Kecskemét, 1874. július-december (2. évfolyam, 27-52. szám)
1874-08-02 / 31. szám
adót fizető bizottsági tagok megszüntetése. 2) A házi adó kivetése és beszedési jogának a megyékre ruházása. 3) A közvetlen és közvetett állami adók behajtásának a megyei és községi hatóságokra bízása. 4) Az államutak építése és kezelése is a törvényhatóságokra bízassák s a területükön átvonuló ilyen utak arányában országos segélyben részesíttessenek és utvám szedhetési joggal ruháztassanak fel. 5) A népnevelés ügye, a helyzetünk követelményeinek meg nem felelő közoktatási törvény módosításával , helyeztessék egészen a hatóságok kezeibe. 6) Az árvaügyek kezelésén kívül, az egész hagyatéki eljárás — világos törvénynyelv szabályozása mellett — bizassék szintén a törvényhatóságokra, egész a perre utasításig. 7) A könnyű testi sértések a köz- és mezei rendőri kihágások s kártételek, a sommás visszahelyezések, mezei munkaszerződések , a cseléd rendszabály és vadászati törvény megszegése feletti bíráskodás, bízassák a megyei szolgabírákra, illetőleg a városi rendőrkapitányi hivatalokra. 8) Az első folyamodású rendes bíróságok megválasztására nézve, a törvényhatóságok útján, biztosíttassák a nagyközönség részére kellő befolyás. 9) A világos adóssági csekélyebb keresetek fölötti bíráskodás bízassák a községekre sat. sat. — egész terjedelmében elfogadtatván, az országgyűléshez hasonló felirat intéztetni rendeltetett. Pestmegye körlevele a munka és keresetképtelen szegények eltartása és a koldulás eltörlése tárgyában, ámbár városunkban ez már régebben foganatba vétetett, véleményezés végett az egészségügyi bizottságnak kiadatott. A reform, egyháztanácsnak a közgyűlés által már évek előtt részükre kiadatni határozott temetőhely térmennyiségének mielőbb leendő kiadatása iránt intézett rangkeresvénye, az e czélra megvásárlandó hely kipuhatolása és véleményezés végett, az egészségügyi bizottságnak kiadatott. Mikó István és társainak cigányvárosi házikóik fedelének náddal leendő kitatarozhatása iránt beadott kérelmük, véleményezés végett a jogügyi bizottságnak kiadatott. A mérték hitelesítő biztosi állomásra Bagi György szavazattöbbséggel megválasztatott. Balog Józsefné és Kreiehl Erzsébet szülésznői oklevele kihirdettetett. A vízszínelési művelet foganatosítása iránt beadott mérnöki jelentés a városi tanácsnak azon utasítással rendeltetett kiadatnirai szerint a felvételi munkálatot teljesített Kocó Sándor mérnök úrral , annak a mérnöki hivatal felelősség mellett eszközlendő végleges befejezésére nézve az egyességet kísértse meg, s az eredményről tegyen jelentést. A benei út szabályozása alkalmából a szomszédos szőllő és földtulajdonosoknak átengedendő földrészek váltsági árára nézve a holdanként megajánlott 200 frt. elfogadtatik, azon kikötéssel, hogy az illető tulajdonosok kötelesek leendőnek az út mentén árkot vonatni s annak vonalát két év alatt fákkal beültetni; egyszersmind a mérnöki hivatal utasíttatott, hogy az út keleti oldalán netalán előforduló foglalásokat is tüntesse ki, s a térképet mutassa be. A pusztaszeri közlegelőknek haszonbérbe kiosztására vonatkozó javaslata az e célra kiküldött bizottságnak, mely szerint a még fenlevő 3984 hold közlegelésből, helybeli lakosoknak 50 holdas részletekben 2755 hold újra kiosztandó, a fenmaradt 1229 hold pedig részint befásítandó, részint továbbra is az ottani haszonbérlők jószágai részére legelőnek fenhagyandó lenne, elfogadtatik , valamint azon javaslata is, hogy a pusztának községesítése alkalmával felállítandó jegyzői hivatal részére 2 hold föld és 500 frt. készpénz, 2 lovas szolga részére pedig fejenként 5 hold föld és 240 forint évi bér rendszeresíttessék. A honvédelmi ministérium azon rendelete ellen, mely szerint a községhatóságok a katonaságnak beszállásolás iránti minden felhívásait teljesíteni köteleztetnek, mint alkotmányellenes ellen, az országgyűléshez felirat intéztetni rendeltetett. A lakiteleki u. n. kisréti földek termésének árverésen történt eladása, miután azokért 695 frt. 96 -ral több ajánlat tétetett, mint a múlt tavaszon ugyanazon földekért haszonbér igértetett, jóvá hagyatik. A „kecskeméti egyesült dalárda, a kolozsvári halárünnepélyre leendő utazási költségei pótlására anyagi segélyért folyamodván, részére 100 frt. utalványoztatok. Rendőri szabályzat készítésére főkapitány Hajagos Illés elnöklete alatt bizottság küldetett ki. A helybeli ref. egyháztanács azon megkeresése folytán, hogy a helybeli jogakadémiának a kibocsátott miniszeri rendelet értelmében 4 évi tanfolyammal leendő újjászervezési költségeihez a városi közönség is járulna, kiküldött vegyes bizottság javaslata, mely szerint a város 3, az egyház pedig 5 rendes tanárt fizessen évi 1200 írttal, elfogadtatott, oly módon, hogy úgy a helybeli, mint idegen tanulók által 30 frt. évi tandíj leend fizetendő, melyből 2% az igazgató tanárt 10% az összes tanári kart, a többi pedig az egyházat illetendi; s egy igazgató tanács fogja kormányozni, melybe 8 tagot a tanári szék, 8 tagot az egyháztanács 8-at pedig a városi közönség fog választani, s ezek választanak maguknak elnököt. Q T A R C A. Eugen F. beszélye. (Folytatás.) — Önök hallani akarják első szerelmem történetét , ára legyen — mondá Hollbeck; de ha várakozásuknak meg nem felel: engem ne okoljanak ... — Szülővárosomban igen jó színház volt és én elég buzgó látogatója voltam. Még buzgóbbá lettem azonban akkor, a midőn az első szerelmesnő szakára, Dorrai Mari nevű fiatal s gyönyörű leányt szerződtettek. E kisasszony nemcsak az én szivemet, hanem sok másét is rohamosan hódítá meg. Vele egyidejűleg egy színész is jött a színházhoz, akit rövid , igen szép eredményű vendégszereplése után szinte szerződtettek hősi szerepekre. Igen szép férfi volt. Miként a férfivilág Dorrai Mariért, épen úgy rajongtak városunk hölgyei az érdekes hősszinészért, a kinek egyéniségét még bizonyos regényes homály is környezé, a mi az érdekeltséget nem kis mértékben növelé. Beszélték ugyanis , hogy régi, ős nemes családból való, korábban tanult s állami szolgálatra volt szánva , hol reá fényes jövő várt. Dorrai Mariba beleszeretvén mindenről lemondott — rokonairól, pályájáról , sőt még nevéről is és színészszó lett. Igaz-e, amit e hír mond, vagy nem, ezt megtudnom nem sikerült, de az bizonyos, hogy Hillérik e nevet vette fel -- jó nevelésű , mivel ember volt. Dorrai Mari csakugyan menyasszonya volt s a menyegzőnek megtartását csak némi elhárításra várakozó hátrányok akadályozók. Azon körülmény egyébiránt, hogy Dorrai kisasszony el volt jegyezve, épen nem tartá vissza a szomszéd városban állomásozó huszár tiszteket a legfeltűnőbb módoni udvarlástól. Valahányszor csak fellépett, mindannyiszor átlovagoltak s a színházban hangos éljenzéseik és tapsaikkal vonták magukra a figyelmet. Ezen kivül virágcsokrokkal, ajándékokkal s éji-zenékkel is igyekeztek hódolatukat kifejezni. Különösen valami Alföldi nevű gróf volt az, a ki mindent elkövetett, hogy a szép színésznő tetszését megnyerje. E grófra én már régebb idő óta boszús voltam. Egy bál alkalmával ugyanis bántó modorban éreztette velem, hogy mint tanuló, még nem jövök számításba a társaságban. Most, midőn ismét utamba állt és annak, a kit én rajongó tisztelettel, szerényen, csak távolról imádok , jó hírnevét kockáztató módon hódolt: most már gyűlölni kezdtem. Valahányszor megpillantottam a mint páholyában ült, pelyhedző bajuszát pedergető s a szinpadra kilépő Marit szemtelen, bizalmas mosolylyal üdvözlő, vérem mindannyiszor felforrt. Felforralta a düh és szerelemféltés. Ellenben Mari jegyese, Hilléri iránt épen nem voltam féltékeny. Hillérinek Mariért hozott áldozatai teljesen igazolták előttem jogait, azután meg, mint művészt is annyira csodáltam , hogy az embernek is jutott belőle. Bármennyire különös is, — és csak az enyémhez hasonló fiatalkori szerelemmel képzelhető, hol inkább a képzelet szerepel, mint a szív , — de igaz , hogy annyi rokonszenvet éreztem Hilléri iránt, hogy élénken óhajtottam a jegyesek jövőjét házasság által minél előbb biztosítva látni. A jegyesek érdekét annyira szivemen hordoztam, hogy szinte nehezteltem Marira, ha a grófra barátságosan tekintett, vagy ha a virágcsokrot, — a melyet a gróf rendesen az előadás végén hajított be, — hálás , köszönő mosolylyal emelt fel. Egy tanulótársam ugyanazon házban lakott, a melyikben Mari édes anyjával. Mihelyt ezt megtudtam , azonnal mindennapos látogatójává lettem tanulótársamnak. A véletlen kedvezett. Megnyertem az engdélyt, hogy Marit meglátogathassam s minthogy apróbb szolgálatok által Mari anyjának tetszését sikerült kivívnom, gyakori és szívesen látott vendéggé lettem. Itt, menyasszonyánál ismerkedtem meg Hillérivel, kit, mint őszinte tisztelője s művészetének csodálója, csakhamar megszerettem s a mennyire a kor különbség engedé, barátokká levőnk. Menyasszonya iránti rajongásomat s ábrándjaimat gyerekségnek tartá, s csak mosolygott, ha Mari szépségét, kellemét és tehetségét égig emelem magasztalásimban. A tizenhét éves ifjú nem tűnhetett fel veszélyes vetélytársul. Az Alföldi gróf iránti közös féltékenységünk s gyűlöletünk, még szorosabbra fűzte barátsági kötelékünket. Hilléri a többi színészszel is megismertetett s igy azután, — jóllehet szigorúan meg volt tiltva, előadás előtt és folytán a színfalak közé menetel,— én gyakran ott voltam a színpadon. Hilléri kedvéért rendező, igazgató és színészek egyenlően elnézték rendbontásomat. (Folytatjuk.) A méter rendszer népszerű ismertetése. Ismerteti Sziládi Lajos mérnök. IV. Mi a hosszúság? A hosszúság egy egyenes irány, egy, csak gondolatban létező egyenes vonal, melyet két pont, teszem két torony csúcsa között gondolhatok. A hosszúságnak tehát csak egy irányú mérete van: az egyenes irány, de sem területe, azaz szélessége, sem pedig teste, azaz vastagsága nincsen. Hosszmértékkel azon tárgyakat lehet megmérni , melyeknek egy irányú méretük van. Mi a terület? A terület azon térség , melyet egy bizonyos hosszúság, saját irányára merőlegesen elindulva és egy bizonyos pontig egyenesen haladva , egy síkon, például egy asztaltáblán elfoglal. A területnek tehát már két irányú mérete van: a megindult hosszúság és az általa végzett út, azaz a szélesség, de teste, azaz vastagsága nincsen. Területmértékkel azon tárgyakat lehet megmérni , melyeknek két irányú méretük van. Mi a köb, vagy a kocka ? A köb, vagy a kocka azon tömeg valami, amelyet egy saját magára merőleges s egyenes irányban meginduló, saját hossza vagy szélessége méretével egyenlő méretig haladó, egészen szabályos négyszegletű terület megindulása előtti és megállapodásakori helye közzé képzelhetők. A köbnek tehát már három irányú és pedig egyenlő mérete van: hosszúság, szélesség és magasság vagy vastagság. Köbmértékkel azon tárgyakat lehet megmérni, melyeknek három irányú méretük van. Az előbb említett „azon tömeg valami“ alatt nemcsak szilárd testet, teszem követ, fát, vasat stb. képzelhetek, de képzelhetek folyékony testet is, teszem levegőt, vizet, mák-, kása-, lóher-, szóval gabnaszemeket is. Önkényt következik tehát, hogy a köbmértékkel a szilárd és a folyékony testeket, a gabonát, a bort stb. egyaránt megmérhetem. Sőt megmérhetem a test súlyát is, mert a méterrendszerben egy ezredrész köbméter lepárolt víznek a fagypont felett 4 Celsius fok hőmérsék meletti nehézségét vették fel a súlymérték alapegységéül. A ma eddig elmondottakból látjuk, hogy minden mértéknek tulajdonképeni alapja a hoszszúság; látjuk, hogy a hosszúságból fejüikt ki, támad a terület, e kettőből ismét a köd. Láttuk azt is, hogy a hosszúság egy testetlen, csak gondolatban létező valami, melyet tehát, hogy a gyakorlati életben hasznosíthassunk, kezeinkkel használhassunk, meg kell testesíteni egy bizonyos hosszúságú mérőpálcában , mely alapegységül szolgáljon a hosszméréseknél. — így támadtak hajdan általában véve minden létező hosszmértékek. A területmértéknél alapegység: a hosszmérték alapegységének négyszöge , azaz egy oly darab négyszögletű terület, melynek két irányú mértéke, t. i. két hosszúsága és két szélessége egyenlő a hosszmérték alapegységével. A négyszög terület kifejező jele ez: Q A köbmértéknél alapegység: a hosszmérték alapegységének köbe, azaz egy olyan kocka vagy köb test, melynek három irányú mérete, t. i. két hossza, két szélessége, négy magassága vagy vastagsága egyenlő a hosszmérték alapegységével. A köbmérték kifejező jele ez: q Az előbbiekből ismét azt kell észlelnünk, hogy a hosszmérték alapegysége a hosszmértéknél egy, a területmértéknél két, a köbmértéknél pedig három irányú szerepet visel. Ha két olyan hosszmértéket készítek, melyeknek egyike tízszer hoszabb, másika pedig tízszer rövidebb az alapegységnél, akkor látom, hogy nagyobbított mértékemben 10-szer van meg az alapegység, kisebbített mértékem pedig 10-szer van meg az alapegységben; — látom, hogy ha az alapegységre visszavinni akarom nagyobbított