Kecskemét, 1884. január-június (12. évfolyam, 1-39. szám)
1884-05-04 / 31. szám
2 KECSKEMÉT, 31. SZÁM, 1884. Május 4. kormányos theoriákat fejteget, de gyakorlatban az abszolutisztikus államtanács újra felállításán töri a fejét, akkor azt a papot juttatja eszünkbe, a ki a híveknek vizet prédikál, de maga bort iszik. POLITIKAI SZEMLE. A berekesztedni készülő országgyűlésnek váratlanul zajos napja volt ápril 30-án, amikor is eléggé izgalmas jelenetek játszódtak le a miniszterelnöknek Horánszky interpellációjára adott válasza alkalmából. Horánszky N. ugyanis a múltkoriban interpellációt intézett az ipolysági választásoknál elkövetett visszaélések és a megyei hivatalnokok korteskedései miatt; erre válaszolt tehát Tisza Kálmán. A miniszterelnök Hont megye főispánjától és a vádolt megyei hivatalnokoktól beszerzett hivatalos adatok és nyilatkozatok alapján válaszolt az interpellációra s nem egész sikeresen mentegetni igyekezett a megyei tisztviselőket. Azt azonban maga is beismerte, hogy a megyeháza is fölhasználtatott a kormány jelöltje érdekében kortes-tanyául, de úgymond, ez már régi szokás azon megyében s volt idő, midőn az ellenzéki jelölt is ugyanazt tette, de különben oly színben igyekezett feltüntetni a dolgot, mintha Ipolyságon valóságos mintaválasztás ment volna végbe s azt mondta, hogy ha egyes bebizonyítható konkrét esetek lettek volna, bizonyosan nem mulasztották volna el a választás elleni kérvény beadását. Ha csak konkrét eset kellett a miniszterelnöknek, meg lehetett elégedve azzal a lajstrommal, melyet Horánszky viszonválaszában a ház elé terjesztett. Itt világosan bebizonyítá Horánszky, hogy alispán, szolgabiró, pénztárnok, írnok, dijnok, pandúr és útkaparó hetekig nyilvánosan korteskedni járt, a hivatalos dolgok nyugodtak, a vármegye házánál nyilvános etetés, itatás, kortes-tanya volt, s három, az ellenzékhez tartozó postamester, mivel a kormánynyal nem akart tartani, állásától elmozdíttatott stb., mindezeket akár száz tanúval kész bebizonyítani, mondá Horánszky. A bal- és szélsőbaloldal jogos felháborodással hallgatta a leleplezéseket, s többször felzúgott a keserű méltatlankodás hangján ez a kiáltás : gyalázat. Tisza Kálmán a felsorolt adatokat megcáfolni nem tudta, mindamellett a ház többsége a miniszter válaszát tudomásul vette. Azok után a kijelentések után, melyeket a miniszterelnök tett a képviselőházban, el lehetünk arra készülve, hogy az idei választások alkalmával a pártok összecsapása leghevesebb és a kormány hatalmi nyomása a lehető legerőszakosabb teend. A parlamentizmus minden igaz barátja mély sajnálattal kell, hogy ezt tudomásul vegye. Parlamentáris kormányforma mellett a többség igazi érzelmeinek kellene nyilvánulnia. A kormány ha meg tud s meg akar felelni feladatának, mindent el kell hogy kövessen a közvélemény szabad nyilatkozásának előmozdítására. Tisza Kálmán úgy látszik, csak arra nézve akar mindent elkövetni, hogy a többség mellette nyilatkozzék. VÁROSI KÖZGYŰLÉS. Kecskemét város törvényhatósági bizottsága folyó 1884. évi április 26-án tartotta meg rendes havi közgyűlését, annak lefolyásáról a következőkben értesítjük lapunk t. olvasóit. Lestár Péter polgármester f. márczius és ápril háról jelentését előterjesztvén, utána hivatalos jelentés létetett a f. évi márczius 2- án az I. II. III. és IV. kerületben megejtett törv. hat. bizottsági tagok választásának lefolyásáról; miután pedig a Ilik kerületben megválasztott Pátkai Sándor, Szűcs János és dr. Kiss Sándor megválasztatása ellen felszólamlás adatott be , beterjesztetik az igazoló választmány jelentése is, mely szerint a Pátkai Sándor ellen beadott felszólamlás elvettetett; Szűcs János és dr. Kiss Sándor megválasztatása pedig megsemmisíttetett; e szerint a megválasztott bizottsági tagok háromnegyede igazolva lévén, törvény értelmében a bizottság megalakultnak nyilváníttatott. B. Kiss Béla biz. tag indítványt terjesztett be a város követelései után fizetendő kamatoknak 7°/u-ról 6%-ra leendő leszállítása iránt. Az indítvány a közgyűlés által kiadatni határoztatott a pénzügyi bizottsághoz, hogy ezáltal mutattassék ki, mi különbség jönne létre a kamatláb leszállítás által a város bevételeiben, és ezen jövedelemkereskedés folytán beállandó hiány honnan lenne fedezhető ? Tiszti főügyész jelentése felolvastatik, mely szerint Kovács István ügyvéd ápril 22-én a piacon több polgár jelenlétében a városi tanács és közgyűlés azon eljárását, hogy a törvényes időre be nem fizetett közmunkaváltság-díjak háromszorosan szedetnek be: „aljas“ és „istentelen“ eljárásnak nevezte, s azt állítá, hogy a város „1000 százalékra dolgozik“, miért nevezett ellen „hatóság rágalmazása“ miatt a fenyító eljárást megindíttatni kéri. A közgyűlés a tanácscsal együtt, becsületsértés és rágalmazás miatt, a szó eljárást Kovács István ügyvéd ellen megindittatni rendelte. A vallás és közokt. minister rendelete felolvastatik, melyben Steinhertz Sebestyén, mert nem magyar honos, hanem bécsi illetőségű s magyarul nem tud, semmi képesítése nincs, különben is csak metsző (sakter), a helybeli orthodox zsidó hitközség anyakönyveinek vezetésétől eltiltatik. Ezen miniszteri rendelet végrehajtásával a kapitányi hivatal megbizatott. Olvastatik a belügyminiszter körrendelete az izgatások meggátlása tárgyában. A rendőri főkapitányság szigorú ellenőrködésre utasíttatott. Tudomásra hozatik a belügyminiszter leirata a városi cselédhivatal szervezése és a cselédszerzés szabályozása tárgyában alkotott szabályrendelet jóváhagyása tárgyában. A jóváhagyott szabályrendelet életbeléptetése iránti javaslat készítésével a tanács megbizatott. A pálinkamérés szabályozása tárgyában a tanács előterjesztést tesz, mely szerint a pálinkamérési regulét haszonbérbe adatni javasolja. A tanács előterjesztése a közgyűlés által nem fogadtatik el, henem a házi kezelés meghagyása mellett a pálinkának kicsinyben és nagybani kimérése elkülönittetni határoztatik. Greskovics Pál 2500 holdnyi területű Bócsa pusztai birtokát, holdanként 45 írtjával Kecskemét városának megvételre ajánlja. Muraközy József, Szappanos Elek és Lipóczi Ferencz biz. tagok nevezett puszta megtekintésére bizottságképen kiküldetnek. A tanács által bejelentetik a Gallia-féle bolt, és a Casinó alatti sarokbolt, és a sörmérő helyiségek bérbeadása. Az említett helyiségek bérbeadása a közgyűlés által jóváhagyatik. TARCZ A. TÖRT SZÍVVEL. Reményem, üdvöm szertefoszlott, Mint a káprázat tova szállt; Elhagytál s égő vágyam immár Csak álomképet ölel át. De óh ! mind hasztalan tudom, hogy Örökre, végkép oda vagy, Lelkemben folyvást vissza cseng még Minden hangod, minden szavad. Úgy vélem itt vagy közelemben, Hallom a mint ruhád suhog, Arczomon leheleted’ érzem És csókjaidtól kábulok. — — Úgy vagyok, ki mint nyári éjjel Holdfényes, sima tón evez, S feléje a távol mezőkről Lágy dallam hangja tévedez. A dal mind’ gyengül, majd el is hal; A tó se mocczan; néma csend ; De a hajós lelkében a dal Végső akkordja egyre cseng. Inczédi László. KORONA ÉS KARD. — TÖRTÉNETI BESZÉL.Y. — IRTA : B. L. (Folytatás) A sértődött Bálát Jász Orbán elképedve látta távozni. Ha valaki, úgy ő számított leginkább arra, hogy Béla fennen hangoztatott jogának a korona választásában fog kifejezést adni, s miután Miklós ispán figyelmeztetéséről tudomással nem birt, meg nem fogható, mikép lehetett Béla annyira tartózkodó vagy tán gyanakvó, — mert hogy a kard választása nem a jogról való lemondást jelenté, arról ő leginkább meg volt győződve. Egész boszu terve megsemisült a történtek következtében, s most még távolabb látta magát attól, mint valaha. Ő ki szerelmében az ifjú herczegért mellőzve lett, az egy lépést, mely mint mondják, a szerelem és gyűlölet között van, megtette régen s gyűlöletét fokozott mérvben vitte át arra, aki miatt mellőztetett. Béla sértetlenül távozott, s ami még roszabb volt, arra hogy az udvarnál mily veszélyben forog, figyelmessé lett. De Jász Orbán nem az az ember volt, aki egy eltévesztett lépésen végkép elcsüggedt volna. Mélyen meghatva, de erős akarattal lépett be a királyhoz, hogy boszútervének keresztülvitelére mindent megkísért. Endrét oly vidámnak találta, mint ami-A beteg községi tanítók helyettesítése és fizetésének megállapítása iránt a tanács előterjesztést tesz. A közgyűlés elfogadta azon szabályt, hogy a hosszasan betegeskedő tanítónak 1 évi betegség után, ha felgyógyulásához nincs remény, végkielégítés adassák, ha van remény a tanító felgyógyulásához, akkor ideiglenesen helyettes alkalmaztassék a városban 400 frt fizetéssel, a pusztán 300 frt fizetéssel és lakással. A gazdászati osztály javasolja, miszerint a foerdésznek eddigi nyirbeni 20 hold földilletménye helyett a tálfáji erdőből kiszakítandó 19 hold és a körkemencze meletti 1 hold föld adassék át. A közgyűlés az előterjesztést elfogadja s nevezett helyeken az erdész földilletményét kiadatni rendeli. Pósta Pál volt városi állatorvos özvegye kegydíjért folyamodik. Az özvegy részére a közgyűlés kegydijképen egy negyedévi állatorvosi fizetést kiutalványoz, s egyúttal megrendeli, mikép a megüresedett állatorvosi állásra pályázat hirdettessék s annak választás utjáni betöltését a jövő közgyűlésre kitűzi. Még néhány kevésbé fontos tárgy elintéztetvén a közgyűlés délután 12 órakor véget ért. GRÓF ZRÍNYI MIKLÓS, A KÖLTŐ LEVELE. KÖZLI: NOSZLOPY TIVADAR. A kaposvári levéltárban jutott kezeimhez gróf Zrínyi Miklós, Somogy és Zala vármegyék volt főispánjának ezen nagyérdekü levele, mely több mint kétszázad előtt, 1660. okt. 25-én íratott s lett küldve a két megyéhez. Mint a levélből kivehető, épen megyei restaurátió volt, melyre ő, minthogy Bécsbe kellett mennie s igy a gyűlésre el nem jöhetvén, ezért irta volt e levelet. — Négy évig élt még ezután, mert amint tudjuk, 1664. november 18-án a Csáktornyai erdőben egy felbérelt gyilkos agyonlőtte. A levél czime kívülről: „Illustrissimis, Reverendissimis. Spectabilibus, ac magnifieis, admodum Reverendis, Generosis, Egregiis, et nobilibus, Dominis, N. vice comitibus, Judlium, et Jurassoribus, ne toti denique universitatis Dominorum, magnatum, et Nobilium, Comitatuum, Zaladiensis, et Sümigiensis in Generáli ipsorum congregatioue simul constitutis, dominis amicis collendissimis.“ A levél a következőleg hangzik ! Illustrissimi, Reverendissimi, Spectabiles, ac magnifici admodum Reverendi, Generósi, Egregii, et Nobiles Domini, Amici observandissimi. Salutem, et Seivitiorum Meorum paratissimam Commenditionem. Az mostani Generalis gyűlésnek pro Trigesima praesentis praefigalt Terminus Napjára mindenképpen disponáltam és elrendeltem volt kegyelnetek közé való menetelemet, de mivel e ő fölsége kegyelmes Dispositióját értettem, hogy pro Die Tertia affuturi Mensis Novembris az Tanács nőnek még soha. A király az epedve várt megnyugvás boldogságát érezte. Mint általában azok, akik nem maguk lábán járnak, egyik végletből a másikba esett, s hogy a gyanakodás rémképeit eloszlani látta, hálaérzettel gondolt Bélára, ki Salamon megkoronáztatását választása által helyben hagyta. Szegény király! Neki az volt végzete, hogy míg ő egy ország felett uralkodik, saját érzelmei felett ne ő legyen az uralkodó. E tekintetben udvaronczai bábjátéka volt, akik gyenge szivét tetszésük szerint hajlították. Az a megnyugvás boldogsága nem sokáig tartott, mert mint mondók, Jász Orbán belépett. — Felséges ur, mondá Jász Orbán szokott alázatos modorában, — a történteknek tanúja valók, s ha legalázatosabb szolgádnak megengedni méltóztatnál, szerény véleményemet elmondanám azokról. Mindenek előtt engedj csak annyit mondanom, hogy e tekintetben a legkisebb késedelem is veszélylyel jár. — Hogyan, — mondá a király megütődve, — tehát nem tudod-e hogy ő a kardot, a herczegség jelvényét választotta ? Mi veszély volna még hát ? -- Igen, — felelt Jász Orbán, — tudom, hogy ő a kardot választotta, de azt is tudom, hogy az őszinteség nem minden ember sajátja. .. — S van okod a választás őszinteségében kételkedni ?. . . — Van, felséges uram. Endre türelmetlen mozdulatot tett.