Kecskemét és Vidéke, 1920. május-december (1. évfolyam, 1-189. szám)
1920-07-15 / 49. szám
Kecskemét, 1320 Julius 15. Cskiállítök I. évfolyam, 49. szám» IKMiNIIT ELŐFIZETÉSI ÁRAK : Egész évre 240 K. Negyedévre 60 K. Félévre 120 K. Egy hóra 20 K. Telefon: 135. Egyes szám I K. FELELŐS SZERKESZTŐ: LETT JÓZSEF. ÁLTALÁNOS KERESZTÉNY IRÁNY I. FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Kecskemét, II., Arany János u. 6. sz. a rom. kath. bérház átjáró udvarában. Hirdetéseidet felvesz a kiadóhivatal. A szociáldemokrácia csupán a zsidók világhatalmi törekvését szolgálja. Lapunk tegnapi számának vezércikkében rámutattunk arra, hogy a zsidók a múltban újságjaikkal és általában irodalmi működésükkel a közerkölcsök megrontására törekedtek, hogy az erkölcsileg megrontott magyar népet vagyonából kiforgathassák. De ők nemcsak a vagyont törekedtek kezükbe kaparintani, hanem apolitikai és a tényleges hatalmat is, hogy felettünk uralkodhassanak. E célra találták ki a szociáldemokrata szervezkedést és a kommunizmust. A munkásságot azzal ámították el, hogy anyagi jobblétet, paradicsomi boldogságot ígértek nekik, ezzel felizgattak a vagyonos osztály ellen, gyűlölettel t öltötték meg a munkásokat, hogy ezáltal a maguk részére megnyerjék és a vezető keresztény osztálytól elidegenítsék, ami teljes mértékben sikerült is nekik. Az anyagi javakra vágyó munkásságot könynyű volt a hálójukba keríten tetszetős ígéretekkel, amiket azonban az ő módszerükkel még akkor sem lehetet volna megvalósítaniuk, ha a szándékuk becsületes lett volna. De így még nem tudták volna a hatalmat a maguk részére teljes mértékben biztosítani. Tudták ők jól, hogy az erkölcseiben megrontott nép még nem teljesen vak eszköz a kezeikben céljaik, a hatalom elérésére, ezért arra is törekedtek, hogy a hitnek, a vallásosságnak és a hazaszeretetnek még a csíráját is kioltsák a nép lelkéből, mert ezek vívtak a legerősebb kapcsok, melyek magyart és magyart és a keresztényeket szorosan összefűzték egy erős egységgé. Ezért gúnyolták és rágalmazták a keresztény felekezetek papjait, nevetséges ostobaságnak tüntették fel a vallásosságot, noha ugyanakkor közülük sokan a vallásukat megtartották, a saját templomaikba eljártak. És azért voltak ők nemzetköziek, hogy a hazát elfeledtessék a munkásokkal. Még tudományos működésükkel is alattomban ezt a célt szolgálták. Amikor aztán mindez sikerült nekik és romboló eszméiket a Károlyi-féle forradalom és a kommunizmus alatt a nép mind szélesebb rétegei közt sikerült elterjeszteniük, mikor a lelkek tekintélyes része teljes mértékben meg volt mételyezve, akkor jutott csak a zsidóság teljes mértékben a hatalomhoz, melyre törekeded. Már most vizsgáljuk, hogy hasznára, avagy kárára volt e ez a népnek? Anyagi szempontból jobb sorsba jutott-e a mi népünk vagy nem ? Aki figyelte a szociáldemokrata rendszer gazdasági eredményeit, az észrevehette, hogy amikor az ipari és gyári munkások fizetését emelték, a földmíves munkások és a kisgazdák megélhetési viszonyai ugyanakkor romlottak. Könnyű itt a kettő között az összefüggést, a kapcsolatot megtalálni. A gyári munkások béremelését ugyanis végeredményében nem a gyárosok — kik nagyobbrészt zsidók — fizették meg, hanem a fogyasztók, a földműves munkás, a kisgazda és a hivatalnok, mivel ha a gyáros 50 százalékkal emelte a munkabért, ugyanakkor 100 százalékkal emelte a gyári munkások által készített cikkek árát is és ezt a gyárosok az egymás között kötött kartelek és trösztök segítségével megtehették, mivel a fogyasztó olcsóbban nem juthatott seholsem az áruhoz, így tehát a gyáros a béremelésen még 50 százalékot nyert. Mindezt a bér- és áremelést tehát a fogyasztónak, a földmunkásnak, a hivatalnoknak, stb. kellett megfizetnie. A béremeléssel tehát az egyik szegény embertől elszívták a pénzt, hogy a másiknak valamivel több legyen. Ezt csak nem nevezhetjük a munkásjólét fokozásának. A keresztény vagyonos oszályt természetesen ahol csak lehetett törekedtek a zsidó szociáldemokrata vezetők tönkretenni, azonban a zsidó tőke vígan gyarapodott tovább. De ennek nem is akartak ártani. Ha a karterek és trösztök ellen beszéltek is néha a szociáldemokrata vezetők, ezt csak azért tették, hogy port hintsenek a munkások szemébe, hogy valódi tervüket, a keresztények vagyoni tönkretételét észre ne vegyék, ez fel nje tűnjék előlük. E mellett aztán annál hangosabban izgattak a papi és általában a keresztények kezén levő, aránylag sokkal kisebb vagyonok ellen. Így most már érthető, hogy a helybeli szociáldemokrata újság, a Magyar Alföld részvényeinek nagy részét a helybeli konzervgyár vásárolta meg, ez finanszírozta, fedezte nagytérben a lap kiadási és szerkesztési költségeit. Ezek után az is könnyen érthető, hogy a vagyonos Lőwy, kinek a piactéren kétemeletes palotája, nyomdája és a legelterjedtebb újságja volt Kecskeméten, ezenkívül a Munkásbiztosítónál évi 30,000 K, a Fruktusnál évi 180,000 K jövedelme, összesen tehát körülbelül 650,0100 korona jövedelme volt, miért volt mégis szociáldemokrata, sőt köztük vezető, később kommunista. Kinek a vagyonából vehetett volna elő jogosan valamit is, mikor a váci püspöknek sem jut a saját személyére annyi jövedelem, mint amennyi Lewynek volt. A magáéból pedig bizonyára nem akart adni senkinek sem, hiszen ha ez lett volna a szándéka, akkor nem szipolyozta volna előbb ki a szegény emberektől a filléreket, amiből a vagyona összegyűlt. Ellenben a félrevezetett munkásokat a kommunizmus alatt hamis bankókkal fizették, amelyért itthon alig valamit, a külföldön pedig semmit sem lehetett kapni. E mellett kiöltek az emberekből a tekintély tiszteletét, a fegyelmet és senki sem akart dolgozni. És ha ez a rendszer még tovább tartott volna, 1-2 év múlva még a vetőmagot is feléltük volna, úgy, hogy nem lett volna, amivel az életet folytassuk. Hát a nemzetköziségből volt-e haszna a munkásságnak? Tudjuk, hogy kiölték a hazaszeretetet az emberekből, szétzüllesztették hadseregünket és ez tette lehetővé, hogy a románok és a csehek és egyéb ellenségeink könnyű szerrel bejöhettek országunkba, mindenünkből kiraboltak, csúful megaláztak, országunkat megcsonkították, elestünk erdeinktől, bányáinktól és most szükségletünk nagy részét ellenségeinktől drága pénzen kell beszereznünk, feltéve, ha azok kegyesednek adni abból, ami igazság szerint a mienk. A nemzetköziség tehát az egész országot a tönk szélére juttatta és a munkásságot leírhatatlan nyomorba döntötte. Tehát úgy a nemzetközi szociáldemokrácia, mint a kommunista rendszer csődött mondott, mert az annyiszor hangoztatod paradicsomi jólét helyett igazi nyomort és leírhatatlan szenvedést hozott a népre. — Adomány: N. N. hittanár vizsgálati osztalékát, 16 koronát, a MOVE hadifogolyakciója javára adományozta. Legújabb. Budapesti tudósítónk jelentései, d. u. 12I. Merénylet Hindenburg ellen. Berlinből jelentik, hogy tegnap este egy fiatalember behatolt Hindenburg tábornagy lakásába és mire a tábornagy szolgájának csengetett, a fiatalember megtámadta. Hoszszas, makacs küzdelem fejlődött ki közöttük, amelynek folyamán a támadó rálőtt a tábornagyra, de a golyó célt tévesztett. A merénylőnek sikerült elmenekülnie anélkül, hogy felismerték volna. A fővárosi választások után. Budapest. A fővárosi választások után máris erőteljes készülődések folynak a jövő héten megtartandó fővárosi közgyűlésre. A keresztény pártokon kívül álló önálló városi pártként szervezkedik a Friedrich párt és a nemzeti demokrata párt. A keresztény városi párt szerdán este tartja meg alakuló gyűlését és megbízható forrásból arról értesülünk, hogy az alakuló gyűlés ki fogja mondani a keresztény-szociálisa városi párt megalakulását. Az új kormány megalakulása. Budapest. Bethlen István gróf ma már kora reggel megkezdte kabinetalakítási tárgyalásait. Rubinek Gyula, Haller István és nagyatádi Szabó István miniszterekkel tárgyalt elsősorban. Az új kormány ma estére megalakul. A kormány kinevezése holnap fog megtörténni és a nemzetgyűlésen való bemutatkozása szombaton lesz. A tisztviselő konyha azt a fontos hivatást tölti be városunkban, hogy aránylag olcsóbb étkezéshez juttatja a tisztviselőket, akiknek fizetése jelenleg minden más foglalkozású fizetésénél vagy jövedelménél kevesebb. Fölösleges itt bizonyítanunk, mindenki tudja, hogy a tisztviselő havi 400 K-tól átlag havi 1200 K fizetéséből még magánosan is nehezen, családjával együtt pedig csak nyomorogva tud megélni. A társadalom hathatós támogatására van szükség. A társadalom fogjon össze és pótolja ki azokat a hiányokat, amelyek az állam szegénysége miatt fenállanak és lehetetlenné teszik a tisztviselők megélhetését. Ilyen hiányt tölt be a tisztviselő konyha is, amely nemrégiben létesült, de sajnos fogyatékosságai miatt nem felelhet meg a feladatának. Nincs elég felszerelése, nincs megfelelő pénzalapja az élelmiszerek olcsóbb beszerzésére stb. Ha tehát azt akarjuk, hogy a tisztviselő konyha üdvös intézménye össze ne roppanjon az anyagi nehézségek nyomása alatt, minden tehetősebb polgártársunknak hozzá kell járulnia valami csekélységgel a tisztviselő konyha fejlődéséhez, talpraállításához. Amint értesülünk, a lakosság körében már megindulóban van a segélymozgalom. A helybeli egyesületek tagjai a jövő hét elején házról-házra fognak járni és az egyes családoktól valami csekélységet fognak kérni a tisztviselő konyha céljaira. Örömmel üdvözöljük e mozgalmat és reméljük, hogy mindenki át lesz hatva a nagyfontosságú mozgalomtól és nem fog senki sem elzárkózni a segélyadástól.