Kecskemét, 1884. január-június (12. évfolyam, 1-39. szám)

1884-05-04 / 31. szám

2 KECSKEMÉT, 31. SZÁM, 1884. Május 4. kormányos theoriákat fejteget, de gyakorlat­ban az abszolutisztikus államtanács újra fel­állításán töri a fejét, akkor azt a papot jut­tatja eszünkbe, a ki a híveknek vizet prédikál, de maga bort iszik. POLITIKAI SZEMLE. A berekesztedni készülő országgyűlésnek váratlanul zajos napja volt ápril 30-án, amikor is eléggé izgalmas jele­netek játszódtak le a miniszterelnöknek Horánszky interpel­­lációjára adott válasza alkalmából. Horánszky N. ugyanis a múltkoriban interpellációt intézett az ipolysági választá­soknál elkövetett visszaélések és a megyei hivatalnokok korteskedései miatt; erre válaszolt tehát Tisza Kálmán. A miniszterelnök Hont megye főispánjától és a vádolt megyei hivatalnokoktól beszerzett hivatalos adatok és nyilatkozatok alapján válaszolt az interpellációra s nem egész sikeresen mentegetni igyekezett a megyei tisztviselőket. Azt azonban maga is beismerte, hogy a megyeháza is fölhasználtatott a kormány jelöltje érdekében kortes-tanyául, de úgy­mond, ez már régi szokás azon megyében s volt idő, midőn az ellen­zéki jelölt is ugyanazt tette, de különben oly színben igye­kezett feltüntetni a dolgot, mintha Ipolyságon valóságos mintaválasztás ment volna végbe s azt mondta, hogy ha egyes bebizonyítható konkrét esetek lettek volna, bizonyo­san nem mulasztották volna el a választás elleni kérvény beadását. Ha csak konkrét eset kellett a miniszterelnöknek, meg lehetett elégedve azzal a lajstrommal, melyet Horánszky viszonválaszában a ház elé terjesztett. Itt világosan bebizo­­nyítá Horánszky, hogy alispán, szolgabiró, pénztárnok, ír­nok, dijnok, pandúr és útkaparó hetekig nyilvánosan kortes­kedni járt, a hivatalos dolgok nyugodtak, a vármegye házá­nál nyilvános etetés, itatás, kortes-tanya volt, s három, az ellenzékhez tartozó postamester, mivel a kormánynyal nem akart tartani, állásától elmozdíttatott stb., mindezeket akár száz tanúval kész bebizonyítani, mondá Horánszky. A bal- és szélsőbal­oldal jogos felháborodással hallgatta a leleple­zéseket, s többször felzúgott a keserű méltatlankodás hang­ján ez a kiáltás : gyalázat. Tisza Kálmán a felsorolt adato­kat megc­áfolni nem tudta, mindamellett a ház többsége a miniszter válaszát tudomásul vette. Azok után a kijelentések után, melyeket a miniszter­­elnök tett a képviselőházban, el lehetünk arra készülve, hogy az idei választások alkalmával a pártok összecsapása leghevesebb és a kormány hatalmi nyomása a lehető leg­­erőszakosabb teend. A parlamentizmus minden igaz barátja mély sajnálat­tal kell, hogy ezt tudomásul vegye. Parlamentáris kormányforma mellett a többség igazi érzelmeinek kellene nyilvánulnia. A kormány ha meg tud s meg akar felelni feladatának, mindent el kell hogy kövessen a közvélemény szabad nyilatkozásának előmozdítására. Tisza Kálmán úgy látszik, csak arra nézve akar min­dent elkövetni, hogy a többség mellette nyilatkozzék. VÁROSI KÖZGYŰLÉS. Kecskemét város törvényhatósági bizottsága folyó 1884. évi ápril­is 26-án tartotta meg rendes havi közgyűlését, annak lefolyásáról a következőkben értesítjük lapunk t. olvasóit. Lestár Péter polgármester f. márczius és ápril háról jelentését előterjesztvén, utána hivatalos jelentés létetett a f. évi márczius 2- án az I. II. III. és IV­­. kerületben megejtett törv. hat. bizottsági tagok vá­lasztásának lefolyásáról; miután pedig a Il­ik kerü­letben megválasztott Pátkai Sándor, Szűcs János és dr. Kiss Sándor megválasztatása ellen felszólamlás adatott be , beterjesztetik az igazoló választmány je­lentése is, mely szerint a Pátkai Sándor ellen beadott felszólamlás elvettetett; Szűcs János és dr. Kiss Sán­dor megválasztatása pedig megsemmisíttetett; e sze­rint a megválasztott bizottsági tagok háromnegyede igazolva lévén, törvény értelmében a bizottság mega­­lakultnak nyilváníttatott. B. Kiss Béla biz. tag indítványt terjesztett be a város követelései után fizetendő kamatoknak 7°/u-ról 6%-ra leendő leszállítása iránt. Az indítvány a közgyűlés által kiadatni határoz­­tatott a pénzügyi bizottsághoz, hogy ezáltal mutat­­tassék ki, mi különbség jönne létre a kamatláb le­szállítás által a város bevételeiben, és ezen jövedelem­­kereskedés folytán beállandó hiány honnan lenne fedezhető ? Tiszti főügyész jelentése felolvastatik, mely sze­­rint Kovács István ügyvéd ápril 22-én a piac­on több polgár jelenlétében a városi tanács és közgyűlés azon eljárását, hogy a törvényes időre be nem fize­tett közmunkaváltság-díjak háromszorosan szedetnek be: „aljas“ és „istentelen“ eljárásnak nevezte, s azt állítá, hogy a város „1000 százalékra dolgozik“, miért nevezett ellen „hatóság rágalmazása“ miatt a fenyító eljárást megindíttatni kéri. A közgyűlés a tanácscsal együtt, becsületsértés és rágalmazás miatt, a szó eljárást Kovács István ügyvéd ellen megindittatni rendelte. A vallás és közokt. minister rendelete felolvas­tatik, melyben Steinhertz Sebestyén, mert nem ma­gyar honos, hanem bécsi illetőségű s magyarul nem tud, semmi képesítése nincs, különben is csak met­sző (sakter), a helybeli orthodox zsidó hitközség anyakönyveinek vezetésétől eltiltatik. Ezen miniszteri rendelet végrehajtásával a kapi­tányi hivatal megbizatott. Olvastatik a belügyminiszter körrendelete az izgatások meggátlása tárgyában. A rendőri főkapitányság szigorú ellenőrködésre utasíttatott. Tudomásra hozatik a belügyminiszter leirata a városi cselédhivatal szervezése és a cselédszerzés szabályozása tárgyában alkotott szabályrendelet jó­váhagyása tárgyában. A jóváhagyott szabályrendelet életbeléptetése iránti javaslat készítésével a tanács megbizatott. A pálinkamérés szabályozása tárgyában a ta­nács előterjesztést tesz, mely szerint a pálinkamérési regulét haszonbérbe adatni javasolja. A tanács előterjesztése a közgyűlés által nem fo­­gadtatik el, henem a házi kezelés meghagyása mellett a pálinkának kicsinyben és nagybani kimérése elkü­­lönittetni határoztatik. Greskovics Pál 2500 holdnyi területű Bócsa pusztai birtokát, holdanként 45 írtjával Kecskemét városának megvételre ajánlja. Muraközy József, Szappanos Elek és Lipóczi Fe­­rencz biz. tagok nevezett puszta megtekintésére bi­zottságképen kiküldetnek. A tanács által bejelentetik a Gallia-féle bolt, és a Casinó alatti sarokbolt, és a sörmérő helyiségek bérbeadása. Az említett helyiségek bérbeadása a közgyűlés által jóváhagyatik. TAR­CZ A. TÖRT SZÍVVEL. Reményem, üdvöm szertefoszlott, Mint a káprázat tova szállt; Elhagytál s égő vágyam immár Csak álomképet ölel át. De óh ! mind hasztalan tudom, hogy Örökre, végkép oda vagy, Lelkemben folyvást vissza cseng még Minden hangod, minden szavad. Úgy vélem itt vagy közelemben, Hallom a mint ruhád suhog, Arczomon leheleted’ érzem És csókjaidtól kábulok. — — Úgy vagyok, ki mint nyári éjjel Holdfényes, sima tón evez, S feléje a távol mezőkről Lágy dallam hangja tévedez. A dal mind’ gyengül, majd el is hal; A tó se mocczan; néma csend ; De a hajós lelkében a dal Végső akkordja egyre cseng. Inczédi László. KORONA ÉS KARD. — TÖRTÉNETI BESZÉL.Y. — IRTA : B. L. (Folytatás) A sértődött Bálát Jász Orbán elképedve látta távozni. Ha valaki, úgy ő számított leginkább arra, hogy Béla fennen hangoztatott jogának a korona választásában fog kifejezést adni, s miután Miklós ispán figyelmeztetéséről tudomás­sal nem birt, meg nem fogható, mikép lehetett Béla annyira tartózkodó vagy tán gyanakvó, — mert hogy a kard választása nem a jogról való lemondást jelenté, arról ő leginkább meg volt győződve. Egész boszu­ terve megsemisült a történtek következtében, s most még távolabb látta magát attól,­­ mint valaha. Ő ki szerelmében az ifjú herczegért mel­lőzve lett, az egy lépést, mely mint mondják, a szerelem és gyűlölet között van, megtette régen s gyűlöletét fokozott mérvben vitte át arra, a­ki miatt mellőztetett. Béla sértetlenül távozott, s a­mi még ro­­szabb volt, arra hogy az udvarnál mily veszély­ben forog, figyelmessé lett. De Jász Orbán nem az az ember volt, a­ki egy eltévesztett lépésen végkép elcsüggedt volna. Mélyen meghatva, de erős akarattal lé­pett be a királyhoz, hogy boszútervének ke­resztülvitelére mindent megkísért. Endrét oly vidámnak találta, mint a­mi-A beteg községi tanítók helyettesítése és fizeté­sének megállapítása iránt a tanács előterjesztést tesz. A közgyűlés elfogadta azon szabályt, hogy a hosszasan betegeskedő tanítónak 1 évi betegség után, ha felgyógyulásához nincs remény, végkielé­gítés adassák, ha van remény a tanító felgyógyu­lásához, akkor ideiglenesen helyettes alkalmaztassék a városban 400 frt fizetéssel, a pusztán 300 frt fi­zetéssel és lakással. A gazdászati osztály javasolja, miszerint a fo­­erdésznek eddigi nyirbeni 20 hold földilletménye helyett a tálfáji erdőből kiszakítandó 19 hold és a körkemencze meletti 1 hold föld adassék át. A közgyűlés az előterjesztést elfogadja s nevezett helyeken az erdész földilletményét kiadatni rendeli. Pósta Pál volt városi állatorvos özvegye kegy­­díjért folyamodik. Az özvegy részére a közgyűlés kegydijképen egy negyed­évi állatorvosi fizetést kiutalványoz, s egyúttal megrendeli, mikép a megüresedett állatorvosi állásra pályázat hirdettessék s annak választás utjáni betöl­tését a jövő közgyűlésre kitűzi. Még néhány kevésbé fontos tárgy eli­ntéztetvén a közgyűlés délután 12­­ órakor véget ért. GRÓF ZRÍNYI MIKLÓS, A KÖLTŐ LEVELE. KÖZLI: NOSZLOPY TIVADAR. A kaposvári levéltárban jutott kezeimhez gróf Zrínyi Miklós, Somogy és Zala vármegyék volt főispánjának ezen nagyérdekü levele, mely több mint kétszázad előtt, 1660. okt. 25-én íra­tott s lett küldve a két megyéhez. Mint a le­vélből kivehető, épen megyei restaurátió volt, melyre ő, minthogy Bécsbe kellett mennie s igy a gyűlésre el nem jöhetvén, ezért irta volt e levelet. — Négy évig élt még ezután, mert amint tudjuk, 1664. november 18-án a Csáktornyai er­dőben egy felbérelt gyilkos agyonlőtte. A levél czime kívülről: „Illustrissimis, Reverendissimis. Spectabi­­libus, ac magnifieis, admodum Reverendis, Ge­­nerosis, Egregiis, et nobilibus, Dominis, N. vice comitibus, Judlium, et Jurassoribus, ne toti de­­nique universitatis Dominorum, magnatum, et Nobilium, Comitatuum, Zaladiensis, et Sümigi­­ensis in Generáli ipsorum congregatioue simul constitutis, dominis amicis collendissimis.“ A levél a következőleg hangzik ! Illustrissimi, Reverendissimi, Spectabiles, ac magnifici admodum Reverendi, Generósi, Egregii, et Nobiles Domini, Amici observandissimi. Salutem, et Seivitiorum Meorum paratissi­­mam Commenditionem. Az mostani Generalis gyűlésnek pro Trigesi­­ma praesentis praefigalt Terminus Napjára minden­képpen disponáltam és elrendeltem volt kegyelne­tek közé való menetelemet, de mivel e ő fölsége kegyelmes Dispositióját értettem, hogy pro Die Tertia affuturi Mensis Novembris az Tanács nőnek még soha. A király az epedve várt meg­nyugvás boldogságát érezte. Mint általában azok, akik nem maguk lábán járnak, egyik vég­letből a másikba esett, s hogy a gyanakodás rémképeit eloszlani látta, hálaérzettel gondolt Bélára, ki Salamon megkoronáztatását választása által helyben hagyta. Szegény király! Neki az volt végzete, hogy míg ő egy ország felett uralkodik, saját érzel­mei felett ne ő legyen az uralkodó. E tekintet­ben udvaronczai bábjátéka volt, a­kik gyenge szivét tetszésük szerint hajlították. Az a megnyugvás boldogsága nem sokáig tartott, mert mint mondók, Jász Orbán belépett. — Felséges ur, mondá Jász Orbán szokott alázatos modorában, — a történteknek tanúja valók, s ha legalázatosabb szolgádnak megen­gedni méltóztatnál, szerény véleményemet elmon­danám azokról. Mindenek előtt engedj csak an­nyit mondanom, hogy e tekintetben a legkisebb késedelem is veszélylyel jár. — Hogyan, — mondá a király megütődve, — tehát nem tudod-e hogy ő a kar­dot, a her­­czegség jelvényét választotta ? Mi veszély volna még hát ? -- Igen, — felelt Jász Orbán, — tudom, hogy ő a kardot választotta, de azt is tudom, hogy az őszinteség nem minden ember sajátja. .. — S van okod a választás őszinteségében kételkedni ?. . . — Van, felséges uram. Endre türelmetlen mozdulatot tett.

Next