Kecskemét, 1874. július-december (2. évfolyam, 27-52. szám)

1874-08-02 / 31. szám

adót fizető bizottsági tagok megszüntetése. 2) A házi adó kivetése és beszedési jogának a megyékre ruházása. 3) A közvetlen és közvetett állami adók behajtásának a megyei és községi hatóságokra bí­zása. 4) Az államutak építése és kezelése is a tör­vényhatóságokra bízassák s a területükön átvonuló ilyen utak arányában országos segélyben részesíttes­­senek és utvám szedhetési joggal ruháztassanak fel. 5) A népnevelés ügye, a helyzetünk követelmé­nyeinek meg nem felelő közoktatási törvény módosí­tásával , helyeztessék egészen a hatóságok kezeibe. 6) Az árvaügyek kezelésén kívül, az egész hagya­téki eljárás — világos törvénynyelv szabályozása mel­lett — bizassék szintén a törvényhatóságokra, egész a perre utasításig. 7) A könnyű testi sértések a köz- és mezei rendőri kihágások s kártételek, a sommás visszahelyezések, mezei munkaszerződések , a cseléd rendszabály és vadászati törvény megsze­gése feletti bíráskodás, bízassák a megyei szolga­­bírákra, illetőleg a városi rendőrkapitányi hivata­lokra. 8) Az első folyamodású rendes bíróságok megválasztására nézve, a törvényhatóságok útján, biztosíttassák a nagyközönség részére kellő befolyás. 9) A világos adóssági csekélyebb keresetek fölötti bíráskodás bízassák a községekre sat. sat. — egész terjedelmében elfogadtatván, az országgyűléshez hasonló felirat intéztetni rendeltetett. Pestmegye körlevele a munka és keresetkép­­telen szegények eltartása és a koldulás eltörlése tár­gyában, ámbár városunkban ez már régebben foga­natba vétetett, véleményezés végett az egészségügyi bizottságnak kiadatott. A reform, egyháztanácsnak a közgyűlés által már évek előtt részükre kiadatni határozott teme­tőhely térmennyiségének mielőbb leendő kiadatása iránt intézett rangkeresvénye, az e czélra megvá­sárlandó hely kipuhatolása és véleményezés végett, az egészségügyi bizottságnak kiadatott. Mikó István és társainak cigányvárosi házikóik fedelének náddal leendő kitatarozhatása iránt bea­dott kérelmük, véleményezés végett a jogügyi bi­zottságnak kiadatott. A mérték hitelesítő biztosi állomásra Bagi György szavazattöbbséggel megválasztatott. Balog Józsefné és Kreiehl Erzsébet szülésznői oklevele kihirdettetett. A vízszínelési művelet foganatosítása iránt beadott mérnöki jelentés a városi tanácsnak azon utasítással rendeltetett kiadatni­­rai szerint a felvé­teli munkálatot teljesített Kocó Sándor mérnök úr­ral , annak a mérnöki hivatal felelősség mellett esz­­közlendő végleges befejezésére nézve az egyességet kísértse meg, s az eredményről tegyen jelentést. A benei út szabályozása alkalmából a szom­szédos szőllő és földtulajdonosoknak átengedendő földrészek váltsági árára nézve a holdanként meg­ajánlott 200 frt. elfogadtatik, azon kikötéssel, hogy az illető tulajdonosok kötelesek leendőnek az út mentén árkot vonatni s annak vonalát két év alatt fákkal beültetni; egyszersmind a mérnöki hivatal utasíttatott, hogy az út keleti oldalán netalán elő­forduló foglalásokat is tüntesse ki, s a térképet mutassa be. A pusztaszeri közlegelőknek haszonbérbe ki­osztására vonatkozó javaslata az e célra kiküldött bizottságnak, mely szerint a még fenlevő 3984 hold közlegelésből, helybeli lakosoknak 50 holdas rész­letekben 2755 hold újra kiosztandó, a fenmaradt 1229 hold pedig részint befásítandó, részint továbbra is az ottani haszonbérlők jószágai részére legelőnek fenhagyandó lenne, elfogadtatik , valamint azon javas­lata is, hogy a pusztának községesítése alkalmával felállítandó jegyzői hivatal részére 2 hold föld és 500 frt. készpénz, 2 lovas szolga részére pedig fejenként 5 hold föld és 240 forint évi bér rendsze­­resíttessék. A honvédelmi ministérium azon rendelete ellen, mely szerint a községhatóságok a katonaságnak beszállásolás iránti minden felhívásait teljesíteni köteleztetnek, mint alkotmány­ellenes ellen, az országgyűléshez felirat intéztetni rendeltetett. A lakiteleki u. n. kisréti földek termésének árverésen történt eladása, miután azokért 695 frt. 96 -ral több ajánlat tétetett, mint a múlt tavaszon ugyanazon földekért haszonbér igértetett, jóvá hagyatik. A „kecskeméti egyesült dalárda, a kolozsvári halárünnepélyre leendő utazási költségei pótlására anyagi segélyért folyamodván, részére 100 frt. utal­ványoztatok. Rendőri szabályzat készítésére főkapitány Ha­­jagos Illés elnöklete alatt bizottság küldetett ki. A helybeli ref. egyháztanács azon megkere­sése folytán, hogy a helybeli jogakadémiának a kibocsátott miniszeri rendelet értelmében 4 évi tan­folyammal leendő újjá­szervezési költségeihez a városi közönség is járulna, kiküldött vegyes bizott­ság javaslata, mely szerint a város 3, az egyház pedig 5 rendes tanárt fizessen évi 1200 írttal, elfogadtatott, oly módon, hogy úgy a helybeli, mint idegen tanulók által 30 frt. évi tandíj leend fizetendő, melyből 2% az igazgató tanárt 10% az összes tanári kart, a többi pedig az egyházat ille­­tendi; s egy igazgató tanács fogja kormányozni, melybe 8 tagot a tanári szék, 8 tagot az egyház­tanács 8-at pedig a városi közönség fog választani, s ezek választanak maguknak elnököt. Q T A R C A. Eugen F. beszélye. (Folytatás.) — Önök hallani akarják első szerelmem tör­ténetét , ára legyen — mondá Hollbeck; de ha várakozásuknak meg nem felel: engem ne okol­janak ... — Szülő­városomban igen jó színház volt és én elég buzgó látogatója voltam. Még buzgóbbá let­tem azonban akkor, a midőn az első szerelmesnő szakára, Dorrai Mari nevű fiatal s gyönyörű leányt szerződtettek. E kisasszony nemcsak az én szivemet, hanem sok másét is rohamosan hódítá meg. Vele egyidejűleg egy színész is jött a színházhoz, a­kit rövid , igen szép eredményű vendégszereplése után szinte szerződtettek hősi szerepekre. Igen szép férfi volt. Miként a férfivilág Dorrai Mariért, épen úgy rajongtak városunk hölgyei az érdekes hőssziné­­szért, a kinek egyéniségét még bizonyos regényes homály is környezé, a mi az érdekeltséget nem kis mértékben növelé. Beszélték ugyanis , hogy régi, ős nemes családból való, korábban tanult s állami szolgálatra volt szánva , hol reá fényes jövő várt. Dorrai Mariba beleszeretvén mindenről lemondott — rokonairól, pályájáról , sőt még nevéről is és szí­­nészszó lett. Igaz-e, a­mit e hír mond, vagy nem, ezt megtudnom nem sikerült, de az bizonyos, hogy Hilléri­k e nevet vette fel -- jó nevelésű , mivel­ ember volt. Dorrai Mari csakugyan menyasszonya volt s a menyegzőnek megtartását csak némi elhá­rításra várakozó hátrányok akadályozók. Azon körül­mény egyébiránt, hogy Dorrai kisasszony el volt jegyezve, épen nem tartá vissza a szomszéd város­ban állomásozó huszár tiszteket a legfeltűnőbb módoni udvarlástól. Valahányszor csak fellépett, mindannyiszor átlovagoltak s a színházban hangos éljenzéseik és tapsaikkal vonták magukra a figyel­met. Ezen kivü­l virágcsokrokkal, ajándékokkal s éji-zenékkel is igyekeztek hódolatukat kifejezni. Különösen valami Alföldi nevű gróf volt az, a ki mindent elkövetett, hogy a szép színésznő tetszé­sét megnyerje. E grófra én már régebb idő óta boszús voltam. Egy bál alkalmával ugyanis bántó modorban éreztette velem, hogy mint tanuló, még nem jövök számításba a társaságban. Most, midőn ismét utamba állt és annak, a kit én rajongó tisz­telettel, szerényen, csak távolról imádok , jó hírnevét kockáztató módon hódolt: most már gyűlölni kezd­tem. Valahányszor megpillantottam a mint páho­lyában ült, pelyhedző bajuszát pedergető s a szin­­padra kilépő Marit szemtelen, bizalmas mosolylyal üdvözlő, vérem mindannyiszor felforrt. Felforralta a düh és szerelemféltés. Ellenben Mari jegyese, Hil­léri iránt épen nem voltam féltékeny. Hillérinek Mariért hozott áldozatai teljesen igazolták előttem jogait, azután meg, mint művészt is annyira csodáltam , hogy az embernek is jutott belőle. Bár­mennyire különös is, — és csak az enyémhez hasonló fiatalkori szerelemmel képzelhető, hol inkább a képzelet szerepel, mint a szív , — de igaz , hogy annyi rokonszenvet éreztem Hilléri iránt, hogy élénken óhajtottam a jegyesek jövőjét házasság ál­tal minél előbb biztosítva látni. A jegyesek érdekét annyira szivemen hordoztam, hogy szinte neheztel­tem Marira, ha a grófra barátságosan tekintett, vagy ha a virágcsokrot, — a melyet a gróf rende­sen az előadás végén hajított be, — hálás , köszönő mosolylyal emelt fel. Egy tanulótársam ugyanazon házban lakott, a melyikben Mari édes anyjával. Mihelyt ezt megtud­tam , azonnal mindennapos látogatójává lettem tanulótársamnak. A véletlen kedvezett. Megnyertem az engdélyt, hogy Marit meglátogathassam s minthogy apróbb szolgálatok által Mari anyjának tetszését sikerült kivívnom, gyakori és szívesen látott vendéggé lettem. Itt, menyasszonyánál ismerked­tem meg Hillérivel, kit, mint őszinte tisztelője s mű­vészetének csodálója, csakhamar megszerettem s a mennyire a kor különbség engedé, barátokká levőnk. Menyasszonya iránti rajongásomat s ábrándjaimat gyerekségnek tartá, s csak mosolygott, ha Mari szépségét, kellemét és tehetségét égig emelem magasztalásimban. A tizenhét éves ifjú nem tűnhe­tett fel veszélyes vetélytársul. Az Alföldi gróf iránti közös féltékenységünk s gyűlöletünk, még szoro­sabbra fűzte barátsági kötelékünket. Hilléri a többi színészszel is megismertetett s igy azután, — jóllehet szigorúan meg volt tiltva, előadás előtt és folytán a színfalak közé menetel,— én gyakran ott voltam a színpadon. Hilléri kedvéért rendező, igazgató és színészek egyenlően elnézték rendbontásomat. (Folytatjuk.) A méter­ rendszer népszerű ismertetése. Ismerteti Sziládi Lajos mérnök. IV. Mi a hosszúság? A hosszúság egy egyenes irány, egy, csak gondolatban létező egyenes vonal, melyet két pont, teszem két torony csúcsa között gondolhatok. A hosszúságnak tehát csak egy irányú mérete van: az egyenes irány, de sem területe, azaz széles­sége, sem pedig teste, azaz vastagsága nincsen. Hosszmértékkel azon tárgyakat lehet meg­mérni , melyeknek egy irányú méretük van. Mi a terület? A terület azon térség , melyet egy bizonyos hosszúság, saját irányára merőlegesen elindulva és egy bizonyos pontig egyenesen haladva , egy síkon, például egy asztal­táblán elfoglal. A terü­letnek tehát már két irányú mérete van: a meg­indult hosszúság és az általa végzett út, azaz a szélesség, de teste, azaz vastagsága nincsen. Területmértékkel azon tárgyakat lehet meg­mérni , melyeknek két irányú méretük van. Mi a köb, vagy a kocka ?­ A köb, vagy a kocka azon tömeg valami, a­melyet egy saját magára merőleges s egyenes irányban meginduló, saját hossza vagy szélessége méretével egyenlő méretig haladó, egészen szabá­lyos négyszegletű terület megindulása előtti és megállapodásakori helye közzé képzelhetők.­­ A köbnek tehát már három irányú és pedig egyenlő mérete van: hosszúság, szélesség és magasság vagy vastagság. Köbmértékkel azon tárgyakat lehet meg­mérni, melyeknek három irányú méretük van. Az előbb említett „azon tömeg valami“ alatt nemcsak szilárd testet, teszem követ, fát, vasat stb. képzelhetek, de képzelhetek folyékony testet is, teszem levegőt, vizet, mák-, kása-, lóh­er-, szóval gabnaszemeket is. Önkényt következik tehát, hogy a köbmértékkel a szilárd és a folyékony testeket, a gabonát, a bort stb. egyaránt megmér­hetem. Sőt megmérhetem a test súlyát is, mert a méterrendszerben egy ezredrész köbméter lepárolt víznek a fagypont felett 4 Celsius fok hőmérsék meletti nehézségét vették fel a súlymérték alap­egységéül. A ma eddig elmondottakból látjuk, hogy minden mértéknek tulajdonképeni alapja a hosz­­szúság; látjuk, hogy a hosszúságból fejüikt ki, támad a terület, e kettőből ismét a köd.­­ Lát­tuk azt is, hogy a hosszúság egy testetlen, csak gondolatban létező valami, melyet tehát, hogy a gyakorlati életben hasznosíthassunk, kezeinkkel használhassunk, meg kell testesíteni egy bizonyos hosszúságú mérőpálcában , mely alapegységül szol­gáljon a hosszméréseknél. — így támadtak hajdan általában véve minden létező hosszmértékek. A területmértéknél alapegység: a hosszmér­ték alapegységének négyszöge , azaz egy oly darab négyszögletű terület, melynek két irányú mértéke, t. i. két hosszúsága és két szélessége egyenlő a hosszmérték alapegységével. A négyszög terület kifejező jele ez: Q A köbmértéknél alapegység: a hosszmérték alapegységének köbe, azaz egy olyan kocka vagy köb test, melynek három irányú mérete, t. i. két hossza, két szélessége, négy magassága vagy vas­tagsága egyenlő a hosszmérték alapegységével. A köbmérték kifejező jele ez: q­ Az előbbiekből ismét azt kell észlelnünk, hogy a hosszmérték alapegysége a hosszmértéknél egy, a területmértéknél két, a köbmértéknél pedig három irányú szerepet visel. Ha két olyan hosszmértéket készítek, melyek­nek egyike tízszer hoszabb, másika pedig tízszer rövidebb az alapegységnél, akkor látom, hogy nagyobbított mértékemben 10-szer van meg az alapegység, kisebbített mértékem pedig 10-szer van meg az alapegységben; — látom, hogy ha az alapegységre visszavinni akarom nagyobbított

Next