Kecskemét és Vidéke, 1921. január-június (2. évfolyam, 1-145. szám)

1921-05-04 / 100. szám

2a Oldallá VersBotefismel­és Vidéke 000. szám Milyen a valóságban az egységes Szerbia? Ellenségeink, közöttük a szerbek is azzal tévesztették meg a nagy antantot, hogy amennyiben területi követeléseik teljesülnek egységes nemzeti államot fognak alkotni.­­ Hogy ez egység miként fest a valóságban, arra élénk világot vet a most végbement népszámlálás, melynek adatait iparkodtak a szerbek a saját javukra minél inkább meg­­hamisítani. A népszámlálás eddig ismert adatai szerint a délszláv állam nemzetiségi tagozó­dása a következőképpen alakul: Szerbek 4,700.0004 Horvátok 2,600 000 Szlovének 900.000 Délszláv muzulmánok 800.000 Bunyevácok 100.000 Bolgárok 900.000 Más szlávok (csehek, tótok, lengyelek ruthének) 100.000 Németek 1.000.000 Magyarok 600.000 Albánok 400.000 Törökök 300.000 Románok 200.000 Görögök 100.000 Egyebek (olaszok, cigá­nyok stb.) 100.000 A délszláv állam 12,800 000 lakosából tehát „délszláv“ 9,100.000, más szláv 1,000.000, nem szláv 2,700 000. Ezekben a számokban nem szerepelnek az orosz mene­­kültek, kiknek számát 400.000-re teszik. A délszláv állam lakosai vallás szerint a következőképpen oszlanak meg: Pravoszlávok 5,900.000 Katholikusok 4,900.000 Protestánsok 400.000 Muzulmánok 1,500.000 Zsidók 100.000 Világos, mennyire alaptalan a belgrádi köröknek az a fikciója, hogy a délszláv állam egységes nemzeti állam. A lakosság­nak 21 százaléka más nemzetiségű. És miután a délszláv egységes fikciója is megbukóban van, elmondhatjuk, hogy a délszláv király­ságban az uralkodó szerb fajjal szemben 63 százalék nemzeti „kisebbség“ áll. A helyzet ma az, hogy a nemzetiségek közül az olaszoknak jó dolguk van, a szlové­neknek is elég jó a helyzetük, a horvátok bizonyos kíméletben még részesülnek, a többiek jogtalan páriák. ­ A színtársulat tagjainak fényképei, amelyek lovag Mokossinyi „Turul“ cipő­üzletének kirakatában láthatók, a művészek aláírásával ellátva kaphatók Alagemovics fényképész üzletében (Tóth gyógyszertár fölött) darabonként 15 koronáért. Spitzer úr találmánya. A „Kecskemét és Vidéke“ eredeti tárcája. Kis városban még máig is meg­vannak azok a régi szokások, hogy az emberek jövését-menését, kávéházi és családi életét, hivatali vagy üzleti szokásait és minden életében előforduló akár érdekes, akár banális mozzanatot alaposan megfigyelnek, megkriti­zálnak és hetekig beszélnek róla. Spitzer úr békés exisztencia volt. Éjjel, nappal a kávéházban lakott és alázatosan köszöngetett mindenkinek. Voltak, akiket bosszantott Spitzer úr jellegzetes nyereg orra, duzzadt ajkai ás hanyag beszéde. De voltak olyanok is, különösen a kis város aranyifjúsága közül sokan, akik használható, ügyes embernek tartották a kis görbeorrú izraelitát, aki minden bajra tudott itt és a legszorultabb 28-án is előkapart megbízója részére kisebb, nagyobb kölcsönöket. De nemcsak ezért a használhatóságáért volt megtűrt ez az emberke, hanem azért is, mert a szerelmi bánatukban elkeseredett jogászurak vigasztalására, véletlenül mindig ismert egy szintén „csalódott szerelmű ártatlan leánykát“, aki egy „tisztességes ismeretséget hajlandó volna nem vissza­utasítani.“ — Ha az ember ügyes és az üzletben diszkrét, nincs mitől félni. — Szokta mondani a délutáni feketéje után. Ő is, mint legtöbben, hevült bizonyos magasabb ideák iránt. Spitzer úr feltaláló volt üres óráiban. Mindenféle ismere­tlen gépezetek voltak birtokában, amikkel késő estig eljátszadozott. Jegyzeteket is készített munkájáról épen úgy, mint ahogy pontosan elkönyvelte üzleti dolgait is. Nem végzett sem közép, sem főiskolákat, tehát híján volt minden elméleti ismeretnek, viszont az is tudvalevő volt, hogy gyakorlati ismeretekkel sem rendelkezett, mert élete az üzleti forga-­­ tagban hánykódott, mint gyönge papírhajó a végtelen óceánon. Hogy igazoljuk Spitzer úr különcségét, például állítjuk a hermanikázó péklegényt, a politizáló csizmadiát, a suszterkodást kultiváló filozófust, a favágást kedvelő aktagyáros kistisztviselőt és végül a hatalmas császárt, aki szintén nem volt mentes ettől a kontár­­ság kultuszától, mert mindenki tanulta, hogy valaha, a pompás, gyönyörű Hradsin palotá­ban óracsinálással és alkémiával töltötte szabad idejét. Ugyebár, most már igazolt Spitzer ur kontárkodása is a mechanika körül ?! Mi is hát az,amin e derék üzletember annyit töprengett és minden kiváncsi szem elől éveken át sikeresen el is rejtett ? Ha valaki a kulcslyukon át jól megfigyelte volna Spitzer ur titokzatos találmányát, talán egy szatirikus mosolynál többre nem is méltatta volna. Ugyanis órákig, sőt egész éjjeleken át kísérletezett a derék kontár, hogy gépe működésbe jöjjön, de soha, egyetlen egyszer sem sikerült. Spitzer úr, az emberiség örök problémájának a megoldásával kísérletezett, a perpetuum mobile-vel, az örökké mozgó és önmagától mozgó géppel. Már 21 éves korában föltette magában a fiatal Spitzer, hogy föl fog valamit találni, amivel az­­emberiség, különösen a saját­maga anyagi jólétét kirántja a nélkülözések és bizonytalanságok poshadt hínárából. Egyelőre nem tudta, hogy mi lesz a talál­mány tárgya, csak gondolta, hogy nem valami hétköznapi ócskaság lesz, mint például az önműködő tertgelykenő, vagy a takarékos lábtörlő, az akkor nagy hírnévre jutott zseni­­álissága. Öt, hat év eltelt anélkül, hogy az akaratnál többre jutott volna. A hatodik év végén rájött, hogy tanulmányoznia kellene azokat a problémákat, amelyeket egyes kevésbbé szerencsés feltalálóknak mindeddig nem sikerült megvalósítani. Tekintve, hogy komolyabb nyomtatványok olvasásával nem lophatta meglehetősen igénybe vett idejét és B1JIP8 HÍREID Naptári 1921. évi május hó 4. Szerda. — Róm. kath.: Flórián. — Protestáns: Flórián. — Ó-Görög-orosz: 1921. április hó 21. — Nap­kelte 4 óra 42 perc. Napnyugta 7 óra 13 perc. Időjárási A központi m­eteorologiai intézet jelentése szerint a következő időjárás várható: Elvétve csapadék. — A Magyar Királyság Pártja által ál­dozó csütörtökön tartandó szabadelőadás nem délután 5, hanem 6 órakor kezdődik. Elő­adó Marton tanár: A liberalizmus csődje. — Szőlősgazdák hadinyereség adója. Figyelmeztetjük szőlősgazdatársainkat, hogy a rájuk kirótt nagy adók miatt észrevétele­iket a budapestvidéki pénzügyigazgatóság­hoz címezve egyénenként kell megtenniök és pedig legkésőbb f. hó 6-ig postára adva. Felvilágosításokat nyerhetnek ez ügyben a kecsk. Szőlősgazdák Egyesületénél (Hoff­mann J.­u. 1.), ahol az adójuk elleni észre­vételeiket díjmentesen el is készítik. — Országos vásár. A májusi, u. n. Zöld vásár vasárnap, e hó 8 án lesz városunkban. Az előjelekből ítélve az állatvásár nagyon né­pesnek ígérkezik. — Figyelmeztetés. Az érdekelt közön­séget figyelmeztetjük, hogy a kivetett súlyos adók elleni észrevételek beadására szolgáló határidő e hét péntekén, 6-án lejár. Akik te­hát a kivetett adókat magukra nézve sérel­mesnek tartják, észrevételeiket a fenti határ­időig annyival inkább adják be a pestvidéki pénzügyigazgatósághoz, mert a fenti határ­időn túl az észrevételeket nem fogadják el­. késik a pénzcsere. Az a hír volt elterjedve, hogy a vasárnapi hivatalos lap­ban megjelenik a részleges pénzkicserélés­ről szóló rendelet. A rendelet, bár gazdasági körökben nagy érdeklődés előzte meg, va­sárnap még nem jelent meg s így a pénz­csere aktusa egyelőre nem bonyolítható le. A rendelet készen van és amint a törvényt szentesítik, nyomban megjelenik és megindul a részleges pénzcsere.­­ Magyar politikusok Rómában. Huszár Károly, Ernszt Sándor és Szabó József ma reggel Rómába utaztak, hogy ott részt ve­gyenek a keresztény szocialista szakszerve­zetek világkongresszusán.­­ A törvényszéki épületben kimért hús minősége ellen sok a panasz, mert a leg­rosszabb marháikat méretik ki ott a mészá­rosok. Ezenkívül a húst mérő alkalmazottak úgy bánnak a közönséggel, mintha kegyet osztanának azzal, hogy húst adnak. Pedig hát fordítva van a dolog, mert jó haszonnal jár az a mészárosokra, hogy rossz marháikat, amiket üzletükben el nem mérhetnek, ott el­adhatják a piacnál nem is sokkal alacso­nyabb áron. — A magyar-osztrák hajóhad felosz­tása. A szövetségesek tengerészeti bizottsága, amely a volt ellenséges államok hajóit a békeszerződés értelmében szétosztja, a kö­vetkezőképen intézkedett a volt magyar­­osztrák hajóhad felosztásáról: Franciaország a Novara nevű gyorscirkálót kapja és nyolc torpedónaszád rombolót. Olaszország a Hel­goland, Saida, Admiral Spaun gyorscirkáló­kat és a Herkules mentőhajót, Görögország az Lilán torpedónaszád rombolót. A hajók leszerelése után rendőri célokra Görögor­szágnak 6, Romániának 7, Portugáliának 6 torpedónaszádot adnak. A délszláv állam ugyanilyen célra 8 darab 250 tonnás és tíz darab 200 tonnás torpedónaszádot kap. Franciaországnak átadják szétrombolás vé­gett a Prinz Eugén nagy csatahajót, két régi torpedónaszád rombolót és több kisebb torpedójárművet, valamint öt tengeralattjáró naszádot. Olaszország megkapja a Tegethoff nagy csatahajót, továbbá három csatahajót, nyolc torpedónaszád rombolót, tizenhét kü­­­lönféle járművet és tizenhárom tengeralatt­járót. Nagybrittánia négy csatahajót, két partvédő hajót, hat cirkálót, végül harminc­kilenc torpedójárművet. A dunai hajóhadból Romániának három, a délszláv államnak négy monitort adnak, hármat pedig a nem­zetközi Dunabizottság kap. Ausztriának és Magyarországnak négy-négy őrnaszádot hagynak meg. — A színházi szezon megnyitása Szol­nokon. A szolnoki színházi idény megnyitása vasárnap este volt, amikor zsúfolt ház előtt nagy sikerrel a „Farsang tündére“ c. gyö­nyörű zenéjű kedves operett került színre. A főszerepeket Hampel, Véghelyi, R. Tóth, Su­gár, Erdélyi és Bárdossy játszották meleg ünneplés mellett. — Lopással vádolják az oláh királynét. Georgescu képviselő a bukaresti kamarában követelte, hogy a németektől maradt nyolc vagon posztó ellopására vonatkozó aktákat mutassák be. Miután választ nem kapott, ápr. 18-án megismételte követelését, azzal sürgetve az akták bemutatását, hogy annak idején a kelméket a királyné vitette el magá­hoz , és állítólag saját zsebére üzérkedett azokkal. Ez a felszólalás is eredménytelen maradt, mintha az elnök és a miniszterek megsüketítek volna.­­ Az Alföld fásítása érdekében az állami csemetekertekből ebben az esztendő­ben 122 katasztrális holdat helyeznek üzembe és erről a területről 3 millió fenyő- és 8 millió lombfát termelnek ki. Az erdészeti fő­osztály rövidesen mintegy 40 millió átisko­lázott facsemetét fog kiosztani az Alföld be­­fásítására Ezt az akciót, amelynek mező­­gazdasági kultúránk szempontjából rend­kívüli jelentősége van, a gazdatársadalom is szeretettel támogatja.

Next