Kecskeméti Közlöny, 1921. július (3. évfolyam, 146-172. szám)

1921-07-22 / 164. szám

2 letes kimutatás, továbbá az 1920 ban be­fizetett adók, az adósság és a kivetett hadi­­nyereségadó — akár befizettek, akár nem — feltüntetése, mert ezeket leülik a jövedelem­ből az adó kivetésénél. Angyal Vidor dr. indítványozta, hogy mivel az Ipartestületnek 1460 tagja van és a vallomási ívek kitöltése nagy körültekin­tést igényel, szerződtessen az Ipartestület né­hány tisztviselőt, akik a tagoknak felvilá­gosítással szolgálnak, esetleg az ívek kitöl­tését is elvégzik. Az értekezlet az indítványt elfogadta. Az ívek kitöltését az Ipartestület­­ben fogják végezni. Szabadkőművességi és taszténiség. Mit munkált az Eötvös páholy 1907 ben. Immár két éve gyűjtjük az adatokat a szabadkőművesség bűneiről. E lap hasáb­jain többszörösen, hiteles szabadkőműves források alapján bizonyítottuk a szabadkő­művesség állam , egyház- és társadalomelle­nes munkáját. Eddigi tanulmányaink alapján azon nézetünk szűrődött le, hogy a szabadkőmű­vesség egy új, egyetemességre törekvő val­lás, amely ma, mint a zsidó talmud morál­nak a nem zsidó fajok számára készült át­alakítása jelentkez­ik. Jól hangsúlyozzuk, hogy a mai szabadkőművességben a tal­mud félig meddig leplezetten uralkodik. En­nek messzemenő okai vannak. Amidőn a zsidóság a szabadkőműves intézményt nem­zetközien birtokába vette, felismervén an­nak a saját világuralmi céljaira való alkal­masságát, akkor első dolga volt azt olyan tartalommal megtölteni, ami a saját fajá­nak kedvező eredményt szülhet. A szabad­kőm­ű­­vességben hangsúlyozni kezdették a különböző vallások : a kereszténység, a mo­hamedánizmus, a zsidó hit stb. egyenlő értékét. Mikor e képen egy bizonyos fokú vallási közönyösséget elértek szabadkőmű­ves testvéreiknél s a zsidó külsőségek iránti ösztönös hazódozást legyőzték, akkor követ­kezett a második felvonás, a nyílt harc az egyház ellen A szabadkőművességet­ világ­szerte irányító központi zsidó főhatalom, tisztában van azzal, hogy a nem zsidó fa­jok államainak alapját — a faji érzés cihálvá­nyul , s a nemzeti érzés helyenként kellő mértékben ki nem alakulása folytán — főleg az egyházakban szervezeti és a vallás által társad­alombeli együttélésre alkalmassá tett tömegek összetartása képezi. Ha ők ezt az összetartozást lazítják és megbontják, beáll a szétesés, amelynek zavarában az uralmat az kaparithatja kézbe, akinek szervezettsé­gét a nagy összeomlás nem érintette. Ez pedig csak a zsidó, amelynek vallási és faji egységét ez ideig semmi sem tudta megbontani. A második felvonásban tehát megin­dul a nyílt harc az egyház ellen. Erre a harcra vonatkozólag az Eötvös páholy ki­adásában Jartin Józsefnek „Munkánk re­formja“ címmel megjelent előadása vet igen élénk világot. Az előadást az 1907. évi pécsi kath. taggyűlésre vonatkozó sza­badkőműves feleletként kell tekinteni. S hogy ez az előadás az egész magyar szabad­kőművesség állásfoglalását jelenti, követ­keztethető abból, hogy kinyomtatták és az összes testvéreknek miheztartás végett meg­­küldötték. „Nem leszek prude, álnok farizeus, de leszek őszinte, szókimondó“. E szavakkal kezdi előadását Jartin. S e fogadkozásának testvéri becsülettel helyt áll. Mindjárt a második oldalon nyíltan kimondja: „A sza­badkőművességnek a legnagyobb ellensége a két. egyház. Ez az egyetlen ellensége 11. A következőkben mintha meghökkenne kije­lentése súlyosságától, hozzá fűzi igazi sza­badkőműves álnoksággal: „nem a ker: val­lás a mi ellenségünk, hanem az egyház“. Itt il­yet a fent elmondottakra kell vissza­mutatnunk. Cél: a szervezet megbontása. Ha az egyházi szervezetet sikerül a zsidó­ságnak megbontani, a vallás úgy sem lesz életképes s a Dávid csillaga fokozott fény­­nyel ragyoghat fel. Az ellenség ellen Martin előadása szer­vezkedést ajánl. „Minden erőt a cél felé (az egyház megbontása) való nem akadémikus, de gya­korlati törekvésre fordítsunk.“ Ajánlja a taggyűjtést, e tekintetben a szabadkőműves alkotmány azon intézkedését, hogy rábe­széléssel nem szabad testvért keresni, el­avultnak mondja. Szabadkőműves intézmé­nyek szaporítását kívánja, népszerű mun­kákat, füzeteket, hogy azt a tudást tanítsák, „amely ment minden penészes hagyomány­tól­, nem nyög a biblia járma alatt, s nem bámul az égre.“ A szocializmus támogatását ajánlja, az esetben is, ha az egész rendszer minden részletével nem is ért valaki egyet.­­„Ne vonakodjunk együttműködni a munkások­kal, nem mint munkásokkal, hanem mint szocialistákkal, mert hiszen a szakszerve­zet egészen más és nem is törődik az el­méleti szocializmus messzemenő céljaival.“ S­zinte vallomás a szocialista álapostolok szakszervezeteiről „Ha azt hisszük, hogy az általános vá­­­lasztói joggal a gyermeknevelést földi ala­pokra helyezhetjük, hogy a főpapi javak el­kobozhatók, hogy a hittanulás az iskolából kiküszöbölhető, hogy az egyház az állam­tól elválasztható és gúzsba köthető, akkor segítsük a szocialistákat, mint ahogy ők is segítenek bennünket nyilt harcunkban“. „És botor, aki fél a szocializmus hatalomra jutásától, mert az ily sikernek mindig az a törvénye, hogy rendesen meg­ijednek a nagy felelősségtől azok, akik kivívták s a hatalom polcán a legvéreng­zőbb tigrisek is megszelídülnek“. Láttuk a Károlyi forradalom és kommunizmus alatt, hogy a bestiák csak bestiák maradtak. Végül a legteljesebb nyíltsággal álla­pítja meg Jartin testvér, akinek faja egy­általán nem lehet a fentiek után kétséges, hogy az egyház hatalmának ellensúlyozá­sára a legjobb és legkényelmesebb eszköz az egyház híveinek apasztása s az egy­házzal szemben egy új, cselekvő tábor szervezése. Katholikusok és zsidók lépje­nek ki vallásuk szervezetéből és „ugorjanak bele az unitárius egyházba.“ „Hány okos zsidó, katholikus és protestáns van, aki úgyis lanyha vallása gyakorlásában.“ „A munkásság óriási tömegét ideszámítva: hányan volnának, akik belépnének ebbe az új vallásba, amely voltaképen nem vallás, hanem csak jelszó volna, mely alatt az ellenség ellen tömörülnének.“ „De nevet kell adni az uj szót­vezetnek, mert a név, a jelszó köt és megragaszt, mert ha az új vallás voltaképen nem is vallás lenne, de hitközség szaga és hangulata lenne.“ Ezt elhiszült, tényleg zsidó hitközség szaga lenne és van a testvérek vallásának, így fest a testvérek felfogása a val­lásról. Ily módon őrölték az egyházat Persze, most ismét jó protestánsok, katholikusok, de főképen zsidók. Ők, a testvérek, akik, ha a Károlyi éra mi is tartana (hál’ Isten­nek, nem tart), azóta már valamennyien a hitközségszagű új vallásban, amely nem val­lás, nyíltan imádnák a világegyetem Nagy Építőmesterét: a modern Jihovít! az eredményen lelkesült fel annyira Pasics, hogy a magyarok és németek kizárásával létesült alkotmányozó gyűlés­­ életét a­eg­­hosszabbítja. Az új alkotmány kimondja, hogy az alkotmányozó gyűlést munkája be­végzése után fel kell oszlatni és új képvi­selőválasztást kell elrendelni. Az újonnan választott képviselőkből alakított parlament jogosult a további törvényhozásra. Pasics ezzel sem törődik. A jól fegyelmezett alkot­­mányozó gyűlést államé­­nnyel törvényhozó testületté alakítottnak mondotta ki. A ma­gyarok, németek, és a nem görög vallású szlávok, bunyevácok, sokácok ás a horvát nép nagy része ezáltal 4 teljes évre van kizárva a szerb törvényhozásból. A szerbek addig mutatnak nekünk eféle példákat, míg végre mi, nehezen eszmélő magyarok is rájövünk, hogy a híres tria­noni gyalázat papiros, igazán semmi egyéb, csak: papiros! Szerb illani a Kisebbségei! ellen. Zágrábból írják június 15 iki kelettel: A trianoni békeszerződésnek a kisebbségek jogait biztosító határozatai az utódállamo­kat s így Szerbiát is kötelezik. A szerbek azonban egyáltalán nem veszik figyelembe kötelezettségeiket, még mindig újabb terü­leteket akarnak rabolni s nem törődnek a bácskai és bánáti magyarokkal és németek­kel, kiknek 1 és fél milliót kitevő tömege került a disznópásztornép elnyomó uralma alá. Egy példa arra, hogy mennyire bressl­­ik az önrendelkezési jogot a szerbek. Az alkotmányozó gyűlés képviselő­­ik válasz­tásába a bácskai magyarok és németek egyáltalán nem folyhattak be, mert a szer­­bek felfogása szerint a trianoni békeszerző­dés ratifikálása előtt állampolgári hovatar­tozandóságuk nem volt eldöntve. Evvel az államcím­mel tudta csak Pasics az SHS ál­lam alkotmányának megszavazását biztosí­tani. Még így is csak hajszálon múlt, hogy meg nem bukott javaslata. Úgy látszik, ezen 1921 fak­utt 22 Mit tárgyal a város? A város törvényhatósági bizottsága f. hó 2- án, kedden délelőtt 9 órakor tartja rendes havi közgyűlését, melyen a követ­kező tárgyak szerepelnek: Polgármesteri jelentés a közigazgatás f. évi június havi állapotáról. — A köve­zetvám díjszabályzat érvényének m meghosz­­szabbitása tárgyában kir. ügyi m. kir. mi­niszteri leirat. — A városi alkalmazottak 1919. évi családi pótléka. — Özv. Vidor Jakabné felebbezése a városi tanács 18138 — 1921. sz. határozata ellen. — Kálmán János harctéren eltűnt mezőőr feleségének nyug­díjazása. — Kiss Sándor harctéren eltűnt mezőőr feleségének nyugdíjazása. S­r. Sze­gedi János ingatlanvételi ügyében az állami elővásárlási jog gyakorlása tárgyában pol­gármesteri jelentés. Sz. Tóth Ferenc, ha­sonló ügyében ugyanaz, az Alföldi Ker. Rt., Gyulai Sándor és neje és Gyenes László hasonló ügyében ugyanaz. — Sántha An­dor kisnyiri állomás melletti 415 négyszögöl korcsmadöld haszonbérletének meghosszab­bítása iránti kérelme tárgyában tanácsi je­lentés. Fekete Sándor Xl. v diszkerület bér­leti jogának meghosszabbítása iránti kérelme tárgyában ugyanaz.­­ A közvágóhíd mel­letti 6 részlet föld haszonbérbe adására tar­tott árverés tárgyában tanácsi jelentés. A görög temető 2 hold 174 négyszögöl részé­nek haszonbérbe adására tartott árverés tár­gyában ugyanaz. Az Epreskert melletti 9 részlet föld haszonbérbe adására tartott ár­verés tárgyában ugyanaz. A Bagacmonos­­tori közlegelőből kiosztott földek 14 részlete, a libajárási 8 részlet föld, a korhánközi 18. számú agyagbánya, a ballószögi 3/a részlet föld, a szarkási 22. számú agyagbánya, a a szentkirályi irtványföld 56—89. sz. rész­letének, a szikrai baromjárási­­ részlet föld haszonbérbeadására tartott árverés tárgyá­ban ugyanaz. — A városi szeszfőzde hasz­nálati dijának megállapitása. — A Gazda­sági Egyesület kérelme lakbérhátralék elen­gedése tárgyában. — Dömötör Pál által ajándékozott téglagyári telkek eladása tár­gyában tanácsi javaslat. A Monostorfalva nevű telepítés viszonyainak javítása tárgyá­ban tanácsi javaslat. A református templom és paplakás kikövezése, az Ókollégium bér­összegének felemelése, Dömötör Pál által hadiözvegyek részére felajánlott házhelyek adományozása tárgyában tanácsi javaslat. — A Városi Zeneiskola és a Siketnéma Intézet elhelyezése céljából szükséges átalakítások tárgyában tanácsi javaslat. — A bécsi m­agyar(?) sajtó ügye a nemzetgyűlés előtt. Karafiáth Jenő a Ház tegnapi ülésén a bécsi destruktiv sajtó ügyé­ben interpellált. Ez a sajtó nemzetközi ve­szedelmet jelent egész Európára. A bécsi magyar nyelvű lapok a Ház zárt üléseiről is közöltek hamis beállítású cikkeket. Diplo­máciai lépésre szólítja fel a kormányt a rá­galmazó sajtóval szemben. Gróf Bánffy kül­ügyminiszter kijelenti, hogy a magyar kor­mány a bolsevista aknamunka veszedelmére figyelmeztette a külföldet. Reméli, hogy Ausztria mostani kormánya segédkezni fog a bécsi hazugsággyár megrendszabályozásában.

Next