Kecskemét és Vidéke, 1921. január-június (2. évfolyam, 1-145. szám)

1921-04-22 / 90. szám

2. oldal. Kecskemét és Vidéke 93. szám. Karczagon a napokban égdörgés volt. Ez az első az idén s a néphit szerint a Szent György nap előtt való dörgés jó ter­mést jelent. Pozsonynak 83,263 lakosa van. Ebből 34,776 (41 százalék) cseh és tót és csak 19,670 (25 százalék) a magyar. A sztrájkoló angol bányászok mind­addig nem kezdik meg a munkát, míg a nemzeti bérhivatal felállítására vontkozó kö­vetelésüket nem teljesítik. Egerben és Nyíregyházán hatalmas tüntetések voltak vasárnap a prestuktív sajtó ellen. A szerbek által megszállott magyar te­rületen 1922. január 1-től kezdve kizárólag szerb lesz a közigazgatás nyelve. Szabadkán napi 1 dinár helypánzt ve­tett ki a város a bérkocsisokra. Andrássy Gyula gróf május 8-án fogja megtartani beszámoló beszédét Miskolczon. József főherceg a Nemzeti Múzeumnak ajándékozta értékes történelmi gyűjteményét. 9 iMgocell állapota megállt. A világpiacon inkáé a brrító szerep. A világpiacok uralmáért ketten verse­nyeznek, Amerika és Anglia. Az európai káosz forgatagába azonban most Anglia is belesodródott és kijutott része, úgy nemzeti kérdésekben, mint a gazdasági élet zavarai­ból. A munkások bérmozgalma mindenütt felüti fejét az ingadozó nemzetközi helyzet folytán. Az ipari termelés minden országban csökkent, a munkabéreket leszállítják, s a munkások nagy részét elbocsátják, viszont a mezőgazdasági ipari cikkek árai makacsul tartják magukat. Mindezek a világpiacokon nyugtalanítóan hatnak. Amerika most előtérbe került. Áru­fölösleggel, jelentős kiviteli készletekkel egye­dül ő rendelkezik s ma kizárólag Amerika magatartásától függ a világpiacok helyzete. Az angol sztrájkok, az orosz helyzet, a bal­káni gazdasági zavarok mind befolyásolják az üzleti életet. Anglia az utóbbi napokban belföldi készletének megállapítását rendelte el, ami újabb nyugtalanságot idézett elő. Az ingadozó helyzet az áruk keresle­tét fogja fokozni és a piac szilárdulására vezet. Európa azonban nem rendelkezik döntő jelentőségű áruval és így a vezető szerepet át kell engedni Amerikának, amely ma határozottan a világpiac diktátora. Bár az árak hanyatlása megállt, Amerikától függ a piac további helyzete, hogy mennyi árut dob ki a forgalomba és milyen árakat akar. Mi hát az a Cezarina? Propaganda zsidófilm. — Hogyan kell nézni a filmet? — Hány zsidó nézte a Cezarinát? A Cezarina igazi zsidófüm. A szerző, Karl Figdor, a főrendező Joe May, a főhős Mia May egytől-egyig közismert és sokszor kom­promitált fajzsidók. A többi főszereplő nemcsak a valóságban, de a filmen is Áb­­rahám­ kergefülű, görbeorrú, topalábú fajtá­jából eredt. Az első részben már kilátszik a lóláb. A zsidó dán konzul erőszakosan és önhatalmúlag meghiúsít egy jogos kínai népítéletet, amelyben a sárgák egy renegát vérüket, aki a zsidó fehérekkel szövetkezett, meg akarnak büntetni. A folytatások további során igen tendenciózusan elénk tárul a film zsidó propagandája. A dán konzul, aki sze­relmes Cezarinába, a Kosn­fu-i rabbitól el­­csalja Sába királynője ereklyéjét, miután föl­fedi a rabbi előtt, hogy ő is zsidó. Majd a legsötétebb Afrikában jelenik meg Cezarina. A benszülött törzseket a zsidók legfélelme­tesebb fegyverével, az alkohollal nyeri meg, csakhogy folytathassa útját a ötezeréves vá­ros, Ophir felé. Amint Ophirba érkezett kí­sérőjével, az ötezer éves várost a két zsidó idegen, borzalmas destruáló forradalomba kergeti. Amikor a zavar és a vérengzés tető­fokán áll, kirabolják Sába királynője kincses kamráját és elillannak, mint aki jól végezte munkáját. Ezek a legjellemzőbbek ebben a hírhedt világfilmben. A többi részek csak továbbfejlődései egy lihegő, igazi zsidó temperamentumú bosszúvágynak, amit végre sikerült is Cezarinának keresztülvinnie azáltal, hogy a hazája és faja boldogulásáért és nemzete nagyságáért önmagát is föláldozó Murphy bárót teljesen tönkreteszi úgy anya­gilag, mint erkölcsileg. Eddig a Cezarina. Érdemes volt a folytatásos előadás­­sorozat nézőit figyelemmel kísérni. A nézők 85 százaléka hamisítatlan ghajtó-arc. Meg­nézte a Cezarinát a millionosra hízott és csak húsz éve itt letelepedett F.... zsidó, de még a göndörfürtestől még máig sem megvá­lt, pájoszos galleiáner is. Ragyogott az ábrázatuk, hízott az önbámulásuk a filmen. Ilyen a legideálisabb élet. Ez a nagyszerű élet... Kár, hogy Magyarországon nem lehet utána csinálni — sugárzott min­den szemből... Az az egynéhány gáj, aki libabőrös háttal szemlélte a borzalmas Cezarinát, újabb tapasztalatot szerzett! Meglátta a zsidók igazi arcát. («■) Dutkay Béla őrnagy a laktanyát és a fegyverraktárt őrző és védekezni akaró vörös vadászosztag embereivel szabad elvonulás mellett a fegyvereket lerakatja. Ugyanekkor Halász Sándor százados, hozza az általa elrejtett 68—80 fegyvert és megkezdi az azóta elhalt Vaiszlovicsi Gyulá­val a volt tisztek szervezését! Fegyverünk már bőven van, kb. 3000 darab fegyver, 24 géppuska, 180 láda kézi­bomba. De sajnos nincs elég ember! Nagy­várad polgárságából nem akadt 3000 meg­bízható ember, aki fegyvert fogjon maga és családja megóvásáért! Kb. 200 volt tis­zt és 80 kisgazda jelentkezik fegyverért, de ez utóbbiak csak a lakásukban akartak szolgálatot teljesíteni. A munkásságnál — közöttük sok a csőcselék — kiosztva 6000—8000 fegyver. Vájjon lesz-e ember, aki fegyverbe szólítja őket, vájjon fegyvert fognak-e a proletárság védelmére. Dél felé teljes a rend és csend. Délután 2 órakor erős kézi- és gép­fegyver, továbbá gránát tüzelés hallatszik a honvéd laktanyából. Jelentés szerint a fegy­vereket őrző és fegyvereket a városba be­szállító tiszteket, egy becsúszott vörös szakasz megtámadta Parancsomra fél század had­apród (Brunner Mihály százados parancs­noksága alatt) és 1 szakasz rendőr siet segítségül. Heves tűzharc, a vörösök meg­futnak, menekülnek, fegyvereiket eldobálva a kerítéseken keresztül, a rendőrök üldözik, lakásom előtt, vörösök többen összeverődve megkergetik a nagy lövöldözésre fegyveresen odasiető Könczey Elemér posta­ főtisztet és társait. Lövöldözésre nagy néptömeg csődül a laktanya köré, tiszti járőrök szétzavarják. Délután 6 órakor lakásaikba parancso­lom,a lakosságot, utcákon csak járőreink járnak. Egész idő alatt dr. Tódor és Burányi­val állandóan összeköttetésben vagyok cen­zoraink útján hallgatjuk a vidéki jelentése­ket, parancsokat adunk. Budapestről dr. Katz Lipót délelőtt fel­hívja dr. Katz Bélát, — feleségem hallgatja ki a beszélgetést — Katz Lipót izgatottan utasítja fivérét, hogy tartsanak ki, 10 zászló­alj segítséget küldöttek Nagyváradra. Katz Bála lemondással válaszolta, hogy már késő, Nagyváradot tartani nem­ lehet, ne csinálja­nak már nagyobb bajt, itt úgyis minden elveszett, beszélgetés folytatását megszakítjuk. Délután folyamán Kun Béla háromszor érdeklődik, hogy az a gazember Jánossy . Választ nem kap. Délután Szolnokról Lander népbiztos keres, nem jelentkezem, hogy az időt húzzuk. (Folyt. köv.) A Tisza-per. Az egész szerdai tárgyalást Hüttner Sán­dor kihallgatása töltötte be. Hüttner, ez az erősen patalogikusnak látszó ember, igen jellemző epizódokat vallott. Hüttner elmondja, hogy 1918. október 18-án Csernyákkal a Royal szálló beli lakásán beszélt és Csernyák kifejtette előtte, miért járt át a forradalmi útra. A katonaságot Csernyák agresszív fellépésre akarta bírni, beszélt arról, hogy a katonata­nács tagjainak a forradalom kitörésekor a kijelölt­ kaszárnyákba és középületekbe kell menniük s meg kell akadályozni, hogy a karhatalmak elindulhassanak. Fölemlítette, hogy Tiszát a forradalom első napjaiban meg kell gyilkolni, de ehhez megfelelő embereket össze kell válogatni. A megbeszélésen jelen volt Sch­midek Marcal, Lengyel László, Fé­nyes, Hüttner Csernyák és Hoch János. A véres lánchídi csata után Kéri kar­doskodott amellett, hogy Tiszát meg kell ölni. Fényes is ilyen kijelentést tett, de Hock János tiltakozott az aljas terv ellen, mivel Hocknak az volt a fölfogása, hogy a forra­dalmat nem szabad vérrel beszennyezni. Erre viszont Fényes gúnyosan visszavágott, hogy a forradalmat nem lehet szenteltvízzel csinálni. Az elnök újabb kérdéseire Hüttner el­lentmondásokba keveredik és többször „nem emlékszem rá“-t felel oly kérdésekre, ame­lyekre előzőleg vallott. Fridrich ellen egész kihallgatása alatt nem tett terhelő vallomást. 9­9 m NAPI HÍREK. Szatn­ári 1921. évi április hó 22. Péntek. — Róm. kath.: Cajus. — i protestáns: Szótér. — Ó-Görög-orosz: 1921. április hó 9. Eupsz. — Napkelte 4 58 óra perc. Napnyugta 7 óra 1 perc. Id­őjár­ás. A központi meteorológiai intézet jelentése szerint a következő időjárás várható: Hűvös, elvétve csapadék. — Búzaszentelő. Hétfőn, e hó 25 én van Márk napja, amikor a r. k. anyaszentegyház megszenteli a föld zsenge termését. A szer­tartás részletes programját legközelebb is­mertetjük.­­ — Uj ügyvéd. Dr. Szetey Imre, a hely­beli kir. törvényszék jegyzője a napokban tette le az egységes bírói és ügyvédi vizsgát Budapesten. I­tt szegedi keresztény kurzus. Úgy látszik Szeged még mindig a zsidó szellem uralma alatt nyög és oda nem hatott még el az Ébredő Magyarok szelleme. Erre mutat az a körülmény, hogy a szegedi rendőrség nem engedélyezte a destruktív sajtó elleni gyűlés megtartását. Dr. Botka Sándor vezető kapitány nyilatkozata szerint a szegedi ke­resztény szervezetek nevében a kathólikus kör beadványt intézett a rendőrséghez, amelyben azt kérte, hogy vasárnap d. e. 11 órakor a Kossuth szobor előtti téren népgyülést tart­hasson a destruktív sajtó ellen. Az engedélyt azonban a rendőrkapitány nem adta meg. E határozatba a kérvényezők bele nem nyugod­tak és igy ez ügyben az utolsó szó még nincs kimondva. — Közgyűlési pónárgyak. A t­. bizott­ság a következő tárgy­ak­át is fogja tárgyalni. Tóth Kálmán kisteleki lakos pusztaszeri földvételi ügyében kérvény. — A városi tanács javaslata a közúti munkák nagyobb arányban való végrehajtása tárgyában addig is, míg a folyó évi költségvetés kormány­hatósági jóváhagyást nyer. — Garzó József levéltáros 1000 K képtári pótlék megadása iránti kérelm­e tárgyában a városi tanács javaslata. — Weil Alajos zálogházi ékszer­­becsülő kérelme két havi szabadságidő engedélyezése iránt. N — A borellenző­ bizottság kinevezése. A borhamisításnak és hamisított bor for­­galombahozatalának tilalmazásáról szóló tör­vény alapján Kecskemét b­. város területére az 1923. év végéig terjedő időre illetékes borellenőrző bizottság elnökévé Sárközy László földbirtokost, tagjaivá pedig Dömötör Pál és Hankovszky Zsigmond földbirtokoso­kat nevezte ki a földmivelésügyi miniszter. — Országos vásár. Jászberényben május­­ 22-én országos vásár lesz, amelyre minden­féle állat felhajtható. ért Se­n­i­fly A Si­me na­ ne fi­m

Next