Kecskeméti Közlöny, 1919. augusztus (1. évfolyam, 1-17. szám)

1919-08-17 / 6. szám

2 A fehér pénz sorsa. Egyötödére bélyegzik le a hamis fehér pénzt. A magyar kormány 1919. évi 3.954. M. E. sz. rendelete a forgalomban lévő egyes fizetési eszközök értékének szabályozása tár­gyában. 1.§• Az Osztrák-Magyar Bank által kibo­csátott 200 koronáról és 25 koronáról szóló bankjegyek mellett nagy mennyiségben van­nak forgalomban a bank által kibocsátottak­hoz teljesen hasonló olyan 200 koronáról és 25 koronáról szóló bankjegyek, amelyeket a a tanácsköztársaság a törvény ellenére jog­talanul állított elő és hozott forgalomba. A tanácsköztársaság által forgalomba hozott ezen bankjegyek mint hamisítványok semmi­sek, az Osztrák-Magyar Bankot ezek tekin­tetében kötelezettség nem terheli s igy a forgalomból való kivonásuk válik szükségessé. Tekintettel arra, hogy a közönség ezek­nek a hamisítványoknak a forgalomban bi­zonyos értéket tulajdonított s igy semmissé nyilvánítsuk e jegyek birtokosait, különösen a munkásságot és a tisztviselőket igen érzé­kenyen sújtaná, a minisztérium a hamisítvá­nyok helyébe birtokosaiknak az e jegyeken feltüntetett teljes érték egyötöd részéről szóló törvényes fizetési eszközöket fog szolgáltatni, elrendelem azonban, hogy addig is, míg ez a kicsere."is technikailag keresztülvihető lesz, a tanácsköztársaság­gal kibocsátott ezeket a pénzjegyeket a rajtuk feltünteető kezres érték egyötödrésze erejéig, vagyis a 200 koronáról szóló pénzjegyeket 40 korona ér­tékben, a 25 koronáról szólókat pedig 5 ko­rona értékben fizetésként mindenki elfogadni köteles. Felhívja a figyelmet a minisztérium arra, hogy a forgalomban lévő 200 koroná­ról és 25 koronáról szóló bankjegyek nem mind hamisítványok, mert azok a 200 koro­náról szóló bankjegyek, amelyek 2000 sor­számon alul vannak, valamint azok a 25 koronáról szóló bankjegyek, a­m­elyek 3000 sorszámon alul vannak, az Osztrák-Magyar Banknak teljes értékű kibocsátványai. Az Osztrák-Magyar Bank megteszi a megfelelő intézkedéseket ezeknek a bankjegyeknek a bankalapszabályok és a szabályzatok értel­mében való beváltására. Abból a célból, hogy a közönség a hamisítványokat az Osztrák-Magyar Bank eredeti jegyeitől meg­különböztethesse, az összes adóhivatalok és postahivatalok az összehasonlítás céljaira eredeti példányokkal láttatnak el és kötele­sek a közönségnek a szükséges közelebbi tájékoztatást megadni. 2. §. A 200 koronáról és 25 koronáról szóló hamisítványokon kívül nagy mennyiségben vannak forgalomban az Osztrák - Magyar Bank által kibocsátott 2 koronáról és 1 ko­ronáról szóló bankjegyekhez teljesen hasonló oly 2 koronáról és 1 koronáról szóló bank­jegyek, amelyeket a tanácsköztársaság szin­tén a törvény ellenére, jogtalanul állított elő és hozott forgalomba. A tanácsköztársaság által forgalomba hozott ezek a bankjegyek mint hamisítványok semmisek s az Osztrák- Magyar Bankot ezek tekintetében kötelezett­ség nem terheli. Tekintettel azonban arra, hogy ezeknek értéktelenné való nyilvánítása a legszegényebb néprétegeket sújtaná a legérzékenyebben; tekintettel továbbá arra, hogy a forgalom­nak kisebb értékű pénzjegyekre rendkívül nagy szüksége van s a hamisítványoknak más pénzjegyekkel való pótlása ezidőszerint technikai nehézségekbe ütközik, a miniszté­rium elrendeli, hogy a tanácsköztársaság által kibocsátott ezeket a 2 koronáról és 1 koronáról szóló pénzjegyeket a rajtuk fel­tüntetett teljes értékben fizetésként mindenki elfogadni köteles, ezeknek beváltásáról az állam fog gondoskodni. 3. §. A Magyar Postatakarékpénztár által ki­bocsátott 20, 10, 5, koronáról szóló pénz­jegyeket a rajtuk feltüntetett teljes értékben kell törvényes fizetési eszközül elfogadni. 4­ §• Egyes vállalatok és gazdaságok mun­kásai által augusztus havában eddig fel nem vett munkabéreknek, valamint az ezentúl esedékessé váló munkabéreknek mily arány­ban való fizetésére nézve a kormány az ér­dekelt munkás- és munkaadószervezetek meghallgatásával legközelebb fog intézkedni. A vállalatok és gazdaságok addig is a mun­kásoknak a megélhetésüket biztosító meg­felelő előlegeket tartoznak adni. 5. §: A jelen rendelettel kapcsolatban a ma­gánjogi viszonyok tekintetében és egyéb jogi vonatkozásban szükséges szabályokat legkö­zelebb kiadandó külön rendelet fogja meg­állapítani. 6. §. Ez a rendelet kihirdetésének napján lép­e'“tbe. tiv*. Budapest, 1919. évi augusztus 14-én. Friedrich sk., miniszterelnök.* A fehér pénz ügyében kiadott rendelet az államgépezet megbénult működése folytán sajnos nem tereli heti pénzügyeinket zökkenés nélkül a helyes iránytan. Pár napig nagy nehézséggel fog járni a helyzet kialakulása, bár főispán, a városi vezetőség s a pénz­intézetek mindent megtesznek az orvoslás ügyében. Az Osztrák Magyar bank és a Hitel­bank főnöke már tegnap elutaztak Buda­pestre, hogy a beváltáshoz szükséges pénzt a város részére biztosítsák. A bankok egyelőre zárva maradnak. A városi tanács hirdetményét lapunk más helyén közöljük. KECSKEMÉTI KÖZLÖNY 1919 augusztus 17. Román hivatalos jelentés 1919. évi aug 14-én. Keleti front: Bielecz és Dubosari szakaszon kölcsönös lövöldözés. Du­­bosarinál az ellenség átkelési kísérletét tüzeléssel visszautasították, úgyszintén az ellenségnek ama kísérletét, hogy a Creuti szakaszon egyik román őrség­gel fraternizáljon. Augusztus 12-ig este a Karolina félszigeten (Dnyeszter torkolata) vég­rehajtott hadműveletek alkalmával még a következő hadianyagot zsákmányol­ták: 7 drb 76­2 mm. ágyút, 2 drb 120 mm. mozsarat, 27 mozdonyt és 11 lőszerkocsit. Az ágyúk és a mo­zsarak jókarban vannak. Nyugati front: Az egész vonalon nyugalom. Csapataink elérték Budapesttől nyugatra a szentendrei, székesfehér­vári,­adonyvonalat (a Duna jobb­partján). Főhadiszállás. Hirdetmény. Gyilkosságok bűntetteire való fe­­lhujtás, rablás, pénzhamisítás bűntette és egyéb büntetendő cselekményekkel terhelt KUN BÉLA és társai bűn­ügyében megkeresem az ország köz­igazgatósági és rendőri hatóságait, hogy a tényállás ismertetése s ha lehet, a közvetlen tettesek kilétének rövid meg­jelölése mellett közöljék a budapesti államügyészséggel, hogy a proletárdik­tatúra idején területükön, akár az úgy­nevezett forradalmi törvényszékek ítélete alapján, akár egyébként kiket öltek meg. Budapest, 1919. augusztus hó 12. BUDAPESTI ÁLLAMÜGYÉSZSÉG. Kommunista igazsá­g­szol­gáltatás (A forradalmi törvényszék irataiból.) Mikor a kommunizmus uralomra jutott, első dolga volt, hogy az igazságszolgáltatást kivette azon szerv kezéből, amelynek tudását, pártatlanságát, igazságszeretetét és tígybuz­­góságát társadalmunk minden osztálya el­ismerte. Beültették aztán a birói székbe, a hirtelenében összeszedett embereiket, akik­nél csak egy kelléket kívántak, hogy gyű­löljék a burzsoát, ismereteik azonban egyenlő volt a semmivel, még írni is alig tudtak, legalább helyesen írni nem. ilyen körülmé­nyek között, hogy milyen lehetetlen és igaz­ságtalan ítéleteket hoztak, azt mutatják az alábbi példák: öt vörös katona volt szökéssel vádolva. Ugyanazon bizonyítékok alapján egyet há­rom, egyet 2 évi kényszermunkára ítéltek, a többit pedig felmentették azon indokolással, hogy a politikai megbízott tanításait szorgal­masan hallgatták és ezen tanításokat ügye­sen terjesztették. Egyszerű rágalmazásért kiszabtak öt évi fegyházbüntetést, ellenforradalmi tény­kedésért 20 évi fegyházat, engedély nélküli kimaradásért 3 évi fegyházat, ellenben erő­szakos nemi közösülésért egy ízben csak 14 napi, a másik esetben csak 6 havi kényszer­­munkával büntettek. Szándékos emberölésért és rablásért pedig elegendőnek tartottak egy évi kényszermunkát. Még számtalan ítélettel lehetne bizo­nyítani, hogy ezen a nép salakjából kisze­melt bíráknak milyen alacsony fokon állott az erkölcsi világa, tisztesség érzete, igazság szeretete, de erre lapunk terjedelme miatt ki nem térhetünk, csak még a pártatlansá­guk jellemzésére szolgálunk a következő adatokkal. Szesztilalom áthágásért kiszabtak 10 évi fegyházat, ellenben mikor az ő embereik mulattak, dorbézoltak, azt agyonhallgatták, így félretették azon feljelentést, amelyet Fe­hes nyomozó adott be tanúbizonyítékokkal, hogy Sinkó Ervin, Dovcsák és Arnó nép­biztosok, Szeghő hírlapíró Vincze Lajos, mulatoztak Tánczos Lajos szők­éjében és öt literes palackokból töltögették a jó vörös bort. Nem indították meg azon feljelentésre sem az eljárást, hogy máj. 25-én és a rá­következő este a kecskeméti diákinternátus gondnokának Seiler Jenőnek a lakásán haj­nalig dorbézoltak a fentiek és még Pacsa Lajos, Wilde Ferenc, Révai a Vörös Újság szerkesztője, Pogány népbiztos öccse, stb.

Next