Kecskeméti Közlöny, 1923. március (5. évfolyam, 48-72. szám)
1923-03-22 / 65. szám
2 Kecskeméti Közlöny 1923 március 22. A dolog most úgy áll, hogy az említett református jogakadémia tényleg csak abban az esetben marad fenn, ha az egri katholikus akadémiát is megtartják. Eddig az volt a helyzet, hogy az egri érsek nem volt túlságosan az akadémia fennártása mellett- Innen származhatott az a hír, hogy az összes magyarországi jogakadémiák megszűnnek, mert az egrinek a sorsával az egységes ref. jogakadémia is osztozott volna. Legújabb pozitív értesülésem szerint azonban, néhány nappal ezelőtt az egri polgármesternél értekezletet tanultak és ezen úgy határoztak, hogy főiskolájukat mindmáron fentartják. Azóta az egész egri társadalom megmozdult és hasonlóképpen foglalt állást, így tehát megvan a remény arra, hogy az egységes református jogakadémia is megvalósul és pedig hihetőleg Kecskeméten, mint amely a legtöbb áldozatra hajlandó érte. A református konvent egyébként májusban ül össze és itt döntenek véglegesen az akadémiáról is. vvvvvvwvvwwvvvwvwvwvvvvvvvvwvvvvvwwv A mezőgazdasági egyezteti bizottság, mint választott tiltóság működik Neméten. A m. kir. minisztérium 6189—1920. M. E. számú rendelete szerint a gazdasági munkaadók és gazdasági munkavállalók között kötött szolgálati szerződésekből felmerülő vitás ügyek békés uton való kiegyenlítésére, ha erre szükség van, minden járásban, r. t. városban és tb. joggal felruházott városban, mezőgazdasági egyeztető bizottságot kell szervezni. A mezőgazdasági egyeztető bizottság feladata a munkaadók és munkavállalók között a szolgálati szerződésekből felmerülő vitás ügyeknek lehetőleg gyors, formaságoktól menő, békés után, esetleg választott bírósági eljárás útján való elintézése. Tagjainak a száma 91 elnök, 4 rendes és 4 póttag. A tagokat a helyi érdekeltségek meghallgatása után a főispán nevezi ki egy évre. Az elnököt pedig a bizottság tagjai választják, de megválasztásához a főispán jóváhagyása szükséges. Megválasztása 1 évre szól. Az elnök, amint hozzá valamely vitás ügy érkezik, lehetőleg 24 órán belül összehívja a bizottság tagjait. A vitás ügyet azután mindig egy öt tegű tanács intézi el. A tárgyalás menete semmiféle formaságokhoz kötve nincs. Az elnök és a tagok működésükért semmiféle díjazásban nem részesülnek. Célja a bizottságnak az, hogy minden ügyet lehetőleg békés úton intézzen el. szünte után, az akkori piactéren. A homlokzatos márványtábla hirdeti: Oppidani Ketskemethienses Ex. Pio Erexervnt. Voto Liberati A. Contagiosa Lae! Magyarul: Kecskemét város lakosai kegyes fogadalomból emeltették a ragályos dögvésztől való megmenekülésük emlékére. A szobor részletes feltárásába nem bocsátkozunk, csak felemlítjük, hogy a műemléken legfelül a Szentháromság szobra áll, az Atya a földgolyóval, Krisztus a kereszttel és a galamb alakjában a Szentlélek. A homlokzaton az oszlop közepén Szűz Mária szobra a földgolyóval és a sátánt jelképező kígyóval. A kiugró oszlopzaton Szent István, Szent Sebestyén, Szent Rókus és Szent Ferenc szobra. A közepén alul oltárasztal, alatta fekszik Szent Rozália kezében feszü lehel. Az egész emlékoszlopot három lépcső emeli monumentálissá. Az emlékmű egy pesti kőfaragó mester mestermunkája, kit 4000 forinttal jutalmazott az akkori lakosság. Az idők viszontagságai folytán az emlékművet restaurálni kellett, a 90 es évek elején az összeget, két lelkes katholikus hivő Juhász István és neje Kovács Eszter és Labancz Imre vállalták. Az átalakítási tervrajzot Bodor Ferenc városi rajztanár készítette. Az alakítási munkát pedig Jablonszky Vince pesti szobrász. Az összes költségek 4000 pengő forintot tettek ki. Leteszi Kovách Ferenc. Amennyiben a felek kibékéltetése nem sikerül, akkor a bizottság választott brósággá alakulhat, ha a felek magukat a szolgálati szerződésben ennek kifejezetten alávetették. Ha a szerződés ebben a tekinteten nem tartalmaz rendelkezést, a bizottság elnöke a feleket nyilatkozásra hívja fel, vájjon hajlandók-e magukat a mezőgazdasági egyeztető bizottság, mint választott bíróság döntésének alávetni? Ha a felek egyértelműen alávetik magukat, akkor a bizottság választott bírósággá alakul át és az ügyet nyomban tárgyalja. Ha ítéletre kerül a sor, annak mindig a méltányosság képezi az alapját és a legnagyobb tekintettel van a bíróság a gazdasági érdekekre A választott bíróság ítélete ellen felebbviteinek helye nincs. Röviden vázolva ebben áll a mezőgazdasági egyeztető bizottságok szervezete. Kecskeméten 1922 február 17 én kezdte meg folyó évi működését. Eddig öt ülést tartott Tárgyalás alá került 9 ügy, melyet mind békés uton intéztek el. A bizottság elnöke dr Gyenes Sándor ügyvéd. Tagjai munkájók részéről ö. Gyenes János, Móczár Gábor, Sándor Miklós és Héjjas Ferenc A munkaválalók részéről Pulius István, Bende József, Szepesi István és Szabó János. Jegyzője Homoki József. Ezt a kis ismertetést pedig közöljük azon célból, hogy a mezőgazdasági egyeztető bizottság hasznos munkájára felhívjuk az érdekeltek figyelmét. Gazdasági napszámosok, idénymunkások és munkaadók közötti vitás ügyekben az egyeztető bizottság az a hatóság, amely a vitát a leggyorsabban intézi el. Kis hírek a Nagyvilágból. A washingtoni külügyi hivatal kijelentette, hogy a német leszerelésre, melyek a franciák ruhrvidéki akciójának következményeit ecsetelték, nem fog válaszolni. Bukarestben a tervezett oláh alkotmány revízió ellen az ellenzék tiltakozó gyűléseket akart tartani. Az oláh kormány agent provokatőrökkel botrányba fullasztotta és azután katonasággal szétverte a gyűléseket. A Ruhr kérdés békés megoldásáról szóló hírekkel szemben Berlinben rámutatnak arra, hogy Poincaré legutóbbi engesztelhetetlen beszéde után gondolni sem lehet békés tárgyalásokra. — A francia szenátus elfogadta a 18 hónapos katonai szolgálatról szóló törvényjavaslatot. — A pápa közvetíteni akar a franciák és németk közt a Ruhr kérdésben Kis hírek Magyarországból. A főváros tb bizottsága mai közgyűlésén foglalkozott a lakáskerdéssel. — Hír szerint Prohászka Ottokár kapja meg a kalocsai érsekséget, a székesfehérvári püspöki széket Zzdravetz tábori pöspökkel töltik be. — Csütörtökön hat nyilvános gyűlést akarnak tartani a kizárt vasmunkások. — A kormány a kiviteli forgalom terén újabb könnyítések elrendelését tervezi — A kormány megkezdte az ellátatlanok szükségletének biztosítására a gabonavásárlást,ez az utolsó részlet 1300 — 1500 vagonra tehető.— Eger városa 8—10 millió korona költséggel tervezi fölépítltetni a Gárdonyi mauzóleumot. Az állam félmilliárdos kölcsönt adott a fővárosnak a hatósági zsirárosítás további fentartására. VVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVV VVVVVVVVV MOZI. Mától kezdve csak 2 előadás fél 7 és fél 9 órakor. Ossi Osswalda, az örökké vidám és örökké huncut művésznő egyetlen vígjátéka az idei szezonban: „Az a huncut Bessie.“ A bájos német primadonna egy árva, de pajkos kisleányt játszik ebben a darabban, aki valami véletlen következtében egy nő gyűlölő milliárdos szalonkocsijába kerül s tengernyi pajkos kaland és vidám tréfa után meghódítja magának. A második felvonásba egy nagyszabású divatrevüt szőtt bele az ötletes rendező. Szerda-csütörtök: „Az a huncut Bessie., Péntek—szombat: „Házasságok az égben köttetnek.“ Napi hírek. — Tavasz. A kalendárium szerint március 21-től kezdve a nap melegebben foglalkozik a földgömb északi felével. A nappal rohamosan növekszik az éjszaka rovására. A hosszú téli éjszakáknak vége. Következnek a hosszú nappalok. A hivatalosan beköszöntött tavasz tiszteletére az időjárás tényleg derűsebbre fordult. A nap süt. Szikkadnak a vendégmarasztó sáros utak, de a napnak még mindig nincs meg a szokásos március végi ereje. Mintha csak félhivatalosan teljesítené kövességét. No de ez néhány napig még nem fontos. Aki dolgozik, az úgysem fázik. A bár hűvös, de száraz idő pedig lehetővé teszi a nagyon elmaradt tavaszi gazdasági munkák sürgős pótlását. Mire ezek a munkák véget érnek, bizonyára ránk köszöntenek az aranyos, meleg tavaszi napok is. — Biró Lajos Kecskeméten. Bíró Lajos, a híres újguineai utazó pár napi tartózkodásra Kecskemétre érkezett. Katona József szöv. igazgató vendége. A Magyar Városok Országos Kongresszusának állandó bizottsága április hó 7-én d. e. 10 órakor, Budapesten, a Központi Városháza tanácstermében ülést tart. A gyűlésen Éberth Géza, Győr város pénzügyi tanácsosa a városok és községek háztartásáról szóló törvényjavaslat tervezetét ismertet. — A Nővédelmi missió virágvasárnapi hölgy délutánján előadást tart dr Erdélyi László szegedi egyetemi tanár; Mendel, M . Treger és Mendelsohn darabjait harmóniumon előadja Csernák Elemér; Tormássy Boriska szaval; Szentgály Gyula Ave Mariáját vegyeskar, zongora és harmónium kíséret mellett énekli Tóth Lajosné. — A földadóvallság gabona árát a pénzügyminiszter 1923 április hétől június hó 30 ig terjedő időre kilogramonként 140 koronában állapította meg. A Ref. tanítóképző intézet növendékei március 23 án pineken este 8 órai kezdettel Mária Dorothya Egyesület (Tanítónők Odhoria) javára, részben pedig hazafias célra a Prof. Egyesületben ünnepélyt tartanak. Az ünnepély iránt érdeklődő nagyérdemű közönséget ezúton hívja meg a tanítóképző-intézet. Belépődíj 100 korona. Műsor: Feleki Sándor. Szavalja Faragó Márta el. gyak. isk. növendék. Magyar táncegyveleg: Chovan. Zong. előadják: Bartha Ella ás Varjas Margit. Túlsó partról, (drámai kép). Irta: Kőrös Endre. Előadja a tanítóképző nyolc növendéke. Petőfi dalokat énekel zong. kísérettel Szilágyi Etelka. Magyarnak tenni: Sajó S. Szavalja Pósa Jolán. A Hymnus és a Szózat Liszt Ferenc átiratában. Zongorán játsza Varjas Margit. Karének. — Az Urinők „Keresztények Segítségéről“ nevezett Máriakongregációja csütörtökön, 22-én délutn 5 órakor teljes gyűlést tart, melyre a kongreganisták teljes számú megjelenését várja az angolkisasszonyok főnöknője. — Rendelet az asztaltársaságokról. A belügyminiszter közölte az illetékes hatóságokkal, hogy az u. n. asztaltársaságokat, amelyek egyesületi szervezettel bírnak vagy cégjük részére jogokat és kötelezettségeket állapítanak meg vagy amelyek a társadalomra is kiható célokat szolgálnak, egyesületnek kell tekinteni, még akkor is, ha külön szervezettel vagy helyiséggel nem is bírnának. Ezekre nézve, tehát az 1922. XI. 1. c., valamint az egyesületi jog szabályozására kibocsátott és érvényben levő jogszabályok rendelkezései az irányadók. — Debrecenben tilos a galíciai reklámozás. Debrecen város tanácsa eltiltotta azt a Galiciából behozott kereskedői szokást, hogy a kereskedők árucikkeiket az üzletek külső falára kiakasszák. A tilalom megokolásában kimondják, hogy a reklámozásnak ez a módja felesleges és esztétikai szempontból is kifogásolható, egyébként sem illik egy modern város külső képéhez. Bizony Kecskeméten is elkelne eféle intézkedés.