Kecskemét és Vidéke, 1922. január-június (3. évfolyam, 1-146. szám)

1922-06-23 / 141. szám

«.Oldal: Kecskemét és Vidéke 141. »in. II POLITIKSII HELYZET. —­ Budapestről jelenti tudósítónk — A mandátumok igazolása. A nemzetgyűlés tegnapi szünetét arra használták fel, hogy a ki­sorsolt osztályok tagjai a benyúj­tott mandátumokat megvizsgálták. Az osztályok már a holnapi ülé­­sért teszik meg jelentésüket. Az első osztályban Mokcsay Zoltán mandátumát nem igazolták és a b) osztályba sorozták, a többi mandátumok ellen nem volt kifogás. Az állandó igazoló­bizott­­ság tagjául megválasztották Kaas Albert bárót és Herczeg Bélát. A negyedik osztályban Wild József mandátumát a b) osztályba soroz­ták, továbbá alaki kifogást emel­tek Szilágyi Lajos és Krausz István dr. mandátuma ellen. A jegyzőkönyv pótlására hívták fel a képviselőket, miután a jegyző­­könyv kiállításának időpontja nem volt feltüntetve. E két utóbbi man­dátumot azonban nem soroz­ták a b) osztályba. Az indemnitás. A nemzetgyűlés első érdemleges ülésén Kállay Tibor pénzügyminiszter be fogja terjeszteni az indem­nitási javasla­tot, amelynek előkészítésére nézve már most folynak tárgyalások. Tegnap pártközi értekezlet volt, melyet a pénzügyminiszter hívott össze. Meghívót kaptak az összes ellenzéki pártok. A szociáldemok­raták részéről Peyer Károly és Poldl Gyula, az Andrássy és Friedrich-párt részéről Andrássy Gyula gróf és Friedrich István, a Huszár—Ernszt-párt részéről He­­gyeshalmy Lajos és Ernszt Sán­dor, a Rassay párt részéről Ras­­say Károly, pártonkívüli ellenzéki részről Ugron Gábor és Sándor Pál, a demokraták közül Vázsonyi Vilmos vesznek részt az értekez­leten, amelyen az egységes párt kiküldöttei is megjelennek. A pénzügyminiszter a képviselőket ezen a tanácskozáson tájékoztatni fogja az indemnitás főbb alapel­veiről és mint értesülünk, három hónapos indemnitásra tesz ja­vaslatot. A kormánynak minden törek­­vése az, hogy a kérdést békés megegyezéssel intézzék el. A pénzügyminiszternek az a célja, hogy július 1 . előtt tető a­lá hozza az indemnitási javasla­tot, nehogy az ország ex lexbe kerüljön. A kormány nem zárkózik el az indemnitással kapcsolatos vita elől, de elejét kívánja venni annak, hogy a minden áron való ellenzékieskedés címén technikai obstrukció keletkezzék, mert ennek csak az ország látná kárát. An­­drássyék — mint velünk közük — nem igen hajlandók a békés megegyezésre és általános az a meggyőződés, hogy a ma esti értekezlet az ellenzék visszautalig magatartása miatt nem hozza meg a kívánt eredményt, az indemni­­tásnak idejében való letárgyalását. A szociáldemokraták még nem foglalkoztak az indem­n­itás kérdé­sével. Megvárják a ma esti tájé­koztató megbeszélést és az ott elhangzottak alapján tesznek majd javaslatot a pártvezetőségnek, amely azután a szociáldemokrata képviselők milyen magatartása dolgában dönt. Arról értesülünk, hogy ez még ma este megtörténik. Bizonyos azonban, hogy a szo­ciáldemokrata képviselők maga­tartására nézve Andrássy­ék állás­­foglalása egyáltalán nincs és nem lesz befolyással. Ausztria összeomlása és a nyugatmagyarországi kérdés — Saját tudósítónktól. — Kecskemét, június 22. Ausztria gazdasági élete a vég­ső összeomlás előtt áll. Attól a perctől kezdve, amikor a háború sorsa a központi hatalmak hátrá­nyára dőlt el, Ausztria kísérleti nyula lett mindazoknak az állam­romboló irányzatoknak, amelyek a háborúvesztés következtében elő­állott zavarok mocsarából nőttek ki. A monarchia összeomlása meg­­dönötte Ausztria létalapjait. Azok a kötelékek, amelyek különböző fajú és ellentétes törekvésű népe­ket foglalt össze egy életképtelen államszervezetben, az idők folya­mán annyira meglazultak, hogy már a háború alatt kialakultak az Ausztria romjaiból kinőtt utód­államok körvonalai. A háború el­vesztése már csak formai szente­sítése volt Ausztria halálos ítéle­tének. Területeivel együtt úgy­szólván minden jelentős gazdasá­gi erőforrását elvesztette, szűkre szabott határai között állami léle rohamlépésben indult a teljes zül­lés felé. Közélete belső zavargá­sok láncolata lett a különböző és egymással ellentétes politikai irá­nyok féktelen versengése hajszol­ta Ausztriát a végső összeroppa­nás felé. Nagyban hozzájárultak a romboláshoz azok, akiket a for­radalmak piszkos áradata Auszt­riába sodort. Az egykor ragyogó császárváros a világ söpredékeinek lerakodóhelye lett. Az a lappangó törekvés, mely titokban évtizedek óta, nyíltan pe­dig a monarchia felosztása után Németország felé kereste az ori­entációt, ma már mint egyetlen lehetőség áll fenn Ausztria szá­mára, melybe mint utolsó mentő, kötélbe kapaszkodhatik. Más után már nem is menekülhet az állam­csőd elől. Nekünk magyaroknak semmi okunk sincs érzelegni Ausztria tragikus sorsán, — áldatlan, ma­gyar históriai szemszögből tekint­ve átkozott politikája megérdemelt sorsára juttatta ezt az államot, de éppen most, összeomlásának ide­jén kell fokozottabb figyelmünk­kel kísérni Ausztria jövőjének sor­­sát, mert ez a sors ma néhány százezer magyar vérünket is ma­gával rántja abba az örvénybe, amelybe Ausztria rohan. A nyugatmagyarországi kérdést Ausztria összeomlása újra az ér­deklődés előterébe tolta. E kér­dés fölött ma nem szabad köny­­nyelműen tovasiklani azoknak, akik az európai politika sorsát intézik. Bár most sem szűnünk meg hangsúlyozni a trianoni bé­ke vért lázító igazságtalanságait, mely a magyar területeket és több százezernyi magyar embert dobott Ausztria éhes torkába, mégis ma figyelembe kell vennünk egy má­sik szempontot is, amikor arra a kérdésre várunk feleletet, hogy váljon érdekében áll e Németor­szágnak, hogy amikor mint fér­ges alma sz­élébe fog hullani Ausztria, benne legyen abban az almában egy veszedelmes féreg, a nyugatmagyarországi kérdés is ? Németországgal közös e sorsunk, jövendő politikánk fokozottabb érdeklődéssel keresi Németország felé az orientációt akkor, amikor a kibontakozás útját kutatjuk. Né­metországnak tehát aligha lehet érdeke az, hogy a nyugatmagyar­­országi kérdés együttes jövendő politikánknak ütköző pontja le­gyen. Új őrlési rendelet készül BPEST, jan. 21. Vasárnap az Országos Molnár Egyesület gyű­lést tartott a régi képviselőház­ban, melyen hosszabb vita tár­gyát képezte az új őrlési adó­rendelet. Úgy a kis malmosok, mint a nagymalmosok heves összecsapások után megegyeztek abban, hogy az őrlési forgalmat szabaddá kell tenni és az új őr­lési rendeletet csak ilyen formá­ban hajlandók elfogadni. Az új őrlési rendeletre azért van szük­ség, mert az egy évre kiadott kontingentális rendszerű rendelet június 30-án lejár és akkor auto­matikusan életbe lépne a Hegedűs Lóránt pénzügyminisztersége alatt kiadott őrlési rendelet, amely sze­rint a malmokat ismét hivatalos hivatalos felügyelet alá vonnák. Ezen rendelet újabb érvénybelé­pése ellen a malmosok a legha­tározottabban állást foglaltak és a gyűlésen kifejezték abbeli óhaj­tásukat, hogy a vitás kérdést a parlament elé akarják vinni dön­tés véget. Péter Pál napi rokkant­­ünnepély Kecskemét népe, örege, fiatalja, keresztény, vagy zsidó, szegényei, gazdagjai, hozzátok kiáltunk, a vi­­lágháború szerencsétlenjei. Segít­setek rajtunk, hiszen nem a korcso­mában vesztettük el az apánkat, a szerető férjet, kenyeret kereső kezeinket, lábainkat. Szemeinket, egészségünket, egykor erős, dol­gos karjainkat mi a harctereken vesztettük el, ahol nem ismerve félelmet, hideget meleget, éhséget, szomjúságot, lehetetlenségeket. — Csak előre! — ez volt a jelsza­vunk s ez lesz a jövőben is azok­nak, kiket még most nevelünk s ha kell, a magyar haza felszaba­dításáért a jövőben örömmel megy majd az apa, ha látja, hogy gyá­­molitják gyermekeit, ha látja, hogy a rokkantakon özvegyeken segít a társadalom is megbecsüli őket. Egészségesek ! Fel tehát a ver­senyre. Legyen boldog az, ki ád a rokkantak, özvegyek, árvák Pé­ter-Páli rokkantünnepélyre. Beérkeztek a pályázatok a városi fogalmazói és végrehajtó állásokra A nemrég meghirdetett 4 fo­galmazó és 1 városi végrehajtói állásra eddig összesen 15 pályá­zat érkezett be. Fogalmazói ál­lásra: Beke Kálmán, Tormássy Dezső, Kocsák Dezső, Kovács Sándor, Mayer János, Sz. Tóth László, Vágó László, Dobos Ist­ván és Lóczi Pál.­­ Végrehajtói állásra: Bogyó Antal, B. Nagy János, Ru­pcsányi Károly, Tót László, Huszár János és Farkas Ferenc adták be pályázatukat. A Noll József tanár kecskeméti tárgyú rézkarcaiból rendezett ki­állítás ma megnyílt a Kecskemét és Vidéke kiadóhivatalá­ban. YUPI JISREK. — A Kath. Legényegylet választ­mányi ülése. A Kath. Legény­egylet tegnap tartott választmányi ülésén Schiffer Ernő indítványára elhatározta, hogy az Egyesület költségén három tagját fogja ki­küldeni a mikófalvai passiójáté­ - kok megtekintésére. — 11 pénzügyi bizottság június 24 ére hirdetet ülése közbejött akadályok miatt 27 én, kedden délelőtt 10 órakor lesz megtartva.­­ Jelentkezzenek a kormányzó fogadtatásán résztvevő küldöttségek. Kecskemét város főispánja ezúton kéri mindazon helyi hatóságokat, testületeket és intézményeket, me­lyek a kormányzó úr őfőméltó­­sága folyó hó 28 -iki kecskeméti tartózkodása alatt küldöttségekkel óhajtanak tisztelegni, hogy az előjegyzés bej­entés eszközölhe­­tése végett a főispáni titkárnál a hivatalos órák alatt legkésőbb folyó hó 23-áig iratkozzanak fel. A küldöttségek legfeljebb 5—6 tagból lennének összeállítandók. — Noll József tanár kecskeméti tárgyú rézkarcaiból rendezett ki­állítás ma megnyílt a Kecskemét és Vidéke kiadóhivatalában. — Évzáró ünnepély. Vasárnap délután 3 órakor, az Otthon dísz­termében lesz az iparostanoncis­kola évzáró ünnepélye. Az érdek­­lődőket ezúton hívja meg az is­kola igazgatósága. — Országos vásárok: Nagy­­kabán junius 26-án, Dorozsmán junius 25 én, Nagykőrösön junius 25 én, Kisújszálláson junius 25 én, Dömsödön junius 22-én, Kistele­ken julius 1. és 2 án, Szabad­­szálláson pedig július 2. és 3-án lesznek országos vásárok, melyre vészmentes helyről mindenféle állat felhajtható. —■ fl IT Magyar Diáknyomort eny­hítő akció. A háború által ránk nehezedett elviselhetetlen szociális állapotok könyörtelen erővel súj­tották főleg azt az ifjúságot, ame­lyik készséggel áldozta mindenét a haza oltárára. A megérdemelt jólét helyett jött a nyomor, a ru­­hátlanság. Voltak, akik megértet­ték, hogy a nemzet jövője forog veszélyben és adományaikkal igye­keztek enyhíteni a tanulni vágyó diákság nyomorán. De egyesek jóakaratú nemesszívűsége mind csak egy csepp volt a nyomor tengerében. Ezért most az ifjúság maga vette a kezébe a megélhe­téshez szükséges anyagiak előte­remtését. Most megszervezte a „Magyar Diáknyomorenyhítő Ak­ciót“, hogy anyagilag függetle­níthesse magát. Az akció nem óhajtja igénybe venni az amúgy is túlterhelt és igénybevett társa­dalmat. Nyári mulatságok, szini­­előadások, hangversenyek, kaba­rék és táncestélyek rendezésének jövedelméből óhajtja segíeni az arra rászorult diáktestvérét és a sikeres meginduláshoz az ifjúság szenvedését megértő ,társadalom erkölcsi és anyagi támogatására hivatkozik. — 250,000 korona egy hold bácskai föld. A szerbek által meg­szállva tartott Bácskában a földek ára hihetetlen magasságba szök­tek fel. A napokban egy kisebb birtok eladásánál a vevő 250,000 koronát fizetett holdanként. A kö­zepes minőségű földek holdjai 150,000—180,000 koronába ke­rülnek. * ARA """" ■■ E20 a legmac árért v SZÓMBA órás. m­m háza óvadékképes í kerestetik; lak és havi 3500 Jelentk Serfősiiszlai írói LEgBflyszgpabl Szabafest festész i jutányos apa Kaisc ■HHBHB1 M . Rák­óci „Interes szállitmányozá R.-T. ezelőtt Budapest, V., Hemzettvnzi az intercontini tuti forgalom taiban. — Sa minden jeleni saját kirende határállomása KIRENDELTSÉG 6. SZÁM. Eri A nagyérd­­és tudomás! Katona Józse KI­­ vezetését átve menő igények alakítva vas 21-én mi Külön fele­ség szives fij szült cukrász inkre és fagy Állandóan Meleg konyh nyitva 1 Szives Némethy ko 4000 korona Jelen Sertézfi­zl Ii Péntekig válthatók jegyek az Egységes Párt társasvacsorájára.

Next