Katolikus Ösvény, 1941 (7. évfolyam, 5-47. szám)

1941-02-02 / 5. szám

2 tették, mezítelenül hajtották végig őket az utcákon­­— korbácsütések kö­zepette. Szemüket kiszúrták, levágták a fülüket, orrukat, nyelvüket, kezü­ket, lábukat. Elevenen megkötözték, elégették, eltemették őket vagy ló­farokhoz, gépkocsihoz kötve hurcol­ták őket halálra. S meghaltak ezzel a kiáltással: „Éljen Krisztus, a Király!“ A toledói plébános, Liza, megkér­dezte, hogy ki fogja őt agyonlőni. Le­térdelt kivégzője elé és megcsókolta a kezét. P. Bovar megölelte hóhérját és meg­áldotta. P. Verges S. J.-nek hátat kellett volna fordítania gyilkosainak. Nem tette! „Nem, — mondotta.—• azt aka­rom, hogy tekintetem szívetekbe ha­toljon! Hadd tudjátok, hogy amiként én megbocsátottam nektek, úgy bocsát meg az Isten is, ha megtértek.“ Slado da Vieri székesegyházi szó­nok megköszönte hóhérainak, hogy megölik őt. magyarázatot Csodálkozásukra ezt a adta: „Életemben há­rom adományt kértem Istentől: hogy kegyelemben halhassak meg, hogy Krisztusért vértanú lehessek s hogy halálommal valakit megtéríthes­sek. A két első kegyelmet már elnyer­tem. Hogy nyugodtan haljak meg, még csak az hiányzik, hogy halálom következtében közületek valamelyik Istenhez térjen.“ Szavaira egyik az ítélet végrehajtói közül — a kegye­lemtől szíven találva — melléje tér­delt s vele együtt lőtték agyon társai. A rémuralom egész egyházmegyéket irtott ki. A toledói és barcelonai egy­házmegyékben teljesen kipusztította a lelkipásztorokat. Egész zárdákat, hit­­tudományi főiskolákat gyilkoltak le, néhol­­ pedig a katolikus egyesületek valamennyi tagját, köztük­­ jelentős szónokokat, tudósokat, írókat, közéle­ti embereket. A lelkipásztorok sorsában osztoztak a hithű világiak. Az áldozatok száma 500.000—700.000 között keresendő. Nem egyszer egész családokat végez­tek ki. —­ A kivégzés alapja: ellenfor­radalmi érzület. Ezt pedig a vallás megtartásáról állapították meg. Szá­mos esetben egyszerű kis Mária-érem viselése is elég ok volt a halálos íté­let kimondására. Santanderben a katolikus ifjúsági akció 237 tagját, Madridban a katoli­kus munkásegyesület 600 fiatalember, 485 leány és 436 felnőtt tagját ölték meg. Az áldozatok között igen sok ér­tékes ember volt és az emberszeretet hősei. j * | ! fyi. KATOLIKUS ÖSVÉNY A legfeltűnőbb volt azonban, s erre büszkén dobog meg a szívünk, hogy a százezrek között egy hitehagyás sem fordult elő! A vérrel írt hithűség a világiakban éppen akkora volt, mint a papokban. Spanyolország a századok folyamán sok szentet adott az Egyháznak, a leg­újabb időkben pedig a vértanúknak akkora seregét, hogy megszégyenülve kérdezhetjük: vajjon készek volnánk-e mi is úgy meghalni Krisztusért, mint ezek a spanyol papok és világiak, férfiak és nők, öregek és gyer­mekek?! Ahol a baptisták bölcsője ringott is. De honnan kapták ezt a nevet: „új­­rakeresztelők?“ Honnét vették fel azt a különös szokást, hogy csak felnőtte­ket kereszteltek s a már csecsemőkor­ban keresztelteket újra megkeresztel­ték? Luther és vele mindegyik újító azt tanította, hogy egyedül a Krisztusba vetett hit üdvözíti az embert. A ke­resztség maga csak jel, a vízzel való leöntés nem használ semmit, hanem csak egyedül a Bibiliából származó hit üdvözítheti az embereket! Erre azt mondták Müntzerék: ak­kor nem érdemes és felesleges, hogy kis gyermekeket is kereszteljünk: Me­rítsük alá a felnőtteket, ezek higyje­­nek Krisztusban és megszabadulnak az eredeti bűntől. Mi katolikusok azt válaszoljuk az újrakeresztelő baptistáknak: Krisztus rendelte a keresztség szentségét s ezt törvény szerint kiszolgálva , bűntől tisztít és megszentelő malasztot ad a pici gyermek lelkébe. A keresztség nélkül elhalt kisgyermek lelke nem juthat be a mennyországba! Krisztus mondja: „Ha valaki újjá nem születik vízből és Szentlélekből, nem mehet be a mennyek országába!“ (János 3, 5.) Roppant nagy bűn tehát, ha gyerme­keinket keresztség nélkül engedjük meghalni! A katolikus tanítással szembeszálló sokféle zűrzavaros vélemény még so­káig uralkodott a lelkeken. Müntzer és társai alaposan növelték az Egy­házon­­ kívül uralkodó fejetlenséget nemcsak Németországban, hanem má­sutt is. Az erdélyi szászok Szónoka, Dürr Damazus írja a 16. században: „A templomokban vad összevisszaság van a papok között, az egyik nem akar tudni a Szentháromságról, a má­sik megtagadja a Szentlélek Istent,­ a harmadik nem kereszteli a kisgyer­mekeket, a negyedik tévedést hirdet az Úrvacsora felől s az ötödik hibáz­tatja­ Isten örök rendeléseit.“ Egyet azonban megtartottak a baptisták mind a mai napig: csak felnőtteket keresztelnek. Lassanként ők is lehiggadtak, Müntzer 1525-ben Thüringiában fellá­zította a szegény népet s azután le­fejezték. Követői látták, hogy ők sem jobbak és nem rosszabbak protestáns testvéreinknél s mozgalmuknak Menno Simon, volt katolikus pap ve­zetése alatt nyugodtabb korszaka következett. Ma sem tudjuk, hogyan lehetett ezt az embert egykor pappá szentelni, olyan keveset tudott. Münt­zer halála után 10 évre vette át a ve­zetést Észak-Németországban. Elíté­li az előzők kommunizmusát és sok­­nejűségét és egyebekben nagyobbára Luther tanításához csatlakozik. Kü­lönbözik mindkét protestáns feleke­­zettől az újrakeresztelésen kívül ab­ban is, hogy Menno megtiltotta hívei­nek a fegyver használatát még hábo­rúban is, mert a Szentlélektől meg­szállott tökéletesek nem szorulnak fegyveres oltalomra, őket védi Isten hatalma és Isten akarata ellen nem érheti baj­ az újrakeresztelőket. Azóta napjainkig még hosszú utat tettek meg a baptisták és ez az út tele van érdekes fordulatokkal és küzdel­mekkel. HJ: — Február 2-án’ d. u. 6 órakor szentkilenced kezdődik a Minorita atyák templomában a szeplőtelen Szűz lourdesi megjelenésének ünne­pére. 1858-ban febr. 11-én jelent meg először Soubirous Bernadettnek a Szent Szűz Lourdesban és július hó 16-ig tizenhatszor jelent meg. Március 25-én a nevét is megmondta a jelen­ség: Én vagyok a Szeplőtelen Fogan­tatás. Számtalan csodával mutatta meg a Szent Szűz ezen a helyen Isten­től kapott hatalmát. Azért köszöntjük mi is hódolattal a lourdesi jelenések Asszonyát. Kilenc napon keresztül minden reggel 6 órakor szentmise lourdesi kápolnában, minden délután a 6 órakor litánia, az első és utolsó na­pon szentbeszéddel. Február 11-én énekes szentmise.

Next