Kecskeméti Közlöny, 1921. május (3. évfolyam, 98-120. szám)

1921-05-04 / 100. szám

2 Kossuth Lajos szobafiúnél:. Három közlemény. II. Kossuth szabadkőművességének kon­krét hírét az „Alig, Orsten, Freimaurer-Zc­­iung*-ból tudtuk meg, melynek 1879-­ 19-ik száma a­­Szemle“ rovatban első helyen a következőket tartalmazza: A .Masonic Token“ közli Kossuth La­josnak a szabadkőművesi szövetségbe való felvételére vonatkozó adatokat. .Kossuth 1852. február 20-án vétetett fe­ Cincinnati­ban az 133. számú páholyhs s fölvételi ké­relmébe szabadságtörekvéseinek rövid apo­­strófáját irta. Autentikus forrásból írhatjuk, hogy Kossuth Lajos amerikai körútja alkal­mával mind a 33 fokot elnyerte és pedig minden magasabb fokot más más városban . Amerikából való elutazása óta azonban a szabadkőművességgel nem foglalkozott.“ .Ez utóbbi megjegyzésre nem hallgat­hatjuk el azt az észrevételt, hogy olyan visz­­szavonult élet mellett, a­milyet Kossuth foly­tatott, bizonyára természetesnek tetszik, hogy önkéntes számkivetése óta sem páholyt nem látogatott, sem szabadkőművesi ügyekkel közelebbről nem foglalkozott.“ Ez a megegyezés természetesen Gel­­léritől származik, aki Kossuthot sőt a ma­gyar szabadságharcot is teljesen a szabad­kőművesség javára szeretné elkönyvelni. A fenti, és részben Barcsay Adorjánnak ,A szabadkőművesség bűnei“ c. kötetében is fellelhető adatok ezen igyekezet hiábava­lóságát mutatják. Azt hisszük, ennyi elég volna annak bebizonyítására, hogy mily gálából félreve­zetik a publikumot azok a szabadkőműve­sek, akik Kossuth Lajossal takaródznak. Kossuth — ameddig Maagyarországon poli■ tikai szerepet vitt — szabadkőműves nem volt. Midőn a hatalom kezébe került, mint kormányzó sem pártolta őket. A páholy a 48-as minisztérium alatt alakult meg, hiszen annak államtitkára Pulszky Ferenc—kinek felesége egy kecskeméti zsidó suszternak, Schindler­nek volt leánya — a páholy ala­pítási kérelemre azt válaszolta, hogy az újon­nan életbe lépetetett egyesülési és gyüle­kezési szabadság értelmében ahoz engedély nem kell. Szabadkőműves lett Kossuth Ameriká­ban, mint hazájából kiűzött, ki az idegen hivatalos államhatalmaktól hazája érdekébani támogatást sehol sem nyert, s igy a szabad­kőművesség szervezetét akarta felhasználni a magyar szabadság kiküzdése érdekében. Nála tehát a szabadkőművesség eszköz lett volna hazafias céljai elérésében, s hogy ő eszköz sohasem lett a szabadkőművesek kezében, mutatja az, „hogy Amerikából való elutazása óta azonban a szabadkőműves­­séggel sohasem foglalkozott.“ Hogy ezek tényleg így állanak erre vonatkozólag magát Kossuth Lajost szólal­tatjuk meg. Kossuth Lajos 1851. év október havá­ban indult el Angliából Amerikába, ahol útja a magyar eszmék valóságos diadal­­útja lett. Amerika még nagyon élénken i­s emlékezett saját függetlenségi harcaira. A küzdelmes évek szereplői és katonái közül még igen sokan életben voltak s a vezető generáció a közvetlen szereplőktől vette át a dicsőséges harcok hagyományait. Termé­szetes, hogy a magyar szabadságharc ki­váló képességű vezetőjét, akinek szónoki képességei az egész világon elismerésre találtak már angliai tartózkodása alkalmá­vól, mindenütt nagy várakozással fogadták. Egy egykorú amerikai író Kossuth hatásá­ról a következőképpen nyilatkozik: „A tör­ténelemben nem találunk hasonlót ahhoz a lelkesüléshez, melyet Kossuth az idegen nemzetekben felkeltett.“ E diadalútja alkalmával Kossuth 1852. május 3 án a szabadkőművesek meghívására a bostoni páholyt látogatta meg. Randall lelkész nagymester hosszabb beszédben üd­vözölte Kossuthot, mint a szabadság baj­nokát. E beszédből igen sok részlet arra i iz&mmmí'm:­ mm­mm mulat, hogy az amerikai szabadkőművesség akkoriban még nem állott ellentétben a krisztusi hittel, miért is úgy a beszédet, mint Kossuth válaszát kivonatosan ismer­tetjük. (Folyt. köv.) Bácska a szerbek ellen. — A hitoktatás szerb tanítók kezében. — A megszállott Délvidék lakossága kö­rében mind jobban erősödő mozgalom in­dult meg a magyar és német iskolák meg­védésére illetve visszaszerzésére. Az iskolát, a magyar kultúra erős várát, meg akarják tartani magukénak elszakadt testvéreink, gyer­mekeiket magyar szellemben magyaroknak akarják nevelni. Pu­bicsevics Szvetozár szerb kultuszmi­niszter a szerb vallásügyi miniszterrel egyet­értően a múlt év nyarán rendeletet adott ki a délmagyarországi magániskolák államo­sításáról. Ugyanaz a rendelet a vallás taní­tását a lelkészek helyett a tanítókra bízta. Nem sokkal később, hogy a rendelet meg­jelent, a Délvidék katolikusai, akik a lakos­ság 80—85 százalékát teszik, egymásután községenként tiltakozó gyűléseket tartottak, hogy demonstráljanak ez ellen a magyar vallásellenes rendelet ellen. A szerb kormány célja ugyanis nyilvánvaló volt. A magánis­kolák államosítását azért rendelték el, mert azok kivétel nélkül magyar iskolák voltak. Az államosítás tényével viszont ezeknek az iskoláknak megszűnt a magyar jellegük, mert azokban az államosítás után szerbül tanítot­tak. Emiatt az egész Délvidéken rendkívül nagy volt az elkeseredés. A városok és köz­ségek egymásután tiltakozó gyűléseket tar­tottak. Legutóbb a bácsmegyei Kucora köz­ség katolikusai jöttek össze gyűlésre, amely úgy az iskolák államosítása, mint a vallás­­oktatásnak a lelkészek kezéből való kivétele ellen tiltakozott. A határozatot küldöttség közölte a szerb kormánnyal. A deputációt Raics Balázs szabadkai bunyavác plébános, belgrádi parlamenti tag vezette Pu­bicsevics szerb miniszter elé. Érdekes, hogy Ru­cs, a küldöttség vezetője mint békekövet képvi­selte Jugoszláviát a békekonferencián. A szerb miniszter a küldöttség előtt kijelentette, hogy „az államnak nincs joga a magániskolákat államosítani, hanem azo­kat csak ideiglenesen veszi bérbe saját cél­jaira.“ A hitoktatásra vonatkozóan kijelen­tette, hogy a szerb vallásügyi miniszter rö­vid időn belül rendeletet bocsájt ki, mely­ben véglegesen rendezni fogják a hitoktatást, amennyiben visszaadják a lelkészek kezébe. Hitoktató azonban csak az a lelkész lehet, aki erre a püspöktől engedélyt nyer. Pu­bicsevics válasza nem elégítette ki a megszállott területek katolikusait. Újabb mozgalmat indítottak, amelyeknek az a célja, hogy végérvényesen megtörje a görögkeleti szerb erőszakoskodásokat. A községek ismét gyűléseket tartanak és azt követelik, hogy a belgrádi kormány azonnal adja vissza" az iskolákat régi fentartóinak, mert ha továbbra is kisajátítja a szerb érdekeknek, a magán­iskolák magyar és német tanulói kivesznek és esztendők múlva lehetetlen új diáksere­get toborozni. Apátia képviselőtestülete volt az, amely ezt megállapította, azzal a hoz­záadással, hogy a legerélyesebb­en tiltako­zik a »nemzetiségek“ elnyot­ása ellen. A tiltakozáshoz a bácskai községek egymás­után csatlakoznak. — Állandó képkiállítás a Művész­­telepen. A Művésztelepen vasárnaptól kezdve állandó képkiállítás nyí­kt meg a telepen tartózkodó művészek képeiből. Bilopridij személyenkint 5 K- A magunk részéről a legnagyobb örömmel üdvözöljük a Művész telep érdemes és kitűnő vezetőségének el­határozását, hogy a telepen készült mű­vészi alkotásokat a nyilvánosság elé hozza. A kiállításnak bizonyára sok látogatója lesz, annál is inkább, mert a műkerti kirándulók szívesen fogják a kellemes sétát összekap­csolt a műélvezéssel. 1921 május 4. Kis hírek a Nagyvilágból. A londoni konferencia elhatározta a Ruhrvidék megszállását. A megszállás vég­rehajtásának előkészítése tíz napig tart. — Ha Németország elfogadja az antant felté­teleit, a megszállás feleslegessé válik. — A francia kamara pünkösd után tárgyalja a magyar békeszerződést. — Konstantin gö­rög király állítólag le akar mondani a trón­ról. — A franciák megkezdték a mozgósí­tást. — Bécsben a kommunisták beverték a magyar követség ablakait. — Az angol kormány és a sztrájkoló bányamunkások között megszakadtak a tárgyalások. — Az olaszok cáfolják a fiumei események hitét. — Szerbia meg akarja szállani Bulgáriát. — A szövetségesek tengerészeti bizottsága fel­oszlatta a volt osztrák-magyar hajóhadat. — Németországban félnek a lengyel be­töréstől. — Berlinben nagy tüntetés volt Ausztria és Tirol mellett. — A varsói egye­temi diszdoktoraivá választotta W.lsont, Foche marsailt és Hoower képviselőt. Kis hirek Magyarországból. A Tisza-pör tegnapi tárgyalásán Sztany­­kovszky folytatta vallomását. — Gróf Beth­len m­iniszterelnök és gróf Ráday belügy­miniszter tegnap meglátogatták a zalaeger­szegi internáltak táborát. — A budapesti tőzsdén nagy esés volt külföldi valutákban. — A román követség és a magyar kor­mány között tárgyalások indultak meg, hogy a Budapest-Nagy­várad Erdély felé irányuló forgalomban közvetlen kapcsolatot létesít­­senek. — Szegeden letartóztattak egy nagy*­becskereki hírlapb­ól. — Mi folytatjuk Be­­níczky mentelmi ügyének tárgyalását. — A kormány feloldani készül az állatkivi­­teli tilalmat. — Hétezer koronánál maga­­gasabb lakásbért csak november elsejére lehet emelni. — A belügyminiszter még a héten dönteni fog G.­ Jenő ügyében. — Petri Elek püspöki székára Rivass László­nak és Kovács J. Istvánnak vannak komoly kilátásai. I4M 1UBBK. — Flórián napja. Holnap lesz a tűz­oltók védőszentjének, Flóriánnak névnapja. A városi tűzoltók a nagytem­plomban reg­gel 6 órakor szentmisén vesznek részt. — Alacsony légnyomás. A mai déli órákban a barométer állása Kecskeméten 730 milliméterre sülyedt alá. Hasonló lég­köri depressziót hosszú idők óta nem ta­pasztaltunk. Az időjárás úgy látszik tartó­­sabban esős marad.­­ A városi épületek fent­art­ási költ­ségeire a költségvetési tervezetben 3 millió 995,19 koronát irányoztak elő. A pé­nzügyi bizottság ma délelőtti ülésén, az építészeti osztály javaslatára, ezt a jelentős kiadási tételt 1.600.080 koronával csökkentette.­­ Az 1917-18­19. évi hadinyere­­ség és vagyonadóra vonatkozó észrevéte­lek benyújtásának határideje május 6 án jár le. Tehát ezen a napon még elfogadják az észrevételt. Eddig mindössze 144 észrevétel érkezett be. Az észrevételeket a budapest­­vidéki pénzügyigazgatósághoz címezve pos­tán is lehet küldeni.­­ Az állami mértékhitelesítő hiva­tal az időszakos mértékhitelesítést a város területén tegnap megkezdte. A hitelesítés folyó hó 28 áig bezárólag tart. Az erre vo­natkozó hirdetmény a városháza kapuján és a város forgalmasabb helyein olvasható. — A Magyar Királyság Pártja áldozót csütörtökön tartandó előadása a jelzett idő­pont helyett délután 6 órakor lesz a város­háza közgyűlési termében. — A Prónay zászlóalj futballcsapata csütörtökön a déli vonattal érkezik Kecske­métre. Az állomáson a KTE elnöksége fo­gadja a vendégeket, akiket magánházaknál látnak vendégül. A futballmérkőzés d. u. 5 órakor lesz. Este a vendégek tiszteletére társisvacsorát rendez az egyesület. áldozó csütörtökön a KTE I. — Prónay zászlóalj tiszticsapatának funialim­ai*k5sé88 széktől pályán. A mérkőzés alatt katonazenei kezdete délután 5 órakat*.

Next