Kecskemét és Vidéke, 1921. január-június (2. évfolyam, 1-145. szám)

1921-06-11 / 130. szám

2. oldal. Júniusban megkezdi működését a gyümmölcsszáritó telep. Az Biicsi világon ám­ítani fogjál­ a kecskeméti gyümölcsit és zöldségit. — Saját tudósítónktól. — Kecskemét, 1921. junius 9. A kecskeméti gyümölcstermés értéke­sítése szempontjából rendkívüli fontosságú vállalat létesült Kecskeméten. Mint már néhány héttel ezelőtt jeleztük, egy meráni konzervgyáros, Platter János gyümölcsszárító­­telepet állít fel Kecskeméten, az új honvéd­­huszár-laktanya mellett. A német vállalkozó nagy aparátussal fogott hozzá a munkához. Egész új épületet építtetett, a különböző, nálunk még ismeretlen gépek és szárító eszközök egész sorozata várja, hogy elhelyezzék a telep hatalmas termeiben. Az építési munkáknál kizárólag kecskeméti munkásokat alkalmaz és az a fő törekvése, hogy később, az üzem megkezdése után is, ahol csak lehet, kecs­keméti embereket foglalkoztat. A napokban érkezik meg két hatalmas lokomobilja, ame­lyek elsőrangú német gyártmányok. Mann­­heimben és Drezdában készültek. . Az építési és berendezkedési munkákkal június végére, tehát a nagy gyümölcsszezon kezdetére teljesen elkészülnek. A nyár folya­mán kizárólag gyümölcsszál­­tással foglalkozik a gyár és pedig elsősorban a barack, alma, körte, szilva stb. feldolgozásával. A szántási mód igen érdekes. Hosszú, valóságos cső- labirintuson át vezetik a forró levegőt a szitákban elhelyezett gyümölcsre, amely másfél, maximum két óra alatt teljesen meg­­aszalódik. A gyümölcsszezon befejeztével zöldségféléket fognak szárítani kissé bonyo­lultabb módszer segítségével. A gyümölcs beszerzésére a lehetőség­hez képest, bevásárló telepeket fognak fel­­állítani a nagyobb gyümölcstermő helyek közelében. Naponként kb. másfél-két vagon szárított gyümölcsöt tudnak előállítani, amely­nek értékesítésére nyitva áll előttünk az egész világ piaca. A kecskeméti gyümölcs így kevésbé van kitéve annak a veszélynek, — mint tavaly — hogy az ausztriai bojkott miatt a fán kell elpusztulnia. A német gyár, ez a tisztán keresztény vállalkozás az egész világ piacát megszerezte a szárított gyümölcs értékesítésére, ami annál inkább előnyös ránk nézve, mert ennek folytán az eddig is híres kecskeméti gyümölcs­, most valóban világhírre fog szert tenni és azonkívül fel­becsülhetetlen anyagi előnyt biztosít a gyümölcstermelők részére. A legnagyobb örömmel üdvözöljük tehát ezt az igazán életrevaló vállalkozást, amely hivatva van városunk gyümölcstermé­sét korlátlan határok között értékesíteni és ezzel kapcsolatban kereskedelmi életünk fel­lendítését is előmozdítani. Újabb, pompás példája ez a német szorgalomnak, munka­szeretetnek, amely nem ismer akadályokat terve kivitelére. Mennyit kell még nekünk, magyarok­nak tanulnunk, míg idáig eljutunk! (hj). sabb tempót vezényel. Sikerült végre legyőzni a víz erejét. Tompaszögben megfordul a csónak és a jobb partra tartunk, ahol ki fogunk kötni, meg fogunk pihenni. Tizenkét perc múlva fövényt merít az evező. A csónak orra beletűz a süppedő, finomszemcséjű iszapos homokba, azután egy erősebb hullám előzékenyen a partra löki a kis bárkát. A víz visszafut és mi kilábolhatunk a fűzfák közé a szigetre. Az alapos munka után, amit a más­félórás evezés adott, fáradtan dühünk a langyos homokra és elővettük a magunkkal hozott szódásvizet, meg a hamisítatlan buda­pesti készítésű viskit, amit egyik konyakgyár most vagonszámra szállít Amerikába, a viski hazájába. Az üdítő, vérforraló ital után rágyújtunk egy békeidőkre emlékeztető izű szivarra és kifeszítve mellünket élvezzük a fennséges levegőt. Tizenöt perces pihenés után újra a csónakba szállunk. Villámsebesen siklik a vízfolyással úszó csónak és újra végignéz­zük azt a szép, örökké telkünkben maradó képet, ami a Duna két partja körül terül el. ( cs ) em. Kecskemét és Vidéke Tönkreteszi a kisipart a túlságos adózás. Még régebben, mintegy 2 és fél hó­nappal ezelőtt Kecskeméten is összegyűltek a kisiparosok és a szónokaik akkor regisz­trálták a legnagyobb fájdalommal, hogy a virágzásnak indult és szebb jövőre hivatott magyar kisipart teljes pusztulásba sodorja a túlhajtott, mérséklést nem ismerő adózás, valamint a gyáripar konkurenciája. Most legutóbb Mosonban gyüléseztek az ottani kisiparosok. A gyűlésen Pálfy Dániel nem­zetgyűlési képviselő is beszélt, aki igen érdekes dolgokat mondott az ország iparo­sainak mozgalmáról.­­ Az iprosság helyzete ma rendkívül kedvezőtlen. Azok az iparosok, akik esetleg a háborús konjunktúrák forgatagában jobb­léthez jutottak, az utóbbi hetek árcsökkené­sekor katasztrófális veszteségeket szenved­tek, mivel áru és anyagraktáruk legalább 50 százalékkal elértéktelenedett. A vagyon­­váltság és az adózás az, ami ellen legtöbb a panasz. A kisiparosság nem akarja kihúzni magát a közterhek viselése alól, mert min­denki tisztában van azzal, hogy csakis ez az áldozatkészség mentheti meg az országot, de igazságot akarnak, igazságot kiáltanak. A kisiparosság erején felül van adóztatva. Mivel minden egyes panasszal nem lehet egyenesen a pénzügyminiszter elé fordulni, egységes és tömörített elhatározást kell hozni az egész ország kisiparosságának arra nézve, hogy miként és milyen méltányló változtatá­sokkal kérjék adóztatásuk módosítását. Rövid időn belül, mint értesültünk, Kecskeméten is újból megvitatják a kisiparo­sok sérelmeiket és határozni fognak végle­ges állásfoglalásukról a méltánytalan adóz­tatásokkal szemben. Hegedűs miniszter a jött pénzügyi tervéről Hegedűs pénzügyminiszter a nemzet­gyűlés egyik legutóbbi ülésén a jövő terveit illetően a következőkben nyilatkozott: " A forgalmi adó tárgyalása során négy módosításra vagyok hajlandó: 1. Beleveszem a törvényjavaslatba azt, hogy a forgalmi adó 1923. június 30-án meg­szűnik. 2. Az őrlési adóval foglalkozó tizen­negyedik szakasz módosításába csak abban az esetben vagyok hajlandó belemenni, ha a malmok aláírják az egyezményt, melynek értelmében a megállapított gabonamennyi­séget leszállítják. 3. Városaink kérésére az iparcikkekre kivetett forgalmi adó mértékét egy százalékról másfél százalékra emelem fel azzal a céllal, hogy a különbözetet azok a városok kapják, amelyek igazán rászorulnak, — elsősorban természetesen a főváros — és amely városok egyébként is támogatják a pénzügyi igazgatást a forgalmi adó behajtá­sában. A javaslatban különben szigorú bün­tetéssel sújtom azokat, akikre rábizonyul, hogy két könyvelést vezetnek : egyet az üzlet számára és a másikat az én számomra. 4. Ne­gyedik módosításul elfogadom azt, hogy a szabadfoglalkozásúak, orvosok, ügyvédek, önálló mérnökök forgalmi adóját átalányban vetem ki. — Míg a nemzetgyűlés plénuma a for­galmi adót tárgyalja, a bizottságok elé ter­jesztem a szimfónia második részét, a „nyári munkát“. Ez a rész tulajdonképen nem is szimfónia lesz, hanem hegedűszóló, mert az egészen az agrárreform melódiája vonul végig. Szombaton az érdekképviseletekkel tartandó huszadik megbeszélésen megvitatjuk az új költségvetést. Azután az indeminitási törvényre kerül a sor és ezzel a kitűzött munka felét befejeztem. — Búcsúzásul az utolsó ülésen az illeték­kódexet adom a nemzetgyűlés tagjai elé. Ennek a kö­rülbelül 360 oldalas könyv­nek tanulmányozása éppen beleillik a nyári pihenőbe. 130. szám. NAPI HÍREK. Naptári 1921. évi június hó 11. Szombat. — Róm­., kath.: Barnabás. — Protestáns : Barna­bás. — Ó-Görög-orosz: 1921. május hó 29. Teo­­dória. — Napkelte 4 óra. Napnyugta 7 óra 58 perc. Időjárási A központi m­eteorologiai intéző jelentése szerint a következő időjárás várható. Borongós, elvétve csapadék. : Tőzsde.­­ (tegnapi jegyzés.) ZÜRICH: magyar korona 2­40, osztrák korona 1.30. BÉCS: magyar korona 2.62. BUDAPEST osztrák korona 38­5, márka 370—366, dollár 241, lengyel márka 22. lira 1175—2000. — Előléptetés. Szimakovits Béla hitel- S banki főtisztviselőt igazgatósága a kecskeméti­­K fiók főnökhelyettesévé kinevezte. fél — fi kegyesz. főgimn. f. hó 12-én, vasárnap a fél 9 órás szent mise után az I­J intézet tornatermében „Magyar Jövő“ ünne­ «­pet rendez, hazafias énekekkel, irredentá­lt szavalatokkal. Ünnepi beszédet mond dr. dr. Szabói László ügyvéd az intézetnek egykori kiváló tanítványa. Az érdeklődőket szívesen látja az igazgatóság. Belépő-dij 3 kor. (diákoknak 1 kor.) — Simon Ákos rektor magnifikusz. A kir. magyar „Pázmány Péter“ tudományos egyetem rektorválasztói az 1921—1922 tan­évre Timon Ákos dr. professzort emelték e méltóságra. A választás olyan férfiúra esett,­­ aki a magyar alkotmány- és jogtörténetről írt korszakos jelentőségű könyvével, külö­nösen pedig az alkotmányunk alapját alkotó Szent Korona-elméletet kifejtésével legkivá­lóbb közjogászunknak bizonyult. Évtizedek fii óta előadója a Kongrua- bizottságnak és e­gsi működésével is tekintélyes helyet vívott ki 21. magának. Az Egyetem ősi hagyományainak 5 él csorbítatlan megőrzése olyan kezekbe került, ami akiknek biztos és határozott felfogásáról elg­ nyugodtak tehetünk. szai — Lehozzák az iparosok és kereskedők télz hadinyereségadó észrevételét. A városi fő­­számvevőségnél kaptuk azt a hirt, hogy SZU rövidesen lehozzák Kecskemétre megtekintés­­volt végett a kereskedők és iparosok hadinyere­ségadóra tett észrevételi beadványát, a vonat­kozó iratokkal együtt. — Itt említjük meg, hogy városunkba érkezik Gellért Ferenc pénzügyigazgató is. — Dühöng a feketehimlő a Felvidéken. Trencsén megyében és Sárosban, mint kassai tudósítónk jelenti, veszedelmes méreteket kezd ölteni a feketehimlő járvány. Az utóbbi három hét alatt összesen százhatvankilenc megbetegedés fordult elő, ezek közül har­mincegy halálos kimenetelű volt. Mint meg­állapították, a feketehim­lőt Galíciából har­­rá­colták be. •­­ — Jégverés Kaposvár vidékén. Kapos­várról jelentik, hogy ott tegnapelőtt délután II., vihar vonult keresztül a város fölött, mely erős jégesővel végződött. A közeli Berzencze és Garics puszta határában a jég a búzát . .. és rozsot teljesen elverte s a szőlőkben is MJg nagy kárt tett. uljupr­t köztisztviselők figyelmébe. A m. kir. minisztérium a közszolgálatban álló tisztvi­­sm­vi­selők anyagi helyzetének javítására enge- a­­délyezett kedvezményes áru élelmiszerek és . . szén tényleg ki nem adott mennyisége helyett 11301 kiutalványozott készpénz megtérítések kifizet mérek­tési határidejét 1921. évi julius hó 31-ig disznó meghosszabbította. téli Vi — „Vasárnapi könyv“ népszerű ismeret- 3“^" terjesztő képes hetilap július 2-án ismét meg­jelenik az Orsz. Közművelődési Tanács szerkesztésében (Budapest, Ferenciek­ tere 3. szám) 10 kor. havi előfizetési áron. Mint­hogy ez a heti folyóirat eddig is közked­­veltségű volt, mert igen változatos és tanul­ságos ismeretterjesztő tartalmával, jó képeivel s népszerű előadási formájával a műveltség és közismeretek iránti érdeklődés felkeltésére a serdültebb gyermekek körében is alkalmas, azért a szülők figyelmébe ajánljuk. — Üzembe hozzák a városi téglagyárat. A közeljövőben üzembe hozza a város a téglagyárat és még ez év folyamán fél millió téglát fog gyártatni.

Next