Magyar Alföld, 1912. január-június (2. évfolyam, 1-28. szám)
1912-01-07 / 1. szám
1. Szám. Magyar Alföld 3. oldal: §1 ® Első Kecskeméti Kenyérgyár R.-társaság Gyárt elsőrendű fehér, 7-25 Kecskemét, Horváth Cyrill-utca. graham és házikenyeret, teasütemény-különlegességet. Telefonszám• 171 Telefonszám: 171. Terményosztálya vesz és elad mindennemű gabonát. ®______________________N______________________________________________________________is igazán módjában volt megmutatni, hogy ők tudnak takarékoskodni. Előzőleg a következő dolog történt. Kiadott a tanács egy szűkebb körű ajánlati felhívást az 192—13 évekre szükséges nyomdai munkák szállítására. Szűkebb körű?! Hát ez mi csodabogár? Miért nem hirdetett szűkebb körű ajánlatot a város a kaszárnyák és a városháza kijavítására? Néhány nagyobb üzemképes nyomdák ajánlata mellett véletlenül egy volt olyan is, amely — az eddigi produktumait tekintve — olyan fontos és szigorúan kikötött szállítási feltételeknek nem tudhat megfelelni és véletlenül ez mellett egy másik cég is adott be ajánlatot, amelynek tulajdonosa annyit ért a nyomdához, mint a hajdu a harangöntéshez. Ketten olyan árajánlatot tettek, amely a tanácsnak megállította az esze kerekét. Nem restelte közreadni, hogy „. ..nincs alap annak megállapítására, hogy mely ajánlatokat lehetne irreálisnak tekinteni“ Hát előráncigálták a megrokkant pénzügyi szempontokat s odaadták a munkát a két olcsó ajánlattevőnek, kiknek számítását, ha csak egy icike-picike kis hozzáértéssel utána vizsgáljuk, az „ireális“ alapot rögtön megtaláljuk. Pedig a városnak házi könyvnyomdája is van, ahol szintén nem tudhatják, hogy mennyi kétszer kettő. Különben erre majd rátérünk. Az „ireális“ alap rögtön magától jelentkezik, ha a papírszállítási számlát előveszik, melyből kitűnik, hogy a két — magát alaposan elszámító — cégtulajdonos a papiros árát sem tudja fedezni. A városi tanács nem mindig ilyen fontoskodó. Ott, ahol százezrekről van szó, ott dűl a pénz. Miért nem állította sorompóba összes mérnökeit a kaszárnyák és városháza rendbehozásának költségeinek tervezetét utána számítani ? Erre van talán szakértő emberünk? Vagy nincs? Ott sem találták meg az „ireális“ alapot. Azért kellett kiadni Bäcknak! Furcsa! Nagyon furcsa! Azt mondja a polgármester úr, hogy ő is hall pletykákat, hogy így, meg úgy. Nekem az a tiszteletteljes véleményem, hogy amikor ilyen erkölcsi testület pénzügyi működése közszájon forog, akkor az ilyen ügyek elintézésére leghelyesebb mód a fegyelmi útra való terelés. Miért ne állhatna a tanács fegyelmi bíróság előtt? Természetesen nem lehetne főtanú Bäck! Sehogysem tud tollam alól menekülni ez a Bäck, a kánya vigye el! Mert hát „pletykát“ én is hallottam. Ugyanis, mielőtt Bäckkel a szerződés meg lett volna kötve, egy — már istenben boldogult — városatyához (aki több ízben keresett ezres bankókat némi csekély szolgálatokért) beállított hozzá egy szintén tekintélyes vállalkozó, hogy hát akar-e még életében az illető kerek 100.000 koronát keresni? Hát már hogyne akart volna, csakhogy véletlenül betegsége nem engedte, hogy a közgyűlésre elmehessen. Azért kapta volna ezt a nem éppen megvetendő apró költséget az illető városatya, hogy akadályozza meg a határozat kimondását, mert azt a munkát 200.000 koronával olcsóbban is meg lehet csinálni, még marad is haszon bőségesen rajta. Nem tetszett ez a Bäck úr elejében egyik helybeli jól értesült újságnak sem, azonban a polgármester úr gyengéd célzása után egy kissé mi is gondolkozóba esünk, hogy hát miért is hallgatott el olyan hirtelen a türelmetlen lapocska? A gyanút mindinkább növeli az, hogy ugyanabban a nagy pipájú újságban Bäck úr egész oldal hirdetést is felad, sőt az újévi számban meg egy üres oldal kellő közepében, mint valami képtalány, úgy áll Bäck úr névjegye! Ejnye! ejnye! Igazán szeretnénk azt a konzorciumot leleplezve látni, mert úgy látszik, itt minden a panama mocsarába fullad. Itt eszembe jut, hogy néhány évvel ezelőtt a város nem vette át a Klapka utcai járda kövezését, mert apró kövekből lett megcsinálva, tehát a vállalkozó becsapta a várost, melynek tb. közgyűlése felszedetni és a szerződésnek megfelelőleg nagyobb kockákból újra rakatni rendelte el. Csodák csodája, azóta a fene sem nyúlt ahhoz, pedig némelyike az égnek áll, hogy az ember csak bukdácsolva járhat rajta. Talán csak nem ajándékozta a városnak a vállalkozó ? Vagy itt is oldalba kentek valakit? Lapunk zártakor értesülünk, hogy a tanács mulatságos helyzetbe került. Ugyanis Spitzer Vilmos nyomdatulajdonos csak az apróbb tabelláris nyomtatványokra adta be a pályázatát és ennélfogva a füzetes nyomtatványokat nem hajlandó elkészíteni. A közgyűlés pedig őt bízta meg ezek szállításával. No most mi lesz? Értesülésünk szerint a számfejtési osztályon zavarták össze a munkák csoportosítását s igy került elfogadásra a közgyűlésre. — Legalkalmasabb újévi ajándék : a szabályozható betűs gyűrű 14 karátos , arany 5 korona. Ezüst aranyozva 2 korona. 1 KISdohévi Jónásnál 3-10 Goitein Jónásnál Népbank palota. Az Úri Kaszinó bukása az ügyvédi kamarában. Sajátságos jelenség, hogy a helyi lapok csak néhány sorban emlékeztek meg dr. Angyal Vidor ügyvéd városi főügyésznek az ügyvédi kamara elnökévé történt megválasztásáról. Pedig ezt a választást hetekig tartó csatározás és agitáció előzte meg. Két elnökjelölt állt egymással szemben dr. Angyal Vidor és dr. Szabó Iván ügyvédek. Pap Sándor elnök leköszönése utáni időkben dr. Szabó Ivánnak nem volt ellenjelöltje és csak a választás előtti hetekben kezdték portálni dr. Angyal nevét. És noha már az ügyvédek nagy része lekötötte magát dr. Szabó Iván jelöltségéhez, mégis villámgyorsan állt az ügyvédek nagy része Angyal mellé és segítette őt győzelemre. A két jelölt közül kétségkívül a megválasztott elnök érdemli meg inkább ezt a helyet. Mint városi főügyész kétségkívül nem keresi annyira a bíróság kegyét, mint Szabó Iván kereste volna és így a véleményét is jobban meg meri mondani. Mert erre a mai bírósági állapotoknál föltétlenül szükség van, miután nálunk az ügyvédeknek a bíróság előtt ugyancsak kevés a tekintélyük és a bírák atyaúristennek képzelik magukat, akiknek tömjénezni kell. Kecskeméten az ügyvédek nem kiharcolják, hanem kihizelgik az ítéleteket. Mielőtt belépnek a bíróhoz, hétrérgörnyedési gyakorlatokat folytatnak a folyosón és azután alázatossági vazelinnal csúsztatják be a paragrafusokat. A bíráknak ezzel szemben házi törvényeik vannak melyek az országos törvényeket nagyon sokszor hatálytalanítják. A tárgyalási modor sem foglalhatna helyet egy műveit család asztalán sem. A kamara titkára Laczi bíróval megszakította az összeköttetést és kérte ügyeinek más biró elé utalását. Különben Laczy tárgyalási modora zseniálisnak mondható, mert ezáltal kifüstölvén az ügyvédeket teljességgel tehermentesítheti magát. Az igazsághoz híven azonban konstatálhatjuk, hogy dr. Kiss János kinevezése óta sok tekintetben kedvezően javult a régi állapot. Az ügyvédek — különösen a kecskemétiek teljes számban — ennek okáért állottak dr. Angyal Vidor mellé, remélvén a régi tűrhetetlen helyzet jobbra fordulását. Az új elnökben van is tehetség és képesség arra, hogy a várakozásnak meg fog felelni. Csodálatos mégis, hogy egy csoport annyira küzdött az új elnök ellen. Kikből áll ez a csoport illetőleg, kik irányították ezt a csoportot? Leginkább az Úri Kaszinó tagjai. Ők ugyanis azt szeretnék, ha az ügyvédi kamara, a városháza és a bíróság a kaszinónak csak egyik mellékhelyisége volna. Angyal Vidor pedig nem annyira a kaszinó embere, mint Szabó Iván. Az új elnök ellen az urak azt is fölhozták, hogy a városhoz is csak a közönséges parasztok választották be. Szóval az uraknak nem kellett, hanem csak a parasztoknak. A kamarai választás erre is csattanós választ adott, most az Alföld legdíszesebb állásába az ügyvédek jutatták be. Bizony lassanként az úri kaszinó befolyása teljesen megszűnik a város közügyeinek irányítására és a hajdan erős egyesület átvedlik egy ártatlan klikk vendéglőjévé. Hol kapható a Magyar Alföld? Hogy a közönség minél kényelmesebben hozzájuthasson lapunkhoz, a következő kereskedő urak voltak szívesek az egyes számonkénti kiárusítást elvállalni: Fekete Soma, Széll Nándor és Komor Gyula könyvkereskedő, továbbá Juhász József, Hideg Pál és Zilzer Lipót fűszerkereskedő urak és Windt Mórné úrnő. A Magyar Alföld egyes számának ára 4 fillér. Kiadóhivatal: Nagykőrösi utca 15. 1V/10 f 11Ho mer min Hon Lmn h°gy a legversenyképesebb cég Klein Becses pártfogásért esedezik 20-52 IVld lUUld illd! IIllIlUcIlKl, Lázár versenyárú - raktára, mert még . ■ W f f ott kaphatók őszi gyapjúszövetekből: II I A I n I ^ w a w v Férfi öltöny . . . 6 — forinttól feljebb Fiú körgallér. . . 5— forinttól feljebb |\ | II I 11 Lm Q L Cl I Fiú öltöny . . . 5'— „ „ Férfi nadrágok . . 2 — Férfi felöltő . . . 8 50 „ „ fiú-és gyermeknad a Takarékpénztárral szemben. Fiú felöltő . . . 6 50 „ „ rag°k • • • • 1— » ..... Férfi körgallér . . 6‘50 „ „ Gyermekkosztümök 2.— „ „ ........................................... L* mCier.J