Kecskeméti Friss Ujsag, 1900. július (1. évfolyam, 1-25. szám)
1900-07-02 / 1. szám
H / ’***■ / / I / ■ / # f s** /' f j ■ I. évfolyam. 1. szám.___________\/ 1900. hétfő, július 2. 1 krajczár (2 fillér.) _____ ______ | Egyes szám ára 2 fillér. KECSKÜBIKTI : Megjelen minden nap. Vidékre postán Negyedévre... 3 kor. 50 fil. (A KECSKEMÉTI LAPOK MELLÉKLAPJA) kTTTI : ......zlor--ffl- VEGYES TARTALMÚ NAPILAP. Hé,Zvény.»y0»an. Társ-szerkesztő: Felelős szerkesztő : Főmunkatárs-Dr. MIHÁLY. Ifj. TÓTH ISTVÁN. SZ. KOVÁCS IPA-Xa. Beköszöntő, Kecskemét, július 1. Tegnap főlapunkban jeleztük, hogy lapunk ma megjelenés ezentúlra minden nap közönség elé bocsátjuk azt. Itt vagyunk. „Itt az írás, forgassátok." Ilyen alakban, ilyen tartalommal, ilyen pontosan köszöntünk be minden házhoz minden hajnalban. Ahol bennünket megkedvelnek, a család jóakarója leszünk, akik pedig törekvésünknek fontosságot nem tulajdonítanak és felfogásuk. Ítéletük nem tud simulni a mi irányunkhoz, azoknak sem leszünk ellenségei. Nekünk nem is szabad ellenségként megjelennünk sehol sem, mert általános érdekeket akarunk védelmezni, istápolni, előmozdítani; akik aztán nem tartják helyesnek az általunk megjelölt útirányt, azok még nemellenségek. Előttünk legalább nem. A nézetek kicserélése és összemérése adja meg a törekvésnek komolyságát és amikor mi ezt cselekedni fogjuk, az még nem harczot jelent. Harczot csak abban az esetben ismernénk úgy esek törekvése, mint felfogása ellen, hogyha azt látnák, hogy akár magánérdekből, akár túlhajtott nekibuzdulásból, egyesek vagy többen, az általános érdekek veszélyeztetésére törnek. Tudva vagy önkénytelenül, az mindegy. De hát ezt föl sem tételezzük a nyilvánosság egyik szereplőjéről sem. Mert amint az ókorban törvényt sem hoztak az apagyilkosra, mert föl sem tételezték, hogy lehetnek apagyilkosok, mi is kizártnak tartjuk, hogy ilyen veszedelmes ellensége legyen Kecskemét közéletének. Ilyen formán mi békét hirdetünk, hogy öntudatos, komoly munkálkodással Kecskemét város rendszeres fejlődésének és az adófizető polgárság érdekeinek mindenkor számbavehető szószólói lehessünk. Ki nem vonhatjuk magunkat sehol a haladás követelményei alól. Azt akarjuk, hogy ne elhamarkodott rís fiovo!tb.,iú lesven ez az. De ca t/ haladás, hanem — mert még mindig itt vagyunk Magyarországon — az alapok lerakásánál figyelemmel legyünk a jövő nemzedékre is. Erős társadalmat kell teremtenünk, hogy most az állam által teljesített feladatok jó részét átvehessük. Mi jobban tudjuk egyes vidékekként, hogy mi van előnyenkre, mint az állam. Oda kell fejlődnünk, hogy a saját magunk javára önnönmagunk erőt és öntudatosságot tüntessünk ki és egyidejűleg gazdasági életünket kell erőssé tenni. Erős társadalom fogja ezt megcselekedni. Amikor tehát ezt a lapot megindítjuk, nem elégszünk meg a napi események egyszerű registrálásával, hanem erős akarattal buzdítjuk közönségünket, hogy ne az áldatlan politika szolgálatában verődjünk össze csoportokká és pártokká, hanem az anyagi bajok legyőzésében versenyezzünk egymással. A Kecskeméti Friss Újság ezt a friss gondolatot viszi bele a köztevékenységbe. Ha méltónak mutatjuk magunkat rá, kérjük a közönség támogatását. . , , A szerkesztőség. A kiadóhivatal részéről kevés mondanivalónk van. A tc és le mimirmss Újság hétköznapokon, tehét hetenkint hatszor fog megjelenni, mindenkor a kora reggeli órákban. Előfizetési díja: — helyben házhoz hordva — félévre — — — — 4 korona, negyedévre — — — 2 ., egy hóra — —------------, 67 fillér. Vidékre, postán szállítva: félévre — — — — 7 korona, negyedévre — — — 350 fillér. _K&_ TÁRCZA. ^ Napilap Kecskeméten. A feleségem mondta a múlt héten : maga dolgozni szeret, Szentesen pedig csak marakodni tudnak az emberek ; maga sem Sima Ferencznek, sem az ellentábornak nem ad igazat, így mindkét részről magát püfölik. Adok én egy jó eszmét: Kecskeméten születtem, tudom, hogy megbecsülik ott a jóra irányzott törekvést. Menjen el és próbáljon ott szerencsét. Tágra nyitott szemekkel tekintettem a feleségemre. Nini! hát az asszonyoknak is van igazságuk és jó eszméjük ? Fogtam a tollat és írtam dupla druszámnak, dr. Kovács Pálnak. Kértem, hogy postafordultával válaszoljon. És mert nem válaszolt (beteg volt szegény), hát kocsira ültem és Félegyházán keresztül bekukkantam Kecskemétre, mint Bolond Istók Debreczenbe. A Kecskeméten nyert első benyomás a legkedvezőbb volt, a Katona-sétányról láttam, hogy itt az embereknek van érzékük a haladás követelményei iránt. Mikor meg a piacteret, az új városházát, az aszfalt- és keramit utat, meg a nyüzsgőmozgó sokaságot láttam, akkor meg már túltettem lelkesedés tekintetében Petőfin és kicsi hija, hogy bele nem fogtam annak a lelkesítő költeménynek szavalatába ott a piacztéren, amely azt mondja, hogy Itt az idő, most vagy soha! . . . Legelső sorban bekopogtattam dupla druszámhoz. Azzal kezdte, hogy elküldte a levelet, amelyben óva int attól, hogy itt Kecskeméten napilapot alapítsak. Nem él az itt meg, mert nem lesz előfizetője, aztán meg hetenként egy lapra is elég anyagot találni. Első ellenvetésem is az volt, hogy nekem nem is kell előfizető. Kedves dupla druszám ijedten nézett rám. Hanyatt nem vágódhatott ettől a kijelentéstől, mert feküdt. Okos szemeiből azonban kiolvashattam, azt hiszi, hogy én bolond vagyok. — Nem vagyok bolond — mondom neki, mert naponként 1 kajával akarom elárusíttatni a lapot a rikkancsokkal. Aki meg minden áron előfizető akar lenni, az úgy segít a baján, hogy a hetenként egyszer megjelenő lapját mellőzi, amelyért 5 srtot fizetett és 4 frtért megrendeli a mi lapunkat, a melyet mindennap pontosan kézhez szolgáltatunk. — De mivel töltöd meg a lapot ? — Budapesti összeköttetéseim útján express tudósításokban és táviratokban éjfélig megkapom azokat a fontosabb országos és nagyvilági eseményeket, amelyeket a reggel mertenfi budapesti napilapok közölnek. Reggel 5 órakor szét is hordják a lapunkat, a budapesti lapok pedig csak a 10 órai postával érkeznek. Még mindig jóakarólag le akart beszélni druszám. — De hát a helybeli anyagot honnan szerzed, mikor itt nincs elég anyag? Erre az ellenvetésre pedig ezt válaszoltam : — Mint volt fővárosi lakos, aki kényszerülve voltál vendéglőkben étkezni, bizonyára ismered azt a kotyvalékot, amit generál-szaftnak neveznek. Van készletben egész üsttel. Aki a budapesti vendéglősök konyhai művészetében csak némileg is jártas, tíz mértföldre kerüli az ilyen mártásos eledelt. Eszterházy rostélyost szafttal, paradicsomos csirkét, lében sült marhahúst stb. nem kér, mert tudja, hogy ezek az ételek előtte való nap párizsi szelet, csirke becsinált, vesepecsenye czimen szerepeltek az étlapon, de megmaradtak, ki nem önthetik, másnap (hiszen ha még csak másnap !) pedig leöntik szafttal, hogy legalább ennek, legyen valami íze. És a mártás kedvéért megeszik a húst is. A vidéki ember még dicséri is a budapesti konyhaművészetet, hogy,egy kettőre készen vannak az ételekkel. És ízlik neki a mártás, mert czitromsavval és egyéb vegyi szerekkel kellemes izt állítanak elő. Amit itthon meg nem tudna enni, Budapesten meg is dicséri. F * / _ . r h p Ax