Kecskemét és Vidéke, 1921. január-június (2. évfolyam, 1-145. szám)
1921-05-04 / 100. szám
Kecskemét, 1021. május 4. Szerda II. évfolyam, 100. szám imliiiinélliiiiikkiini......... mi előfizetési arak . Szerkesztésért ideiglenesen felelős: Dr.Hegedős Ferenc szerkesztőség ésadóhivatali Egész évre 480 K. Negyedévre ISOK. : : DOI . : Kecskemét, III., Arany János u. 6. sz. Félévre 240 K. Egy hóra 40 K. ÁLTALÁNOS KERESZTÉNY IRÁNYÚ, a rdm.kath.bérház átjáró udvarában. Telefoni 135. Egyes szám 2 K. FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. aaaaBHSMaPHttgjaKTVBMWVV iaMBM———a——aa—hmw—MWMiaMgsnwcaggriwijaisAj-jH^-iimrr ■' ■ v*z*ivzmmmtaMiMxmf:!rMma&reaguai&snaua&')^*imnsn A kommunisták még mindig nem szüntették be elvetemült, gaz munkájukat, még mindig küzdenek alattomos eszközökkel, hogy visszaszerezzék milliószor megátkozott uralmukat Szent István birodalmában. Az elvetemült, idegenbe szökött orgyilkosok most külföldön szövik a hálót, hogy befonják a hazug jelszavakkal elbolondított magyar munkásságot, amely még mindig nem eszmélt föl teljesen. Az elmúlt héten több iskolásgyermeknél kommunista röpcédulákat fedeztek fel a fővárosban. A félrevezetett, vagy mit sem sejtő gyermekek ezerszámra terjesztették ezen minden földi jót, a „járom alól való fölszabadítást“ ígérő szennyiratokat. A bécsi kommunista világcsalók ilyen aljas eszközökkel óhajtanak közelebb férkőzni még aljasabb céljukhoz, a zsidó kommunista diktatúra újra való megalapozásához. S hogy törekvésük nem teljesen hiábavaló, mutatja a május 1-én Budapesten tartott szociáldemokrata nagygyűlés. Hatalmas, nyolcvanezer főnyi tömeg vett részt e gyűlésen, hallgatta a kiérdemesült kommunista vezérek szónoklatait és a végén anynyira fellelkesült, hogy a Marseillaise-t akarta énekelni. Munkástestvéreink! Magyarok! Nyissátok ki végre szemeiteket és lássatok már egyszer tisztán. Emlékezzetek csak vissza! Mit hozott nektek az átkos emlékű diktatúra? A proletár sohasem volt proletárabb, mint éppen akkor! Sem azelőtt, sem azóta nem volt olyan nyomor az országban, mint éppen a kommunizmus alatt! A minden hájjal megkent, elvetemült, népámító vörös vezérek pedig ugyanakkor teletömték zsebeiket és mikor érezték, hogy lecsap rájuk a történelmi igazságszolgáltatás pallosa, mikor látták, hogy bealkonyult bűnös uralmuknak, megugrottak és rutul cserbenhagyták a becsapott, félrevezetett magyar munkásságot. Nagyot nevettek a markukba, azóta vígan élnek odakint a szemtelenül összerabolt zsákmányból és csak az alkalomra lesnek, hogy ezeréves szent hazánk földjén megvethessék újra szentségtörő lábaikat. Magyar munkások! A saját kárunkon okultunk, vagy kellett volna okulnunk annyit, hogy ne üljünk fel a jövőben az ilyen hazug ígérgetéseknek. Nem igaz azokból egy árva szó sem, ne higgjetek hát nekik, mert saját magatoknak ássátok a vermet akkor, amikor hallgattok holmi vörös árulók hazug ígéreteire. Hogyan dolgozik az ipartestület? A helyi ipartestület minden időben törekedett arra, hogy minél inkább megvédje és előbbre vigye tagjainak érdekeit. Minden fontosabb, az iparosokat közelebbről érdeklő dolognál tanácscsal, útbaigazítással szolgál a vezetőség a tagoknak. Ilyen fontos, az iparostársadalmat is nagyon közelről érdeklő esemény a nemrég ismeretessé vált súlyos adók. Ezeknek valamelyes enyhítése csak a törvény által e célra meghatározott eljárás keretében történhetik. Az Ipartestület vezetősége tehát, nehogy valamelyik tagját jogtalanul sérelem érje a felvilágosítás érdekében hatalmas munkát fejt ki. Minden egyes tagját levelezőlapon behívják az Ipartestület helyiségébe, ott ellátják a szükséges útbaigazításokkal, egy nyomtatott kérvény blankettát adnak a kezébe, hogy azon elmondhassa az adókivetés elleni panaszát, sőt a kérvényt még beleillesztik a Pénzügyigazgatóságnak pontosan megcímezett borítékába is. És mindezen tanácsokért, nyomtatványokért egy fillér költséget sem számítanak fel. Ilyen gondos eljárás mellett aztán magára vessen az az iparos, aki saját ügyét mégis elhanyagolja. Hát várjon a többi egyesület szívén viseli-e ennyire tagjainak érdekeit? Annyi bizonyos, hogy az Ipartestület példát adott. A győztes nagyhatalmak spekuláns tervei ezzel szemben nem váltak be. Számítottak arra az eshetőségre, hogy a kényszer béke hatása folytán talán örök időkre kezükben tarthatják a világ iparát a kereskedelemmel együtt. A nagy árubőségen azt hitték hamar túl adhatnak, mert hiszen a legyőzött államok piaca szinte várja a termékek bevitelét. Ez nem következett be, mert a keresletet megakasztotta a valutahullámzás. A vételkedv tartózkodóvá lett, miután mindég újabb áreséstől tartanak, a munkásság pedig nagy bérköveteléssel lépett fel. Az ipar újabb termelése az egész világon megakadt, mert a felhalmozott árukészleteken a gyárak nem tudnak túl adni, az újabb termelést pedig be kellett szüntetni. A hatást Amerika is megérezte és irányító munkálkodása a piacon csődöt mondott. A válság megoldását ősztől remélik, mikor a pénz értéke is megszilárdul. De igazi javulást csak az általános konszolidáció és az egész világ szabad forgalmának helyreállítása hozhat. Ez pedig csak akkor lesz meg ha a legyőzött államok gazdasági berendezkedése képes lesz iparát versenyképessé tenni a győzőkével. ! Az ipar pangása. Világszerte nagy a munkanélküliség. — Húsz millió munkás van kereset nélkül. A hirtelen bekövetkezett valutáris árhullámzás az árucikkeknél nagy áresést csinált és az egész világon jelentős következményeket idézett elő. A legyőzött államok vaskapocsba szorított iparán kívül ma a győztesek termelése is nagyon megérzi a nagy valuta ingadozást sőt Amerika világmozgató ereje is holtpontra jutott az ipar terén. Magyarország ipara az elrabolt területek miatt a legminimálisabbra szorítkozik és termőképessége olyan kis arányú, hogy a belső kereslet harmadát sem fedezi. Az elrabolt területek urai volnának hivatva elsősorban is a magyar piac igényeit kielégíteni, azonban a bekövetkezett valutaingadozás, koronánk emelkedésének hatása nagyon érezhető a megszállt területek fejetlenül gazdálkodó iparán. A cseh-szlovák ipart is, mint a többit magával ragadta Európa és legelőször Amerika helyzete. A felhalmozott árukészletek folytán a termelés világszerte redukálódott, mert a munkások nagy bérkövetelése nem áll arányban az áruk keresletével. Angliában a nagy sztrájk, Franciaországban a bányatermelés csökkenése, Olaszországban a teljes pangás és végül Amerikában a nagy munkanélküliség, voltak eredményei a gazdasági élet zavarainak. Húsz millió munkás van kereset nélkül a világon, akiknek elhelyezését az ősztől remélik?! Azonban nem hiszszük, hogy olyan hamar meg lehetne találni a megoldást. A legyőzött államok a kényszerbéke hatását messze időkre kihatólag érezni fogják és a termelőképességük csak akkor jöhet meg igazán, ha gazdasági helyzetük annyira konszolidálódik, hogy versenyképesek lehetnek a pacokon. ltivid hírek. Május végéig hazajön Kelet-Szibériából minden magyar hadifogoly. A fiumei ébredő (fascista) kormány lemondott és átadta a hatalmat az olasz megbízottnak. A román hatóság megszüntette a távirat- és levélcenzúrát és a cenzúrahivatal működését. A Máramarossziget város középpontján álló hatalmas római kathólikus templomot elrekvirálták az oláhok a görög keleti egyház számára. Jugoszlávia és Olaszország között legközelebb ismét megindulnak a kereskedelmi szerződés megkötésére vonatkozó tárgyalások. Az olasz pénzügyminisztérium tisztviselői gazdasági okokból sztrájkba léptek. Április 28-ával szerződés nélküli állapotba kerültünk Ausztriába. Lejárt ugyanis a magyar-osztrák gazdasági egyezmény. Dr. Bernolák Nándor népjóléti miniszter kijelentette, hogy nem zárkózik el a gyógyszerek árának méltányos felemelése elől. A szövetségesek megállapították a német jóvátétel fizetésének módozatait és határidejét. A török csapatok állandó heves támadásai miatt a görögök teljesen elejtették újabb offenzívájuk tervét. A főváros a szabadforgalomban is feltartja élelmező üzemeit. Amerikai gabonával biztosítják Budapest nyári lisztellátását. A bécsi kommunisták zavart akartak támasztani május elsején Budapesten. Iskolás gyermekekkel kommunista röpiratokat terjesztettek a főváros utcáin és iskoláiban. Budapesten letartóztatták a Nyukosz beszerzési szövetkezetének igazgatóját, Kiss Ernőt, aki nagymennyiségű lisztet lopott el a szövetkezet raktárából. Május 9-től kezdve hétköznapokon 11 óráig, vasár- és ünnepnapokon pedig éjfélig közlekednek a fővárosban a villamoskocsik. a