Kecskemét és Vidéke, 1921. január-június (2. évfolyam, 1-145. szám)

1921-05-04 / 100. szám

top Kecskemét és Vidéke 3. ak­tól. M Ma, kedden: Ma, kedden: IS EGY AZ EGGYEL ! | Főszereplő: Hol­lay Kamilla!* 1!­17 Szerdán: Csütörtökön: 11 ALPESI SZERELEM A külföldi filmgyártás egyik legsikerültebb darabja! — Ú­ müvésznövendékek képkiállítása. Vasárnap, f. hó 8 ától kezdve a művésztelep növendékei Révész Béla vezetésével állandó képkiállítást rendeznek az Új-kollégium dísz­termében. A kiállításon szép és értékes alkalmi ajándékok vásárolhatók. C­igány vasúti kocsit loptak el az olá­hok. Most fejeződött be a barcelonai nem­zetközi vasútü­gyi tanácskozás, amelyen Ma­­gyarország is részt vett. A magyar állam­vasutak képviselője, dr. Walter Emil, máv­ tanácsos bejelentette, hogy az oláhok a meg­szállás ideje alatt 1265 mozdonyt vittek el, több mint 9 millió korona értékben. Ezen­kívül elvittek 69 db udvari és termes kocsit, 2006 személykocsit, 790 postakocsit, 2896 teherkocsit, 2379 tartánykocsit. Az összes elrablott kocsik száma 34160, a magyar va­sutak kára pedig 20 milliárd Ezenkívül el­vittek még 22000 kocsit, amiből azonban 17000-et már visszaadtak. Az elhurcolt ko­csik közül 37000 különféle árukkal, vasúti anyaggal, katonai és gépfelszerelési tárgyak­kal volt megtöltve. — Tronkó T­­ihály és 10 társa bűn­ügyében a tárgyalás még tart. Ítélet délutánra várható. — Budapesti Keleti Vásár. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara május 14 ike és 27-ike között m­egrendezi Buda­pesten, a városligeti Iparcsarnokban a XII-ik árumintavásárt. Az árumintavásáron több mint hatszáz magyar iparos állít ki. Az áru­­mintavásár szakmái hat főcsoportban oszla­nak és pedig : 1. Üveg-, parcellán-, majolika- és anyagipar. 2. Papír-, írószer- és grafikai ipar. 3. Textil-­­és bőripar. 4. Nürrnbergi-, diszmó-, játékáru-, fa és­ bútoripar. 5. Vegyé­szeti-, gyógyszer-, kozmetikai és élelmiszer­­ipar. 6. Vas- és fémáru-, műszaki és elek­trotechnikai ipar. Tekintve a mai valutáris viszonyokat, a budapesti árumintavásár a legolcsóbb bevásárlási forrás. A vásárra fel­utazni kívánó kereskedőket Budapest Székes­­főváros Idegenforgalmi Hivatala helyezi el. Aki a vásárra felutazni óhajt, jelentse be jövetelét 8 nappal előbb az irodának (IV., Haris-köz 1.). Csonka ÍTlagjjarország — nem ország, Egész Ílagjjarország — menjyország. Szemle a képkiállitáson. Az Uj-kollégium dísztermében állították ki helybeli rajztanárok, művészek és amatőr festők képeiket. Ritkán történik itt a képkiál­­litás és még ritkábban dobbannak ki tehet­ségek a fáradt, ám­os városból, ahol semmi különös csodája nincs a rejtélyes természet­nek, az ég felhőinek, de még a város épü­leteinek sem, az egyhangú csenden, az álmodozó tétlenségen, a hordaság erőtlen­ségen kívül... De ez nem­ ihleti meg, vagy nagyon ritkán ihleti festőinket. A kiállítást szerető elnézéssel és támo­gató jóakarattal kell illetni, mert csak jóaka­­ratú gondolatokat, elképzeléseket és ábrázo­lásokat láttunk a képekben. Fáyl Frigyes egészséges felfogása leg­jobban visszatükröződik a „fekvő női akt“-ban. Élet él ebben a képben. A forró színek, anatómiailag tökéletes formák és a nyugvó izmok pihenése egységet ad a képnek. Egyéb képes kár, hogy a természet határolásában és a perspektíva túlságosan precíz körvona­lazásaiban merülnek ki. Höchingerné Fáyl Irén a portrék sze­rencsés kedvelője. A 54 számú portréja (Werderber Ádámné arcképe) a napsugaras életkedvet, a szép felismerésének az akarását árulja el. Höchinger Miklós a nógrádi hegyek biztos ismerője, akit majdnem idegenül hagy az Alföld méla egyhangúsága. Imre Gábor sokoldalú, önmagával tisz­tában lenni akaró festő. Az „Erdei mulatság“ valami kedves múltszázadi romantikára emlékeztet és a pasztell merevségét feledteti velünk. Egészen más, már kifejezőbb és talán legmegkapóbb alkotásai az „Egérvadá­szat, Havas Krisztuskereszt, Hontalanok és , Mennybemenetel.“ Ez az ő igazi alkotása — érezzük — mert ezekben a rajzokban dobban meg a festő alkotó géniusza. A merész játék az iskolás perspektíva imádattal, erőt ad e képeknek és a vonalak alól elénk lép egy új ösvény. Ez még nem nagyon kitaposott, mint a többi . . . Kral Ervinen meglátszik, hogy fiatal és álmodozó. Ebben van ereje és egészséges szatírájában, ami nem romlott hanem érdekes. Meg kellett állnunk a „Téli éj és két Portrait“-ja előtt. Molnár Mihály és Muraközi István sok jóakarattal, de kevés egyéni felfogással festenek. Dr. Meczner Sándor kevés képpel sze­repel, közte van egy-két szépen sikerült is. Nikolszky Jenő, ez az orosz menekült, érdekes talajt kapott a magyar homokban. Van valami homály, fekete kedv a képein, de ez csak emeli az értékét. Kisebb tech­nikai hibájától eltekintve az „Önarckép“ talán a legizzóbb portrait e kiállításban. „Munkában a mester“ teljesen oroszos humorral felfogott karikatúrája egy falusi borbély foghuzási cselekvésének. „Délután“ egészséges színben ponpázik. Szabó Antal nagyon sokat fest. És képeit nem értékeli sokra. Mosolyognunk kell, amikor a katalógusból olvassuk, hogy számos képét 150 koronáért is hajlandó eladni. Vannak hangulatos képei. „Parkból. Krisztus a keresztfán, Tavaszi szántás“ sok jóakaratot juttat az eszünkbe. (Cs.) hogy a kitűzött célt még­sem hanyagolja el, minden délben megvásárolta a Pesti Hírlap egy példányát, amiben bőven megtalálta mindazon problémákat, amelyek amellett, hogy aktuálisak, érdekesek is. Olvasta egy hosszabb közleményben, hogy hírneves föl­­találók belebolondultak már az örökké mozgó gép létrehozásába, de mindeddig nem sike­rült eredményt elérni. Elolvasta még azokat a főbb elméleteket is, amelyek közrejátszot­tak a kísérletezéseknél. Ekkor határozta el a fiatal Spitzer, hogy fölfedezi az örökké mozgó gépet. Már öreg ember lett a lelkes ifjúból és a kíméletlen sors sok furcsa megélésben­­ részesítette, de mindeddig nem sikerült előbbre jutnia egy három percig mozgó keréknél. Ez a kerék tényleg három percig mozgott a lendítés után. Forradalmi fölfede­zés volt... Estéken át próbálta, lendítette, forgatta a csodálatos kereket. Egyik reggel, végre elérkezettnek látta az időt, hogy az ostoba világ tudtára hozza hallatlan művét. A piacon találkozott a kis­város egyetlen „megértő“ kultúremberével, a sokat olvasott patikussal, aki pesti újságot vett a sarki kofánál, aki a petrezselyem és sárgarépa árusítás mellett a pesti sajtó ter­mékeinek az árusításával is foglalkozott. — Fölfedeztem, föltaláltam gyógysze­rész úr az örökké mozgó gépet. Azt kérdezi ön, hogy hogyan, nagyon könnyen kérem, húsz évig kísérleteztem és ma működik. Három percig mozog, három percig... A patikus, akit a kisváros „bolond patikus“-nak hívott, nem merte hangosan ki­fejezni gondolatát, csak magába mormogta : — Megbolondult szegény Spitzer, meg­bolondult szegény. Az a rögeszméje, hogy a perpetuum mobilét fedözte föl. Mint a viharűzte felhő, rohant a kis izraelita és nyakába borult mindenkinek, aki szembe jött. Véletlenül a rendőrkapitányba is belebotlott. — Jó reggelt kedves kapitány úr! Föl­­fedeztetti a ... A meglepett hivatalnok, aki kimérten járt és paragrafusos csavargósan gondolkozott, tehát érthető, hogy méltán megijedt a zavaros embertől. — Mi az Spitzer úr?Megbolondult maga? — Dehogy kérem, dehogy, sőt ellen­kezőleg, fölfedeztem a . . . Egy rövid félóra múlva az egész kis­város tudta, hogy Spitzer, a csöndes kis üzletember meghabarodott. A polgármester a város tekintélyét féltette, a rendőrkapitány a közcsendre nézve veszélyt hangoztatott, a „bolond patikus“ pedig a Lipótmezőt emlegette. A kávéházban is mindenkinek magya­rázta Spitzer úr a váratlan fölfedezést. Ele­inte nevettek rajta, később kellemetlen volt hallgatniuk. El is határozták, hogy a főorvos elé viszik ezt a furcsa kis ügyet. A főorvos ép akkor jött meg szőlőjé­ből, ahol a kapálásra ügyelt föl. Messziről látta a handabandázó kis Spitzert és aka­ratlanul kiszaladt száján. — Ez a Spitzer megbolondult. Másnap el is szállitották a város költ­ségén Spitzer urat Pestre és megvizsgáltat­ták az elmegyógyintézetben. Annyira idege­sen viselkedett, hogy a híres professzor is kimondta a megmásithatatlant: — Ez a szegény ember megbolondult. Csöndes őrült! A kisváros fölutazottjai ott is hagyták a műintézetben a megháborodottat és saj­nálkozva haza utaztak. Azóta nincs, aki 28 ikán pénzt szerezzen és a bánatos szerelmekre vigaszt kerítsen. És Spitzer, a kávéház meg­szokott Spitzer ura a Lipótmező egyik közös társalgójában magyarázta tovább, megértő hallgatóinak a három percig mozgó kereket, a szenzációs fölfedezést. A kisvárosban pedig még ma is be­szélnek róla és elrettentő például hozzák föl, ha valaki valami problémát kezd fejtegetni. — Te is megbolondulsz cimbora, mint Spitzer, aki majdnem fölfedezte az örökké mozgó gépet. (Ps.) Leglilabil« Budapesti tudósítónk jelentései, d. u. 7*1 ó Ti Mayer János Hevesben. (Budapest.) Mayer János közélelmezési miniszter május 5-én H­vesben beszámolót tart. Útjára szá­mos képviselő kíséri el Meskó Zoltán veze­tésével. Eegedül a hacsikötvényekről. (Budapest.) Hegedűs pénzügyminiszter eredeti tervezeté­től, mely alapján az összes államadóssági címleteket 3 százalékra kívánta redukálni, elállást és a hadikölcsönök megoldására új tervet fog javaslatba hozni. Az eredeti jegy­zésű hadikötvények tulajdonosai egyharmad részben 3 százalékos járadék kötvényekre, 2 harmad részben pedig 5 százalékkal ka­matozó címletekre fogja átváltani úgy, hogy a teljes kamatozása a hadikötvények mai összes névértéke után 4 30 százalék lesz. Kutkafalvy interpellációja. (Budapest.) Kutkafalvy nyug. államtitkár a nemzetgyűlés pénteki ülésén a nemzetiségi kérdésekben sürgősen interpellációt fog előterjeszteni, melyre Bánffy külügyminiszter azonnal vála­szolni fog. Elhalasztják a F­uhr vidék megszállását. Anglia közbelépésére elhalasztják a Ruhr vidék megszállását. fő­korona Parisban. (Budapest) A ma­gyar koronát Párisban 6 és egynegyeddel, Zürichben 2070 el jegyezték. GAZDASÁGI ROVAT. Borárak. (A Magyar Mezőgazdák Szö­vetkezete borértékesítő osztályának jelentése.) A borárak úgy a bel-, mint külföldön vissza­estek. Kivitelünk egyelőre pang. A legutóbb nyert hírek szerint, Ausztriában megszorítják a borbevitelt és csak limitált mennyiségekre adnak beviteli engedélyeket. Ezzel egyidejű­leg megengedték Ausztriában 40,000 hl. olasz (tiroli) bor behozatalát, amely még olcsóbb, mint a mi legalacsonyabb áru boraink. Köny­­nyűborok 12 koronáért, jobb minőségűek 18—20 koronáért kaphatók. Az irányzat to­vábbi lanyhaság felé hajlik. Laptulajdonos és kiadó: Hungária Nyomda és Lapkiadó HÉ T.

Next