Kecskeméti Közlöny, 1923. május (5. évfolyam, 97-121. szám)
1923-05-29 / 119. szám
Kecskemét, 1923 május 29.____________Ára 50 korona._________Kedd, V. évfolyam, 119. szám. ELŐFIZETÉSI ÁRAK : Felelős szerkesztő: dr KISS ENDRE. SZERKESZTŐSÉG: Negyed évre.......................................1800 korona. Egyes szán ára: 40 korona ,1 l’ Szabalség‘*éra számrL e. 3. ajtó. Telefon: 120. Egy hónapra................................... 630 korona. Megjelenik hétfő kivételével minden nap. KIADÓHIVATAL: Széchenyi tér 5. szám. Telefon: 114. Páris-Prága. Csodát nem vártunk s kinosan szomorú sejtelemmel kísértük a külföldre vitt magyarszenvedés ügyét. Bethlen István miniszterelnök nagy és nemes munkáját sok ellenséges gyűlölet kisérte és még több akna igyekezett a mélyére nyelni. Oly régi igazság: „A nagy világon e kívül, nincsen számodra hely !“ Tudjuk jól, hogy meg kellett próbálni, mennyit ér a folyton hangoztatott antant jóakarat. Csodát azonban nem vártunk. A jóvátételi bizottság döntése tisztázta végleg az európai helyzetünket. Kállay Tibor pénzügyminiszter is haza érkezett s az sem mondott egyebet, mint amit már mi is közöltünk olvasóinkkal. Ad az antant kölcsönt, hogy másik kezével egy részét azonnal visszavegye, a megmaradtra pedig óvatos őrködéssel ügyelve, nehogy az őt szolgáló érdekeken kívül másra is felhasználjuk. Ez az engedélyezett pénzügyi támogatás semmivel sem több, mint a támogatás megtagadása, mert a feltételek lehetetlenné teszik a kölcsön felvételét. Ez a határozat világosan igazolja Franciaországnak azt a szándékát, hogy nem akarja az európai békét és a gazdasági megerősödést előbbre segíteni. Franciaországnak céljai vannak, melyeket csak akkor tud elérni, ha Középeurópában uralkodó marad a bizonytalanság és a jobbsorsra érdemes nemzetek az összeroppantó nyomor terhei alá görnyednek. A francia politikusok fejében a napóleoni állam eszméje kitört, de a nagy hadvezér tehetsége híján az uzsorások rendszerével dolgoznak. A kisantanton kívül jól látja ezt minden európai hatalom, több mint egy éve s azóta recseg-ropog az Antantszövetséget összetartó minden kapocs. Franciaországnak ma már csak a kisantant a feltétlen híve, amelynek félelemszülte létfeltétele a megalázott, lecsonkitott Magyarország teljes tönkretétele. A kisantantnak nem áll érdekében, hogy Magyarország talpra álljon s ét így Franciaország sem szívesen látna megerősödő Németországot. Franciaország fél s örökösen kémek üldözik S rettegésében a német erő feltámadását végleg lehetetlenné akarja tenni. E céljainak egyetlen eszköz a kis-antant, íme a rugója a jóvátételi bizottság döntésének. A Poincaré-féle hivatalos francia politika ezért rendelte alá a magyar érdekeket a kis-antantnak, szövetségesének érdekei alá. Ez a határozat csak két választást enged. Vagy olyan kölcsönt vállalni, amelynek semmi gazdasági haszna nem lesz, de érte még Magyarország megszállása is esedékes lehet, vagy megtagadni elfogadását s akkor az egyre gyengülő ország szinte a zsákmányra éhes körüllakók áldozatául eshet. Hogy van-e még egy harmadik megoldás is, azt majd a jövő mondja meg. A gyűlöletnek- e politikájával, csak a gyűlölködést tartják örökösen ébren. Kész az a tanulság, mire lehet Franciaország példáz, hogy sorsunk jobbrafordulása az országpusztító kisantant kénye kegye. Biztos az, hogy a viszonyok soha nem változnak és e két érdekszövetség mindig támogathatja egymást. Csodát nem vártunk s a határozat sem a csodák megnyilatkozása. Egy biztos, hogy e határozat nem csak Magyarország, de egész közép Európa megszilárdulását hátráltatja és még inkább lobogó pokoltűz a leigázolt nemzetek lelke. Csodát ez inkább művelhet! Hanauer püspök kecskeméti látogatása. Hanauer István váci megyéspüspök Kecskemétre érkezése, nemcsak a katholikus társadalom jelentős eseménye, hanem kedves ünnepe az egész városnak. Hogy a hivatalos látogatások egyformaságából kiemelkedhettek a látogatás napjai, annak a bérmakörút egyházi jelentőségén kívül, főleg az az oka, hogy a helybeli keresztény felekezetek vezetői is oly megértően méltányolták a váci főpásztor Kecskemétre érkezését, de még az ünneplésből az egész keresztény társadalom is részt kért. A reformátusok és evangélikusok Hevessy Kálmán dr és Sárkány Béla esperes vezetésével csatlakoztak, a főispánnal élén ünnep a törvényhatósághoz, a városi tanácshoz és a város társadalmához. A katholikus főpásztor itt tartózkodásakor a kecskeméti közönség meleg rokonérzése nyilatkozott meg minden ünnepélyes aktusban. A küldöttségek tisztelgése a püspök előtt. A városunkban tartózkodó Hanauer István váci megyéspüspök szombaton délben fogadta a különféle küldöttségek üdvözlését. A rossz idő dacára zsúfolásig megtelt a róm. katholikus plébánia földszinti helyisége. A megyés püspök előtt elsőnek a helybeli világi papság és szerzetes rendek küldöttsége tisztelgett. Fáy István főispán után a lutheránus egyház részéről Sárkány Béla esperes, a református egyházéról dr Hevessy Kálmán rer. lelkész, a görögkeletiekéről Papp György főgondnok, a zsidó hitközség nevében dr Borsodi József főrabbi, a helyőrség nevében perlaki Eckensberger György tüzérezredes, állomásparancsnok, a városi tanács élén Zimay Károly polgármester. A kir. törvényszék, járásbiróság, ügyészség, ügyvédi kamara és MIVE küldöttségének üdvözletét dr Kiss János törvényszéki elnök tolmácsolta. A pénzügyigazgatósági kirendeltség, a pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőség, az állampénztár és pénzügyőri bizottság részéről Kádas László miniszteri tanácsos, pénzügyigazgató, az államrendőrség képviseletében dr Jódy Endre rendőrtanácsos, a jogakadémia, ált. főreáliskola, városi fiú és leány fele kereskedelmi iskola, ref. főgimnázium és tanitónőképző nevében dr Joó Gyula jogakadémiai professzor beszélt. A tanfelügyelőség, iskolaszék, tanitói árusház, polgári leányiskola és községi népiskolák küldöttségét Faragó Béla árvaházi igazgató, a közélelmezési min. kirendeltségét Heinrich Árpád dr főszolgabíró, az ipartestüelét Majfctfi Zoltán elnök, az ÉME-ét Kummergruter Emil főgimn.tanár, a keresztény újságírókét Királymezey Tibor rk lelkész, a Nővédelmi Misszió és Leányklub küldöttségét Tóth Klári, a Kath. Egyletét dr Iványosi Szabó László, a Legényegyletét Gyurácz Ferenc elnök vezette. A püspök valamennyi tisztelgő küldöttségnek szívélyes szavakkal mondod köszönetét. A szombati küldöttség fogadás után Révész István prelátus, kecskeméti plébános, akinél megszállott a váci püspök, a tisztelétére ebédet adott. Az ebéden hivatalosak voltak fáji Fáy István főispán, Zimay Károly polgármesterrel az élén a városi tanács, a kecskeméti helyőrség főbb parancsnokai és a katholikus egyháztanács. Az ebéd emelkedett hangulatával csak folytatása volt a püspök iránt megnyilvánuló szeretetteljes ünneplésnek. Cserkész fogadalomtétel a piaristáknál. Lélekemelő szép ünnepélyt rendeztek 26-án d. u. a piarista cserkészek intézetük tornatermében. Az intézet ünnepi díszbe öltöztetett tornacsarnoka zsúfolásig megtelt már közönséggel, midőn pontban fél hat órakor megérkezett az ünnepélyre Hanauer A. István dr. megyéspüspök Révész István prelátus kíséretében. Kürtszó jelzi megérkezését, majd egy hangos „Vigyázz !“ „Tisztelegj!“ s a becsületes tisztaság leventéinek díszes sorfalai között mosolygó arccal mennek az élők és vendégek a terembe, hol Zimay Károly polgármester, Simonides István a főgimnázium igazgatója, Faragó Ede központi főtitkár és dr. Markó Győző piarista tanár a cserkészcsapat parancsnoka üdvözlik. Mindjárt az ünnep elején volt a fogadalomtétel. Az újoncok feláltak az emelvényre. Hatan voltak felavatandók. Előáll egy a felavatandók nevében s kéri a parancsnokot, engedje meg a fogadalom letevését. A parancsnok rövid válasza, majd a központi főtitkár Faragó Ede beszéde következik ezután. Leteszik a fogadalmat. Majd felavatják őket kézfogással. Fejükbe nyomják széles kalapjukat. Zimay Károly polgármester lépett ezután az emelvényre és néhány buzdító szót intézett a szülők nevében a cserkészekhez: — „Fiuk! Példát kell adnotok a gyöngeakaratú embereknek. Meg kell mutatni, hogy ahol az erős férfiak már tehetetlenek és fáradtak a további küzdelem folytatásához, ott a cserkészek kis emberekből álló hadserege minden veszély ellen győzni fog. A halálbaszánt magyar fajnak uj nemzedékre van szüksége. Ti vagytok ez uj nemzedéki Isten áldása legyen munkátokon!“ Zúgó tapsvihar követte a polgármester szavait, miután előállott Fekete Gyula cserkész és nagy közvetlenséggel szavalta el Radványi K.: Cserkészzászlóavatás című költeményét. A hegedű- kvartett, melyet Símád Alajos, Gaál Dezső, Kovács Gyula és Dákány Zoltán adtak elő, valamint Kolling Ödön fuvolajátéka a közönség körében osztatlan tetszésre talált. Ezután cserkészgálát alakítottak és a tetején Hoffmann Ferenc cserkész szavalta Verje meg az Isten című költeményét megkapó érzéssel. Barta István s. tiszi ez alkalomra irt egy kis színdarabot, melynek a címe „Tábortűznél“. Bemutatja benne a cserkésztáborozást. Fordulatos és ötletes cselekvénye teljesen lebilincselte a közönség figyelmét, mely hosszantartó tapsviharral jutalmazta a darab szerzőjét és szereplőit. Bemutták még az első segélynyújtást, sátorverést és különböző cserkészjátékokat. Magyar nóták éneklése zárta be a szép ünnepélyt. A vasárnap programmja. Vasárnap reggel 8 órakor ünnepélyes szentmisét mutatott be a püspök a nagytemplomban majd szentbeszédet mondott, mely után 1400 an bármálkoztak meg. A misén a Leányklub énekkara, a Salamon- kvartett és Oláh Béláné énekszámokkal szerepeltek Póta Aladár főkántor vezetésével. Délután 4 órakor ünnepélyes körmenet élén vonult a püspük a Szentháromság szoborhoz, honnan visszatérve, a nagytemplomban pápai áldást osztott. Öt órakor a Szent Erzsébet templomba ment, hol Medgyessy Gyula zárdái lelkész fogadta és üdvözölte, fehérruhás lányok sorfalai között ment a főoltárhoz, majd Veni Sande után szent beszédet tartott. Utána az Angolkisasszonyok intézeteinek gyönyörű selyamzászlóját szentelte fel, melyet részben a nővérek, részben pedig a növendékek készítettek. Tizennyolc kongreganista jelölt felavatása után Te Deum és pápai áldás következett. Az ünnepélyes