Kecskeméti Közlöny, 1919. október (1. évfolyam, 22-43. szám)
1919-10-18 / 32. szám
2 KECSKEMÉTI KÖZLÖNY 1919 október 18. pénz átvétele végett az adósnál jelentkeznie kellett volna s ezt elmulasztotta, jóllehet az adós képes és kész volt a teljesítésre. Nem áll ez a szabály, ha a fizetési eszközre nézve külön kikötés történt. 4. §. Azt a fizetést, jóváírást vagy megterhelést, amely 1919. évi augusztus hó 15. napja előtt történt, nem lehet megtámadni azon az alapon, hogy az ilyen fizetés, jóváírás vagy megterhelés „fehérpénzben“ történt. Az 1919. évi márc. hó 20. napja előtt keletkezett és 1919. évi aug. hó 15. napja előtt még le nem járt követelésre hamisított fehérpénzben az utóbbi nap előtt történt fizetést azonban a fizetett összegnek egyötödét meghaladó részében meg lehet támadni, ha a hitelező a fizetést fenntartással fogadta el és az adósnak nem volt joga tartozását lejárat előtt kifizetni. Ebben az esetben az adós megfelelő pótfizetést köteles teljesíteni, ha csak nem igazolja, hogy a hitelező az idő előtti fizetés ellenére sem károsodott 5. §. A jelen rendelet kihirdetésének napján lép életbe. Ugyanekkor hatályát veszti a magyar minisztériumnak a tanácsköztársaság ideje alatt elhelyezett betétek kifizetése tárgyában az 1919. évi augusztus hó 16-án 3987. M. E. szám alatt kiadott (a Budapesti Közlöny 1919. évi augusztus 17-én megjelent 88. számában kihirdetett) rendelete. Budapest, 1919. évi október hó 9-ik napján. Friedrich István sk., miniszterelnök. Plischke festőművész Argentínába költözött. Plischke Ferenc, a kitűnő német-osztrák festőművész itt hagyta Kecskemétet s útra kelt Argentínába. Mindössze két éve tartózkodott Kecskeméten s az aránylag rövid idő elég volt arra, hogy igazán megszeresse a magyarságot s megkedveltesse magát a kecskemétiekkel. A 94-ik gyalogezreddel került Kecskemétre mint hadnagy s a háborús időben nem volt a városban olyan jótékonycélú ünnepély, vagy egyéb akció, amelyen ott nem buzgólkodott volna fáradhatatlan önzetlenséggel. A forradalom után is nálunk maradt s teljesen a művészettel töltötte idejét. Több képkiállitásával nagy sikereket aratott s ma majd minden intelligens kecskeméti családnál láthatunk egy - egy Plischke - képet. Művészi kvalitásai első klasszisuak, amelyek az alkotó tehetség mellett a komoly tanultság és világlátottság értékeit viselik magukon. Számos magyar motívuma műve, különösen állatképei: kecskék, nyulak, lovak, muzeális értékű művészi alkotások. Érdekes, hogy a mester nem tudott megbarátkozni a Művészteleppel s a Kadavillában lakott visszavonultan nejével, aki maga is festőművész és számos kecskeméti családról készített pompás portrékat. A művészpár nemrégiben távozott el s ezúton is meleg búcsút mond a kecskeméti ismerőseinek, akiktől személyesen búcsút nem vehettek. NAPI HÍREK. Előfizetési felhívás: Folyó évi október hó 15-től kezdve lapunkra előfizetést nyitottunk s azt házhoz hordva vagy postán kézbesittetjük. Előfizetési dijak: Egy évre......................120— K Félévre............................ 60— K Negyedévre................... 30.—NK Előfizetéseket elfogad a „Kecskeméti Közlöny“ kiadóhivatala, Arany János utca 6. szám alatt, földszint. * — A . záróra a román kir. katonai parancsnokság régebbi rendelete folytán fél 11 óra és az utcán este 11 óra 30-ig szabad tartózkodni. — Petrovits István meghalt. A magyar szőlőművelésnek s a kecskeméti közgazdasági életnek nagy halottja van. Meghalt Petrovics István szőlőbirtokos, nyug. Miklóstelepi igazgató, ny. állami borászati felügyelő, kiváló közgazdasági író. Szegény emberből páratlan szorgalmával, alapos szaktudásával vagyonos emberré s tekintélyes szakférfiúvá küzdötte föl magát. Idegenből származott hozzánk, szive-lelke azonban annyira megszerette a kecskeméti homokot, hogy nem tudott volna megválni tőlünk. Mint az áll. Miklóstelep igazgatója, szakszerűen és nagyszerű eredménnyel vezette a mintagazdaságot s a kecskeméti vincellériskolát. Kitűnő gazdasági érzékkel nem annyira a speciális fajok tenyésztésén, mint inkább azon volt, hogy a kecskeméti talajnak legjobban megfelelő fajból legtöbbet termeljen. Nyugalomba vonulása után borászati felügyelő lett és saját birtokán folytatta működését. A szőlőtermelésen kívül a gyümölcs, főleg az almatermelést és nemesítést kultiválta s remek almái külföldön is ismertté váltak. A gyakorlati gazdálkodás mellett, mint szakiró is elsőrangú tevékenységet fejtett ki. Hosszú ideig szerkesztette Mayerfi Zoltánnal a „Homok“-ot, számtalan cikke jelent meg a Természettudományi Közlönyben, egyéb szaklapokban s a helyi újságokban. A Homoki szőlőtermelésről szóló kitűnő könyvét a Természettudományi Társulat adta ki. Működéséről teljes képet adni rövid nekrológ keretében nem lehet s ezért későbben hosszabb cikkben fogjuk méltatni az elhunyt érdemeit. — A halál Budapesten érte utól s rövid szenvedés után, 65 éves korában, 10-én hunyt el. Holttestét 12-én helyezték örök nyugalomra a farkasréti temetőben. Felesége szül. Pakányi Ilona, gyermekei, unokái s kiterjedt rokonság gyászolják. Sajnos, a rossz közlekedési s hírszolgálati viszonyok miatt tisztelői s barátai nem vehettek részt temetésén. — A kecskeméti festőművészek vasárnap megnyitó kiállításáról szóló hirdetés élénk érdeklődést keltett városunkban. A kiállítás értékes anyagot mutat be a kecskeméti Művésztelep elismert hirű kiváló mestereitől, képviselve lesz ott a fiatalabb gárda is tudása legjavával. A kiállítás tiszta jövedelmét a kiállítás vezetője részben a hajlékot nyújtó ref. kollégium tápintézete javára, részben a Művésztelep menzája javára ajánlotta fel. Hisszük, hogy Kecskemét egész társadalma látható lesz a vasárnapi megnyitón, egyet azonban már most megállapíthatunk, hogy a hirdetésben nélkülözzük helybeli jóhírű festőművészünk Szabó Antal nevét, aki pedig szintén az érdeklődők tekintélyes számát vonzaná. Nagyatádi Szabó István neve jelent meg tegnap a helybeli plakátoszlopokon a Budapesti Újság hirdetésében. A helybeli Egyesült Kisgazda és Földmíves Párt Vezetősége kijelenti, hogy Nagyatádi Szabó Istvánhoz, aki Károlyi Mihály kormányában miniszterséget viselt és a földmivesek érdekeit a kommunisták kezére játszotta, semmi köze nincs , hogy az ő vezetése alatt álló Országos Kisgazda és Földmives Párttal semmiféle kapcsolatban nem áll. Figyelmezteti továbbá tagjait, hogy az Egyesült Kisgazda és Földmíves Párt budapesti hivatalos szócsöve a napokban életre kelő „Új Barázda“ lesz, amelynek megjelenéséről e lap már hírt adott. Az osztrák korona Zürichben már nem fizető eszköz. Az osztrák koronát már csak névlegesen jegyzik Zürichben. Bécsi lapok jelentése szerint ez a névleges árfolyam október 14-én 5 centimes volt, magánjelentések szerint csak 4. A Marlitt, E. jól ismert regénye „Az aranyos Erzsike“ filmre átdolgozva meghódította az egész világ mozilátogató közönségét. A darabban közreműködő művészek kiforrott filmszínjátszó tehetségük legjavát nyújtják. Különösen a címszerepet kreáló Edith Meller bájosan elragadó. A mozi igazgatósága három estére kötötte le e kiváló filmet és pedig ma, pénteken, szombaton és vasárnap. — Hideg van. Az utóbbi évek napsugaras, hosszú őszei után az idén váratlanul gyorsan jött a hideg. Reggelenkint egészen a fagypontig húzódik alá a hőmérő s a szüretesek ugyancsak dideregnek. Úgy látszik, a természet nem akar kedvünkbe járni s éppen az idén hozta korán a hideget, amikor nagyon szomorúan állunk a tüzelőanyag dolgában. — Házasság. Farkas Antal és Kasza Rózsika szombaton d. u. 4 órakor házasságot kötnek a róm. kath. nagytemplomban. — Még egyszer osztrák pénz. A zürichi börzén az osztrák lebélyegzésü kékpénzt nem ismerték el fizetési eszköznek és jegyzését beszüntették. Csak magánforgalomban adtak az osztrák koronáért 4 centime-ot. Egy helybeli kereskedőnk járt Cseh-Szlovákiában és értesít, hogy ott a lebélyegezetlen kékpénzért jóval többet adnak, mint az osztrák bélyegezésűért, magánforgalomban ez a különbség 25 százalékot ér el. Viszont, mint hétfői számunkban jeleztük, Kecskeméten a bankok még teljes értékben veszik el és adják ki. Ez értesülésünket az osztrák-magyar bank helyi fiókjától, a Kecskeméti Takarékpénztártól és Népbanktól vettük — teljesen egybehangzóan s közöltük ez alapon jóhiszeműen — az osztrák pénz beözönlése megkezdődött; itt az ideje tehát, hogy ez ügyben tisztán lássunk és a helybeli pénzintézetek pontos információk alapján egyértelmű álláspontra jussanak s azt sürgősen nyilvánosságra hozzák. Elég kárt szenvedtünk a lefolyt egy év alatt s nincs szükségünk reá, hogy a valutaspekulánsok húzzák le szőlősgazdáinkról a hetedik bőrt. — A kommunista emlékművek, a gyümölcspiacon, az uj kollégium előtt és a Katona-sétányon épülő, három kis hajlékok a kommunizmus bukása után végre tető alá kerültek, kivül-belül bepucolták őket s aztán — pár hete már — minden munka beszünt és a leleplezés, legalább hivatalosan még mindig nem történt meg. Utána jártunk a dolognak, hogy mi a késedelem oka. Az építési osztálytól azt a felvilágosítást nyertük, hogy az épületek asztalos munkái, melyeket a boldogult asztalos közüzem vállalt fel, az üzemmel együtt zár alá kerültek. Intézkedés történt azonban, hogy az idetartozó dolgok a zár alól feloldassanak s pár héten belül át fognak adatni a közhasználatnak a vörös idők városunkban egyedüli maradandó alkotásai. A Kisiparosok adóhátralékainak kedvezményes törlesztése. Az Országos Iparegyesület javaslatára a magyar pénzügyminisztérium körrendeletében megengedte, hogy a hadrakelt kisiparosok, ha az 1919. évben terhükre előírt adókat és azok járulékait 1919. év végéig befizetik és az 1920. évi január 1-től esedékessé váló adókat pontosan kiegyenlítik, a terhükön 1918. év végéig nyilvántartott köztartozásokat felerészben 1920. december végéig tetszés szerinti részletekben fizethetik be, ha ezért a kedvezményért külön-külön folyamodnak. — A paprika- ás gyógynövényüfly. A földművelésügyi minisztérium több termelési programmját teljes eréllyel igyekszik minden vonalon megvalósítani. Egyik legújabb ilyen irányú intézkedése a magyar kormány által kiadott azon két rendeletében nyilvánul, amelyekkel a hazai paprika- és gyógynövényügyet állami felügyelet és irányítás alá helyezte. Ez a két fontos termelési ág eddig teljesen ki volt szolgáltatva az illegitim kereskedelem visszaéléseinek, miáltal úgy a termelők, mint az ország közgazdasági érdeke nagyon sokat szenvedett. Ennek következése volt az is, hogy a világpiacon sem a magyar paprika, sem a magyar gyógynövényág nem tudtak versenyképességet elérni. A most kiadott két kormányrendelet helyes szervezéssel igyekszik a kérdést megoldani. E célból létesítették a földmivelésügyi minisztériumon Gyógynövény- és Paprika Kirendeltséget, amely mint a kormánynak önálló felelős szerve, a rendeletben lefektetett elvek alapján intézi az ügyeket.