Kecskemét és Vidéke, 1921. január-június (2. évfolyam, 1-145. szám)
1921-06-25 / 142. szám
Kecskemét, 1921. június 25. Szombat 61. évfolyam, 142. szám. ...........................................................................................................................................................................urna......■ mm;iiiii iii iuii ■ mm n min tus...............ni........ mmm. ELŐFIZETÉS! ÁRAK, FeIBÍUS SZBp|jESZtíí! BP. HOlHOkl LÁSZIÓ SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADOMIUATftL. Egész évre 430 K. Negyedévre 120 K. ; ; nfts . ; Keskemés, III., Arany János u. 6. tsz. Félévre 240 K. Egy hóra 40 K. ÁLTALÁNOS KERESZTÉNY IRÁNOD. a rom. kac.bérház átjárd udvarában. Telefon 135. Egyes szánt 2 K. FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. Horvátország az elszakadás útján. A konslituació a kormány alkotmánytervezetét 227 szavazattal 93 ellenében az általános tárgyalás alapjául elfogadta. A kormány e látszólagos nagy győzelmét erősen csökkenti az a körülmény, hogy a 419 képviselő közül csak 227 szavazott a kormány mellett és a 17 főnyi többség is úgy jött létre, hogy az utolsó percben az ellenzéki földműves pártnak szociálpolitikai koncessziókat ígértek meg. A javaslat mellett szavaztak a radikálisok, radikális-disszidens Ivanics, a demokraták, a Délszláv Muzulmán Organizáció 22 tagja, a szlovén földművespárt, a földmivespárti disszidensek és a földmivespárt szerb tagjai; ellene szavaztak a Délszláv Klub, a köztársaságiak, a szocialisták, a bolsevikok, a macedomuzulmánok, egy demokrata disszidens muzulmán, a Délszláv Muzulmán Organizáció egy tagja, a földmívespárt horvát tagjai és a pártonkívüli Trumbics. A kormánypárti szavazatok túlnyomó része szerb. Tíz horvát, tizenegy szlovén, huszonkét muzulmán szavazat mellett száznyolcvannégy szerb szavazatot kapott a kormány. Csak a köztársasági, szocialista és bolsevik szerbek, összesen vagy harmincan szavaztak a kormány ellen. A negyven szlovén képviselő közül csak tizenegy, a kilencvenhárom horvát képviselő közül csak tíz szavazta meg az alkotmányt. A szavazáson összesen harminc horvát képviselő vett részt s közülük húszan a javaslat ellen szavaztak, mellette csak a tíz horvát demokrata. A horvát parasztpárt és a vele szövetséges jogpárti képviselők most sem jelentek meg a konstauantén, a Nemzeti Klubhoz tartozó tizenegy képviselő pedig a szavazás elől kivonult. A szakadás a horvát és szerb nemzet között egyre mélyebb lesz. A volt Sztarcsevicsianusok, a Nemzeti Klub jelenlegi tagjai, voltak a Magyarországtól való elszakadás előkésztői, az uj államban két és fél éven át minden poklokon keresztül kitartottak Belgrád mellett s most ime ők is csatlakoznak Radicsnak az uj viszonyokat tagadásba vevő politikájához. Belgrád érzi, hogy ég a talaj lábai alatt Horvátországban. Egyelőre az erős kéz uralmával kísérletezik. A törpe minoritásban levő demokratapártból nevezte ki Tamijenovics bánt az osztályfői és főispáni állások felét szerbekkel töltvén be, ,mert a leglojálisabb horvátban sem bíznak már egészen. Megfélemlítésül politikai pereket kezdenek. Sorban ítélik el a múlt szeptemberi parasztlázadás részleteit s az ügyészség felségsértési és hazaárulási vádat emelt dr. Suffiny Milán, egyetemi tanár, a kitűnő balkántörténész, Horvátország legképzettebb politikusa és tizenhárom társa ellen, mert állítólag összeköttetésben állottak a Frank Ivó vezérlése alatt levő horvát emigrációval s céljuk egy önálló Horvátország kikiáltása lett volna. A vádirat azt is állítja, hogy Radics és pártja is összeköttetésben állanak Frankókkal. Megkezdték újra a parasztpárt üldözését is. A konstituante egy parasztpárti cseh származású képviselő Janecska Ján mandátumát már régen megsemmisítene és Radicsot lázitás vétkéért kiadta. Radicsnak pünkösdre összehívott pártgyűlését a kormány betiltotta s megakadályozta Radics tervezett prágai útját is. A parasztpárti vezér nem mehet külföldre, nehogy valamit elárulhasson a Horvátországban berendezkedő rémuralomról. Akik ismerik az utolsó évtizedek történetét Horvátországban, tudják, hogy a hazaárulási pörök a vég kezdetét jelentik. Ezzel az eszközzel nem lehet megnyerni, vagy megfélemlíteni, de tartósan kormányozni sem a horvátokat. A zágrábiközségi képviselőtestület legutolsó ülésén lejátszódott jelenetek világosan mutatják, hogy Radics nem hátrál meg. Radics követelte a horvát szábor összehívását, mert csak ez dömhet horvát ügyekben, kijelentette, hogy sem Péter királyit, sem a belgrádi kormányt, sem a délszláv állam egységét el nem ismeri. Belgrádot disznóakolnak, Szerbiát második Törökországnak nevezte. Kijelentette, hogy az előírt hűségesküt nem teszi le. 1920 november 28 áig — a konstituante választások napja — nem tette le az esküt, mert szerinte addig a habsburgi magyar törvények voltak érvényben, — ezzel Radics kétségbe vonta egyrészről a délszláv állam jogi létezését, másrészt azonban a Magyarországtól való elszakadást kimondó szábori határozat érvényességét is — november 28 a után még nem tehet hűségesküt a Karagyorgyevicseknek, mert akkor szerinte a horvát nemzet az őt megillető önrendelkezési jog alapján plebiscitummal az önálló horvát köztársaság mellett döntött. Belgrád még erőszakoskodhatik, mesterkedhetik, de a horvát önállósági törekvéseket többé el nem fojthatja. Azt már elérte, hogy egy nevezőre hozta Frankot, Radicsot Drinkoviccsal és Trumbiccsal, sőt állítólag magyarán Lufflayval is. Minden további szerb erőszakosság csak szaporítani fogja a horvát szeparatisták táborát és milliók szenvedése, a horvát nemzet legjelesebb fiainak üldözése talán a Balkánon is ismeretlen vérengzések árán, de meg fog születni a horvát szabadság. TÁRCA. A „Kecskeméti Katholikus Egylet*’ története 1894—1920. Irta: dr. Jámbor József ügyvéd. (FOLYTATÁS.) (2.) E helyen mondok hálás köszönetet Geday Sándor tanító t. bátyámnak, kitől, mint Egyletünk első s több mint 15 esztendőn keresztül volt jegyzőjétől az Egylet első 15 évi történetének megírásához igen értékes adatokat szereztem. A „Kecskeméti Katholikus Egylet“ története. 1. 1894—1907. Az 1890-es évek elején észrevette a kecskeméti katholikus társadalom és — nagy dicséretükre legyen mondva — a később kévszerirt is felsorolt 19 igen egyszerű, de éleslátású kecskeméti katholikus polgár — hogy nemcsak országosan, de helyileg is veszélyben van a keresztény katholikus vallás és a bensőséges katholikus hitélet, melynél fogva elérkezett azon 12 ik óra, amikor már múlhatatlanul kellett itt Kecskeméten is valamit cselekedni a katholikus vallásos élet megteremtésére és a katholikus öntudat felébresztésére. A külföldről becsempészett liberális szellem, mely már magát a törvényhozó testületet is kezdte megmételyezni, — előállván az úgynevezett egyházpolitikai törvényjavaslatokkal, — mondom, ez az idegen szellem már városunkban is éreztetvén nemzetrontó és magyarságunkat ölő, ősi katholikus hitünket támadó és megcsúfoló hatását, — kényszerítette az akkori katholikus társadalmunkat bizonyos védekező intézkedésekre. Ezek a körülmények adták az első rugóit a „Kecskeméti Katholikus Egylet“ létesülésének és megalapitásának, midőn 1893 őszén, néha boldog emlékezetű Bogyó Pál apát-plébános, Máthé József, Zsolnai Kovács István, Juhász István, Kasza György, Váczi József, Cs. Kovács Pál, Izsák József, Bakonyi Mihály, Danics István, Király Sándor, Kállai Mihály, id. Sikani Kovács Mihály, Hajagos László, ifj. S. Kovács Mihály, Tóth Gergely, Herczegh György, ifj. Lajos József, Dégi László, a Mária és Jézus szent Szive társulatok aláírták azon alapítási nyilatkozatot, mely szerint „mi alulírottak kötelezzük magunkat, hogy a Kath. Egyletnek, ha létrejön, mint alapitó tagjai az alapitó tagság megállapított 50 forintnyi diját, az Egylet céljaira 5 év lefolyása alatt lefizetjük 5 egyenlő részben.“ Az alapítók kérelmére azután 1894 február 18 ik napjára a Róm. Kath. Egyházközség tanácstermében néh. Bogyó Pál apát-plébános összehívta az alapítókat és az érdeklődő katholikus híveket a Katholikus Egylet alakuló közgyűlésére, mely napon a katholikus célokat szolgáló ezen Egyesület formálisan is megalakult, megválasztván elnökül Bogyó Pál apát-plébánost, alelnökül nemes Lipthay Pált. Egyúttal a tisztikart is megválasztván, az Egylet működését nyomban megkezdette. Meg kell jegyeznem, hogy az egész mozgalom és a szervezés nagy munkája néh. Járvás József róm. kath. segédlelkész kezében volt, ki hatalmas munkát fejtett ki odáig, hogy az Egylet megalakulhatott. A megalakulás nehéz, mondhatni keserves idejében különösen anyagiakban óriási áldozatokat hozott Máthé József alelnök, Bakonyi Mihály, Zsolnai Kovács István és az alapító tagok majdnem mind kivétel nélkül. Az Egylet céljaira Bakonyi Mihály adott a Vásári utcai házában helyiséget. Itt sok országos hirei férfiú, mint gróf Zichy Nándor, Molnár János apát, Bartók Lajos és mások, többször megfordultak és kiváló hitvédő szónoklatokkal gyönyörködtették az Egylet tagjait és öntöttek hitet és reménységet a vallásukért és hitükért aggódó egyleti tagokba. Sok szép ismeretterjesztő előadás is hangzott el Trümmer Ferenc, Kiss Gábor segédlelkészek és Geday Sándor ajkairól. Nem kell már eső. Késlelteti az aratást. — Árt a szemfejlődésnek. A napok óta tapasztalható hűvös időjárás,és gyakori esőzések a gabona érését visszavetik és ártanak a szemfejlődésnek. Az aratást késlelteti, sőt a gyümölcsösökben is hátrányos befolyással van. Az újabb vetés jelentések szerint azonban némely terményre jó hatással volt az eső. A zabnak kalásza és szalmája megerősödött. A legelők, melyek egyes helyeken a szárazság következtében lesültek, kezdenek zöldelni. A búzára nézve azonban már nem jó hatással van a sok esőzés. Az aratás késlel