Kecskeméti Közlöny, 1924. április (6. évfolyam, 76-99. szám)

1924-04-30 / 99. szám

1824 április 30.____________________An 1000 kanna._________________Szerda, VI. évfolyam, 99. szám Kecskeméti közlöm? ILSMZETISI Arak: Fatati* Szwketttl: ír. KISS ENDRE. SZERKESZTŐSÉG: a «W8 . . . .......................... 60000 karosa. Egyet szia ára: JOGO korona H,*» Szabadság-tér«. szám il. e. 3. ajtó. Telefon: 120. , 20&30 korona. Megjelelik heti* kivételévé mindet láp. KIADÓi HiVATAL: Széchenyi-tér 5. szám. Telefon: 1­4) A nemzeti gondolat ereje állítja talpra az országot. Az Ebirdő Magyarok Egyesületének­­ szegedi csoportja vasárnap délután műsoros f­­ultur délutánt rendezett, amelynek kezdetü­­iben Eckhardt Tibor országos elnök és Ulain Ferenc nemzetgyűlési képviselők mondottak beszédet. Eckhardt Tibor a nemzeti gondolat lé­nyegét fejtegette. Történelmi visszapillan­tással kezdte megismertetni a nemzeti gon­dolat fejlődését. Megállapította, hogy a nem­zeti gondolatnak vezető szerepe a XIX. és XX. században lett. Először a napóleoni háborúk idején jelentkezett igazi erővel, mellyel Na­póleonnak is számolnia kellett s azota mind jelentősebb teret követel magának. Helytele­níti, hogy különösen a zsidó és a liberális sajtó a magyarságba beolvadt indogermáno­­kat még ma is, mint idegeneket, nemzetisé­get aposztrofálja. Ezt a nemzet gyöngítésére találták ki, ép egy, miként a forradalmak előtt a hazafias lelkesedést a gúny tárgyává tették. A nemzetértő erők a népben újra sarjad­nak és ebben rejlik a titka talpra állásunk­nak. Arra kéri a megjelenteket, ne engedjék a meteti egységet, ezt az összetartó kap­csot megbontani, mert csak így érvényesül­het az ország javára a népben rejlő erő. U­ain Ferenc a zsidókérdést fejtegette. A Csonksországunk 8 millió lakosa között ma 600.000 zsidó él. Ez a sok idegen ekkor is problémát képezne, ha nem zsidó, hanem német vagy angol lenne. Ezeknek sem en­gednénk meg, hogy a magyarság pozícióit elfoglalják. Ma pl. a bankokban a direktorok zsidók, a pótlások, kaputok, cselédek a ke­resztények. A tekintélyt jelentő állásokat mind ellepték, míg a munkát, a megalázkodást kö­vetelőelet kerülik. A zsidó bevándorlás sta­­tisztikai adatait ismerteti. Ez a térfoglalás a zsidó probléma. A zsidó személyileg közöm­bös előtte. Lehet az személyileg rosszabb is, jobb is, mint a keresztény, de mint előnye­­múló faj veszedelem reánk nézve. Nem zsidó üldözésről van szó, hanem a magyar faj ér­dekeinek biztosításáról. AAAA^AAAAÄA^AAAi\WwVVWsA/W»/WS(VS/WSA/SAAAAAA/VW» lett, de amelyek eredményesen véget vetettek­­ azoknak az időknek, amidőn az ezresekből milliók, s milliókból miliárdok és a milliár­dosból billiók lettek. Ez előtt a szakadék­­ előtt állott már a birodalom s a kormánynak sikerült a német nép ügyét biztos talajra ve­zetni. Megállapítja a kormányproklamáció, hogy a kétségbeejtő munkaalkalomhiány szű­rőben van, az állami, a községi és magán­háztartások biztosan meghatározott bevételek­kel és számadásokkal dolgozhatnak. Ezen eredmények alapján a német kormány biz­tosan számít a mandátumok többségének el­nyerésére. Aligha lesz azonban így. WWWWWWWVWWVWVWWWWWWWVWVWWWV Az aranyközéputas német politika bukása felé­­ ssléjus 4 én lesz a biroda­mi gyűlés választása, Németországban most élik a legélesebb pártkü­zdelmek napjait. A közelgő birodalmi gyűlés választást a legélesebb párharcok elő­zik meg. A jobboldal, a német nacionalisták és fajvédők, hatalmas szervezettel, széles tö­megekre támaszkodva jelentékeny mandá­­tuim zártól reményének. A szociáldemokrata szervezetek kétségbeesett erőfeszítéssel vé­delmezik pozíciójukat; arra, hogy az új vá­lasztás mandátumaikat szaporítaná, a bajor eredmények után nem is számítanak. Leg­­hangosabbak a kommunisták, akik a rendel­kezésre álló hatalmas orosz pénzösszegekkel nem tudnak biztosítani számottevő szavaza­tot, mert a német alsóbb néprétegek is ki­ábrándultak már a kommunizm­usból és hely­zetük az újabban szaporodó munkaalkalmak­kal lényegesen javult. A német kormány az aranyközéputas politikának egyedüli te­he­tségét ál­ia is és ezt a német néphez intézett felhívásában kifeje­zésre juttatja. A felhívás a ném­t nép sorsfor­dulójának nevezi a május 4 iki választást, amely a birodalomnak fennmaradását, vagy pusztulását dönti el. Hivatkozik azokra az áldozatokra, amelyeket a német pénz értéké­nek megszilárdítása érdekében követelni kel­ Kecskemét pedig ne aludjék. Csongrád megelőzi a tiszai vashíd-építéssel, megkezdették a részvényjegyzést. Ismeretes az a mozgalom, amelyet a Kecskeméti Közlöny a Tiszaughnál létesítendő tiszai vashíd ügyében a múlt év folyamán indított. Megszólaltattuk e kérdésben az ér­dekeit tiszazugi községek egyik érdemes veze­tőjét, Nagy Ferenc thzavasi főjegyzőt, aki nyo­matékosan mutatta ki, hogy a Tiszazug né­pének legjobban az ughi híd elégítené ki igényeit. Legközelebbi után juthatnának Kecs­kemét pacához, amely eddig is f­ivevője volt terményeiknek. Az ország fővárosához is sokkal rövidebb összeköttetést nyerhetnének, mint bármely más megoldás mellett. — A Budapest—Tiszai tektetős vasúti vonal foly­tatása oldaná meg legkedvezőbben a vasúti forgalmi­t. Az általunk megír­­ított és már tekin­télyes régebbi múlttal is bíró mozgalom el­jutott abba a stádiumba, hogy a városi köz­gyűlés felirattal fordult az illetékes minisz­tériumokhoz. Ez nálunk az a szokásos eljá­rás, amely mindent a felsőjéből vár s amely sok jobb sorsra érdemes gondolat temetőjévé vált. Segíts maga­don, az ég is megsegít, — mondják a csongrádiak. Minden felsőbbségi támo­gatás megszerzése előtt elsősorban a sa­ját elejüket mutatják meg. A Csongrádi Újság április 27 iki szá­mából, dr. Rátor­yi Pipp Pál tollából értesü­lünk, hogy a csongrádi Tisza híd ügyében lelkes szitíciót folytatnak. Megindították a részvényjegyzést . A tiszazugi községeket csatlakozásra hívták s már ott is szép ered­ményeket ért el a felhívás: 7000 drb 100.000 koronás részvény már elhelyezést nyert. Pedig még csak a csongrádi birtoko­sok jegyzéseit vették számba. A kereskedők, iparosok jegyzéseiből, valamint a távolabbi érdekeltségektől még 5000 drb részjegyzést várnak. — Csongrád polgármestere,­­ kecs­keméti származású dr. Tóth István ál­ a moz­galom élén s nagy energiával vezeti a siker felé. Távol áll tőlünk, hogy a Csongrád ér­dekében álló vashíd ügyének meghiúsítása céljából emelnénk fel szavunkat, azonban Kecskemétnek, ha élni és fejlődni akar, fel­tétlen szüksége v£n a tiszaughi vashídra. Ennek az érdekében tehát cselekedni kell. Újólag felhívjuk tehát a város vezető­ségének és intézőköreinek figyelmét e kér­désre. De felhívjuk a Buda­pest—Tiszai h. é. vasút r. t. igazgatóságának figyelmét is a vashíd ügyére, mert a csongrádi kapcsolat az ő vállalatuk továbbfejlődésének perspektíváit is lényegesen befolyásolná. ^^W»AA^/^/VWSAWAAAA<WVWAAA/S/SAAAiVWWVVSAA^, Megkezdődött a Jegybank részvényjegyzése. A gazdaközönség érdeke, hogy minél több részvényt jegyezzen. Ismételten kifejtettük már, mily nagy érdeke fűződik a gazdatársadalomnak­ ahhoz, hogy a felállítandó Magyar Nemzeti Bank részvényei­nek minél nagyobb hányadát jegyezze. Itt nem­csek nagyon kedvező tőkebefektetésről van szó, hanem arról is, hogy a létesítendő jegybankkal szemben oly gyakran hangozta­tott jogos kívánságaikat annál hathatósabban tudják majd képviselni, minél nagyobb arány­ban vesz részt a gazdiközönség a részvény­jegyzésben. A jegybank közgyűlésén egy egy szavazatot 25 bank egész részvény jegyzése biztosít. Egyes részvények tulajdonosai, akik­nek tulajdonában egyvnvéve 15 részvény van, közös meghatalmazott útján gyakorolhatják szavazati jogukat. Mily feltételek mellett jegyezhet­nek a gazdák részvényt. A múlt számunkban közöltük már, hogy a gazdák az esetben, ha termét feleslegükkel kívánnak a jegybank részvényjegyzésében résztvenni, mely helyeken eszközölhetik azt. Az ismertetett helyeken a gazdák a jegyezni kívánt jegybank-részvények névértékének első részlete, tehát a fele erejéig aranykorona hitelt vehetnek igénybe. Az igénybe vett hi­telről a gazda fedezeti, váltót ad. A hitel 5 hóm port belül, legkésőbb október 7 ig vissza­fizetendő. A hitel uan évi 12 százalék, vagyis havi 1 százalék kamat, a hitelezés egész időtartamára fél százalék váltóbélyeg­­illeték és fél százalék összes költség és ju­talék címén fizetendő. Az 1 százalékos havi kamat csakis a tényleges igénybevétel min­den megkezdett hónapja után igényelhető a hitelt élvezőtől. Míg a valutahitelt vissza nem fizetik, a részvény a jegyintézetnél marad letétben, azonban a gazda ideiglenes elis­mervényt kap, amellyel az általa jegyzett részvényeken alapuló és a közgyűlésen ér­vényesíthető jogait maga gyakoroltatja. Mivel fizethet a gazda, ha a hitelt igénybe veszi: A jegyzett részvénytőke első felének május hó - ig való befizetésére igénybevett aranykoronahitel legkésőbb folyó évi október - ig aranyban vagy nemes valutában vissza­fizetendő. A gazda egyes terményfeleslegei­­nek külföldre való eladása útján is törleszt­het­i tartozását. E célból a jegybankrész­­vényeket jegyző gazdák folyó évi május hó 15 től kezdődésig árpát, zabot, repcét, bor­sót, bort, gyepfűt, lovat, hízott marhát, ju­h­hot és sertést, később megá­­pu­sndó idő­ponttól kezdve ped­g búzát és rozsot oly módon vihetnek ki vámkülföl­dre, hogy e kivitel után beszolgáltatdó kiviteli valuta a gazdák által igénybevett aranykoronahitel tör­lesztésére fog dolláralapon elszámoltatni. A kivitelt általában a hieltközvetítő intézet bo­nyolítja le. Mivel fizethet a gazda, ha a hitelt nem veszi igénybe. Aki az általa jegyezni kívánt részvény­tőke e­ső részletét a búza vagy a­ rozs azon­nali (tehát a jegyzői határidő utolsó napja, május 7 ike előtt­ szállításával kívárja fe­dezni, annak felesleges a fentebb említett hitelt igénybe vennie, hanem az illető ajánlja fel ezt a gabonakészletét akár közvetlenül, akár a már ismertetett intézetek egyike útján a magyar királyi közélelmezésügyi miniszté­riumnak, mely ezt az általa elérhető legma­gasabb áron, külföldi valuta ellenében megy ­ A lajosmizsei kiütéses tífusz még mindig komoly jellegű. 16 egyén áll ez idő­­szerint is gyógykezelés alatt, akik közül ket­tőnél a megbetegedés újabb, múlt heti ke­letű. A halálozások száma a gyökeres óvin­tézkedések bevezetése óta 8 (MTI, Recsk­

Next