Kecskeméti Közlöny, 1919. augusztus (1. évfolyam, 1-17. szám)
1919-08-17 / 6. szám
2 A fehér pénz sorsa. Egyötödére bélyegzik le a hamis fehér pénzt. A magyar kormány 1919. évi 3.954. M. E. sz. rendelete a forgalomban lévő egyes fizetési eszközök értékének szabályozása tárgyában. 1.§• Az Osztrák-Magyar Bank által kibocsátott 200 koronáról és 25 koronáról szóló bankjegyek mellett nagy mennyiségben vannak forgalomban a bank által kibocsátottakhoz teljesen hasonló olyan 200 koronáról és 25 koronáról szóló bankjegyek, amelyeket a a tanácsköztársaság a törvény ellenére jogtalanul állított elő és hozott forgalomba. A tanácsköztársaság által forgalomba hozott ezen bankjegyek mint hamisítványok semmisek, az Osztrák-Magyar Bankot ezek tekintetében kötelezettség nem terheli s igy a forgalomból való kivonásuk válik szükségessé. Tekintettel arra, hogy a közönség ezeknek a hamisítványoknak a forgalomban bizonyos értéket tulajdonított s igy semmissé nyilvánítsuk e jegyek birtokosait, különösen a munkásságot és a tisztviselőket igen érzékenyen sújtaná, a minisztérium a hamisítványok helyébe birtokosaiknak az e jegyeken feltüntetett teljes érték egyötöd részéről szóló törvényes fizetési eszközöket fog szolgáltatni, elrendelem azonban, hogy addig is, míg ez a kicsere."is technikailag keresztülvihető lesz, a tanácsköztársasággal kibocsátott ezeket a pénzjegyeket a rajtuk feltünteető kezres érték egyötödrésze erejéig, vagyis a 200 koronáról szóló pénzjegyeket 40 korona értékben, a 25 koronáról szólókat pedig 5 korona értékben fizetésként mindenki elfogadni köteles. Felhívja a figyelmet a minisztérium arra, hogy a forgalomban lévő 200 koronáról és 25 koronáról szóló bankjegyek nem mind hamisítványok, mert azok a 200 koronáról szóló bankjegyek, amelyek 2000 sorszámon alul vannak, valamint azok a 25 koronáról szóló bankjegyek, amelyek 3000 sorszámon alul vannak, az Osztrák-Magyar Banknak teljes értékű kibocsátványai. Az Osztrák-Magyar Bank megteszi a megfelelő intézkedéseket ezeknek a bankjegyeknek a bankalapszabályok és a szabályzatok értelmében való beváltására. Abból a célból, hogy a közönség a hamisítványokat az Osztrák-Magyar Bank eredeti jegyeitől megkülönböztethesse, az összes adóhivatalok és postahivatalok az összehasonlítás céljaira eredeti példányokkal láttatnak el és kötelesek a közönségnek a szükséges közelebbi tájékoztatást megadni. 2. §. A 200 koronáról és 25 koronáról szóló hamisítványokon kívül nagy mennyiségben vannak forgalomban az Osztrák - Magyar Bank által kibocsátott 2 koronáról és 1 koronáról szóló bankjegyekhez teljesen hasonló oly 2 koronáról és 1 koronáról szóló bankjegyek, amelyeket a tanácsköztársaság szintén a törvény ellenére, jogtalanul állított elő és hozott forgalomba. A tanácsköztársaság által forgalomba hozott ezek a bankjegyek mint hamisítványok semmisek s az Osztrák- Magyar Bankot ezek tekintetében kötelezettség nem terheli. Tekintettel azonban arra, hogy ezeknek értéktelenné való nyilvánítása a legszegényebb néprétegeket sújtaná a legérzékenyebben; tekintettel továbbá arra, hogy a forgalomnak kisebb értékű pénzjegyekre rendkívül nagy szüksége van s a hamisítványoknak más pénzjegyekkel való pótlása ezidőszerint technikai nehézségekbe ütközik, a minisztérium elrendeli, hogy a tanácsköztársaság által kibocsátott ezeket a 2 koronáról és 1 koronáról szóló pénzjegyeket a rajtuk feltüntetett teljes értékben fizetésként mindenki elfogadni köteles, ezeknek beváltásáról az állam fog gondoskodni. 3. §. A Magyar Postatakarékpénztár által kibocsátott 20, 10, 5, koronáról szóló pénzjegyeket a rajtuk feltüntetett teljes értékben kell törvényes fizetési eszközül elfogadni. 4 §• Egyes vállalatok és gazdaságok munkásai által augusztus havában eddig fel nem vett munkabéreknek, valamint az ezentúl esedékessé váló munkabéreknek mily arányban való fizetésére nézve a kormány az érdekelt munkás- és munkaadószervezetek meghallgatásával legközelebb fog intézkedni. A vállalatok és gazdaságok addig is a munkásoknak a megélhetésüket biztosító megfelelő előlegeket tartoznak adni. 5. §: A jelen rendelettel kapcsolatban a magánjogi viszonyok tekintetében és egyéb jogi vonatkozásban szükséges szabályokat legközelebb kiadandó külön rendelet fogja megállapítani. 6. §. Ez a rendelet kihirdetésének napján lépe'“tbe. tiv*. Budapest, 1919. évi augusztus 14-én. Friedrich sk., miniszterelnök.* A fehér pénz ügyében kiadott rendelet az államgépezet megbénult működése folytán sajnos nem tereli heti pénzügyeinket zökkenés nélkül a helyes iránytan. Pár napig nagy nehézséggel fog járni a helyzet kialakulása, bár főispán, a városi vezetőség s a pénzintézetek mindent megtesznek az orvoslás ügyében. Az Osztrák Magyar bank és a Hitelbank főnöke már tegnap elutaztak Budapestre, hogy a beváltáshoz szükséges pénzt a város részére biztosítsák. A bankok egyelőre zárva maradnak. A városi tanács hirdetményét lapunk más helyén közöljük. KECSKEMÉTI KÖZLÖNY 1919 augusztus 17. Román hivatalos jelentés 1919. évi aug 14-én. Keleti front: Bielecz és Dubosari szakaszon kölcsönös lövöldözés. Dubosarinál az ellenség átkelési kísérletét tüzeléssel visszautasították, úgyszintén az ellenségnek ama kísérletét, hogy a Creuti szakaszon egyik román őrséggel fraternizáljon. Augusztus 12-ig este a Karolina félszigeten (Dnyeszter torkolata) végrehajtott hadműveletek alkalmával még a következő hadianyagot zsákmányolták: 7 drb 762 mm. ágyút, 2 drb 120 mm. mozsarat, 27 mozdonyt és 11 lőszerkocsit. Az ágyúk és a mozsarak jókarban vannak. Nyugati front: Az egész vonalon nyugalom. Csapataink elérték Budapesttől nyugatra a szentendrei, székesfehérvári,adonyvonalat (a Duna jobbpartján). Főhadiszállás. Hirdetmény. Gyilkosságok bűntetteire való felhujtás, rablás, pénzhamisítás bűntette és egyéb büntetendő cselekményekkel terhelt KUN BÉLA és társai bűnügyében megkeresem az ország közigazgatósági és rendőri hatóságait, hogy a tényállás ismertetése s ha lehet, a közvetlen tettesek kilétének rövid megjelölése mellett közöljék a budapesti államügyészséggel, hogy a proletárdiktatúra idején területükön, akár az úgynevezett forradalmi törvényszékek ítélete alapján, akár egyébként kiket öltek meg. Budapest, 1919. augusztus hó 12. BUDAPESTI ÁLLAMÜGYÉSZSÉG. Kommunista igazságszolgáltatás (A forradalmi törvényszék irataiból.) Mikor a kommunizmus uralomra jutott, első dolga volt, hogy az igazságszolgáltatást kivette azon szerv kezéből, amelynek tudását, pártatlanságát, igazságszeretetét és tígybuzgóságát társadalmunk minden osztálya elismerte. Beültették aztán a birói székbe, a hirtelenében összeszedett embereiket, akiknél csak egy kelléket kívántak, hogy gyűlöljék a burzsoát, ismereteik azonban egyenlő volt a semmivel, még írni is alig tudtak, legalább helyesen írni nem. ilyen körülmények között, hogy milyen lehetetlen és igazságtalan ítéleteket hoztak, azt mutatják az alábbi példák: öt vörös katona volt szökéssel vádolva. Ugyanazon bizonyítékok alapján egyet három, egyet 2 évi kényszermunkára ítéltek, a többit pedig felmentették azon indokolással, hogy a politikai megbízott tanításait szorgalmasan hallgatták és ezen tanításokat ügyesen terjesztették. Egyszerű rágalmazásért kiszabtak öt évi fegyházbüntetést, ellenforradalmi ténykedésért 20 évi fegyházat, engedély nélküli kimaradásért 3 évi fegyházat, ellenben erőszakos nemi közösülésért egy ízben csak 14 napi, a másik esetben csak 6 havi kényszermunkával büntettek. Szándékos emberölésért és rablásért pedig elegendőnek tartottak egy évi kényszermunkát. Még számtalan ítélettel lehetne bizonyítani, hogy ezen a nép salakjából kiszemelt bíráknak milyen alacsony fokon állott az erkölcsi világa, tisztesség érzete, igazság szeretete, de erre lapunk terjedelme miatt ki nem térhetünk, csak még a pártatlanságuk jellemzésére szolgálunk a következő adatokkal. Szesztilalom áthágásért kiszabtak 10 évi fegyházat, ellenben mikor az ő embereik mulattak, dorbézoltak, azt agyonhallgatták, így félretették azon feljelentést, amelyet Fehes nyomozó adott be tanúbizonyítékokkal, hogy Sinkó Ervin, Dovcsák és Arnó népbiztosok, Szeghő hírlapíró Vincze Lajos, mulatoztak Tánczos Lajos szőkéjében és öt literes palackokból töltögették a jó vörös bort. Nem indították meg azon feljelentésre sem az eljárást, hogy máj. 25-én és a rákövetkező este a kecskeméti diákinternátus gondnokának Seiler Jenőnek a lakásán hajnalig dorbézoltak a fentiek és még Pacsa Lajos, Wilde Ferenc, Révai a Vörös Újság szerkesztője, Pogány népbiztos öccse, stb.