Alföldi Hiradó, 1909. január (2. évfolyam, 2-25. szám)
1909-01-01 / 127. szám
t*: Szerkesztőségünk és kiadóhivatalunk Boldog Újévet kíván előfizetőinek, hirdető közönségünknek és lapunk barátainak Lapunk legközelebbi száma Vasárnap, január 3-án jelenik meg, hivatalos orgánuma, ne igyekezzenek a kisebb-ség, hamindjárt önöknek önző egyéni érdeke is (mert hiszen most önök is velünk vannak, egy pártot képezünk, azzal a külümbséggel, hogy némelyek csak a tűz körül szeretnek s melegedni s a húsos fazék mellé ülni, mások , pedig önzetlenül szolgálják a közügyet)-a kedvéért a nagyobb, a közérdeket szolgáló csapa tb*. annak előadóját s minden többi szónokot,, felszólalóját nevetségessé tenni egyoldalú felfogásuk korlátoltságának következtében, mert ez nem annak, illetve azoknak, a pártban a többségnek, hanem önöknek, hozzánk térteknek, nem válik t. szerkesztőség előnyére. S legyen meggyőződve a. szerkesztőség, din talán cikkírójuk mellett a jobb oldalon néhány önökhöz szóló vadásztársulatbeli tag, smosolygott is azon, hogy végeredményében, nem rajtam s több fölszólalón múlt, hogy oly kicsivé zsugorodott is az indítvány össze, a nagy többség nem nevetett, hanem zugolódott, mert nem volt megelégedve az elintézéssel. Ha ezen az utón halad a t. szerkesztő-ség, (fiatal gyerkőcökre bízva a tollat) a több-ség szószólód gesznye-gussnyája nem jó utón halad s úgy látom, a múltak bűneit nem képes levetkőzni. Én mondom, eljő még a számadás nagy napja s utána majdan a nemzet virradásamint megirtani s akkor önök hátul maradnak s ezt ne feledjék el. Azt mondom, önök rossz uton járnak, önök rossz politikusok s félre kell hogy álljanak majdan a nemzeti nagy erő megnyilatkozása mellett, mert eljön az idő, hogy miként a gazok és önzők érdekük ügyében fel-feljajdulnak, lármáznak, akként az igazak is majdan a közdigyekért mint egy test egy lélek síkra szállanak. Addig pedig a közmondás szavad idézve: „Ne bánts mást, hogy más se bántson téged.“ A közpályán működő önzetlen egyének ■sokszor kapnak oldalszúrásokat egyes önző egyénektől,de ha a közérdek úgy kívánja, zsebre istudják vágni. De önöktől, nyilvánoshelyről ért támadásokat nem tűrünk. Lapjukban a függetlenségi táborba tartozó önzetlen ■munkások pl. a bugacosztók (pedig övéké ajövő, az igazság előbb-utóbb győzni fog) stb. sűrűn kigúnyoltatnak. Nem mink mentünk önökhöz, hanem önök jöttek hozzánk, amit több mint10 évvel ezelőtt megjósoltam és beteljesült.) S merem állítani, különb hívei vagyunk mi a hazafias kormánynak, mint önök tékozlattjuk. Most legutóbb is pártunk minden felszólalóját gúnyos megjegyzéssel illették. Helyre hozták a mai számban hibájukat, de azt is gúnnyal kísérve. Ilyesmit tovább nem törünk, még öné sem, tisztelt szerkesztőség, Kecskemét, 1909. január 1. Újévi üdvözlettel Dékány Károly, tanító, biz. tag, az V. (pissztai) választó kor. elnöke. A szerkesztői üzenet ott ragyogott. Egy sorban benne volt barátunk halálos ítélete. — „Az áromlató.“ Nem közölhető. — Ez lehetetlen! El sem olvasták, — zúgott fel az egész asztal. — Mi is értünk elvégre valamit az irodalomhoz ! — Talán csak nem vagyok valamennyien trotlik ? ! ezt ott mondtam. Kétségbe voltunk esve a sors igazságtaansága felett, amely ily nagy tehetséget hagyta elpusztulni. Csöndben üldögéltünk, lehorgasztott fej- jel, szótlanul, szomoryúan. Végre jogász barátunknak felcsillant ! ■amúgy is fényes ábrázata. — Heuréka! Megvan! — kiáltott fel vígan. — Mi az, mi van meg? — hangzott feléje. — Megvan a recept, amely szerint Marcit jeles íróvá tehetjük. S aztán előadta tervét. Másnap a Dunaparton, nem messze a vasúti összekötő hídtól egy felöltőt, sétapálcát s kalapot találtak, ez utóbbiban levelet, mely 11 rendőrségnek volt címezve. A rendőrségen felbontották a levelet, csak pár sor volt benne: — Mit ér az élet, ha céltalan, ha a tehetséget önző érdekek elnyomják. Mit ér az élet, ha az ideálok utáni törekvésnek útját szegig avatatlan kezek. Marci-A rendőrségen kutatni kezdtek, hogy ki lehet a levél írója. A rendőri sajtóiroda pedig kiadta a kommünikét, hogy ma reggel hajnaltájban egy eddig ismeretlen férfiú, kideríthetetlen okból, a vasúti összekötő tudnál a Dunába vetette magát. Kabátja bélésében F. M. monogram ii van behimezve. Mig kalapjában levél volt s itt közöltük a levél tartalmát. Még aznap jelentés érkezett a bankból a rendőrséghez, hogy Fülöp Márton hivatalnok nyolc napi szabadságot kért s hogy azóta eltűnt a fővárosból. Barátai véleménye szerint az öngyilkos nem lehet más mint ő. Kétségbeesett tettére pedig az vihette, hogy tehetségét az irodalmi körök nem akarták méltányolni. A pénztár különben rendben találtatott. Másnap az összes újságok hozták a hírt, hogy Fülöp Márton tehetséges fiatal író tragikus véget vetett életének. Afeletti bánatában, hogy — sajnos — elég korán nem ismerték fel tehetségét, a Dunába vetette magát. Az a lap, amely szerződéses viszonyban állt az írókkal, minden szerződése ellenére tárcáiovatában garmond szedésben hozta Marci beküldött tárcacikkét. Csillag alatt pedig a szerkesztő következő megjegyzését olvashatja : „A tragikus véget ért tehetséges fiatal író utolsó kézirata.“ A másik lap pedig, amely ötven esztendővel előbb szerette volna látni Marci barátunk sületését, eltekintve az életet besavanyító hatásától, közölte romantikus limonádéját. S míg csillag alatt megjegyezte, hogy ez a korán elhunyt nagytehetségű író egyik legjobb novellája, addig azt sem mulasztó el felemlíteni, hogy a kéziratot épen öngyilkosságának napján küldötte be a szerkesztőségnek. Belül a lapban pedig azon kesergett, hogy ily nagy tehetségnek kora halála minő megbecsülhetetlen kárára van irodalmunknak. A „Hónap“ másnap megjelent száma természetes szinten közölhetőnek vélte most már „Az álomlátó“ című novelláját, sőt egyik krónikáját a korán elhunyt író emlékének szentelte. Marci barátunk tehlát egyszeribe hires ról lett. Harmadnapra lelkendezve állított be a szerkesztőségekhez, jelentve, hogy esze ágában sem volt magát elemészteni, sőt ellenkezőleg vígan szüretelt egyik rokonánál, Erdélyben, midőn a későn érkezett lapok a számor hirt meghozták. Csakhogy már késő volt. Fülöp Mártont nevét az egész ország visszhangozta. Egy tévedés hírts íróvá tette. A lapok örömmel hozták a hírt, hogy Fülöp Márton kiváló író él és a legjobb egészségnek örvend. Nem mulasztották el szellemesen hozzáfűzni, hogy hosszú életre lehet kilátása, mint akinek holt hírét keltik. Marci, pedig boldogan válogatott a lapoktól beérkező fényesnél fényesebb ajánlatok közül. A felöltő, bot és kalap tulajdonosának pedig a rendőrségnek nem sikerült a mai napig sem kifürkésznie, valamint a levél íróját sem, melyet a vasúti összekötő hídnál találtak. Sinaco. ..:7.*.) 1909. január 1. ÚJDONSÁGOK. Felhívási Dr. Bagó Béla és dr. Kovács Pál jogtanárok in. évi szept hó 1 -érit töltötték, be jogtanári szolgálatuknak 25-ik évét, amely idő alatt nyilvános rendes jogtanári minőségbeli állandóan és folytonosan a kecskeméti rel jogakadémiák működtek, sőt dr. Kovács Pál jogtanár ezen 25 évből 14 évet mint a jogakadémia igazgatója töltött el. A jogakadémia kebelében fennálló „Segítő Egyesület“, a tanári karral, egyetértőkig elhatározta, hogy az érdemes két tanár negyedszázados tanári szolgálatának betöltése alkalmából, a folyó tanév második felének megnyitásakor (1909. évi január hó 23- án), jubileumi ünnepélyt rendez és áldásos működésük emlékének megörökítésée, a jogakadémia szorgalmas hallgatói számára, jubileumi alapítványt gyűjt össze, amely célból a „Segítő Egyesület“ az aláírásokat 200 koronával nyitotta meg. Tisztelettel felkérjük ennélfogva az érdemes két tanár volt tanuló társait, tanítványait, barátait és tisztelőit, nemkülönben tanintézetünk kegyes jóakaróit, hogy ezen magasztos cél elérését szíves adományaikkal szintén elősegíteni és kegyes törekvésünkben bennünket jóindulattal támogatni kegyeskedjenek. A legcsekélyebb adományt is házas köszönettel vesszük és úgy egyénileg, mint hírlapokig nyugtázni fogjuk. A szives adományokat kérjük legkésőbb 1909. év január 20-ig dr. Tegze Gyula jogakadémiai igazgató címére (Kecskemét, ref. jogakadémia) küldeni. Kecskemét, 1908. év december havában. Kiváló tisztelettel Sárközy Jenő Dr. Tegze Gyula segítő-egyesületi elnök, jogakadémiai igazgató. — tsz „Alföldi Birado“ felelős szerkesztője,a dálnoki Kovács Jenő a fővárosi hírlapirodalom jeles munkása s vállalta el január elsejétől lapunk felelős szerkesztői, tisztségét. Az ő munkássága csak erősíteni fogja lapunk népszerűségét, amely ma már minden tekintetben súlylyal bír a közügyekben.. Midőn ezt t. olvasóinknak bejelentjük,. | kartársi szeretettel üdvözöljük szerkesztőnket dalnoki Kovács Jenőt! — f munkásgimnázium programmja. A Katona Kör január 3-ikán megnyitó munkás I gimnázium előadásainak programmja a következő lész: 1. A magyar nemzet története 12. előadásban, mindenkor vasárnap d. u. 5—-ig. s a következő sorrendben: 1. jan. 3.: A honfoglalás, előadó Marton Sándor séf. főgimn. tanár. 2. január 10.: Az Árpádok, előadó Jarvás Mihály k. r. főgimnáziumi tanár. 3. jan. 17. : A tatárjárás és az utolsó Árpádok, előadó Jarvás Mihály. 4. január 24.: Magyarország az Anjouk alatt, előadó Dr. Forgács János k. r. főgimnáziumi tanár. ... Januar 31 A Hunyadiak kora, előadó Pásthy János ref., főginm. tanár. 6. Február 7.: A nemzeti süllyedés kora, előadó Dr. Forgács János. 7... Február 14.: Erdély, a nemzeti fejedelmek korában, előadó Dr. Böszörményi Géza ref. főgimn. tanár. 8. Február 21.: A Kurucok, előadó Steidl József főreáliskolai tanár. 9. : Február 28.: A pragmatica sanctio kora, előadó Steidl József. Ln. Március 7.: A francia, a forradalom és a reakció, kora, előadó Dr. Varró Béla ref. főgimn. tanár. 11. Március 14.: Az uj Magyarország,, előadó Dr. Tan Lajos, főreáliskolai tanár. 12. Március 21.: A szabadságharc és a kiegyezés, előadó Dr. Türr La-jos. — II. Egészségtani előadások mindenkor , vasárnap délután. Sz—7.-ig, később megállapi tandó és közhirré teendő előadókkal.. Jan. 17.: A beteg test. 2. január 31.: Az első segitség nyújtásáról. 3. Február 14.: A fogak napolása és gyógyítása. 4. Február 28.... A tüdővész. 5. Március 14. : Az alkohol. — Minden előadást vetített képek kísérnek.. Az előadások látogaatása díjtalan, tanainak egyelőre az Iparos Önnön dísztermében. Az első elődadást Kadadiek polgármester vezeti, pl. — Névnagyakasitas. A hivatalos lap mai száma közi, hogy a belügyminiszter Friedmann Sándor kecskeméti, illetőségű egyén családi nevének Fodorra két átváltoztatásét megengedte.