Kecskeméti Közlöny, 1921. július (3. évfolyam, 146-172. szám)
1921-07-22 / 164. szám
2 letes kimutatás, továbbá az 1920 ban befizetett adók, az adósság és a kivetett hadinyereségadó — akár befizettek, akár nem — feltüntetése, mert ezeket leülik a jövedelemből az adó kivetésénél. Angyal Vidor dr. indítványozta, hogy mivel az Ipartestületnek 1460 tagja van és a vallomási ívek kitöltése nagy körültekintést igényel, szerződtessen az Ipartestület néhány tisztviselőt, akik a tagoknak felvilágosítással szolgálnak, esetleg az ívek kitöltését is elvégzik. Az értekezlet az indítványt elfogadta. Az ívek kitöltését az Ipartestületben fogják végezni. Szabadkőművességi és taszténiség. Mit munkált az Eötvös páholy 1907 ben. Immár két éve gyűjtjük az adatokat a szabadkőművesség bűneiről. E lap hasábjain többszörösen, hiteles szabadkőműves források alapján bizonyítottuk a szabadkőművesség állam , egyház- és társadalomellenes munkáját. Eddigi tanulmányaink alapján azon nézetünk szűrődött le, hogy a szabadkőművesség egy új, egyetemességre törekvő vallás, amely ma, mint a zsidó talmud morálnak a nem zsidó fajok számára készült átalakítása jelentkezik. Jól hangsúlyozzuk, hogy a mai szabadkőművességben a talmud félig meddig leplezetten uralkodik. Ennek messzemenő okai vannak. Amidőn a zsidóság a szabadkőműves intézményt nemzetközien birtokába vette, felismervén annak a saját világuralmi céljaira való alkalmasságát, akkor első dolga volt azt olyan tartalommal megtölteni, ami a saját fajának kedvező eredményt szülhet. A szabadkőművességben hangsúlyozni kezdették a különböző vallások : a kereszténység, a mohamedánizmus, a zsidó hit stb. egyenlő értékét. Mikor e képen egy bizonyos fokú vallási közönyösséget elértek szabadkőműves testvéreiknél s a zsidó külsőségek iránti ösztönös hazódozást legyőzték, akkor következett a második felvonás, a nyílt harc az egyház ellen A szabadkőművességet világszerte irányító központi zsidó főhatalom, tisztában van azzal, hogy a nem zsidó fajok államainak alapját — a faji érzés cihálványul , s a nemzeti érzés helyenként kellő mértékben ki nem alakulása folytán — főleg az egyházakban szervezeti és a vallás által társadalombeli együttélésre alkalmassá tett tömegek összetartása képezi. Ha ők ezt az összetartozást lazítják és megbontják, beáll a szétesés, amelynek zavarában az uralmat az kaparithatja kézbe, akinek szervezettségét a nagy összeomlás nem érintette. Ez pedig csak a zsidó, amelynek vallási és faji egységét ez ideig semmi sem tudta megbontani. A második felvonásban tehát megindul a nyílt harc az egyház ellen. Erre a harcra vonatkozólag az Eötvös páholy kiadásában Jartin Józsefnek „Munkánk reformja“ címmel megjelent előadása vet igen élénk világot. Az előadást az 1907. évi pécsi kath. taggyűlésre vonatkozó szabadkőműves feleletként kell tekinteni. S hogy ez az előadás az egész magyar szabadkőművesség állásfoglalását jelenti, következtethető abból, hogy kinyomtatták és az összes testvéreknek miheztartás végett megküldötték. „Nem leszek prude, álnok farizeus, de leszek őszinte, szókimondó“. E szavakkal kezdi előadását Jartin. S e fogadkozásának testvéri becsülettel helyt áll. Mindjárt a második oldalon nyíltan kimondja: „A szabadkőművességnek a legnagyobb ellensége a két. egyház. Ez az egyetlen ellensége 11. A következőkben mintha meghökkenne kijelentése súlyosságától, hozzá fűzi igazi szabadkőműves álnoksággal: „nem a ker: vallás a mi ellenségünk, hanem az egyház“. Itt ilyet a fent elmondottakra kell visszamutatnunk. Cél: a szervezet megbontása. Ha az egyházi szervezetet sikerül a zsidóságnak megbontani, a vallás úgy sem lesz életképes s a Dávid csillaga fokozott fénynyel ragyoghat fel. Az ellenség ellen Martin előadása szervezkedést ajánl. „Minden erőt a cél felé (az egyház megbontása) való nem akadémikus, de gyakorlati törekvésre fordítsunk.“ Ajánlja a taggyűjtést, e tekintetben a szabadkőműves alkotmány azon intézkedését, hogy rábeszéléssel nem szabad testvért keresni, elavultnak mondja. Szabadkőműves intézmények szaporítását kívánja, népszerű munkákat, füzeteket, hogy azt a tudást tanítsák, „amely ment minden penészes hagyománytól, nem nyög a biblia járma alatt, s nem bámul az égre.“ A szocializmus támogatását ajánlja, az esetben is, ha az egész rendszer minden részletével nem is ért valaki egyet.„Ne vonakodjunk együttműködni a munkásokkal, nem mint munkásokkal, hanem mint szocialistákkal, mert hiszen a szakszervezet egészen más és nem is törődik az elméleti szocializmus messzemenő céljaival.“ Szinte vallomás a szocialista álapostolok szakszervezeteiről „Ha azt hisszük, hogy az általános választói joggal a gyermeknevelést földi alapokra helyezhetjük, hogy a főpapi javak elkobozhatók, hogy a hittanulás az iskolából kiküszöbölhető, hogy az egyház az államtól elválasztható és gúzsba köthető, akkor segítsük a szocialistákat, mint ahogy ők is segítenek bennünket nyilt harcunkban“. „És botor, aki fél a szocializmus hatalomra jutásától, mert az ily sikernek mindig az a törvénye, hogy rendesen megijednek a nagy felelősségtől azok, akik kivívták s a hatalom polcán a legvérengzőbb tigrisek is megszelídülnek“. Láttuk a Károlyi forradalom és kommunizmus alatt, hogy a bestiák csak bestiák maradtak. Végül a legteljesebb nyíltsággal állapítja meg Jartin testvér, akinek faja egyáltalán nem lehet a fentiek után kétséges, hogy az egyház hatalmának ellensúlyozására a legjobb és legkényelmesebb eszköz az egyház híveinek apasztása s az egyházzal szemben egy új, cselekvő tábor szervezése. Katholikusok és zsidók lépjenek ki vallásuk szervezetéből és „ugorjanak bele az unitárius egyházba.“ „Hány okos zsidó, katholikus és protestáns van, aki úgyis lanyha vallása gyakorlásában.“ „A munkásság óriási tömegét ideszámítva: hányan volnának, akik belépnének ebbe az új vallásba, amely voltaképen nem vallás, hanem csak jelszó volna, mely alatt az ellenség ellen tömörülnének.“ „De nevet kell adni az uj szótvezetnek, mert a név, a jelszó köt és megragaszt, mert ha az új vallás voltaképen nem is vallás lenne, de hitközség szaga és hangulata lenne.“ Ezt elhiszült, tényleg zsidó hitközség szaga lenne és van a testvérek vallásának, így fest a testvérek felfogása a vallásról. Ily módon őrölték az egyházat Persze, most ismét jó protestánsok, katholikusok, de főképen zsidók. Ők, a testvérek, akik, ha a Károlyi éra mi is tartana (hál’ Istennek, nem tart), azóta már valamennyien a hitközségszagű új vallásban, amely nem vallás, nyíltan imádnák a világegyetem Nagy Építőmesterét: a modern Jihovít! az eredményen lelkesült fel annyira Pasics, hogy a magyarok és németek kizárásával létesült alkotmányozó gyűlés életét aeghosszabbítja. Az új alkotmány kimondja, hogy az alkotmányozó gyűlést munkája bevégzése után fel kell oszlatni és új képviselőválasztást kell elrendelni. Az újonnan választott képviselőkből alakított parlament jogosult a további törvényhozásra. Pasics ezzel sem törődik. A jól fegyelmezett alkotmányozó gyűlést államénnyel törvényhozó testületté alakítottnak mondotta ki. A magyarok, németek, és a nem görög vallású szlávok, bunyevácok, sokácok ás a horvát nép nagy része ezáltal 4 teljes évre van kizárva a szerb törvényhozásból. A szerbek addig mutatnak nekünk eféle példákat, míg végre mi, nehezen eszmélő magyarok is rájövünk, hogy a híres trianoni gyalázat papiros, igazán semmi egyéb, csak: papiros! Szerb illani a Kisebbségei! ellen. Zágrábból írják június 15 iki kelettel: A trianoni békeszerződésnek a kisebbségek jogait biztosító határozatai az utódállamokat s így Szerbiát is kötelezik. A szerbek azonban egyáltalán nem veszik figyelembe kötelezettségeiket, még mindig újabb területeket akarnak rabolni s nem törődnek a bácskai és bánáti magyarokkal és németekkel, kiknek 1 és fél milliót kitevő tömege került a disznópásztornép elnyomó uralma alá. Egy példa arra, hogy mennyire bresslik az önrendelkezési jogot a szerbek. Az alkotmányozó gyűlés képviselőik választásába a bácskai magyarok és németek egyáltalán nem folyhattak be, mert a szerbek felfogása szerint a trianoni békeszerződés ratifikálása előtt állampolgári hovatartozandóságuk nem volt eldöntve. Evvel az államcímmel tudta csak Pasics az SHS állam alkotmányának megszavazását biztosítani. Még így is csak hajszálon múlt, hogy meg nem bukott javaslata. Úgy látszik, ezen 1921 fakutt 22 Mit tárgyal a város? A város törvényhatósági bizottsága f. hó 2- án, kedden délelőtt 9 órakor tartja rendes havi közgyűlését, melyen a következő tárgyak szerepelnek: Polgármesteri jelentés a közigazgatás f. évi június havi állapotáról. — A kövezetvám díjszabályzat érvényének m meghoszszabbitása tárgyában kir. ügyi m. kir. miniszteri leirat. — A városi alkalmazottak 1919. évi családi pótléka. — Özv. Vidor Jakabné felebbezése a városi tanács 18138 — 1921. sz. határozata ellen. — Kálmán János harctéren eltűnt mezőőr feleségének nyugdíjazása. — Kiss Sándor harctéren eltűnt mezőőr feleségének nyugdíjazása. Sr. Szegedi János ingatlanvételi ügyében az állami elővásárlási jog gyakorlása tárgyában polgármesteri jelentés. Sz. Tóth Ferenc, hasonló ügyében ugyanaz, az Alföldi Ker. Rt., Gyulai Sándor és neje és Gyenes László hasonló ügyében ugyanaz. — Sántha Andor kisnyiri állomás melletti 415 négyszögöl korcsmadöld haszonbérletének meghosszabbítása iránti kérelme tárgyában tanácsi jelentés. Fekete Sándor Xl. v diszkerület bérleti jogának meghosszabbítása iránti kérelme tárgyában ugyanaz. A közvágóhíd melletti 6 részlet föld haszonbérbe adására tartott árverés tárgyában tanácsi jelentés. A görög temető 2 hold 174 négyszögöl részének haszonbérbe adására tartott árverés tárgyában ugyanaz. Az Epreskert melletti 9 részlet föld haszonbérbe adására tartott árverés tárgyában ugyanaz. A Bagacmonostori közlegelőből kiosztott földek 14 részlete, a libajárási 8 részlet föld, a korhánközi 18. számú agyagbánya, a ballószögi 3/a részlet föld, a szarkási 22. számú agyagbánya, a a szentkirályi irtványföld 56—89. sz. részletének, a szikrai baromjárási részlet föld haszonbérbeadására tartott árverés tárgyában ugyanaz. — A városi szeszfőzde használati dijának megállapitása. — A Gazdasági Egyesület kérelme lakbérhátralék elengedése tárgyában. — Dömötör Pál által ajándékozott téglagyári telkek eladása tárgyában tanácsi javaslat. A Monostorfalva nevű telepítés viszonyainak javítása tárgyában tanácsi javaslat. A református templom és paplakás kikövezése, az Ókollégium bérösszegének felemelése, Dömötör Pál által hadiözvegyek részére felajánlott házhelyek adományozása tárgyában tanácsi javaslat. — A Városi Zeneiskola és a Siketnéma Intézet elhelyezése céljából szükséges átalakítások tárgyában tanácsi javaslat. — A bécsi magyar(?) sajtó ügye a nemzetgyűlés előtt. Karafiáth Jenő a Ház tegnapi ülésén a bécsi destruktiv sajtó ügyében interpellált. Ez a sajtó nemzetközi veszedelmet jelent egész Európára. A bécsi magyar nyelvű lapok a Ház zárt üléseiről is közöltek hamis beállítású cikkeket. Diplomáciai lépésre szólítja fel a kormányt a rágalmazó sajtóval szemben. Gróf Bánffy külügyminiszter kijelenti, hogy a magyar kormány a bolsevista aknamunka veszedelmére figyelmeztette a külföldet. Reméli, hogy Ausztria mostani kormánya segédkezni fog a bécsi hazugsággyár megrendszabályozásában.