Katolikus Magyarok Vasárnapja, 1982 (89. évfolyam, 1-50. szám)
1982-07-25 / 27. szám
LOUIS SZATIÍÁRY 2218 N LINCOLN AVE CHICAGO ILL 60614 1. Becsléssel meghatározva az iskolakötelesek nemzetiségi aránya az 1970. évi népszámlálás, valamint a csehszlovák statisztikai évkönyvek (1960—1970), és Ján Sidelka adatai alapján: A nemzetiségi politika Csehszlovákiában, 1975. 130 oldal. — 2. Magyarok Csehszlovákiában, Bratislava 1969. 239 oldal. — 3. Informalny bulletin pre národnosti 1/1969. — 4. Mózsi Ferenc: Nemzetiségi iskola, Bratislava, 1973. 19 oldal. — 5. Új Szó, 1977. V. 16. — 6. Magyar Nemzet, Budapest, 1978. II. 5. ÖSSZEGEZÉS: A szlovákiai magyar kisebbség abszulúrt. száma 1968—78 között 32 000-rel növekedett; a magyar alapiskolások száma ugyanakkor 17 123-mal fogyott (23,6 %). Ezt a tényt a hivatalos nyilatkozatok el- ködösítik; a valóság az, hogy végzetes lemorzsolódás indult meg 1968—78 között, ami a század végére a magyar iskolarendszer összeomlásához fog vezetni. A magyar iskolarendszer pusztulásának okai: 1. A nemzetiségi politikában hiányos a szocialista tör- vényesség, az alkotmánytörvény megmaradt elvi de- korációnak. Ez sincs betartva. 2. A nemzetiségi politikában nincs szocialista demokrácia, mert a nemzetiségi iskolarendszerről — mely alfája és ómegája a nemzeti létnek — tilos írni és bebeszélni. A magyar nyelvű sajtó elsorvasztotta a nemzeti tudatot. A nacionalista adminisztráció mindenütt sikerrel avatkozik be az általános közöny, a fásultság és bizonytalanság következtében. Nemzetiségléte megmaradt, megrekedt a külsőségek kultuszában (látványos rendezvények, beszédek, táviratok, nyilatkozatok, koszorúzások, ünnepélyek stb.), ugyanakkor az iskolapolitika biztos kézzel számolja fel a magyar etnikumot. A következő évszázad első évtizedében véglegesen győz a „koricei kormányprogram” , amelyet „hideg” változatban 1970 óta sikerrel áll.almaznak. FELHÍVÁS! Világosan kell látnunk: létünk forog kockán! Világosan, becsületesen állást kell foglalnunk! Aki nem a pusztulást választja, csak egyet tehet: magyar marad ősei előtt, fiai előtt egyaránt, azaz erősíti önmagában és másokban magyar nemzeti tudatát, felveszi a következetes harcot az alattomos szlovák elnemzetietlenítés ellen. Terjeszd tehát ezt a nyomtatványt legbizalmasabb baráti körödben munkások, parasztok, tanítók, rokonok között! Gépeld le, és add tovább! Fontos: add tovább! És kérdezd meg levélben a CSKP központi bizottságától, az SZLKP KB-től és az elnöki irodától: hová tűnnek el, és miért tűnnek el a magyar iskolák? 6. 1 ! SOMAMIZDAT SZLOVÁKIÁBÓL Alant változtatás nélkül közöljük annak a géppel írt „szórólap”-nak a szövegét, amelyet egyik Szlovákiába látogató előfizetőnk a lévai gyorsvonat egyik fülkéjének az ülésén talált. Kérjük laptársainkat, vegyék át ennek a drámai SOS sikolynak a közlését, és használják fel megfelelő közlésre a befogadó országok sajtójában is. Szerk. OLVASD! SOKSZOROSÍTSAD! TERJESSZEN! CSELEKEDJ! 1. MAGYAR ALAPISKOLÁK SZLOVÁKIÁBAN ISKOLAÉV ........................................................................... 1963/64 1968/69 1970/71 1972/73 1976/77 A magyar lakosság abszolút számokban.............................. 530 000 545 000 554 000 565 000 575 000 A magyar származású iskolakötelesek ............................. 90 000 86 000 84 000 82 000 77 000 A magyar alapiskolák tanulóinak a száma ..................... 79 188 72 928 71 605 65 000 57 903 Nem magyar anyanyelvükön tanuló magyar alapiskolások száma ................................................................... 11 000 13 000 12 400 17 000 19 000 A nem magyar anyanyelvükön tanuló magyar iskolások arányszáma az összes magyar iskolaköteleshez %-ban 1,2 % 15,5 % 14,8 % 21 % 24,8 % 5. niiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiMiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii HUZAVONA EGY LÁTOGATÁS KÖRÜL Vatikáni körökben olyan vélemény alakult ki, hogy a Szovjetunió szívesebben venné, ha II. János Pál pápa véglegesen lemondaná, vagy legalábbis elhalasztaná augusztusra tervezett lengyelországi útját. Azért alakult ki ez a benyomás a szovjet szándékról, mert a TASZSZ egyik kommentárjában azt állította, hogy Reagan elnök a pápát a lengyel katonai uralom elleni határozottabb és keményebb kiállásra ösztönzi. A TASZSZ idézte az egyik lengyel újságnak azt a cikkét, amely arra mutatott rá, hogy gyakran a misék után robbannak ki zavargások, és hogy olykor a templomok a tüntetni akarók gyülekezőhelyei. A vatikáni körök a szovjet vezetők észjárását is felismerték. Eszerint a moszkvai hivatalos felfogás az, hogy a lengyelországi bajok valójában a mostani pápa megválasztásával kezdődtek. 1978 októberében Wojtyla krakkói érsek került a katolikus világegyház élére, ez növelte a lengyelek önérzetét. Amikor II. János Pál pápa 1979-ben meglátogatta Lengyelországot, ez a látogatás fellazította a társadalom feletti kommunista ellenőrzést olyan értelemben, hogy az emberek a pápa üdvözlésekor, az egyházi tömegösszejöveteleken felismerték, milyen sokan vannak, akik nem a kommunistákkal tartanak. Ez is közrejátszott abban, hogy 1980 augusztusában a gdanski munkások sztrájkolni merészeltek — így foglalható össze a vatikáni feltevés szerint a szovjet értékelés. A pápa 1979. évi látogatásakor két olyan fontos tényező még létezett, amely lehetővé tette, hogy a kommunista hatalom „kibírja” e látogatást. A rendszer ekkor még szilárdnak mutatkozott, és még élt Wyszynski bíboros, aki felelősséggel tudta megígérni a kommunista hatóságoknak, hogy a pápa látogatása során nem kerül sor tüntetésekre. Napjainkban viszont a rendszer meggyengült, és Glemp érseknek sincs akkora tekintélye a hívei előtt, hogy azok nevében a hatóságoknak bármit is ígérhessen — folytatódik tovább a vatikáni körök háttérmagyarázata. A lengyel püspöki kar szívesen látná a pápát Lengyelországban. A hivatalos lengyel hírügynökség, a PAP bírálta a lengyel püspököket, azt mondván, hogy egyoldalú kezdeményezések nem mozdítják elő a látogatást. Június 25-én Koszalin városban összeültek a lengyelországi katolikus egyház vezetői, hogy megvitassák a pápa tervezett útjának körülményeit. Római tudósítónk szerint a pápa nem változtatta meg a szándékát, és szívesen látogatna el Lengyelországba. A lengyel távirati iroda szerint a katonai kormányzat is szívesen üdvözölné hazájában II. János Pál pápát, de ennek a látogatásnak elő kell segítenie az ország belső rendjének megszilárdulását, és így társadalmi és politikai feltételektől függ a pápa útjának engedélyezése — hangzik a hivatalos lengyel állásfoglalás. A pápa felfogása az, hogy nem neki, hanem a katonai uralom vezetőinek kell megteremteni a látogatáshoz szükséges feltételeket. A pápa azt szeretné, ha már látogatása előtt megszüntetnék a rendkívüli állapotot, és szabadlábra helyeznék az internáltakat, köztük Lech Walesa szakszervezeti vezetőt. A pápa azonban abban az esetben is hajlandó az országot felkeresni, ha tovább tart a rendkívüli állapot. Az angol BBC kommentárjában arra mutatott rá, hogy a pápa augusztus végére tervezett látogatása véletlenül egybeesik a katonai uralom által felfüggesztett szakszervezet, a Szolidaritás megalakulásának második évfordulójával. A pápa azonban a 600 éves czestochowai Madonna ünnepére érkezik Lengyelországba, a megemlékezés napja augusztus 26. A politikai és egyházi évforduló ezen véletlen egybeesése nehéz helyzetbe hozta a lengyel katonai uralmat. A pápa és a bikaviadal A spanyol állatvédők ügyüknek meg akarják nyerni az idén októberben Spanyolországba látogató II. János Pál pápát is. Természetesen a visszataszító spanyol szenvedély: a bikaviadal elleni küzdelemről van szó. Aki már látott ilyet annak nem kell magyarázni, miért nincs effélének helye a 20. században, egy magát civilizáltnak tartó európai országban. Az agyonhajszolt, felbőszített, vérecsapolt szerencsétlen állatot az esetek túlnyomó többségében kétbalkezes pojácák döfködik addig, amíg kínok közepette ki nem múlik. Mert olyan torrero, aki egyetlen jól irányzott szúrással szabadítja meg az állatot további szenvedéseitől, még szökőévenként is alig akad. Ehhez még hozzá kell venni, hogy a bikát heccelő pikadorok lovainak el vannak vágva a hangszálai, nehogy a rémült ló nyerítése esetleg szánalmat ébresszen a nézőben. Igaz, erre sok esély nincs, mert a vér látványa a nézők nagy részéből ugyancsak alantas ösztönöket csalogat elő. (Folytatás az 5. oldalon) Volume 89, No. 27 July 25,1982 89. évfolyam 27. szám A magyarság legnagyobb katolikus hetilapja Egyes szám ára: 45 cent j/>atholic Hungarians' Sunday UTiQpma.tJ KIADÓHIVATAL: — EDITORIAL OFFICE: P.0. Box 2464 Youngstown, Ohio 44509 Tel.: (216) 799-2600 és 799-3335 (USPS 891-640) The world's largest Catholic Hungarian weekly Price of one copy: 45 cents A Közel-Kelet lángja bevilágítja az egész világot „Izrael — írja a londoni The Economist gazdasági világhetilap — az amerikai ajándékok és adományok záporával elárasztott műjólét ország.” Az amerikai-izraeli viszonyt vagy helyzetet senki nem magyarázza meg az amerikai népnek, vagy senki se tudja alapokait kellően kielemezni — írja a továbbiakban a lap. Majd az izraeli—libanoni háború közvetlen előzményeként beavat a cikk az intimitásokba. Nevezetesen: Ariel Sharon izraeli véderőminiszter május végi látogatása ügyébe. Ez alkalommal Sharont csak Haig külügyminiszterrel fényképezték, mert Weinberger véderőminiszterrel szóváltása volt, de a jeruzsálemi USA-követet azonnal Beginhez menesztették, hogy megmagyarázza: Weinberger véleménye magánvélemény volt, nem a Fehér Házé. Hogy mi volt a vita lényege, azt nem közli a cikk, de érzékelteti. Amerika eddig Izraelnek adott és fennálló kölcsöneinek 60 százalékát adománnyá minősítették át. (több billió dollárról van szó), egyidejűleg újabb fegyverszállítást határoztak el. A legfrissebb csomag 75 F-16-os heret bombázó 2,5 billiós értékben (hozamra). Ugyanakkor Izrael fegyverexportját tudomásul vette az USA. Weinbergernek — úgy látszik — mindez nincs ínyére, s nem hisz s nem is hitt abban, hogy mindezek visszatartják Izraelt a palesztinok és főleg a Szovjetunió által táplált Szíria elleni akcióktól. Arra pedig még Weinberger sem mert gondolni, hogy Begin szabályszerű hadat visel ezekkel az amerikai fegyverekkel és pénzügyi segítséggel Libanon ellen. A sajtó bőbeszédűsége nem ad okot arra, hogy ne higgye el az amerikai polgár azt, hogy Izrael Libanonba való bevonulásáról sem hivatalosan, sem félhivatalosan, sőt előjelekből kiolvashatóan sem tudott az USA. Ezt a titokzatos akciót Izrael úgy magyarázza, hogy „hálás kell legyen érte” az egész világ, az arab világ is. A PLO ugyanis — Izrael véleménye szerint — ma már az arab világot is feleslegesen izgatja, sőt talán zavarja is. Ha a nagyvilág átlép a kiindulás lényegén, nevezetesen azon, hogy a Palesztinában lakott arabok az izraeliek palesztínai honfoglalása miatt lettek földönfutók, akkor foglalkozni lehet ezzel az izraeli elgondolással. Libanon 1920 óta francia fennhatóság alatt élt. A franciák 1946-ban hagyták el az országot, s már 1958- ban fegyveres összetűzések pusztították Libanont, főleg a Közel-Kelet Párizsává kiépített fővárost, Beirutot. A központi kormánynak semmilyen hatalma nincs. Az országot az 1970-ben „arab védelmi” jogcímen bevonult szíriai hadsereg, a maronita-keresztény-izraeli erők, és a palesztinok, a PLO-val uralják. Ha Izrael kifüstöli a PLO-t, visszavonulásra kényszeríti a szíriai erőket, s bevezeti a maroniták szuperioritását, megoldotta a közelkeleti problémát, vele együtt a sajátját is. Ebből az okoskodásból azonban teljesen kimaradt az arab világ, mert Izrael egyszerűen arabmentessé „varázsolna” egy arab országot, Libanont, ahol a többség arab még akkor is, ha nem mohamedán. Izrael kihagyta vonalvezetéséből a Szovjetuniót, mely ezzel tudomásul vette volna, hogy beépítettje és vazallusa, Szíria, egyszerűen „legyőzött” és kisemmizett lett. A Szovjetunió a PLO-n és Szírián keresztül épült be a Közel-Keletre. Ennekaz érdekvonalnak a fenntartására sok mindenre képes. A Szovjetunió a két nagyhatalom érdekszféráját ezen a területen úgy értékeli ki, hogy az USA Izraelen, Moszkva pedig Szírián és a PLO-n keresztül jelentkezik az arab, sőt talán az egész mohamedán világban. Az arabok nem egységesek, még az USA és a Kreml ilyen vonalvezetésének tudomásul vételében sem, de nagyjából egységesek Izrael-ellenes politikájukban. Ennek során Szíriát, természetesen, inkább elfogadják, még szovjet mestereivel együtt is, mint Izraelt, mely hatalma gyakorlati kialakításában — sajnos — az USA-val (legalábbis annak fegyvereivel és pénzével) jelentkezik. Az sem cáfolható viszont, hogy a hazájukból kiűzött palesztinok fő szervezete, a PLO Moszkvától fegyvert és több arab országtól (így Szaúd-Arábiától is) komoly támogatást kap, és ezekkel vívja valamiféle új országalapítási harcát. Palesztinából az izraeliek, Jordániából a király verte ki őket, s most ismét az izraeliek verték szét őket, okozták sok ezer arab (benne sok nem arab és ártatlan ember) halálát és nyomorúságát. A közel-keleti politika, abban az USA irányvonala sokféle változáson ment át az utolsó 30 évben. Izraelt az angol Balfour-deklaráció szülte, Truman elnök volt a bába 1948- ban, Izrael állammá alakításánál. Az elmúlt 34 évben Izraelnek sok problémája volt, de sok problémát is okozott nemcsak a körülötte levő arab világnak, de jótevőjének, Angliának és az USA-nak is. Begin miniszterelnök fittyet hány a nyugati világ, s benne Amerika érdekeire. Jelen hadjáratával még a Camp Davidben Carter elnök közbejöttével tető alá erőltetett szerződésben lefektetetteken is átlépett. Tette mindezt akkor, amikor az USA a nyugati hatalmakkal együtt próbálgatta a Szovjetunióval való egyetértést megteremteni. Sőt az Európába látogató USA elnök „konszolidációs” beszéde alatt adta ki a parancsot a libanoni hadjáratra. Brezsnyev figyelmeztető levele Reaganhez éppen nagy békehadjárata delelőjén érkezett, szégyenszemre. Ez idézte fel azt a kellemetlen jelenetet is, amit a francia és német sajtó idézett, amely szerint az egyik NATO kiküldött Reagan békebeszédéhez való gratulációja során hozzáfűzte: „A különös az, hogy a 300 milliós Európa hallgat az amerikai elnökre, de a 3 milliós Izrael semmibe sem veszi.” Az európai sajtó az izraeli— libanoni hadjáratot kb. így kommentálja: Lehet, hogy Izrael a saját maga számára időlegesen békét teremtett váratlan háborújával, de 100 millió arab átkozza azokat a fegyvereket (mármint az amerikaiakat), amelyekkel halomra ölte az arabokat Libanonban, s így aligha lesz világbéke. dr. Nánay Endre