Kecskeméti Közlöny, 1921. május (3. évfolyam, 98-120. szám)
1921-05-05 / 101. szám
fi Milkemést» 1921. május 5. Ara % köröm». Csütörtök, 151. évf. 101. sas. ~ ELŐFIZETÉSI ABmTI 23.try évre — — — — ~ 4BU fa»»**.«■„ tí évre — — — — — — 841? kop»na. ®©3T6d évre — — ~ SR8 Storonia, ¥ai*Mu 1 0r. E5SS ESŐRE, így»* SSM3CHP* éra 8 boréira. ■3Baal*!*»ISs v£»faUa»a (SattrfawaaESocei III. fa«*., Satabsda ág-Zé? I. maim, 9 S. amulet, 2 ajtó. Telafon ISO. Kíndóhia a stat . SKAofaanyi-tór 5. A korona javulása. A pénzügyminiszter legutóbb a korona értékének javulásáról a következő nyilatkozatot tette: — A korona értékének emelkedése egyáltalán nem mondható váratlan eseménynek, mert mióta hivatalomat elfoglaltam, nem tettem mást, mint folyton a korona elkövetkező értékjavulására hívtam fel a figyelmet és megmondottam, hogy állampénzügyi intézkedéseimnek természetes következése lesz a korona javulása. Ez az örvendetes emelkedés szünetlenül tart és remélem, egyhamar nem is fog megszűnni. — Ismételten hangsúlyozom, hogy sem közvetve, sem közvetlenül nem gyakoroltam befolyást a korona árfolyamának alakulására. Egyedül és kizáróan az állam pénzügyi helyzete iránti bizalom az alapja a tartós értékemelkedésnek. A külföldön is hiszik azt, amit én hiszek, hogy ez a nemzet feltámad, tud és fog dolgozni és ezzel a bizalommal vásárolják pénzünket. — Ismerem a tartós, de főleg a gyors értékemelkedésnek zavaró mellékkörülményeit is. Azonban ebben a pillanatban az ország szempontjából a legfontosabb, hogy a korona értéke továbbra is javuljon és én egyetlen lépést sem vagyok hajlandó tenni abban az irányban, hogy a korona értékének külföldi alakulását bármiként is befolyásoljam. Nem tehezt semmit, hogy a korona emelkedjék és nem fogok tenni semmit, hogy az emelkedés megálljon. Beszélt ezután a tőzsdei árfolyamokról és kijelentette, hogy mindent megtesz a korona értékjavulásával járó következő tények enyhítésére, de a korona áremelkedését nem hajlandó megállítani, mert az ország egyetemes érdeke a pénz értékének javulását kívánja. Nyilatkozatát ezzel fejezte be: — Majd ősszel, amikor egyetlen iskolát sora kell bezárni szénhiány miatt és mindenkinek módjában lesz fát, szenet harmad- és negyedáron vásárolni, fogja csak igazában megérezni és megérteni a közvélemény, mi a jelentősége a zürichi kurzusnak. Gáz, villany mind olcsóbb lehet, ha a szenet olcsó szokdsért vásárolhatjuk és az államháztartás deficitje is lényegesen kisebb lesz, ha a korona vásárló ereje növekszik; csupa olyan szempont, amelyet egy pillanatra sem lehet figyelmen kívül hagyni. szabás (Cegléden pl. 350, Nagykőrösön 380 fill.) nem kívánatos a magánfogyasztók további megterhelése. A díjszabásemelést tehát úgy kell keresztül vinni, hogy csak a motoráramot, a kávéházak, vendéglősök, kereskedők, vállalatok, gyárak, üzemek stb. áramfogyasztási díját érintse. Egyben tárgyalta a pénzügyi bizottság a beszerzési csoport közalkalmazottjainak kedvezményes áron való áramszolgáltatás iránti kérelmét is. A kérelmet a bizottság nem találta teljesíthetőnek, mivel éppen a fenti okok miatt további kedvezményeket nem nyújthat. ijból emelik a villanyáram-dijszabást ? Magánfogyasztók a régi díjakat fizetik. A villanytelep igazgatója javaslatot tett a tanácsnak a villanyáramdíjszabás emelésére. A villanyáram díjat a magánfogyasztók részére januárban hektowattóránként 150 fillérben állapították meg. Azóta az előállítási költségek tetemesen megnövekedtek, a szén, a hengerolaj és egyéb anyag, valamint gépalkatrészek árának drágulása folytán. Januárban pl. 104 koronáért kapta a város a szén métermázsáját, ma pedig 165 koronába kerül a vasúti szállítási díjakkal együtt. A pestvidéki bányavállalat teljesen önkényesen jár el az árak emelésénél s mivel az országos szénbizottság a várost odautalta, a város kénytelen hozzá alkalmazkodni. A pénzügyi bizottság tegnap délutáni ülésén hosszasabban foglalkozott a javaslattal. Az a vélemény alakult ki, hogy bár valamennyi vidéki városban magasabb a díj* ■ Megállt a borexport. A magyar borkereskedelem súlyos válsága. Kevés a belföldi fogyasztás. Az az óriási válság, mely az olcsósági hullám és a bizonytalan, meg nem állapodott valutáris viszonyok következtében szinte megbénító hatással nyilatkozik meg a magyar és a külföldi kereskedelem minden terén, gazdasági életünk egyik legfontosabb tényezőjét, a borkereskedelmet katasztrófával fenyegeti. Borkereskedelmünk válsága súlyos: most, amikor a múlt évi termésnek kb. 30—40 százaléka még a termelőknél, a kereskedőknél eladatlanul áll, egyelőre megszűnt a kivitel minden lehetősége. Legfontosabb belpiacunk eddg Ausztria volt. A magyar és az osztrák korona közti értékkülönbség jelenleg oly nagy, hogy az osztrák kereskedők nem tudják megfizetni a magyar borárakat, jóllehet azok rövid néhány hónap alatt 600—1000 koronával estek hektóliterenként. A magyar borral egyébként is az osztrák piacon versenyre kelt az olasz bor. A lira és az osztrák korona viszonya szilárd, az olasz bor szállítása Ausztriába olcsóbb, mint a magyar boré, Bécsben 50 (?) osztrák koronát fizetnek olasz borért, míg a magyarországi bor bécsi ára tekintettel a nagy kiviteli illetékre és a rangas szállítási díjtételekre, kb. nyolcvanöt osztrák korona lenne literenként. Csehország felé szintén pang az export. A borkivitel nehézségeire szolgáljanak felvilágosítással a következő számok: kiviteli illeték fejében literenként 3 koronát fizettet magának az állam, 2 koronát lehet számítani fuvarköltségekre, 1 korona a számításba veendő kár csurgás, csöpögés és 1 korona a hordó, hozzá kell számítanunk a cseh beviteli vámot, mely 4 szokos, azaz kb. 12 korona, összesen tehát 19 bor, maga a szállítási költség. Csehországban 11 — 15 szólas érhető el jó magyar borért, illetve 90 cseh fillér milligand fokonként, 33—45 magyar korona volna tehát az eladási ár maximuma. Könnyen érthető, hogy kereskedőink a jelenlegi belföldi borárak, szállítási költségek és kiviteli illeték mellett ilyen üzletre nem vállalkoznak: a magyar kereskedő is, meg a cseh is hasznot akar látni a vásáron s ezt csak úgy érhetik el, ha a magyar termelő jóval olcsóbban adja el a borát. Németországban a luxuscikkek közé számítják manapság a bort, a német kormány kontingentálja a bevihető bormenynyiséget, azt a kontingenst a német kereskedők már beszerezték, magyar borbevitel már tilos. Lengyelországban és Svájcban volna még piaca a magyar bornak, vásárra azonban az általános gazdasági válság, Svájcban a szállítási költségek nagysága, Lengyelországban főkép a valutáris differenciák miatt, nincs kilátás. A belföldi fogyasztás átlagosan számítva, az előbbi hónapok fogyasztásának egynyolcadára esett, de még itt sem állapodva meg, állandóan lefelé haladó irányzatot mutat. A nagybani borárak még 24—30 korona között tartják magukat, a kereskedelem tehát azt leszorítani igyekezik, annál is inkább, mert a magyar bor, mely az ősszel a legolcsóbb volt Európában, ma drága. Fenti adatainkat kecskeméti szakemberektől szereztük; véleményük szerint a borexport újra való megindulása pénzünk stabilizálódásától függ. A termelők s a kereskedő érdekében kívánatos lenne a válság idejére a kiviteli illeték eltörlése és a szállítási díjtételek lényeges leszállítása. Termelőinknek egyébként nagyobb aggodalomra nincs okuk: a gazdasági helyzet kialakulásával előbb utóbb megszűnik a válság s a termést, melyre vonatkozólag véleményt mondani még korai, minden valószínűség szerint már megállapodott pénzügyi és gazdasági viszonyok között szüreteljük le. 9 pénzögyiniszter a HMM. Az Országos Pénzügyi Tanács szombati ülésén már ismertette dr. Hegedűs Lóránt erre vonatkozó tervezetét, amely szerint csupán az eredeti aláírók kapnának öt százalékos állampapírokat, míg akik másodkézből jutottak a hadikötvényekhez, azok csupán három százalékos új címletet kapnának. Sőt az eredeti aláírók egy részét is kizárná a miniszter tervezete az öt százalékos kötvények cseréjéből. Ebben az ügyben ma délelőtt a Hédikölcsönérdekeltek Szövetsége küldöttség útján kereste fel a pénzügyminisztert a nemzetgyűlésen és felkérte, hogy ismertesse a hadikölcsönkötvények kicseréléséről készített tervezetét. Hegedűs pénzügyminiszter megnyugtató választ adott a küldöttségnek és kijelentette, hogy elmegy a hadikölcsönök tulajdonosainak megvédésében a legvégső határig. Javaslatát szerdán fogja tárgyalni a nemzetgyűlési pénzügyi bizottság és ennek a javaslatnak lényege az, hogy a hadikölcsönkötvényeket leszállítja a névérték kétharmadára, a megmaradó részt pedig öt százalékkal kamatozza. Ez megfelel a névérték 47 százalékos kamatozásának. A vagyonváltság felét bárki nosztrifikált hadikölcsönnel fedezheti. Nehezen mozog a hullám. Szemle az árak felett. — A cipő változatlanul drága. A korona fokozatos emelkedésével az árak esése nem halad lépésben. Nemrégiben beszámoltunk arról, hogy milyen mértékben estek az árak, mióta a korona megkezdte emelkedő pályafutását. Kettő körül ingadozott Zürrchben a pénzünk, mikor az iparcikkeknél 5—35 százalékos áresést észleltünk. Most már a korona közel jár a háromhoz, a gyors emelkedés azonban csak nagyon kevés árucikknél és ott sem arányosan jut kifejezésre. Még legnagyobb az esés a könnyű Áldozó csütörtökön a fOTE I. — Prónay zászlóalj tiszti csapatársak futball mérkőzése a széktói pályáit. A mérkőzés alatt katonazene, kezdete délután 5 órakor.