Katolikus Magyarok Vasárnapja, 1982 (89. évfolyam, 1-50. szám)

1982-05-30 / 21. szám

2218 N LINCOLN AVE CHICAGO ILL .60614 3£atolíkusí JÜagparok Vasárnapja 89. évfolyam 21. szám A magyarság legnagyobb katolikus hetilapja Egyes szám ára: 45 cent 1982. május 30. (USPS «91-640) Volume 89, No. 21 May 30.1082 Catholic Hungarians’ Sunday KIADÓHIVATAL: — EDITORUL OFFICE: P.0. Box 2464 Youngstown, Ohio 44509 Tel.: (216) 799-2600 és 799-3335 The world’s largest Catholic Hungarian weekly Price of one copy: 45 cents FILIPPI ISTVÁN: • • MINDENKI BUNOZO Mindmáig törvénytisztelő polgárnak képzeltem magam, ezért nyugodtan vettem ke­zembe a budapesti Közgazda­­sági és Jogi Könyvkiadó 1980- ban megjelent Büntető Jog­szabályok című zsebkönyvét. Hamarosan megtudtam, hogy a földkerekség lakosságának tetemes része notórius bűnö­zőkből áll, és a magyarorszá­gi büntető jogszabályok min­denkire vonatkoznak, aki él és mozog. Tessék elolvasni: 3. § (1). A magyar törvényt kell alkalmazni a belföldön el­követett bűncselekményekre, valamint magyar állampolgár külföldön elkövetett olyan cse­lekményére, amely a magyar törvény szerint bűncselek­mény. 4. .( (1): A magyar törvényt kell alkalmazni a nem magyar állampolgár által külföldön el­követett cselekményekre is, ha az állam elleni bűncselek­mény (X. fejezet), tekintet nélkül arra, hogy az elkövetés helyének törvénye szerint bün­­tetendő-e, az emberiség elle­ni (XI. fej.) vagy olyan egyéb bűncselekmény, amelynek ül­dözését nemmzetközi szerződés írja elő.­­ Szerintem az emberiséget két részre lehet osztani: ma­gyar állampolgárra és nem magyar állampolgárra. Har­madik eset nincs. Tehát a ti­zedik és tizenegyedik fejezet­ben felsorolt bűncselekmények elkövetése miatt faji, anya­nyelvi és állampolgársági meg­különböztetés nélkül minden­kit magyar törvények szerint lehet büntetni, bárhol is kö­vesse el azokat. A X. fejezet a következő bűncselekményeket sorolja fel: összeesküvés, lázadás, kárte­vés, rombolás, merénylet, ha­zaárulás, hűtlenség, az ellen­ség támogatása, kémkedés, fel­jelentés elmulasztása és más, szocialista állam elleni bűn­cselekmények. Elsőnek vegyük az összeesküvést: 139. § (1): Aki a Magyar Népköztársaság állami, társa­dalmi vagy gazdasági rendjé­nek megdöntésére vagy gyen­gítésére irányuló összeeskü­vésben vesz részt, vagy azt támogatja, bűntettet követ el, és egy évtől öt évig; az össze­esküvés kezdeményezője vagy vezetője két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Tehát ha azt nem magyar állampolgár külföldön követi el, akkor is büntethető, ha a Magyar Népköztársaság terü­letére érkezik. Az izgatás bűncselekménye alatt ezt érhetjük: 148. § (1). Aki mások előtt azért, hogy a) a magyar nem­zet vagy valamely nemzetiség, b) a Magyar Népköztársaság alkotmányos rendje, c) a Ma­gyar Népköztársaság szövetsé­gi, barátsági vagy együttmű­ködésre irányuló egyéb nem­zetközi kapcsolata, d) vala­mely nép, felekezet vagy faj, továbbá — szocialista meggyő­ződésük miatt — egyes cso­portok vagy személyek­ ellen gyűlöletet szítson, ennek fel­keltésére alkalmas cselek­ményt követ el, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő sza­badságvesztéssel büntetendő. Ennek értelmében egy Pá­rizsban vagy New Yorkban tartott 56-os emlékünnepély­nek nemcsak a magyar, ha­nem a külföldi szónoka is bün­tetendő. 149. S: Aki mást a szocializ­mus érdekében kifejtett tevé­kenysége miatt tettleg bántal­maz, bűntettet követ el, és egy évtől öt évig terjedő szabad­ságvesztéssel büntetendő. Például egy amerikai rend­őr egy terroristát a szocializ­mus érdekében kifejtett tevé­kenysége (mondjuk bomba­­robbantás vagy bankrablás) miatt gumibottal fejbevág. A szerencsétlennek halvány sej­telme sincs arról, hogy ezért Magyarországon öt évre le­csukhatják. Az amerikai rend­őr a 4. § értelmében külföldi állampolgár, és bűncselekmé­nyét külföldön követte el. A 151. § még szebb. Az e fejezetben meghatáro­zott bűncselekmények akkor is büntetendők, ha azokat más szocialista állam sérelmére kö­vetik el. Mindenkit sújt a népügyész ökle, ha bárhol a világon meg­sértette például a Szovjetuni­ót. — Ezzel a magyarországi kommunista hatóságok minden kétséget kizárva bebizonyítot­ták, hogy szovjet alkalmazot­tak, és szovjet érdekeket kép­viselnek. A tizedik fejezetben felso­rolt bűncselekmények szöve­ge világosan különbséget tesz magyar és nem magyar ál­lampolgárok között. Például a hazaárulás csak magyar állam­polgárokra vonatkozik. 144. § (1): Az a magyar ál­lampolgár, aki abból a célból, hogy a Magyar Népköztársa­ság függetlenségét, területi ép­ségét, politikai, gazdasági, hon­védelmi vagy más, hasonlóan fontos érdekét sértse, külföl­di kormánnyal vagy külföldi szervezettel kapcsolatot vesz fel vagy tart fenn, bűntettet követ el, és öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés­sel büntetendő. Viszont ez is a 3. § alá tar­tozik (X. fej.), így a külföldön élő magyar állampolgárokra is vonatkozik. A feljelentés elmulasztásá­nak bűncselekményét külföldi állampolgár is elkövetheti. 150. § (1): Aki hitelt érdem­lő tudomást szerez arról, hogy összeesküvés, lázadás, kárte­vés, hűtlenség, rombolás, me­rénylet, hazaárulás, ellenség támogatása vagy kémkedés el­követése készül, avagy még le nem leplezett ilyen bűncselek­ményt követtek el, és erről a hatóságnak, mihelyt teheti (te­hát ha Magyarországra utazik) jelentést nem tesz, bűntettet követ el, és három évig terje­dő szabadságvesztéssel bünte­tendő. (2) Elkövetett bűncselek­mény feljelentésének elmulasz­tásáért az elkövető hozzátar­tozója nem büntethető. (Még szép!) Ez a törvény nemcsak kö­telezővé teszi a kémkedést, ha­nem egyenesen bűnözőnek je­lenti ki azt, aki ezt megtagad­ja. Ha egy hazajáró magyar, vagy annak külföldi barátja tudomást szerez arról, hogy egy emigráns szervezet Ma­gyarország felszabadítása ér­dekében működik, és ezt Ma­gyarországra érkezve nem je­lenti be, az bűncselekményt követ el. Itt, a Nyugaton sorozatosan elkövetett bűneim miatt idáig legalább 25 évet számoltam össze. Október 23-i ünnepsé­gek, emigráns könyvkiállítá­sok rendezése, nem éppen szovjetbarát cikkek írása mind súlyos bűntettnek számít. — Több millió bűntársam óhajtja Magyarország felszabadulását, s ezek közül több ezren már a nyilvánosság előtt is kijelen­tették, hogy a pokolba kíván­ják a Magyar Népköztársaság „szövetségi, barátsági vagy együttműködésre irányuló egyéb nemzetközi kapcsolata­it", vagyis a hatalmas Szovjet­uniót. Mielőtt megbüntetnének, szabadjon még felsorolnom a XI. fejezetet is, melyben fel­sorolt bűncselekmények miatt a 4. § értelmében szintén min­den magyar állampolgárt el lehet ítélni. 158. § (1): Aki hadműveleti vagy megszállt területen pol­gári személlyel vagy hadifo­gollyal szemben erőszakot al­kalmaz, embertelen bánásmó­dot tanúsít vagy hatalmával más módon súlyosan visszaél, amennyiben súlyosabb bűn­­cselekmény nem valósul meg, bűntettet követ el, és öt év­től tíz évig terjedő szabadság­­vesztéssel büntetendő. (2) A büntetés tíz évtől ti­zenöt évig terjedő vagy élet­fogytig tartó szabadságvesz­tés vagy halál, ha az (1) be­kezdésben meghatározott bűn­cselekmény halált okoz. (Folytatás az 5. oldalon) STIRLING GYÖRGY: , „MAGYAR NYELV ÉS TÖRTÉNELMI TUDAT” A nemzeti emigráció sajtója az elmúlt évek során már sok­szor rámutatott a hazai törté­nelemoktatás hiányosságaira s torzításaira, melyek következ­ményeképpen a most felnövő generációk ismeretei a magyar múltról hézagosak és pontat­lanok. Fogyatékos történelmi tájékozottságuk miatt pedig a fiatalokban nem fejlődhetett ki kellő magyarságtudat, melyet a kisdoboskortól adagolt kom­munista ideológiai nevelés amúgy is csírájában igyekszik elfojtani, és internacionalista „öntudattal" helyettesíteni. ★ Beszéd helyett dadogás Hadd idézzünk pár megdöb­bentő sort a Magyar Nemzet egy legutóbb megjelent glosz­­szájából, melynek írója így pa­naszkodik: „Hivatásos nyelv­művelők, gyakorló pedagó­gusok mondják: a most felnövő nemzedék nem tud fogalmaz­ni, sem írásban, sem szóban nem tudja kifejezni gondola­tait. Középkorú felnőtteknél is tapasztalható, hogy nehézke­sen és pontatlanul beszélnek. A gondolat és a szó egyáltalán nem fedi egymást: a beszéd mint közvetítő eszköz nem tud­ja betölteni funkcióját. Az igyekezet még ront a helyze­ten: terjengősséghez, nyögdé­­cseléshez, dadogáshoz vezet.” A cikkecske hangsúlyozza az iskola feladatait, és a szülők szerepére is rámutat. De va­jon hogyan tanulhat meg szé­pen beszélni a gyerek, ha így szól rá az édesanyja: — Do­bod el aztat a nyalókát mán, nem fogd­ ebédelni! (Betű sze­rinti idézet egy másik Magyar Nemzet-cikkből.) Éveken át csak az emigrá­­ciós újságok feszegették a kér­dést és cikkeztek a történe­lemoktatás méltatlan mellőzé­séről, a magyar nyelv silá­­nyulásáról. Az utóbbi időben azonban otthon is mind töb­ben akadnak, akiket aggaszt az ifjúság történelmi elbizony­talanodása, és megpróbálják az előző évtizedekben politikai szempontok miatt alaposan összekevert, megcsonkított ma­gyar múltban helyére tenni a dolgokat. És — mint a fenti példák is mutatják — egyre több oldalról tör fel az aggó­dás hangja: mi lesz anyanyel­vünkkel, hová züllik a min­dennapi beszéd során Arany, Vörösmarty, Ady, Kosztolányi szépséges nyelve? Akadnak már olyanok is, akik összefüg­gést vélnek találni egyrészről a magyar nyelv elhanyagolása, a magyar irodalom felületes oktatása, másrészről a törté­nelmi ismeretek „beszűkülé­se", illetve a nemzeti tudat elsorvadása között. A nyelv és a magyarságtu­dat alakulását közösen vizsgá­ló írások közül különösen fi­gyelemre méltó az az elmél­kedés, mely Szent György nap­ján jelent meg a Magyar Nem­zet utolsó oldalán, eldugva. — Noha ez az írás — Ruffy Pé­ter cikke — az első oldalra illett volna: olyan megrázó szavakkal tárja fel a fájdal­mas valót és tesz hitet — mély­ről fakadó vallomásként — a magyar nyelv és nemzeti ön­tudat mellett. Ruffy Péter egyi­ke azon kevés hazai újságírók­nak, akik máig meg tudták őrizni szellemi integritásukat, és nem üvöltenek együtt a far­kasokkal. Bátorság kellett e cikk megírásához is, amiért biztosan nem fog Kossuth-dí­­jat kapni. Becsületére válik, hogy meg merte írni! ★ Miért sorvad a nemzeti tudat? A hivatásos nyelvművelők, nyelvvédők és tudósok mun­kájáról, igyekezetéről szólva Ruffy Péter többek között eze­ket írja: „A mintegy 3000 esz­tendeje önállósult, s becslé­seink szerint körülbelül egy­milliós szókinccsel rendelkező magyar nyelv összetevője, ré­sze a nemzeti tudatnak, s a közös múlton, a közösség át­élt történelmén, a szülőföldön, nemzeti sajátosságainkon, az írásbeliség kialakulásának év­századain, a nemzedékek ál­tal felhalmozott nemzeti érté­kek, megmaradt vagy elveszett nemzeti kincseink emlékén túl egyik, talán a legfőbb jellem­zője annak, hogy magyarok vagyunk. Mindig, mindenütt, minden korban, minden körül­ményben a nyelvvédelem és nyelvszolgálat akkor sikeres, ha vallja és vállalja a nemzeti tudat szolgálatát." „A nemzeti tudattal — foly­tatódik tovább az elmélkedés — baj, nagyon nagy baj van. A nemzeti tudat nálunk kicsor­bult, megtépázott, szétzilálta­(Folytatás az 5. oldalon) Csíksomlyói búcsú: magyar pünkösd Amikor boldog emlékű nagy lelki és nemzeti vezérünk, Mindszenty József bíboros her­cegprímás 1974-ben megláto­gatta az „amerikai Csíksom­­lyó” kegyhelyet Youngstown­­ban, és ünnepi beszédet mon­dott a pünkösdi búcsú alkal­mából, „magyar, történelmi pünkösdnek” nevezte a csík­somlyói búcsút. Kedves amerikai magyarja­im! Ami a világnak kevés he­lyén történik, ti egyszerre két pünkösdöt ünnepeltek ma itt. Az első pünkösdről az evangé­liumban hallottatok. A máso­dik pünkösd magyar, történel­mi pünkösd, a székelyek pün­kösdi ünnepe. Miben látta ezt a pünkösdi elemet a hercegprímás a csík­somlyói búcsúban? Az első pünkösd a Szentlélek eljöve­telét jelezte. Jövetelének kül­ső körülményei beszédes jel­képei voltak teljesítményeinek. Tűzzel, zúgó, elsöprő szélvihar közepette jött a Lélek. Tüze új embereket kovácsolt apos­tolaiból, zúgó szele pedig el­seperte mindazt, ami a be­induló Egyház diadalmas fej­lődésének útjában állhatott volna. Az első pünkösd a jövő­be mutatott, a fejlődés vég­telenbe nyúló távlataiba­ . Volt-e ilyen jövőbe néző, jövőt építő, állandó megújho­dást sürgető elem a csíksom­lyói magyar pünkösdben? — Csíksomlyót inkább a múltba nézés jellemezte. Az a pünkösd a múltat védte. Csíksomlyó a szent magyar múlt által meg­őrzött és tovább adott igaz és teljes hitért küzdött. Ezt akar­ták elrabolni a székely nép­től. Ennek a védelmében ál­dozták fel életüket. A Szent­­háromságot tagadó Blandrata György, a fejedelem legfőbb tanácsadója rá akarta erősza­kolni „új hitét” az ősihez ra­gaszkodó székelyekre. A székelyek azonban nem lettek Szentháromság-tagadók, és elhatározták, hogy szembe­helyezkednek vele. Mert ilyen helyzetben inkább az Istennek kell engedelmeskedni, mint a földi, megtévedt hatalmasok­nak. De hát valójában az első pünkösdnek is ez volt az igazi nagy teljesítménye: megerősí­teni a beinduló Egyházat mindabban, amit Krisztus ha­gyott rá. Jézus maga is ezt a feladatot emelte ki, vala­hányszor a Szentlélek eljöve­teléről beszélt. Ő mindig a megerősítő, konszolidáló Szent­­lélekről szólott ígéreteiben. „A Megerősítő pedig akit az Atya nevemben küld, megtanít majd mindenre, és eszetekbe juttat mindent, amit mondtam nek­tek" (Jn. 14:26). „Amikor el­jön ő, az igazság Lelke, elve­zet titeket a teljes igazságra” (Jn. 16:13). Az első pünkösd a Szentlélek tüzes pecsétjét nyomta rá Krisztus elvégzett nagy művére; pecsét, amely örök időkre megváltozhatat­­lanná tette amit ő tanított. Ily értelembert látott Mind­szenty bíboros, az igaz hit megrendíthetetlen nagy ma­gyar tanítója második pün­kösdöt, magyar pünkösdöt Csíksomlyóban. Mert az való­ban az igaz hit győzelme volt. A jóságos XXIII. János pá­pa a második vatikáni egye­temes zsinatot nevezte „új pünkösdnek”, mivel ő maga az első pünkösdkor tapasztalt, nagy lelki megújhodást, az Egyház újjászületését, a ke­resztény életforma reneszán­szát várta ettől a zsinattól. — Hogy beteljesedett-e a nagy­reményű várakozás, megvaló­sult-e a nemes elgondolás, ez ma a legvitatottabb téma egy­házi körökben. Mert bár sok szép, hasznos és szükséges újí­tás indult el, ámde a megúj­hodás mellett sokat szenvedett a múltból kapott ősi hit szi­lárdsága is. Ma vita tárgyává lettek olyan szilárd katolikus igazságok, tanítások, amikért a múltban életüket adták a ke­resztények! Ezért figyelmezte­tett bennünket csíksomlyói pünkösdi szózatában a nagy hercegprímás: Nagyobb válságban vagyunk mi vallási tekintetben ma, mint a székelyek voltak a 16. század közepén. Ma nemcsak Szentháromság-tagadás van. Ez is túl sok volna az anyag­­elvűség táborától. De támad­ják az ateizmussal, az isten­­telenséggel nemcsak a terem­tést, a megváltást és a meg­szentel­ést, a Szentháromság együttes és külön művét, ha­nem támadják mindazt, ami a kinyilatkoztatásban benne van, amit Jézus hároméves nyilvá­nos működésében hirdetett. — Tagadják az ember halhatat­lan lelkét, és ezzel az emberi méltóságot, hiszen az új ta­nokban ma az istentelenség és az embertelenség frigyesül, és oda van az ember méltósága és állatfelettisége ... Azután tagadják mindazt, ami az Egy­házban van, az Egyház léte­sítését, és tagadják a hét szent­séget, amire szerintük nincs szükség­, hisz csak odáig megy az emberi szemlélet, ameddig az oktalan állatnak a jászola fölér. Mit tanulhatunk mind az el­ső, mind a második, a magyar pünkösdből? A vértanú bíboros megadja a feleletet. Éppen pünkösdkor érkezett seregével János Zsigmond a Székelyföldre. A székelyek lát­ták a veszedelmet, de hitüktől, a teljes és örök Szenthárom­ságnak a vallásától nem akar­tak eltérni, összeszedték a csa­ládjaikat is, karddal és nyíl­lal álltak szembe a Szenthá­romság-tagadó hatalommal.­­ Az öregeket, az asszonyokat és a gyerekeket bevitték Csíksom­­lyóra, a Szűzanya oltárához. A csatában velük nem sokat értek volna el, de az imádsá­guktól sokat vártak. Tehát folytatni kell a küz­delmet az igaz hit modern el­lenségeivel szemben minden vonalon, de elsősorban imád­sággal! Sorakozzunk hát fel újra a csíksomlyói Nagyasz­­szony előtt imás és vezeklő lélekkel a pünkösdi búcsún Youngstownban, hogy az ég áldása legyen a hitért folyta­tott küzdelmünkön. ★­­ Az idén május 30-án fogjuk megtartani a pünkösdi búcsút a csíksomlyói Szűzanya youngstowni kegyhelyén. A pünkösdi búcsú napján szentmise lesz déli 12:30-kor magyar nyelven az érkező bú­csúsok számára, utána pedig ebédet szolgálunk fel. Az ün­nepi szabadtéri szentmise du 3:30-kor lesz. Az ünnepi szó­nok Vitéz Baán OFM lesz. Mindenkit nagy szeretettel vár a kegyes, jó csíksomlyói Mária és a kegyhely őrei, az erdélyi ferencesek.

Next