Református Tanitóképző Intézet, Kecskemét, 1918
I. Az intézet története: 1. 1918/19. iskolai év. Az a gondolat, hogy Kecskeméten református tanítónőképző-intézet állíttassák föl, már régebben fölmerült, legfőképpen azért, mivel az egész dunamelléki reform, egyházkerületben sem volt ilyen intézet. Az eszme megvalósítását, bár ez elé a világháború óriási nehézségeket gördített, két körülmény különösen előmozdította és siettette. Az egyik volt a reformáció négyszázados évfordulója, melyet úgy az egyetemes református egyház, mint a kecskeméti reform, egyházközség is leginkább kultúrintézmények létesítésével akart méltóan megünnepelni. A másik pedig az, hogy az 1917/18. tanév elején megnyílt városunkban apácák vezetése alatt egy felső leányiskola, illetőleg leánygimnázium s vele kapcsolatban a tanítónőképző-intézet első osztályára előkészítő magántanfolyam. Az utóbbira 20 leány jelentkezett, közöttük 12 református. Ez a tény a reform, intelligencia körében nagy feltűnést keltett. Élénk eszmecserék folytak a tárgyról, kivált a művelt protestáns asszonyok között, akik végül is előterjesztéssel fordultak az egyháztanácshoz és kérték, hogy a reform, tanítónőképző-intézet I. osztálya 1918. szept. havában okvetlenül megnyittassék. A jubileumi bizottság pedig, mely természetesen szintén foglalkozott ez üggyel, Farkas Kálmán főgimn.tanárt és egyháztanácsost megbízta az intézet felállításának előmunkálataihoz szükséges adatgyűjtéssel, ki is a rábízottakat sok utánjárással és nagy körültekintéssel végezte. E közben meggyőződött a jubileumi bizottság, hogy nemcsak az egyházkerületnél, hanem a vallás- és közoktatásügyi minisztérium illetékes ügyosztályánál is megvan a jóakarat és hajlandóság a felállítandó intézet támogatására és segélyezésére, így azután az egyháztanács 1918. április 9-iki ülésében a silif*"