Kecskeméti Közlöny, 1921. szeptember (3. évfolyam, 197-221. szám)

1921-09-15 / 208. szám

Kecskemét, 1921. szeptember 15. Ára 2 korona, Csütörtök, III. évf. 208. sz. KECSKEMÉTI KÖZLÖM ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy évre — — — Fél évre — — — Negyed évre — — — 480 korona. 240 120 „ Felelős szerkesztő: Dr. KISS ENDRE. Egyes szám ára 2 korona. Megjelenik minden nap. Szerkesztőség: III. kerület, Szabadság-tér I. szám, II. emelet, 3. ajtó. Telefon 120. Kiadóhivatal: Széchenyi-tér 5. sz. ra£fOM-T*«R*i. NI Az elhurcolt túszokat még az oszt­­­rák törvényszék is ártatlannak mondja. (Bécs, szept. 14.) A bécsi törvényszéken most végződött be az osztrákok által elh­hurcolt túszok kihallgatása. A 49 letartóz­tatott polgár közül 30 at kihallgatás után nyomban elbocsátottak. 19 ellen, akik kö­zött van dr. Egán is, tovább folyik az el­járás. Az osztrákok az utóbbiak cselekede­teit nem politikai, hanem közönséges bűn­cselekménynek akarják minősíteni és elle­nük a Nyugatr Magyarországra érvényes tör­vény szerint a magyar büntető törvény alapján fognak eljárni. Az osztrákok el­feledik, hogy nyugatmagyarországi polgá­rok fölött való ítélkezéssel önmaguk cáfol­ják meg azt a tendenciózus beállításukat, hogy Nyugatmagyarországon nem az oda való, hanem egész Magyarország területéről összeerődített emberek gátolják meg az osztrák inváziót. Népszavazás a B.-zónában. (Prága,­­ szept. 14.) A Narodni Listy cikket közöl,­­ amely szerint az A.-zónát feltétel nélkül­­ birtokba veszi Ausztria, míg a B. zónában­­ a szövetségesek ellenőrzése mellett nép­­­ szavazás lesz. Még mindig vannak csatározások Nyugatmagyarország határán. (Bécs, szept. 14). A fölkelők mindenütt fegyverben álla­nak. Egyes osztrák határszéli községek kö­zelében, mint Wolfaunál Hirtberg közelé­ben csatározások voltak. Fi­hring­ól délre, Kapfensteinnél osztrák területre hatolt föl­­­kelőket a csendőrség visszaszorította. Az osztrák védőrség engedélyt ka­pott a megszállásra. (Sopron, szept. 14.). A tábornoki bizottság Bécsben folytatott tárgyalások alapján hozzájárult, hogy az osztrák védőrség a régi országhatártól há­rom kilométerre keletre előnyomulhasson. Az igazság pedig az, hogy Alighieri Danteban Firenze ege egy volt a földke­rekség egével, rész az egészből, csak épp hogy azt a szemeivel látta, emezt meg csak elképzelte. — És szerette az egész Eget, de különösen a firenzeit, az olaszt. Ez a dantei titok és ez az egész középkor titka. A keresztény középkoré, melynek egye­temes méhében a mai nemzetek különféle­sége fogatszott. A keresztény középkoré, amely keresztes hadjáratokat, százéves hábo­rúkat és sötét bűnöket hófehér erényekkel, kathedralisokat, tudományokat és dantei köl­tészetet tudott termelni. Ez sz­élhülyült és kivénhedt világ Istenem, hogyan is tudná megérteni azt, akit ma ünnepel és akinek lelke a középkor lelke volt ? Alighieri Dinié egyik könyve ezt a címet viseli: Vita Nuova, Vita Nuova, Új Élet jövet a mi szemitás világunkra ! Alighieri Dante. Ma, szeptember tizennegyedikén van hatszáz éve annak, hogy a világirodalom egyik legnagyobb szellemóriása, Alighieri Dante meghalt. Ezt a napot a kultúrnem­­zetek szerte a világon ünneppé avatták. A magyarság is feledi erre a napra kimondott halálos ítéletét és elviszi áldozatát a költő emlékének. Ez a mi ünnepünk és áldoza­tunk is bizonyítja azt, hogy szervesen bele­tartozunk a nyugati kultúra nagy közössé­gébe. Bizonyítja azt, hogy a magyar nacio­nalizmus nem áll ellentétben a humanitás gondolatával, hogy az ezeréves határokért harcoló magyar jó volna határtalan ember­nek is, ha élni hagynák. Mert a szellem nem ismer határokat és Alighieri Dante példájából, életéből és műveiből ma min­den népek okulhatnak, költészetének kin­csét a legsovénebb olasz sem akarja ki­sajátítani. Ez az a nagy paradoxon, amit a radikális szociológia nem tud és nem akar megérteni. Mert minden szellemi érték és így Dante költészete is általános érték ugyan, de különösen nemzeti érték is. Dante pél­dájából megért e valamit a bomladozó vi­lág? Meglátja e költészetén a középkori kereszténység összefogó, hatalmas abron­csait és meglátja e mélyén az olasz nemze­tiség széles alapjait, melyekre a dantei egye­temesség nyugodtan épüthetett? Tartunk tőle, hogy e mai napnak nem lesz igaz tanulsága. Tartunk tőle, hogy sokan majd csak a firen­zei kék égboltra szerzik tekintetüket, sokan pedig az egész földünket körülölelő eget képzelik magukba, mikor a dantei költészet rejtett ösvényeit kutatják a paradicsom felé. Az interparlamentáris unió stockholmi konferenciája. Mítoja Henrik dr., az osztrák keresz­­t­­ény szocialisták parlamenti vezére a „Reichs­­s­post“ ban beszámol az interparlamentáris­­ unió stockholmi konferenciájáról. A konfe­­­­rencián nem jelentek meg sem Magyarország, sem az úgynevezett utódállamok képviselői. Érdemesnek tartjuk az ott történteket mégis­­ ismertetni, mert az interparlamentáris unió­­ bizonyos dolgokban szembehelyezkedik a­­ mostanában sokat emlegetett Népszövetség­­ felfogásával. A unió célját a »Bulletin Interparia­­j­menteltet az évi 3. száma a következőkben­­ foglalja össze: Minden állam rendszeresen­­ szervezett parlamenti csoportjának joga van j az unióhoz csatlakozni, melynek alapszabá­­­­­­lyai a kizárást nem ismerik. Az unió nemz­­­zetközisége kivételt nem tűr. Az unió tag­­­jai nem az államok, hanem szabad pszis- i menti csoportok, amelyek a nemzetközi­­ szellem ápolását szükségesnek tartják. Tizenhárom állam parlamentjének ki­küldöttjei jelentek meg a konferencián: Anglia, Ausztria, Dánia, Egyesült Államok, Finnország, Hollandia, Japán, Németország, Norvégia, Olaszország, Portugália, Svájc és Svédország kiküldöttjei. Az ülés legfontosabb tárgya volt az unió állásfoglalása a Népszövetséggel szem­ben, mely az unió mellett másodiknak ala­kult intézmény volna államközi kapcsolatok létesítésére. Ma ugyanis úgy áll a helyzet, a hogy sem a Népszövetség, sem az inter­parlamentáris unió nem teljes. Az előbbiből a nagyhatalmak közül az északamerikai Egyesült Államok és Németország, míg az unióból a föntebb már említett államokon kívül Franciaország és Belgium képviselői hiányoznak. Amerikai­ felfogás szerint a Népszö­vetség túllépi hatáskörét. Egyelőre más fel­adata nem lehetne a Népszövetségnek, mint döntőbíróság és nemzetközi törvényszék létesítése. A Népszövetség gazdasági és szociális érdekközösség létrehozását is ter­vezi a már meglevő érdekközösségek fel­­használásával. Legélesebben állást foglal Amerika a Népszövetség szervezeti szabály­zatának 10. cikkével szemben, mely a Nép­­szövetség tagjait kölcsönösen kötelezi a je­lenlegi államterület sértetlenségének és po­litikai függetlenségének biztosítására. Ame­rika szerint ez a cikk ellenkezik a Monroe­­elvvel és Washington végrendeletével és ennek alapján Amerikát kényszeríteni le­hetne más világrészek ügyeibe való beavat­kozásra és viszont tűrnie kellene idegenek beavatkozását Amerika ügyeibe. az állatárak és az állatforgalmi adó. A járlatkezelő hivatalban a tegnapi hetipiac alkalmával 81 járlat átírás történt. Az állatárak alakulása a következő volt: egy 11 éves ökröt levágásra 10,000 kor.­­ért vettek meg, egy fehér üsző 3200, egy 4 hetes borjú 2380, illetve 210 kor.­ért kelt el. A sertésáraknál nagy hullámzás tapasz­talható, amit az alábbi átírások is mutat­nak. Egy 1 és fá­ éves sovány sertés 5000, 1 javított sertés 18,052, 5 drb javított 66 080, 2 drb javított 6800, 3 drb javított 59,340, 5 drb javított 59,000, 1 drb 8 hónapos 2000 koronáért került eladásra. Általában tehát úgy látszik, hogy az álatforgalmi adó nem járult hozzá az állatárak emelkedéséhez. A törvény rendelkezése értelmében, ha a ha­tóság az adólerovásnál a felek által bemon­dott árat a forgalmi árnál jóval alacsonyabb­nak találja, az államnak az állat megvásár­lására elővételi joga van. A törvény e ren­delkezésének végrehajtása a járlatkezelő hi­vatal részéről nagy nehézségekbe ütközik. Nincs ugyanis részletes utasítás arra nézve, hogy mi történjék e megvásárolt állatokkal és honnan vegye a hivatal a megvásárlásra szükséges összeget. Tehát a hivatalnak pusz­tán az adólerovásnál, illetve az átírásnál bemondott állatárak ellenőrzése van módjá­ban,­­ így, hogy az államot megká­rosítsák, a tényleg elért árnál alacsonyabb összeget mondanak be, a büntetést nem kerülhetik el. Érdekes megemlíteni, hogy a legutóbbi lajosmizsei vásárban négy esetben fordult elő, hogy a kirendelt pénzügyi tisztviselő alacsonynak találta a lemondott állatárst. Két gazda között pl. lócsere jött létra s lo­vaik forgalmi értékét 2000—2000 koronára vallották. A pénzügyi tisztviselő megállapí­tására végül is a forgalmi adót 8000 korona után fizették. Más esetben egy budapesti kereskedő 9 darab ökröt vásárolt s ennek darabon­kénti forgalmi értékét 9000 koronára mond­ták be, bár a tulajdonképes vételár dara­bonként 18.000 korona volt. A pénzügyi tisztviselőnek sikerült ezt megállapítani s igy a forgalmi adót figyelm­eztetésére 18.000 korona után fizették le. Hogy a forgalmi adó életbeléptetése milyen nagy munkát ad a járlatkezelő hi­vatalnak, mutatja az is, hogy a lajosmusei vásárban részben az állampénztártól, rész­ben a pénzügyigazgatósági kirendeltségtől 16 tisztviselő működött a lerovásnál. Te­kintve, hogy az új marhalevelek és a for­galmi adóra vonatkozó végrehajtási utasí­tás a legutolsó órában érkezett meg Kecs­kemétre, az első napokban a tisztviselőknek úgyszólván emberfeletti munkát kellett ki­fejteniük. Ma azonban, bár még mindig erőlte­téssel, de nagyobb nehézségek elhárítása után teljesen simán, torlódás nélkül folyik a munka. Kis hírek a Nagyvilágból. Davy, az osztrákok nyugatmagyarországi tartomány­főnöke beadta lemondását Schober kancellárnak. — Dante halálának évforduló­ján, szeptember 13 án és 14-én Ravennában nagy ünnepséget rendez Olaszország. — Pé­­tervárott szombaton délután véres összeüt­közés volt vörös katonák és munkások kö­zött. — Amerikában 6 millió munkás van munka nélkül. — Benes cseh külügyminisz­ter jegyzéket intézett a nagyköveti konfe­renciához a nyugatmagyarországi események dolgában. — Most ejtették meg Ausztriában

Next