Kecskeméti Közlöny, 1924. április (6. évfolyam, 76-99. szám)
1924-04-30 / 99. szám
1824 április 30.____________________An 1000 kanna._________________Szerda, VI. évfolyam, 99. szám Kecskeméti közlöm? ILSMZETISI Arak: Fatati* Szwketttl: ír. KISS ENDRE. SZERKESZTŐSÉG: a «W8 . . . .......................... 60000 karosa. Egyet szia ára: JOGO korona H,*» Szabadság-tér«. szám il. e. 3. ajtó. Telefon: 120. , 20&30 korona. Megjelelik heti* kivételévé mindet láp. KIADÓi HiVATAL: Széchenyi-tér 5. szám. Telefon: 14) A nemzeti gondolat ereje állítja talpra az országot. Az Ebirdő Magyarok Egyesületének szegedi csoportja vasárnap délután műsoros fultur délutánt rendezett, amelynek kezdetüiben Eckhardt Tibor országos elnök és Ulain Ferenc nemzetgyűlési képviselők mondottak beszédet. Eckhardt Tibor a nemzeti gondolat lényegét fejtegette. Történelmi visszapillantással kezdte megismertetni a nemzeti gondolat fejlődését. Megállapította, hogy a nemzeti gondolatnak vezető szerepe a XIX. és XX. században lett. Először a napóleoni háborúk idején jelentkezett igazi erővel, mellyel Napóleonnak is számolnia kellett s azota mind jelentősebb teret követel magának. Helyteleníti, hogy különösen a zsidó és a liberális sajtó a magyarságba beolvadt indogermánokat még ma is, mint idegeneket, nemzetiséget aposztrofálja. Ezt a nemzet gyöngítésére találták ki, ép egy, miként a forradalmak előtt a hazafias lelkesedést a gúny tárgyává tették. A nemzetértő erők a népben újra sarjadnak és ebben rejlik a titka talpra állásunknak. Arra kéri a megjelenteket, ne engedjék a meteti egységet, ezt az összetartó kapcsot megbontani, mert csak így érvényesülhet az ország javára a népben rejlő erő. Uain Ferenc a zsidókérdést fejtegette. A Csonksországunk 8 millió lakosa között ma 600.000 zsidó él. Ez a sok idegen ekkor is problémát képezne, ha nem zsidó, hanem német vagy angol lenne. Ezeknek sem engednénk meg, hogy a magyarság pozícióit elfoglalják. Ma pl. a bankokban a direktorok zsidók, a pótlások, kaputok, cselédek a keresztények. A tekintélyt jelentő állásokat mind ellepték, míg a munkát, a megalázkodást követelőelet kerülik. A zsidó bevándorlás statisztikai adatait ismerteti. Ez a térfoglalás a zsidó probléma. A zsidó személyileg közömbös előtte. Lehet az személyileg rosszabb is, jobb is, mint a keresztény, de mint előnyemúló faj veszedelem reánk nézve. Nem zsidó üldözésről van szó, hanem a magyar faj érdekeinek biztosításáról. AAAA^AAAAÄA^AAAi\WwVVWsA/W»/WS(VS/WSA/SAAAAAA/VW» lett, de amelyek eredményesen véget vetettek azoknak az időknek, amidőn az ezresekből milliók, s milliókból miliárdok és a milliárdosból billiók lettek. Ez előtt a szakadék előtt állott már a birodalom s a kormánynak sikerült a német nép ügyét biztos talajra vezetni. Megállapítja a kormányproklamáció, hogy a kétségbeejtő munkaalkalomhiány szűrőben van, az állami, a községi és magánháztartások biztosan meghatározott bevételekkel és számadásokkal dolgozhatnak. Ezen eredmények alapján a német kormány biztosan számít a mandátumok többségének elnyerésére. Aligha lesz azonban így. WWWWWWWVWWVWVWWWWWWWVWVWWWV Az aranyközéputas német politika bukása felé ssléjus 4 én lesz a birodami gyűlés választása, Németországban most élik a legélesebb pártküzdelmek napjait. A közelgő birodalmi gyűlés választást a legélesebb párharcok előzik meg. A jobboldal, a német nacionalisták és fajvédők, hatalmas szervezettel, széles tömegekre támaszkodva jelentékeny mandátuim zártól reményének. A szociáldemokrata szervezetek kétségbeesett erőfeszítéssel védelmezik pozíciójukat; arra, hogy az új választás mandátumaikat szaporítaná, a bajor eredmények után nem is számítanak. Leghangosabbak a kommunisták, akik a rendelkezésre álló hatalmas orosz pénzösszegekkel nem tudnak biztosítani számottevő szavazatot, mert a német alsóbb néprétegek is kiábrándultak már a kommunizmusból és helyzetük az újabban szaporodó munkaalkalmakkal lényegesen javult. A német kormány az aranyközéputas politikának egyedüli tehetségét ália is és ezt a német néphez intézett felhívásában kifejezésre juttatja. A felhívás a némt nép sorsfordulójának nevezi a május 4 iki választást, amely a birodalomnak fennmaradását, vagy pusztulását dönti el. Hivatkozik azokra az áldozatokra, amelyeket a német pénz értékének megszilárdítása érdekében követelni kel Kecskemét pedig ne aludjék. Csongrád megelőzi a tiszai vashíd-építéssel, megkezdették a részvényjegyzést. Ismeretes az a mozgalom, amelyet a Kecskeméti Közlöny a Tiszaughnál létesítendő tiszai vashíd ügyében a múlt év folyamán indított. Megszólaltattuk e kérdésben az érdekeit tiszazugi községek egyik érdemes vezetőjét, Nagy Ferenc thzavasi főjegyzőt, aki nyomatékosan mutatta ki, hogy a Tiszazug népének legjobban az ughi híd elégítené ki igényeit. Legközelebbi után juthatnának Kecskemét pacához, amely eddig is fivevője volt terményeiknek. Az ország fővárosához is sokkal rövidebb összeköttetést nyerhetnének, mint bármely más megoldás mellett. — A Budapest—Tiszai tektetős vasúti vonal folytatása oldaná meg legkedvezőbben a vasúti forgalmit. Az általunk megírított és már tekintélyes régebbi múlttal is bíró mozgalom eljutott abba a stádiumba, hogy a városi közgyűlés felirattal fordult az illetékes minisztériumokhoz. Ez nálunk az a szokásos eljárás, amely mindent a felsőjéből vár s amely sok jobb sorsra érdemes gondolat temetőjévé vált. Segíts magadon, az ég is megsegít, — mondják a csongrádiak. Minden felsőbbségi támogatás megszerzése előtt elsősorban a saját elejüket mutatják meg. A Csongrádi Újság április 27 iki számából, dr. Rátoryi Pipp Pál tollából értesülünk, hogy a csongrádi Tisza híd ügyében lelkes szitíciót folytatnak. Megindították a részvényjegyzést . A tiszazugi községeket csatlakozásra hívták s már ott is szép eredményeket ért el a felhívás: 7000 drb 100.000 koronás részvény már elhelyezést nyert. Pedig még csak a csongrádi birtokosok jegyzéseit vették számba. A kereskedők, iparosok jegyzéseiből, valamint a távolabbi érdekeltségektől még 5000 drb részjegyzést várnak. — Csongrád polgármestere, kecskeméti származású dr. Tóth István ál a mozgalom élén s nagy energiával vezeti a siker felé. Távol áll tőlünk, hogy a Csongrád érdekében álló vashíd ügyének meghiúsítása céljából emelnénk fel szavunkat, azonban Kecskemétnek, ha élni és fejlődni akar, feltétlen szüksége v£n a tiszaughi vashídra. Ennek az érdekében tehát cselekedni kell. Újólag felhívjuk tehát a város vezetőségének és intézőköreinek figyelmét e kérdésre. De felhívjuk a Budapest—Tiszai h. é. vasút r. t. igazgatóságának figyelmét is a vashíd ügyére, mert a csongrádi kapcsolat az ő vállalatuk továbbfejlődésének perspektíváit is lényegesen befolyásolná. ^^W»AA^/^/VWSAWAAAA<WVWAAA/S/SAAAiVWWVVSAA^, Megkezdődött a Jegybank részvényjegyzése. A gazdaközönség érdeke, hogy minél több részvényt jegyezzen. Ismételten kifejtettük már, mily nagy érdeke fűződik a gazdatársadalomnak ahhoz, hogy a felállítandó Magyar Nemzeti Bank részvényeinek minél nagyobb hányadát jegyezze. Itt nemcsek nagyon kedvező tőkebefektetésről van szó, hanem arról is, hogy a létesítendő jegybankkal szemben oly gyakran hangoztatott jogos kívánságaikat annál hathatósabban tudják majd képviselni, minél nagyobb arányban vesz részt a gazdiközönség a részvényjegyzésben. A jegybank közgyűlésén egy egy szavazatot 25 bank egész részvény jegyzése biztosít. Egyes részvények tulajdonosai, akiknek tulajdonában egyvnvéve 15 részvény van, közös meghatalmazott útján gyakorolhatják szavazati jogukat. Mily feltételek mellett jegyezhetnek a gazdák részvényt. A múlt számunkban közöltük már, hogy a gazdák az esetben, ha termét feleslegükkel kívánnak a jegybank részvényjegyzésében résztvenni, mely helyeken eszközölhetik azt. Az ismertetett helyeken a gazdák a jegyezni kívánt jegybank-részvények névértékének első részlete, tehát a fele erejéig aranykorona hitelt vehetnek igénybe. Az igénybe vett hitelről a gazda fedezeti, váltót ad. A hitel 5 hóm port belül, legkésőbb október 7 ig visszafizetendő. A hitel uan évi 12 százalék, vagyis havi 1 százalék kamat, a hitelezés egész időtartamára fél százalék váltóbélyegilleték és fél százalék összes költség és jutalék címén fizetendő. Az 1 százalékos havi kamat csakis a tényleges igénybevétel minden megkezdett hónapja után igényelhető a hitelt élvezőtől. Míg a valutahitelt vissza nem fizetik, a részvény a jegyintézetnél marad letétben, azonban a gazda ideiglenes elismervényt kap, amellyel az általa jegyzett részvényeken alapuló és a közgyűlésen érvényesíthető jogait maga gyakoroltatja. Mivel fizethet a gazda, ha a hitelt igénybe veszi: A jegyzett részvénytőke első felének május hó - ig való befizetésére igénybevett aranykoronahitel legkésőbb folyó évi október - ig aranyban vagy nemes valutában visszafizetendő. A gazda egyes terményfeleslegeinek külföldre való eladása útján is törlesztheti tartozását. E célból a jegybankrészvényeket jegyző gazdák folyó évi május hó 15 től kezdődésig árpát, zabot, repcét, borsót, bort, gyepfűt, lovat, hízott marhát, juhhot és sertést, később megápusndó időponttól kezdve pedg búzát és rozsot oly módon vihetnek ki vámkülföldre, hogy e kivitel után beszolgáltatdó kiviteli valuta a gazdák által igénybevett aranykoronahitel törlesztésére fog dolláralapon elszámoltatni. A kivitelt általában a hieltközvetítő intézet bonyolítja le. Mivel fizethet a gazda, ha a hitelt nem veszi igénybe. Aki az általa jegyezni kívánt részvénytőke eső részletét a búza vagy a rozs azonnali (tehát a jegyzői határidő utolsó napja, május 7 ike előtt szállításával kívárja fedezni, annak felesleges a fentebb említett hitelt igénybe vennie, hanem az illető ajánlja fel ezt a gabonakészletét akár közvetlenül, akár a már ismertetett intézetek egyike útján a magyar királyi közélelmezésügyi minisztériumnak, mely ezt az általa elérhető legmagasabb áron, külföldi valuta ellenében megy A lajosmizsei kiütéses tífusz még mindig komoly jellegű. 16 egyén áll ez időszerint is gyógykezelés alatt, akik közül kettőnél a megbetegedés újabb, múlt heti keletű. A halálozások száma a gyökeres óvintézkedések bevezetése óta 8 (MTI, Recsk