szempontjából, ami elsősorban a karmester, Sean Deibler érdeme, e zenei tanulmányait a Susquehanna egyetemen végezte, és folytatta a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán, ahol kamarazenét és karmesterséget tanult. Diplomát szerzett a Kodály Zoltán Intézettől, és azután ugyanott maga is tanított, mint első amerikai. Jól beszél magyarul, szereti a magyar zenét mint ezt a New York-i hangverseny és annak programja is tanúsítja. A műsor közölte az énekkar tagjainak a névsorát is, és a nevek szerint ítélve annak tagjai mind amerikaiak. A hangversenyt Mrs. Bates W. Bryan áldozatkészsége tette lehetővé. Megfelelő sajtópropaganda híján a magyarok alig értesültek erről a hangversenyről, és — azt hiszem — alig voltak ott képviselve. Amerikaiak énekelték a Kodály és Bartók énekeket — amerikaiaknak, New Yorkban. Megható volt. Papp Rémig 1981. április 19.-26. Bartók Béla-emlékhangversenyek Floridában Közép-Florida zenekedvelő amerikai közönsége csodálatos élményben részesült február hónapban. Ungár Tamás, a fiatal magyar zongoraművész 1981-es évre előirányzott negyven Bartók-hangversenyéből hat került megrendezésre Közép- Florida egyetemei, iskolái által. Dr. Ungár Tamás, aki Magyarországon született, s mint fiatal tehetség már 1955-ben a Bartók ifjúsági zongorahangversenyen első díjat nyert, az 1956-os magyar szabadságharc után szüleivel Ausztráliába vándorolt, ahol folytatta zenei tanulmányait. 1967-ben megnyerte az Australian Broadcasting Commission versenyét, mely megnyitotta az utat Ausztrália és Új-Zéland zenekedvelő közönsége előtt terjeszteni a magyar zenét. Néhány évvel később Londonban telepszik le, s rövidesen mint zenetanár és művész működik, kamarazenekarokban szerez hírnevet a magyar zenének. A Wigmore Hall sikerei megerősítik helyét a 20. század zenei szaktekintélyei között. 1976-ban kinevezték a San Diego-i Egyetem zenei szakán tanárnak, s megkezdte koncertjeit nyugaton. Ungár Tamás közép-floridai Bartók-hangversenyei különleges élményt adtak a nagyrészt fiatal hallgatóságnak, akikben megerősítette a magyar zenekultúra megbecsülését, és ezzel komoly szolgálatot tett népének, amelyből származik. Az a végtelen szeretet, amellyel nagy elődje, Bartók Béla műveit magyarázta az érdeklődő hallgatóságnak, mutatta, hogy valóban nem felejtette el szülőhazáját, s büszke magyar származására. A saját korában kevéssé értékelték Bartók Bélának a magyar népgyűjtés terén elért eredményeit, de az utókor értékeli nemcsak szülőhazájában, de szerte a világon, ahol Ungár Tamások és mások, egy évszázaddal születése után tárják a hallgatóság elé a magyar nép csodálatosan gazdag, színes, évezredes zenekultúráját, mutatva büszkén a világnak egy kis nép művészi lelkét, alkotni vágyását. dr. Horváth I. Mihály