Katolikus Ösvény, 1938 (4. évfolyam, 1-31. szám)
1938-01-01 / 1. szám
L_______________________________ KATOLIKUS ÖSVÉNFY közé építette, törvénykönyvünk az ő gondolatát ragyogtatja,s a vármegye — ezeréves történetünk mindannyi bástyája — alapjaiban az ő hagyatéka s a szent korona, minden nemzeti erőnek ez a csodálatos összefoglalta és reményeink hordozója, az ő eget és földet összeforrasztani tudó lelkének legdrágább öröksége. A magyar élet és nagyság e gránitpilléreit Szent István keresztény hite tervezte és építette. — A magyar nemzet első szent királyának lángoló hite kiütközött minden helyzetben, amelyben neki szerep jutott. Nagyon természetes, hogy elsősorban ott tündöklőtt ez a nemes buzgalom, ahol a földi boldogság bölcsője ring. t. i.: a családi körben. Az életszentség Szent István házában családi vonás. Oly keresztény otthon, amelyben az apa, az anya, a fiú s a nevelő is a szentek glóriájával ékeskedik, az uralkodó házak történetében példa nélkül áll. A szétzilált és békéjét vesztett modern család jól tenné, ha e magyar szent család falai közé többször zarándokolna okulni és ihletet meríteni. Ott megtanulná mindenki, hogy nem, anyagi javak vagy hatalmi tényezők forrásai a boldogságnak, mert azok a kiváltságosokat is cserben hagyják, hanem lélek és kegyelem egyedül a csodaszer, mely az annyiszor mostoha és irgalmatlan élet nehézségei közt fönntart és eligazít. Nem hiába őrizte meg Isten csodálatos módon a szent király annyi áldásosztó jobbkezét az enyészet rombolása elől, annak a nemzet számára beszédes ereklye gyanánt kellett fennmaradni századokon át, hogy mindenki ráeszméljen, hol rejlik bármely kor társadalmi válságának orvossága. Mert fontos a célszerű gazdasági rend, üdvös az átgondolt törvényes intézkedés, szükséges a hatósági beavatkozás, de mindenek fölött az irgalmas szamaritárius lelkére van szükség, aki nem köti magát a holt paragrafusok formáihoz, amikor veszedelem idején rendkívüli eszközökkel kell menteni, hanem csak egyet tud, amit az apostol mond: „az Isten szeretete kiáradt szivünkben a Szentlélek által, aki nekünk adatott” s ezt a kincset habozás és furakodás nélkül nagylelkűen bocsájtja a szenvedő emberiség rendelkezésére. Magyar cserkészbolt Sítalpak, sífelszerelések nagy választékban. — A legolcsóbb és a legszolidabb szabott árak GERSEYNEL Széchenyi u. 64. Forgóhíd mellett TELEFONSZÁM 12- 63 Ha ez a szentistváni székés fogja ihletni szociális törvényhozásunkat, ha az ő példájából fogják megtanulni a hatalmasok ■ gazdagok, mint kell nehéz helyzetben lemondást gyakorolni , bajokkal küzdő embertársain segítségére sietni, s ha e vigasztaló látvány meggyőzi majd , szenvedőket is, hogy nem hagyták őket cserben, mert a kéresztény szeretet tüze ma is láng, akkor bizhatunk, de csakis akkor hogy az a szörnyű válság, mel fenyegeti hazánk, de az egész világ rendjét és boldogságát is, megértést teremtő lelkiség áldásos befolyása alatt elsimul s XX. század újból megbéké szent testvériségben egybeforr nemzetet fog a Duna-Tisza táján találni. Ha majd a magyar né tömegei a Szent István jubileum ünnepén fölzarándokolnak Buda várába hódolni a Szentjobb élőt s ha majd a Szentjobb utra kel s végigjárja áldásosztó fölséggel a haza minden tájékát, értse meg mindenki, hogy nemcsak a régi dicsőséget idézzük s annak emlékein buzdulunk, hanem szellemet szeretnők visszavarázsolni egy önmagával eltelt önzőkorban, hogy felső küldetésének tudatára ébredve s a szentek krisztusi szociális politikáját megértve, átalakuljon a nemzet és megmeneküljön. ÚJÉV HAJNALÁN Négyen voltak együtt. Ott ültek a szivarfüstös, borgőzös levegőjű szobában a kártyaasztal körül s a játékba merülve, csendes beszélgetés közben várták az éjféli óraütést. Egy-egy játszma után összecsendült poharuk s ilyenkor hangosabban felkiáltva búcsúztatták az óévet és türelmetlen várakozással lesték az újév beköszöntését. A háziúr épen az ultimét mondta be, mikor hirtelen elaludt a villany s pillanatnyi sötétség után ismét felgyulladt, hogy új erőre kapott fényével hirdesse az újesztendő megérkeztét. A négy férfi örömujjongva ugrott fel. Felkapták szinültig töltött poharukat s barátias koccintás után egy hajtásra kiitták. Azután meleg szeretettel szorongatva egymás kezét, kívántak kölcsönösen boldog újesztendőt. Szemükben egy jobb reménység tüze lángolt, szívüket valami titokzatos, melengető örömérzet töltötte el s arcukon a békesség a megelégedés piros rózsái égtek. A megindultságtól reszketett hangjuk, amint egymás szemébe tekintve mondogatták: — Boldog újévet, boldog újesztendőt! Azután egyszerre megváltozott minden. Szivükből elillant a mábor, szemükből tovatűnt a fény. Mintha a bizonytalanság rideg szellője, a múlandóság sötét árnya suhant volna végig arcukon. Mintha megingott volna jobb reménybe vetett hitük. Elengedték egymás kezét s szótlanul ültek le ismét az asztal mellé. A háziúr kezébe vette a kártyát, de a patikus visszautasítólag intett. — Eh, elég volt. Beszélgessünk inkább egy kicsit. — Átültek a nagy asztalhoz, de a beszélgetés csak nem akart megindulni. Kérdőn néztek egymásra s mindegyik a másiktól várta az elindítást. — Vájjon mit hoz a jövő! — törte meg végül a postatiszt a csendet. Újév hajnalán vagyunk. Új küzdelmek várnak ránk, vagy folytatjuk a régi, fáradtságos, örömmel és bánattal, szenvedéssel és megnyugvással váltakozó életet! Ismét hallgattak egy darabig. A patikus túl mélyre szívta le a füstöt s köhögni kezdett. A háziúr közben újra töltötte a poharakat , hogy mégis ne tartson tovább ez a néma hallgatás, válaszolt a felvetett kérdésre: — Én azt mondom: új év, új küzdelem. Az emberek boldogságot kívánnak egymásnak, de tudják, hogy ez csak merő, szólásforma, külső kifejezés, mert a boldogságot soha nem fogják elérni. Még ha azt gondolja valaki, hogy boldog, még akkor sem az, mert a lelkében nincs megnyugvás. Az emberi élet, egy hullámzó tenger. És ki látta, vájjon tökéletes, sima felszínben a végtelen óceánt! Ha nincs is vihar, ott az ár és az aszály, az állandóan