Alföldi Hiradó, 1908. október (1. évfolyam, 54-80. szám)

1908-10-01 / 54. szám

A „Nyílttér* sora 40 fillér. ' 111111 IIIMIH—M Ilin I Hl 'IIII li!■■■!■ mit I I i í-I Ap’7FTPqi At? • Ül® P SZERKESZTŐSÉG ÉS Wjgm jgws w m m m m kiadóhivatal-. EGÉSZ ÉVRE ... 8 K.­­*2S§| ff Wk Mm P m p m, mm jrt§S fi KECSKEMÉT, főiskola-téle m. — E:: iE fi­­, * fj || I! I I ff i l! II Hirdetéseket megszabott árak HEH Hi Bn ■ BR Jjj g£J§ B& SS g| || || Ég |gPB flj| fiNR fiók-szerkesztűségek és kiadó­szerint felvesz a kiadóhivatal. MBbSk H JI&íH® M S fii J­i n ifi MaliP fifip hivatalok. — FÉLEGYHÁZ­A ----- . . — Szarvas-utca 3. szám. — Fl'GSETLEl M fi P I | A .................. Csütörtök.­­54. szám). jj Egyes szám ársa 2 fillér. 1908. október 1. ......________________________________________________HS^^S^SSSBiiSSiSBaBaBBaiaBiASHBaBBASi Polgárok fizetésrendezése. Az általános meg nem élhetés, a mindennapi szükségletek és a nincs kö­zötti szakadékban ég és föld között lebeg ma Magyarországon millió és millió ember. A nyomorban vagy a­­kétségbeejtő erőfeszítésekkel visszatar­tott és csak a későbbi nyomor foko­­­zottságát előidéző nyomor­elhárítási mun­kában tehetetlenül és magukra hagyatva állanak milliók és milliók. ÉS az óriása szorongó tehetetlen­ségben, a vergődésben, a segélytelen­­ségben, a kimenekülés abszurditásában önkéntelenül is arra kell az embernek gondolni, segítsen rajtuk az a szerve­zet, melynek végső eredményében tag­jai, segítsen rajtuk, mikor már semmi­­ sem segíthet­ az állam. Ezt a gondola­tot könnyen fölébresztheti az a szemlé­­­­let, hogy körös-körül mindenütt fizetés-­­ rendezésrendezésről esik szó, hogy mindenki, akinek valami köze van az államhoz, feljajdul, felkiált, könyörgő szemét felveti a mindenhatónak látszó hatalomhoz: segíts rajtam, a munkámért kérem, de ha nem is a munkámért kérném, ha nem volna az, amit a munkám egyenértéke gyanánt kérek, egyenértéke annak, ha azt akarod, hogy­­ dolgozhassam, ha azt akarod, hogy­­ testi-lelki szervezetünk, agyunk nyugal­ma a munkát lehetővé tegye. Pedig ebben az országban nem­csak az állam emberei kiállthatnak így fel. Ebben az orzságban majd min­den osztály szegény, mind bukdosik a nyomorúságban, és fuldoklik az adós­ságban. Az állam, a vármegye, az egyház, a magánvállalkozás s a szabad pályák fejmunkásai mind egyformán küzdenek­­ a létért. A tőke és a kétkézi munkaerő harcában ők játszák az ide-oda hányt s mindkét oldalról ütött labda szerepét. A kétkézi munkás szakszervezetekbe tömörül, közös erővel lép fel s az egész osztály nyomatékának latba vetésével javítja meg sorsát. A tőke, ha a nö­vekvő munkabér megcsorbítja a profi­tot, Kartesve­au­s így szerzi vissza a veszendő nyereséget. Az adósságok nyomása alatt föl­­jajdul a tisztviselő osztály. Körülbelül 1904 óta folyik is valamelyes segély­akció. Abban az évben emelték az állami tisztviselők, altisztek és szolgák illetményeit először. Utánuk jött az állami tanítói kar. Röviddel később a vármegyei alkalmazottak, községi és körjegyzők javadalmazását nagyobbitot­­ták a segédjegyzőkével együtt. 1908- ban már a dijnokok is sorra került s újból javítottak a vármegyei és állami alkalmazottak helyzetén. A múlt évben rendezték az összes­­ elemi iskolai személyzet és az állam­­vasúti alkalmazottak fizetését. Majd sorra kerültek a községi, illetőleg a közorvosok és a pénzügyi tisztviselők. Mi lesz azonban az ország azon lakosságával, mely nem kérhet fizetés­rendezést az államtól; mi lesz azon em­berek sokaságával, kik lehetetlen kere­seti viszonyok közt élve, nem állnak a szociáldemokrácia azon szervezetében, mely a munkamegtagadás fegyverével csikarna jobb megélhetést? Mi van azok­kal a milliókkal és milliókkal, kik még sebesebben zuhannak a csőd, a bukás, a romlás felé, mint a tisztviselők? Ki rendezi ezeknek­ a polgároknak a fizetését; ezeknek a mi­fióknak, akik­nek el­merülése épp oly súlyos társa­dalmi válságot jelent, mint a tisztviselők végleges eladósodása. Ki gondoskodik arról, hogy a meg­élhetés ebben az országban olcsóbb legyen, hogy a gazdasági viszonyok megjavuljanak és ezzel a kereseti ké­pesség is könnyebbé, fokozottabbá váljék? Hol van a törekvés arra, hogy a polgárságot kimentsék abból a pokol­ból, melybe a gazdasági, termelési ki­viteli és behozatali viszonyok felnövesz­tett veszedelmeivel belekergették. Hol van, ki hozza el a nyomorba és kétségbe sülyedt, társadalombomlás­sal fenyegető elzüllött polgárságnak a fizetésrendezését ? Közgyűlés. Kecskemét város törvényhatósági bizott­sága ma délelelőtt tartotta szeptember havi rendes közgyűlését, melyen Gulner Gyula főispán távollétében Kada Elek polgármester elnökölt. A polgármester három bizottsági tag jelenlétében nyitotta meg pontban nyolc óra­kor az ülést. A polgármesteri jelentés felolva­sása után Fodor József panaszolja, hogy a borpiacon néhány borkereskedő nem engedi a többi vevőket az eladókhoz s ha szólnak még nekik áll feljebb. Kéri a polgármestert, intézkedjék ezen tarthatatlan állapot megszün­tetése iránt. Kada Elek és Papp György megnyugtató válasza után áttértek napirendre. Tudomásul vette a közgyűlés az újonnan kinevezett konzulok m­űködtetési jogának meg­adásáról szóló miniszteri rendeleteket, továbbá a közigazgatási bizottság által bemutatott s a közigazgatás 1908 év első felében észlelt állapotáról a kormányhoz intézett jelentést. Wolnhofer Ferenc bizottági tagságáról távozása miatt lemondott. A közgyűlés utasítja a tanácsot, hogy a megüresedett hely betöltése iránt intézkedjék. A város nyomtatvány szükségletének be­szerzésére nézve a tanács azt javasolja, hogy a nagyobb rész a Sziládi nyomdában készít­tessék, a töbi részre pedig árlejtés hírdettesék. A kisalpár-csongrád-szentesi h. é. vasútra vonatkozó előmunkálati engedélyt a kereske­delmi miniszter az azt kérvényező részvény­­társaságtól megtagadta. Mivel azonban ennek a vonalnak kiépítése közérdek, javasolja a ta­nács, hogy intézzen a közgyűlés feliratot a kormányhoz, hogy adják meg az előmunkálati engedélyt a kérvényezőknek. Szentest, Csong­­rádot és Csongrád vármegyéket pedig szólít­sák fel, hogy ők is hasonló feliratot küldjenek a kormányhoz. A közgyűlés a tanács határo­zatát magáévá teszi. A jövő évben Kecskeméten fog megtar­tatni az országos dalünnep. A tanács azt java­solja, hogy válasszanak egy nagybizottságot, azonkívül intézőbizottságot, fogadó, elszállásoló, művészeti, pénzügyi, sajtó és mulatságokat ren­dező bizottságokat. A közgyűlés hozzájárul az indítványhoz és a szükséges költségeket meg­szavazza. Tudomásul vette azután a közgyűlés az 1908. évi költségelőirányzat kimerült tételeiről a pénzügyi szakbizottság és a városi tanács jelentését és a városi javadalmi és házi pénz­ ra % - a fiz iskolai saisonra a Legolcsóbb bevásárlási forrás Ap | Jaj IN ra If W II W | kész női felöltők, férfi­, fiú- S B m 5 rA IliimOS h­ipfiil és syermekruha áruháza 8 8 | | | MHllllllJ 11 IHl I»!« Kiskunfélegyházán. S | | |^U n várnaházza! sszt» eben. Hg r Úri- és Magyar-ruhás mérték utáni szabászata!

Next