Kecskemét és Vidéke, 1932. január-december (13. évfolyam, 1-52. szám)
1932-01-03 / 1. szám
2. oldal, 1. szám, Kecskemét és Vidéke lépéseket kell tennünk a kérdés megoldására. Egyik statisztikusunk kimutatta, hogy a 15 és 60 év közötti lakosság között több mint 1 millió emberrel több áll a kenyérkereső és termelő munkában most, mint állt 20 évvel ezelőtt és a háború elején. Különösen sok leány és asszony vonult be a gyárba, a műhelybe, az irodába. Valamikor a kenyérkeresők között csak 12 százalék volt a nő, most azonban már közel 40 százalékhoz jár a nőknek az arányszáma a kenyérkereső pályákon. Olcsóbb a munkájuk, egyikmásik szakban alkalmasabbak is mint a férfiak és ennél fogva a nők legnagyobb versenytársai a férfiaknak. A háborúba bevonult fiatalság sok munkahelyet és sok munkaalkalmat hagyott üresen, amit öregek és nők töltöttek be és mikor a háborúnak vége volt, a sok száz és százezer ember, aki férfikorának teljében volt, elfoglalt munkahelyekre talált. Azóta pedig új és új segédcsapatok nőttek ki, akik még a munkanélküliek számát még inkább fokozták. Most már ott állunk, hogy sok száz és százezer olyan ember van bent a termelőmunkában, aki békében nem is gondolt a kenyérkeresetben való részvételre, így magyarázható és érthető meg, hogy egymillióval is több van a termelőműnmunkában, mint volt azelőtt. Az értelmiségi osztálynak a nagy munkanélküliségét még az idős és öreg embereknek a viselkedésében is kell keresnünk. Ha a békebeli kenyérkeresők statisztikáját nézzük, akkor az 50 éven felüli kenyérkeresők már csekély számban találhatók fel. Ma pedig a 70 esztendős emberek közül is nagyon sokan vesznek részt a termelőmunkában. Békében alig várták az idős emberek, hogy nyugdíjba, vagy nyugalomba kerüljenek, most pedig görcsösen ragaszkodnak hivatalukhoz, ipari és gazdasági vállalkozásokhoz. Természetesen az is nagy ok, hogy a gazdasági helyzet oly nyugtalan, oly bizonytalan, hogy az idős emberek sem tudják letenni a lantot. A kenyérkeresőknek a nagy felszaporodása nemcsak háborús örökség, hanem a kevés jövedelem is. Valamikor a családfő normális körülmények között annyit keresett, hogy ebből az egész családot el tudta tartani. Most azonban az apa mellett a felnőtt fiúnak és leánynak, de sokszor az aszszonynak is be kell állnia a kenyérkereső munkába, hogy így közös munkával tarthassák fenn saját magukat. A háborús nemzedék tehát igen kézenfekvő okok miatt mozgolódik és a nemzet vezéreinek nagyon erélyes kézzel kell hozzálátniuk, hogy a felszabadítható munkaalkalmakat szabaddá tegyék a háborús nemzedék részére. Erélyes, de igazságos módon kell belenyúlnunk a nagy jövedelmek és jövedelemhalmozások és munkanélküli jövedelmek berkeibe. Bele kell nyúlni ebbe a kérdésbe oly képen, hogy méltányosságot és igazságot tegyünk, de legfőképen az vezérelje a nemzetet, hogy az állásnélküliséget minél kisebb fokra csökkentse le. A háborús nemzedéknek tehát csak akkor lesz megnyugvása, ha a nemzet meglátja azokat a nagy okokat, amelyeknek a megszüntetésére minden becsületes magyar embernek törekednie kell. A gazdák új éve. Az uj év küszöbe jelzi, hogy egy gazdasági év körforgása újra véget ért. Uj kör, uj esztendő jön. Uj tavasz és uj nyár következik. A gazda, a föld nép minden uj esztendőt uj hittel, uj reménységet köszönt, mert évezredek óta a föld ősereje minden uj évben megismétli a maga termését. Uj javak, uj értékek, uj pénzbeli források termelője a mi megszentelt magyar fölünk. Két kezünk munkáján, családunk hűséges kitartásán és a jó Isten áldó karjának támogatásán kívül a földünk el nem múló teremtőereje az a fundamentum, amelyre a magyar gazda új évi hitének és reményének soha ki nem apadó ereje felépül. SZÍNház. Pusztainél — vérszegény színművészi betyártörténet — Anna korcsmárosné kettős szerelme Üszödi betyár és Bors pandúrral. A kettős problémát nem a legsikerültebb kézzel oldotta meg Hunyadi, az író — a sikert a szereplők hozták meg, kik szerepeikben igyekeztek elmélyülni — Sarlay — Bojár, Unger, ki prózában is szépen mozog, Nádasy, Garami, Miklósi Imre és Sándor, Deréky voltak, a siker létrehozói — Sarlai félelmetes jelenség — Bojár könnyed, csalfa asszony Gonda mulatságos figura volt. A szilveszteri kabaré — Mátray konferánra derültséget keltett. — Bojár —Ady interpretálása igen szépen sikerült — Sarlay—Unger magánszámai szintén jók voltak. — Deréky a szerepébe belevitte saját egyéniségét és igen meleg sikerben volt része. Hetényi—Somogyi táncduett és a bohózatok töltötték be a szilveszteri estélyt, de üres ház előtt. A közönség a színtársulat buzgóságát honorálhatná azzal, hogy látogassa az előadásokat. HETI M050S: Január 3-án vasárnap d. u.: Cs. Sz. K. Operett. — Este: Nincs valami elvámolni valója? Bohózat. Január 4. Hétfő. Harapós férj. Operett. A) bérlet. Kedden. Sybil. Operett. Pártos István dr. felléptével. B) bérlet. Szerdán d. u.: Harapós férj. Operett. Este: Sybil. Operett. Pártos István dr. felléptével. Csütörtökön: Torockói menyaszszony. Vígjáték. B) bérlet. Pénteken: Torockói menyasszony. Vígjáték. A) bérlet. Szombaton: Goldstein Számi. Énekes bohózat. Faludi Kálmán felléptével. Vasárnap dr. Gyermekelőadás. Este: Goldstein Számi. Énekes bohózat. Grimász. Boldog újévet! Kegyetlenül cseng ez a két szó, az olyan emberek szívében, kiknek életük még az év utolsó napján is csak szenvedés. Nem tudja azt senki megérteni, hogy mennyire fáj, egy olyan emberi léleknek, akinek az egész élete cmpa kin, hogy neki most olyanokat kell kimondania, ami neki csak keserű könnyeit fakaszt, másiknak — pedig jól esik. — A sors iróniája az, hogy először mindig övé az első szó, — és neki kell kimondania — a boldogabbnak — Boldog újesztendőt. Két nadrágtalan lump találkozik szilveszter éjjelén — tök mind akettő. — Hogy vagy — huhh? — Jól — huhh! — Mért ittál ennyit — tulok? — A bánatom temetem! — Mit csinálsz, — hukk — ha józan leszel. — Újra kezdem — hukk! Igaza van — mert nem tud mást csinálni, ma csak inni lehet! HIRDESSEN Kecskemét és Vidékében. Olcsó díjtételek! Biztos siker!