Kecskemét, 1893. január-június (22. [21.] évfolyam, 1-26. szám)

1893-01-01 / 1. szám

.... 1. szám. boltbérlete egy évre meghosszabbittatott, Csil­lag és Burger bazár-bérlők bérleti kérelme, hogy az évi adó fizetése alól felmentessenek — elutasittatott, s bolt-bérletök az eddigi feltéte­lek mellett fél évre felmondatván, boltjuk 1893. évi július 1-től bérbeadatai, úgy szintén a temp­lom melletti Schvarcz-féle lisztes bolt is bérbe adatni rendeltetett. Sok más tárgy és elvi je­lentőségű ügyek is forogtak fen és sajnos, hogy az egyháztanácsosok ily gyűlésre kevés szám­mal jelennek meg. — Hymen, trelír Flóra k. a., özv. Bein­ Ká­­rolyné leánya, f. hó 25-én váltott jegyet Zahler Sándor úrral, a promontori gróf Keglevich István féle cognac gyár vezetőjével. — Zenés mise volt karácsony első napján a helybeli kegyesrendűek templomában. Szabados Géza főgymn, ének- és zenetanár úrnak, a zenede igazgatójának G-dur miséjét adta elő a főgymn ének­es zenekar minden tekintetben sikerült előadásban, mely természetesen az isteni tisztelet fényét és ma­gasztosságát nagyban emelte. Szabados Géza úrnak már több miséjét adta elő a róm.kath. főgymn. zene- és énekkara, s mindannyi igen érdekesen, szépen van hangszerelve, zenei részeiben igen sikerült hangve­zetéssel. Mindenesetre elismerés illeti meg Szabados Géza úr szorgalmát úgy a zeneszerzés terén, mint annak sikeres betartásáért. — Közgyűlés. A kecskeméti ,,Népkör" köz­gyűlése deczember hó 29-én tartatott meg igen nagy részvét mellett. Az elnöki és pénztárnoki jelentés meghallgatása után a közgyűlés köszö­netet szavazott a lelépő tisztikarnak. Az új tisz­tikar és választmány közfelkiálltással a követke­zőkép alakíttatott meg: Elnök dr. Horváth Mi­hály ; alelnökök id. Bagi László és Héjjas József; jegyző és ügyész Sz. Tóth Márton; pénztárnok Kovács Gábor; könyvtárnok és háznagy Sala­mon Imre. Választmányi tagok: Bóka Zsigmond, Búzás Gergely, Dékány József, Demján György, Farkas Ignácz, Francsek József, Gulácsy Gyula, D. Gyenes István, dr. Horváth Ádám, Katona Gergely, Kovács István, Máté József, Héjjas István, Mészáros János, Molnár László, Molnár Imre, Nagy Sámuel, Nagy Imre, Nyirádi László, Papp Ferencz, Poór Mihály, Poór Sándor, id. Pó­lyák József, Prikkel Mihály, Prikkel János, Hó­nai István, Szappanos István, Szappanos Elek, Szabó Mihály, id. Somogyi János, Tajcsik Má­tyás, Sz. Tóth Ferencz, Sz. Tóth Károly, Tor­­mássy Sándor, Zana Sándor, Váry Sándor. — A 48 -as kör ez évi mulatsága f. hó - án fog megtartatni a „Lóth­”’éle vendéglőben. A mu­latság rendező bizottsága ez úton is értesíti a n. é. közönséget, hogy a kik eddig nem kaptak meghívót s erre igényt tartanak, forduljanak e végett Lóth István vendéglős és Almási Lajos ipartestületi szál­lás urakhoz, kik készséggel fognak szolgálni meg­hívóval. — Felhívja egyúttal a bálrendezőség a t. közönség becses figyelmét a mulatságra, mely a Pytg&s". Dalkor részvéte mellett városunk egyik országgyűlési képviselőjének, Bartók Lajos — ha­zánk koszorús költőjének felolvasásával és szava­lattal lesz egybekötve ; kellemes élvezetet s szórako­zást nyújtó mulatságnak ígérkezik. — Pap Sándor okleveles építő mester úrnak! Ön a ,,K. L.“ múltbeli számában „Stephanus“ ellen kifogást tesz, hogy álnév alá rejtőzik ; állítja, hogy nem ért az ügyhöz, a­melyről írt és átlépte az „önzetlenség“ határait. Nem volt időm, hogy a czikk szerzőjének az ön támadását megküldve, válaszát bevárhattam volna, de miután ily alaptalan gyanúsítást egyik mun­katársamon sem engedek száradni, felelek önnek, akit nincs szerencsém se személyesen, sem hír­ből ismerni, becses nevét is most olvasván elő­ször. Stephanus neve Horváth István, akinek lett volna bátorsága nevét aláírni, ha bárki el­len személyes támadást akart volna intézni; miután ez nem volt szándékában, csupán ke­resztnevét írta alá, azt tartván non quis, sed quid. Mesterségére nézve ez az új okleveles mérnök, a pécsváradi és somlyóvásárhelyi ala­pítványi uradalmak kerületi mérnöke. Nem va­lószínűtlen tehát, hogy arról az ügyről, amiről írt, hallott valaha harangozni. Azt a gyanúsí­tást pedig, hogy ő, akit családja és szülővárosa iránt érzett szeretetén kívül semmi érdek nem köt Kecskeméthez, átlépte az „önzetlenség“ ha­tárait, visszautasítom. Hogy önnek az építő mes­terségről oklevele van, azt elhiszem, hogy ön­nek van-e, nincs-e érdeke, azt nem tudom, de hogy a hírlapi illemszabályokban nem járatos, azt látom. Felelős szerkesztő. --- A jótékony nőegylet január 7-iki es­télyének műsora a következő : 1. Nyitány Rossinitól, előadja a műkedvelők zenekara. 2. Szavalat, előadja Szalontay Jolán k. a. 3. Kurucz dalok, énekli Klein Gyula úr, zongorán kiséri dr. Szeless József úr. 4. Magyar népdalok, czimbalmon előadja Horváth Irma k. a. 5. a) „Kis madarak,“ dal Gumberttől. b) Magyar népdalok, énekli Tóth Biri k. a., zongo­rán kiséri dr. Szeless József úr. 6. Induló, előadja a műkedvelők zenekara. A rendező bizottság azokat, akik tévedésből meghívót nem kaptak, tisztelettel fel­kéri, hogy forduljanak az egylet titkárához, Soós Jó­zsef ref. főgymn. tanár úrhoz. — Helyreigazítás. Lapunk múlt számá­nak „Közgyűlés“ czimü czikkelyében többek között ez is van mondva : „2. Szeless József b. tag a sertéskereskedők érdekében tett abbeli in­dítványa, hogy a sertéshizlaló telep a zár alól azonnal oldassák fel: egyhangúlag elfogadtatott.“ — Ezen tévedésből eredt passust újabb értesülé­­sünk alapján annak kijelentésével igazítjuk helyre, hogy Szeless József úr azt indítványozta: ke­restessék fel a kormány, hogy a kecskeméti hiz­laló-telepnek adja meg mindazt az előnyt, a­miben a kőbányai telepet részesíti. — A „Rongyos Egyesület“ czéljaira újabban adakoztak : Mélt. Ferenczy Ida úrhölgy 10 frt. Kovács József ny. törvsz. bíró úr 1 írt. Dömö­tör Pál, mint a gazdakör báljának tiszta jövedelmét 28 frt 20 krt. Fogadják a nemes szivű adakozók az egyesület hálás köszönetét. Kecskemét, 1892. de­czember 28. Szalontai Sándor egyes, pénztárnok. — A „Testgyakorló Egylet“ évét már eddig több, mint harminczan írták alá az intel­­ligenczia köréből s a jelekből ítélve e díszes névsor még jóval szaporodni fog, biztosítva a torna- és vivó-tanfolyam sikerét. A napokban tartandó közgyűlésen már megalakulnak a csa­patok (haladók, kezdők) s a működés még e hé­ten — valószínűleg már szerdán — kezdetét veszi. A vívó órákon kívül torna órák is lesznek, melyek látogatottságához szintén sok a remény. Az ívet még mindig aláírhatják az érdeklődök R­ö­s­z­­­e­r Gyula egyleti művezetőnél. — Kérelem. Felkérem azon t. polgártársai­mat, kiknél még a régibb időből a „Népkör“ könyv­tárából könyvek maradtak kinn, szíveskedjenek azt vasárnap délután 2—3 óráig, hivatalos óráim alatt az egyleti helyiségben (Körmöczy féle vendéglő) át­adni. Salamon Imre a „Népkör“ könyvtárnoka. — Magyar gazdasági gépipar. A „Ma­gyar Fém- és Gépipar" czímű szaklap valóban megszívetésre méltó czikket közöl legutolsó szá­mában. Rámutat az „Első magyar gazdasági gépgyár“ működésére és fölhívja a hazai gazda­közönséget, hogy jövőre csakis a most már min­den tekintetben versenyképes hazai gazdasági czikkeket vásárolja és a magyar munkásoknak nyújtson kenyeret. A czikket hazafias tenden­­czia lengi át s ezért lapunkban közöljük. — Vázlatok a viharban. Említettük múlt­kor, hogy Szamosy festőművész Rómába készült. Most értesülünk helyben lakó öcscséhez Írott egy le­vélből, hogy a nevezett festő csakugyan útra kelt Róma felé és Fiumében szállt hajóra, mely a közle­kedést a magyar kikötő és Ancona között fenn­tartja. Az Agata, igy hívják a hajót, a viharban tö­rést szenvedett és az utazók csolnakokon menekül­tek a száraz­földre. Szamosy ré­sz nem volt, s annyira meg tudta őrizni lélekjelenlétét, hogy a vihar, hajótö­rés és menekülés különböző mozzanatairól vázlato­kat vett fel. úgy látszik, hogy az Agata nem lehe­tett valami erős alkatú jármű. — Tánczvigalmat rendez Tóth Mihály táncztanitó a „Nádor“ kávéház helyiségében 1892. január 8 án, vasárnap. — Belépti dij: előre váltva személyenként 1 korona 20 fillér, Családjegy 3 sze­mélyre 3 korona 20 fill, este a pénztárnál személy­jegy 1 korona 40 fill. Kezdete 7 órakor. — Huszárok a színpadon. Annyi szép új díszleteket, s új jelmezt, mint a jelen színi évadban, bizonyára alig láttunk színpadunkon. Nem egy színmű ugyanis teljesen új dísz­letekkel került színre, s tulajdonkép­p szép díszletek kölcsönöztek érdekes­séget az oly daraboknak, mint a V­a­r­á­zs f­á­t­y­o­l, Tékozló, A molnár és gyermeke. Álta­lában Pesti igazgató mindent megtesz a színpad érde­kében s eddig is már tetemesb áldozatot hozott. A „Piros b u g­y e N t á r i s“ ban a huszárok telje­sen új felszerelésben jelentek meg a színpadon és valóban szép látványt nyújtottak, mintha csak a hadsereg szolgáltatta volna őket. Meglepő lesz e részben „Az ember tragédiája“, melynek díszletei javában készülnek. A darabban előforduló Marseillaise éneklésében műkedvelők is részt fog­nak venni az előadásnál. A színi évadnak közepén vagyunk, s a most kezdődő második időszak három hónapig se tart, így telik az idő. — Zarándok-út Rómába. XIII. Leó pá­pának 50 éves püspöki jubileuma alkalmából külön gyorsvonat indul jövő évi február hó 16 án Budapest­ről Rómába, közvetlen kocsikkal, úgy hogy nem kell útközben átszállani sehol sem. Ezen kü­lönvo­nathoz kétféle menettérti jegyek fognak kiadatni és pedig Budapestről Zágráb, Fiume, Cormons, Floren­­czen át Romába és ugyanazon úton vissza, továbbá oly jegyek, melyekkel a visszautazás Florencz, Bologna, Milánó, Velencze, Trieszt, Pragerhofon át történik ; az előbbi ára I. oszt. 140 frt; II. oszt. 110 frt; az utóbbié I. oszt. 150 frt; II. oszt. 118 frt, beleértve a Rómában való 5 napi teljes ellátást is. A jegyek 60 napig érvényesek, a visszautazás bármely rendes vonattal történhetik s bárhol félbeszakítható. Rész­letes programmok kaphatók a zarándokút rende­zőjénél, König Gusztáv úrnál (Budapest, krisz­tinavárosi plébánia) és a m. kir. államvasútak buda­pesti menetjegy irodájában (Hungária szálló), hol jelentkezések is elfogadtatnak. — Tanyai csendélet. Folyó hó 27-én este a fiatalabb Dudás Molnár Jószef nem valami tisztessé­ges szándékkal settenkedett Muraközy József úr balló­­szegi tanyája körül, mert mikor észrevette, hogy nem csak Molnár Józsefné, kertészné, meg Teréz lánya van othon, hanem velük van Futó Tóth Imre is, eló­­dalgott. De a kertészné meglátta s rosszat sejtett, mindjárt, úgy hogy mikor Fútó el akart menni, kérték, maradjon velük, a­mit az meg is ígért, sőt még kelepcét is állított fel, a­mibe a vad, párjával is szépen belement. Ugyan­is Fútó eltávozott a ta­nyából úgy, hogy a leselkedő Dudás lássa s visz­s­z­a lopódzott úgy, hogy azt meg ne lássa. Fel is használta a megtisztult levegőt az ifjabb Dudás, mert maga mellé vevén méltó apját, az idős Dudást, rátörtek a tanyára, az öreg neki fogván a puskát az ablaknak. Ekkor ugrott elő Futó, elvette tőlük a dulakodásban eltört puskát, megkergette őket, egyre kiabálván utánuk, hogy a fegyvert beviszi a kapi­tányságra. — Ez a fenyegetés nem hagyta nyugodni a két Dudást, másnap lesbe álltak az izsáki úton s mikor Fútó jött a városba Molnár Terézzel, ráron­tottak s verni kezdték. De Fútó se hagyta magát s a puskacsövel úgy főbe vágta az öreg Dudást, hogy menten összeesett. Szerencsére emberek jöttek ko­csikon Izsák felöl; azok szétválasztották a dulako­dókat , behozták őket a városba. — Az öreg Dudás életéhez kevés a remény, de Fótón is súlyos testi sér­téseket constatáltak az orvosok.— A vizsgálat folyik. KECSKEMÉT 1893. január 1. EGYVELEG. Jó helyen van. Férj a vacsora után a feleségéhez: — Kedves kicsikém, nem volnál oly szives a kapukulcsot ide adni? A kávéházba men­nék egy kis félórára. — Feleség (gúnyos mosoly­­lyal) — A­mint tetszik, édesem. A kulcs a mama zsebébe van, kérd el tőle! * T­atk­­sz-mondós. Koczavadász bor mel­lett: — Igen, uraim, mikor Amerikában jártam, egyetlen vadászat alkalmával hat bivalyt lőttem! — Egyvalaki a társaságból halkan: Testvérgyilkos! * A mai fiatal asszonyok. Fiatal úrnő: Teréz, tud maga főzni jól? Szakácsnő: Igen, de csak úgy, ha nagysága nem segít. KÖZGAZDASÁG. A magyar gazdasági ipar hazánkban. A „Magyar Fém- és Gépipar“ czimű szak­lapból vesszük át az alábbi érdekes czikket: Még alig tíz éve, hogy a magyar ipar Eu­rópa kereskedelmi és árupiaczain tényezővé kezd válni. Azelőtt számot sem tett és nem csekély küzdelmünkbe került, hogy megnyíljanak előttük a kereskedelmi központok, hol a nemzetközi for­galom ezermesterei mesés kincseket sajtolnak a népek száraz munkájából. Földmivelő nép voltunk és nem sokat tekin­tettünk a szomszédba, hol a föld nem volt olyan kövér, mint nálunk és nem rejtett magában annyi áldást, mint az Alföld. Meg voltunk elé­gedve, mert nem voltak igényeink. El voltunk zárva és nem tudtuk, hogy Magyarországon kí­vül is van­­ élet. A közlekedési eszközök csodás fejlődése, a gőz és villám fölhasználása és a térbeli távolsá­gok eltüntetésével az embereket és országokat olyan közel hozták egymáshoz, hogy ma már egymás tűzhelyére nézhetünk és saját szemünk­kel láthatjuk, mit főznek és miként főznek. Az 1885-ben tartott országos kiállítás adta meg az irányt, melyben haladnunk kell, ez év­től kezdve jegyezhetjük fel a magyar ipar ha­ladását, gazdasági életünk krónikájában. És azóta minden esztendőben nagyobb emel­kedés mutatkozik. Mindenütt örvendetes haladás. Iparágak, melyekről ezelőtt még csak remélni sem lehetett, hogy a külföldi versenyt piac­unk­­ról leszokítandja, ma már olyan virágzásnak indultak, hogy túltesznek bármelyik külföldi gyártmányon minőség, külső szín és czélszerű­­ség tekintetében. Ilyen többek közt például az „Első magyar gazdasági gépgyár társulat“ gazdasági czikkei is. A nevezett gyár a gépipar valódi remekeit képes előállítani és ennek következtében diadalmasan konkurál a külfölddel. A nevezett gépgyár a munkások foly­tonos szaporítása mellett is alig győzi a fo­gyasztók keresletét kielégíteni és olykor szinte zavarba lő, annyira túlterhelik megrendelésekkel. A magyar iparnak diadalára valóban büsz­kék lehetünk, mert ez a körülmény azt is je­lenti, hogy a magyar piac­on immár nem do­minál többé az angol és amerikai verseny és a magyar gazdaközönség végre belátta, hogy ide­haza is tudunk készíteni gőzcséplőgépet, rostát, malmot és egyébb gazdasági iparczikket, olyant, mely olcsóság és tartósság tekintetében nemcsak hogy mérkőzik az idegennel, de felül áll a külföldin. A gazdaközönség bontakozzék ki közönyössé­géből és nézzen körül itt a hazában, de nézzen csak át szomszédja szérűjére, mely magyar­honi ipar­gyártmány segélyével dolgozik és látni fogja, hogy mennyire fölöslegessé tettük a kül­földi iparczikkek behozatalát. Széchenyi gróf azt mondotta: minél jobban támogatja a magyar gazda a hazai ipart, annál inkább versenyképessé teszi a hazai gyárak mindegyikét. A nagy nemzetgazda arany mondatát las­­sanként megvalósulni is látjuk, mert a magyar valóban csak az önön­maga érdekében dolgozik, ha a magyar hazafias gyárakat támogatja és ez­­zel a magyar munkásoknak nyújt kenyeret. HETIVÁSÁR! TUDÓSÍTÁS, Kecskemét, 1892. deczember 30. Tisztabúza métermázsánként 7.00—7.20 Kétszerbúza 11 11 6.10-6.30 Rozsa 11 5 80—5 90 Árpa 11 11 5.30 - 5.50 Zab 11 11 5.50—5.70 Tengeri 11 11 4 50—4.60 Tengeri bánáti 11 11 4.25 - 4.30 Köles 11 11 4.60-5.00 Krumpli 11 11 1.30-1.50 Széna 11 11 2..­­—2.50 Szalma 11 11 1.31—1.50 Szalonna kilója 0.46—0 52 SERTÉSVASÁR. Az első magyar sertéshizlaló részvénytársaság heti jelentése Budapest—Kőbánya, 1892. deczember 30. Heti átlagos árak: magyar válogatott ára 320—380 klgr. nehéz 45—46 kr.; 280—300 kg. nehéz 44 '/s—45 '/s kr.; öreg sertés 300 klgr. felül 42—43 kr.; vidéki sertés 40—44 kr.; szerbiai 39—42 kr.; romániai 00—00 kr.; tiszta kilogrammonként; páronként 45 klgr. élet­súly levonás és 4n/0 engedményszokásos. Eleségárak: tengeri 5 frt 10 kr., árpa 5 frt 40 kr. Kőbányán átvéve. SZERKESZTŐI ÜZENET. T. munkatársainknak boldog újévet kíván a felelős szerkesztő, aki ez évben több időt kíván kedves körükben tölteni, mint 1892-ben. Most még a zord idő miatt nagyon kell egészségére vigyázni, de reménye van, hogy rövid idő alatt teljesen megszabadul immár egy éves kellemetlen be­tegségétől. Köszönet a múlt évi szives támogatásért, s az önzetlen, hazafias közremunkálást az új évre is kérjük. Szi­ves üdvözlet! Hogy esett---------két szék közt a pad alá? Ha le­sajnáljuk, de nem közölhető. Hosszas, igen hosszas leírás élénkség nélkül, történet érdekesség h­íján és semmi csat­­tanás. Talán más téren tenne kísérletet? Ne vegye rossz néven az őszinte és jóakaró bírálatot. Báli selyemszöveteket méteren­ként 45 krtól 11 frt 55 krig, valamint fekete, fehér és színes selyemszöveteket is méterenként 45 krtól 11 frt 65 krig — sima, csíkozott, koc­kázott, mintázott, dama­­szolt stb. minőségben (mintegy 200 kü­lömböző fajta és 2000 különböző szin­ű árnyalatban) postabér- és vám­mentesen szállít. ■■enueberg ti. (és kir. udv. szállító) selyemgyára­­/Whrick­le-n. Minták pos­­tafordulóval küldetnek. Svájczba czimzett levelekre 10 kros és levelezőlapokra 5 kros bélyeg ragasztandó. Felelős szerkesztő: Dr. Horváth Ádám. Kiadótulajdonos: Sziládi László. NYILTTÉR. Boldog újévet kivan voll­­. növendékei és azok kedves szüleinek. Brassó, 1892. deczember 27. Fiedler Ferencz mos láncztaniló. HIRDETMÉNYEK. Eladó szölövesszök. Hevesmegye Ecséd községében (vasúti állo­más Hatvan) levő 50 hold immunis homoki minta-szőlőtelepemen termelt, peronosporamen­­tes, a­­mígy földmivelési minisztérium ál­tal megvizsgált és az általa készített lajstromban megvételre ajánlott következő karósrendszerrel mivelt, fajtiszta sima szőlővesz­­szőit, azonnali vagy tavaszi szállításra, csoma­golva és a hatvani indóházhoz szállítva, eladók : Nemes kadarka, 3 magú, vert ára ezrenként is 4 frt készlet darab 150 000 Carbonet Sauvignon 5 fr­t 100.000 Nagy burgundi (vörös) 5 frt 100.000 Olasz rizling (feh­ér)6 frt 30.000 Rajnai (fehér) 5 fr­t 50,000 Margit (fehér mézes)6 frt 50,000 Bernáth Ignácz földbirtokos Gyöngyösön. A n­. é. közönség szives tudoméi- Is­sélni hozó­ilik, hogy a Vásári-nagy-­­ utcza, 160. sz. alatti Lédeczy-­­ féle hészlinn gépen kötött mindenféle­­ új I harisnya kötés­­ valamint harisnya-fejelés is a legju­to­nyosabb évben elv­illaltatik. • •I ! Leszállítón sörárak! Tisztelettel értesítem a n. é. közönséget, miszerint ma, újév napjeltéil kezdve a sörnek poharankénti előh­űsitésseit 7 krajczárra szé­llitottam le. Teljes tisztelettel D­iamant iilov vendrylos. 1007

Next