Katolikus Magyarok Vasárnapja, 1982 (89. évfolyam, 1-50. szám)
1982-05-30 / 21. szám
2218 N LINCOLN AVE CHICAGO ILL .60614 3£atolíkusí JÜagparok Vasárnapja 89. évfolyam 21. szám A magyarság legnagyobb katolikus hetilapja Egyes szám ára: 45 cent 1982. május 30. (USPS «91-640) Volume 89, No. 21 May 30.1082 Catholic Hungarians’ Sunday KIADÓHIVATAL: — EDITORUL OFFICE: P.0. Box 2464 Youngstown, Ohio 44509 Tel.: (216) 799-2600 és 799-3335 The world’s largest Catholic Hungarian weekly Price of one copy: 45 cents FILIPPI ISTVÁN: • • MINDENKI BUNOZO Mindmáig törvénytisztelő polgárnak képzeltem magam, ezért nyugodtan vettem kezembe a budapesti Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó 1980- ban megjelent Büntető Jogszabályok című zsebkönyvét. Hamarosan megtudtam, hogy a földkerekség lakosságának tetemes része notórius bűnözőkből áll, és a magyarországi büntető jogszabályok mindenkire vonatkoznak, aki él és mozog. Tessék elolvasni: 3. § (1). A magyar törvényt kell alkalmazni a belföldön elkövetett bűncselekményekre, valamint magyar állampolgár külföldön elkövetett olyan cselekményére, amely a magyar törvény szerint bűncselekmény. 4. .( (1): A magyar törvényt kell alkalmazni a nem magyar állampolgár által külföldön elkövetett cselekményekre is, ha az állam elleni bűncselekmény (X. fejezet), tekintet nélkül arra, hogy az elkövetés helyének törvénye szerint büntetendő-e, az emberiség elleni (XI. fej.) vagy olyan egyéb bűncselekmény, amelynek üldözését nemmzetközi szerződés írja elő. Szerintem az emberiséget két részre lehet osztani: magyar állampolgárra és nem magyar állampolgárra. Harmadik eset nincs. Tehát a tizedik és tizenegyedik fejezetben felsorolt bűncselekmények elkövetése miatt faji, anyanyelvi és állampolgársági megkülönböztetés nélkül mindenkit magyar törvények szerint lehet büntetni, bárhol is kövesse el azokat. A X. fejezet a következő bűncselekményeket sorolja fel: összeesküvés, lázadás, kártevés, rombolás, merénylet, hazaárulás, hűtlenség, az ellenség támogatása, kémkedés, feljelentés elmulasztása és más, szocialista állam elleni bűncselekmények. Elsőnek vegyük az összeesküvést: 139. § (1): Aki a Magyar Népköztársaság állami, társadalmi vagy gazdasági rendjének megdöntésére vagy gyengítésére irányuló összeesküvésben vesz részt, vagy azt támogatja, bűntettet követ el, és egy évtől öt évig; az összeesküvés kezdeményezője vagy vezetője két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Tehát ha azt nem magyar állampolgár külföldön követi el, akkor is büntethető, ha a Magyar Népköztársaság területére érkezik. Az izgatás bűncselekménye alatt ezt érhetjük: 148. § (1). Aki mások előtt azért, hogy a) a magyar nemzet vagy valamely nemzetiség, b) a Magyar Népköztársaság alkotmányos rendje, c) a Magyar Népköztársaság szövetségi, barátsági vagy együttműködésre irányuló egyéb nemzetközi kapcsolata, d) valamely nép, felekezet vagy faj, továbbá — szocialista meggyőződésük miatt — egyes csoportok vagy személyek ellen gyűlöletet szítson, ennek felkeltésére alkalmas cselekményt követ el, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Ennek értelmében egy Párizsban vagy New Yorkban tartott 56-os emlékünnepélynek nemcsak a magyar, hanem a külföldi szónoka is büntetendő. 149. S: Aki mást a szocializmus érdekében kifejtett tevékenysége miatt tettleg bántalmaz, bűntettet követ el, és egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Például egy amerikai rendőr egy terroristát a szocializmus érdekében kifejtett tevékenysége (mondjuk bombarobbantás vagy bankrablás) miatt gumibottal fejbevág. A szerencsétlennek halvány sejtelme sincs arról, hogy ezért Magyarországon öt évre lecsukhatják. Az amerikai rendőr a 4. § értelmében külföldi állampolgár, és bűncselekményét külföldön követte el. A 151. § még szebb. Az e fejezetben meghatározott bűncselekmények akkor is büntetendők, ha azokat más szocialista állam sérelmére követik el. Mindenkit sújt a népügyész ökle, ha bárhol a világon megsértette például a Szovjetuniót. — Ezzel a magyarországi kommunista hatóságok minden kétséget kizárva bebizonyították, hogy szovjet alkalmazottak, és szovjet érdekeket képviselnek. A tizedik fejezetben felsorolt bűncselekmények szövege világosan különbséget tesz magyar és nem magyar állampolgárok között. Például a hazaárulás csak magyar állampolgárokra vonatkozik. 144. § (1): Az a magyar állampolgár, aki abból a célból, hogy a Magyar Népköztársaság függetlenségét, területi épségét, politikai, gazdasági, honvédelmi vagy más, hasonlóan fontos érdekét sértse, külföldi kormánnyal vagy külföldi szervezettel kapcsolatot vesz fel vagy tart fenn, bűntettet követ el, és öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Viszont ez is a 3. § alá tartozik (X. fej.), így a külföldön élő magyar állampolgárokra is vonatkozik. A feljelentés elmulasztásának bűncselekményét külföldi állampolgár is elkövetheti. 150. § (1): Aki hitelt érdemlő tudomást szerez arról, hogy összeesküvés, lázadás, kártevés, hűtlenség, rombolás, merénylet, hazaárulás, ellenség támogatása vagy kémkedés elkövetése készül, avagy még le nem leplezett ilyen bűncselekményt követtek el, és erről a hatóságnak, mihelyt teheti (tehát ha Magyarországra utazik) jelentést nem tesz, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Elkövetett bűncselekmény feljelentésének elmulasztásáért az elkövető hozzátartozója nem büntethető. (Még szép!) Ez a törvény nemcsak kötelezővé teszi a kémkedést, hanem egyenesen bűnözőnek jelenti ki azt, aki ezt megtagadja. Ha egy hazajáró magyar, vagy annak külföldi barátja tudomást szerez arról, hogy egy emigráns szervezet Magyarország felszabadítása érdekében működik, és ezt Magyarországra érkezve nem jelenti be, az bűncselekményt követ el. Itt, a Nyugaton sorozatosan elkövetett bűneim miatt idáig legalább 25 évet számoltam össze. Október 23-i ünnepségek, emigráns könyvkiállítások rendezése, nem éppen szovjetbarát cikkek írása mind súlyos bűntettnek számít. — Több millió bűntársam óhajtja Magyarország felszabadulását, s ezek közül több ezren már a nyilvánosság előtt is kijelentették, hogy a pokolba kívánják a Magyar Népköztársaság „szövetségi, barátsági vagy együttműködésre irányuló egyéb nemzetközi kapcsolatait", vagyis a hatalmas Szovjetuniót. Mielőtt megbüntetnének, szabadjon még felsorolnom a XI. fejezetet is, melyben felsorolt bűncselekmények miatt a 4. § értelmében szintén minden magyar állampolgárt el lehet ítélni. 158. § (1): Aki hadműveleti vagy megszállt területen polgári személlyel vagy hadifogollyal szemben erőszakot alkalmaz, embertelen bánásmódot tanúsít vagy hatalmával más módon súlyosan visszaél, amennyiben súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, bűntettet követ el, és öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés tíz évtől tizenöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés vagy halál, ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekmény halált okoz. (Folytatás az 5. oldalon) STIRLING GYÖRGY: , „MAGYAR NYELV ÉS TÖRTÉNELMI TUDAT” A nemzeti emigráció sajtója az elmúlt évek során már sokszor rámutatott a hazai történelemoktatás hiányosságaira s torzításaira, melyek következményeképpen a most felnövő generációk ismeretei a magyar múltról hézagosak és pontatlanok. Fogyatékos történelmi tájékozottságuk miatt pedig a fiatalokban nem fejlődhetett ki kellő magyarságtudat, melyet a kisdoboskortól adagolt kommunista ideológiai nevelés amúgy is csírájában igyekszik elfojtani, és internacionalista „öntudattal" helyettesíteni. ★ Beszéd helyett dadogás Hadd idézzünk pár megdöbbentő sort a Magyar Nemzet egy legutóbb megjelent gloszszájából, melynek írója így panaszkodik: „Hivatásos nyelvművelők, gyakorló pedagógusok mondják: a most felnövő nemzedék nem tud fogalmazni, sem írásban, sem szóban nem tudja kifejezni gondolatait. Középkorú felnőtteknél is tapasztalható, hogy nehézkesen és pontatlanul beszélnek. A gondolat és a szó egyáltalán nem fedi egymást: a beszéd mint közvetítő eszköz nem tudja betölteni funkcióját. Az igyekezet még ront a helyzeten: terjengősséghez, nyögdécseléshez, dadogáshoz vezet.” A cikkecske hangsúlyozza az iskola feladatait, és a szülők szerepére is rámutat. De vajon hogyan tanulhat meg szépen beszélni a gyerek, ha így szól rá az édesanyja: — Dobod el aztat a nyalókát mán, nem fogd ebédelni! (Betű szerinti idézet egy másik Magyar Nemzet-cikkből.) Éveken át csak az emigrációs újságok feszegették a kérdést és cikkeztek a történelemoktatás méltatlan mellőzéséről, a magyar nyelv silányulásáról. Az utóbbi időben azonban otthon is mind többen akadnak, akiket aggaszt az ifjúság történelmi elbizonytalanodása, és megpróbálják az előző évtizedekben politikai szempontok miatt alaposan összekevert, megcsonkított magyar múltban helyére tenni a dolgokat. És — mint a fenti példák is mutatják — egyre több oldalról tör fel az aggódás hangja: mi lesz anyanyelvünkkel, hová züllik a mindennapi beszéd során Arany, Vörösmarty, Ady, Kosztolányi szépséges nyelve? Akadnak már olyanok is, akik összefüggést vélnek találni egyrészről a magyar nyelv elhanyagolása, a magyar irodalom felületes oktatása, másrészről a történelmi ismeretek „beszűkülése", illetve a nemzeti tudat elsorvadása között. A nyelv és a magyarságtudat alakulását közösen vizsgáló írások közül különösen figyelemre méltó az az elmélkedés, mely Szent György napján jelent meg a Magyar Nemzet utolsó oldalán, eldugva. — Noha ez az írás — Ruffy Péter cikke — az első oldalra illett volna: olyan megrázó szavakkal tárja fel a fájdalmas valót és tesz hitet — mélyről fakadó vallomásként — a magyar nyelv és nemzeti öntudat mellett. Ruffy Péter egyike azon kevés hazai újságíróknak, akik máig meg tudták őrizni szellemi integritásukat, és nem üvöltenek együtt a farkasokkal. Bátorság kellett e cikk megírásához is, amiért biztosan nem fog Kossuth-díjat kapni. Becsületére válik, hogy meg merte írni! ★ Miért sorvad a nemzeti tudat? A hivatásos nyelvművelők, nyelvvédők és tudósok munkájáról, igyekezetéről szólva Ruffy Péter többek között ezeket írja: „A mintegy 3000 esztendeje önállósult, s becsléseink szerint körülbelül egymilliós szókinccsel rendelkező magyar nyelv összetevője, része a nemzeti tudatnak, s a közös múlton, a közösség átélt történelmén, a szülőföldön, nemzeti sajátosságainkon, az írásbeliség kialakulásának évszázadain, a nemzedékek által felhalmozott nemzeti értékek, megmaradt vagy elveszett nemzeti kincseink emlékén túl egyik, talán a legfőbb jellemzője annak, hogy magyarok vagyunk. Mindig, mindenütt, minden korban, minden körülményben a nyelvvédelem és nyelvszolgálat akkor sikeres, ha vallja és vállalja a nemzeti tudat szolgálatát." „A nemzeti tudattal — folytatódik tovább az elmélkedés — baj, nagyon nagy baj van. A nemzeti tudat nálunk kicsorbult, megtépázott, szétzilálta(Folytatás az 5. oldalon) Csíksomlyói búcsú: magyar pünkösd Amikor boldog emlékű nagy lelki és nemzeti vezérünk, Mindszenty József bíboros hercegprímás 1974-ben meglátogatta az „amerikai Csíksomlyó” kegyhelyet Youngstownban, és ünnepi beszédet mondott a pünkösdi búcsú alkalmából, „magyar, történelmi pünkösdnek” nevezte a csíksomlyói búcsút. Kedves amerikai magyarjaim! Ami a világnak kevés helyén történik, ti egyszerre két pünkösdöt ünnepeltek ma itt. Az első pünkösdről az evangéliumban hallottatok. A második pünkösd magyar, történelmi pünkösd, a székelyek pünkösdi ünnepe. Miben látta ezt a pünkösdi elemet a hercegprímás a csíksomlyói búcsúban? Az első pünkösd a Szentlélek eljövetelét jelezte. Jövetelének külső körülményei beszédes jelképei voltak teljesítményeinek. Tűzzel, zúgó, elsöprő szélvihar közepette jött a Lélek. Tüze új embereket kovácsolt apostolaiból, zúgó szele pedig elseperte mindazt, ami a beinduló Egyház diadalmas fejlődésének útjában állhatott volna. Az első pünkösd a jövőbe mutatott, a fejlődés végtelenbe nyúló távlataiba . Volt-e ilyen jövőbe néző, jövőt építő, állandó megújhodást sürgető elem a csíksomlyói magyar pünkösdben? — Csíksomlyót inkább a múltba nézés jellemezte. Az a pünkösd a múltat védte. Csíksomlyó a szent magyar múlt által megőrzött és tovább adott igaz és teljes hitért küzdött. Ezt akarták elrabolni a székely néptől. Ennek a védelmében áldozták fel életüket. A Szentháromságot tagadó Blandrata György, a fejedelem legfőbb tanácsadója rá akarta erőszakolni „új hitét” az ősihez ragaszkodó székelyekre. A székelyek azonban nem lettek Szentháromság-tagadók, és elhatározták, hogy szembehelyezkednek vele. Mert ilyen helyzetben inkább az Istennek kell engedelmeskedni, mint a földi, megtévedt hatalmasoknak. De hát valójában az első pünkösdnek is ez volt az igazi nagy teljesítménye: megerősíteni a beinduló Egyházat mindabban, amit Krisztus hagyott rá. Jézus maga is ezt a feladatot emelte ki, valahányszor a Szentlélek eljöveteléről beszélt. Ő mindig a megerősítő, konszolidáló Szentlélekről szólott ígéreteiben. „A Megerősítő pedig akit az Atya nevemben küld, megtanít majd mindenre, és eszetekbe juttat mindent, amit mondtam nektek" (Jn. 14:26). „Amikor eljön ő, az igazság Lelke, elvezet titeket a teljes igazságra” (Jn. 16:13). Az első pünkösd a Szentlélek tüzes pecsétjét nyomta rá Krisztus elvégzett nagy művére; pecsét, amely örök időkre megváltozhatatlanná tette amit ő tanított. Ily értelembert látott Mindszenty bíboros, az igaz hit megrendíthetetlen nagy magyar tanítója második pünkösdöt, magyar pünkösdöt Csíksomlyóban. Mert az valóban az igaz hit győzelme volt. A jóságos XXIII. János pápa a második vatikáni egyetemes zsinatot nevezte „új pünkösdnek”, mivel ő maga az első pünkösdkor tapasztalt, nagy lelki megújhodást, az Egyház újjászületését, a keresztény életforma reneszánszát várta ettől a zsinattól. — Hogy beteljesedett-e a nagyreményű várakozás, megvalósult-e a nemes elgondolás, ez ma a legvitatottabb téma egyházi körökben. Mert bár sok szép, hasznos és szükséges újítás indult el, ámde a megújhodás mellett sokat szenvedett a múltból kapott ősi hit szilárdsága is. Ma vita tárgyává lettek olyan szilárd katolikus igazságok, tanítások, amikért a múltban életüket adták a keresztények! Ezért figyelmeztetett bennünket csíksomlyói pünkösdi szózatában a nagy hercegprímás: Nagyobb válságban vagyunk mi vallási tekintetben ma, mint a székelyek voltak a 16. század közepén. Ma nemcsak Szentháromság-tagadás van. Ez is túl sok volna az anyagelvűség táborától. De támadják az ateizmussal, az istentelenséggel nemcsak a teremtést, a megváltást és a megszentelést, a Szentháromság együttes és külön művét, hanem támadják mindazt, ami a kinyilatkoztatásban benne van, amit Jézus hároméves nyilvános működésében hirdetett. — Tagadják az ember halhatatlan lelkét, és ezzel az emberi méltóságot, hiszen az új tanokban ma az istentelenség és az embertelenség frigyesül, és oda van az ember méltósága és állatfelettisége ... Azután tagadják mindazt, ami az Egyházban van, az Egyház létesítését, és tagadják a hét szentséget, amire szerintük nincs szükség, hisz csak odáig megy az emberi szemlélet, ameddig az oktalan állatnak a jászola fölér. Mit tanulhatunk mind az első, mind a második, a magyar pünkösdből? A vértanú bíboros megadja a feleletet. Éppen pünkösdkor érkezett seregével János Zsigmond a Székelyföldre. A székelyek látták a veszedelmet, de hitüktől, a teljes és örök Szentháromságnak a vallásától nem akartak eltérni, összeszedték a családjaikat is, karddal és nyíllal álltak szembe a Szentháromság-tagadó hatalommal. Az öregeket, az asszonyokat és a gyerekeket bevitték Csíksomlyóra, a Szűzanya oltárához. A csatában velük nem sokat értek volna el, de az imádságuktól sokat vártak. Tehát folytatni kell a küzdelmet az igaz hit modern ellenségeivel szemben minden vonalon, de elsősorban imádsággal! Sorakozzunk hát fel újra a csíksomlyói Nagyaszszony előtt imás és vezeklő lélekkel a pünkösdi búcsún Youngstownban, hogy az ég áldása legyen a hitért folytatott küzdelmünkön. ★ Az idén május 30-án fogjuk megtartani a pünkösdi búcsút a csíksomlyói Szűzanya youngstowni kegyhelyén. A pünkösdi búcsú napján szentmise lesz déli 12:30-kor magyar nyelven az érkező búcsúsok számára, utána pedig ebédet szolgálunk fel. Az ünnepi szabadtéri szentmise du 3:30-kor lesz. Az ünnepi szónok Vitéz Baán OFM lesz. Mindenkit nagy szeretettel vár a kegyes, jó csíksomlyói Mária és a kegyhely őrei, az erdélyi ferencesek.