Kecskeméti Közlöny, 1924. április (6. évfolyam, 76-99. szám)

1924-04-26 / 96. szám

Kussics&éf 1824 április 25. Art 1000 korona. Szombat, VI. évfolyam, 96. szám Kecskeméti közlőin klffizbtisi Arak: uSEyai fim .......... . 60006 ksfsu. SB fcí8*m ............................... . . 20 Mü korma. •Imii Felelil szerkeszti k­ér. KISS ENDRE. Reyes szán ára: 1080 koro­uu Megjelenik hétfő kivételével Blades nap. SZERKESZTŐSÉG: III., Szabadság-tér I. szám, II. e. 3. ajtó. Telefon : 128. KIADÓHIVATAL: Szécheny tér 5. szám. Telefon • IM. Szocialista bomlás. Sokáig nem tudtunk teljesen tiszta ké­pet alkotni a szociáldemokrata mozgalmak valódi ereje és értéke felől. Ennek főora pe­dig abban rejlett, hogy seregszemléjükről a valóságot nem fedő számadatokkal beszéltek , ugyanakkor a parlamenti harcmodoruk a bosszantó demagógia, a fenegyerekeskedő harda bandázás, a minden komolyságot nél­­külöző ellenzé­kieskedés lett. Ezeket látva, még azoknak is gondolkodóba kellett eeniök, akik égre-földre esküdve, kritika nélkül, va­kon rohantak a vezetők jelszavai után. Ha a tudományos értékelésre számot­­tartó szocialista könyveket olvassa az ember, ez a zavart kel­ő bizonytalanság csak növe­kedik, így Lombert Werner munkájában a modern magyar szociális mozgalmakról így emlékezik meg: „A magyarországi mozgal­mat erősen agrárius színezete teszi érdekessé." (1908-as megállapítás.) Ugyancsak feljegyzi, hogy az 1906 os évben 71.173 szervezett munkás volt a szakszervezetek tagja. Ezzel szemben a »Magyarországi szociáldemokrata párt" jelentése, amelyet a stuttgarti VII. nem­zetközi kongresszushoz intéztek, az 1906 os év végén csupán 48.616 munkásról emléke­zik meg Az ily fajta adatok csak még zava­róbban atnik és hitelcsökk­entőek. A szociáldemokrata párt félelmetes ere­jét hivalkodva emlegeti, akár van erre alka­lom vagy szükség, akár nincsen. Ha az utolsó két évtized utcai munkás mozgalmait végig­tekintjük, még inkább az jut eszünkbe, hogy a párt kötelékeibe került véreinket ámítják. Hetekkel, hó­napokkal előbb hatalmas tünte­téseknek jelzett felvonulások nem bizonyul­tak egyébnek, mint néhány ezer embernek végül verekedésbe, vagy a rendőrséggel való összeütközésbe fulló, komolyságot nélkülöző felvonulásának. Ez így volt a háború előtt és valóban esik a sztrájkok sikere jelentette szervezettségük némi erejét. A világháború vári forradalmak idején még súlyosabb formában jelentkezett a párt komolytalan és erőtlen volta. Sok szó esett már arról, hogy a szociáldemokratákat a fár­­adalomért mekkora felelősség terheli, ők ma­guk tiltakoznak a komm­unizmus vádja ellen. A kisebbség terroris­áta kerültek. Ha elfo­gadjuk igaznak eme érvelést, még inkább kétkednünk kell életképességükben és szer­vezetük erejében. Mennyi értéket tulajdonít­sunk az oly szervezetnek, mely a forradal­mak idején az egyedüli volt az országban, amelynek szálai — állítólag — az egész or­szágra kiterjedtek és amely mindezek dacára egy elenyészően csekély kisebbség bűnös hatalmi terrorja előtt ellentállás nélkül behó­dol. Ha a szociáldemokrata párt elutasítja magától a kommunizmus vádját, akkor is­merje be, hogy az idegen, nemzetközi min­tára másolt szervezete munka és ellentállás képtelen s végül lássa be, hogy nemcsak a nemzetközinek mondott eszmék, de az idegen mintájú szervezkedési mozgalmik is veszé­lyeztetik magát a szociális eszmét, a mun­­káskérdést, melyet pedig saját patentjüknek tekintenek. Mindezek a gondolatok a húsvétkor lezajlott szociáldemokrata kongresszus remi­­nicerciójaként jutnak eszünkbe. A kongresz­szus ugyanis némi fényt vet a fejtegetésünk elején említett zavart keltő homályos dolgokra is. A kongresszus beigazolta, hogy a szociál­demokrata párt oly tömeget mozgás amely­­lyel, mint ellenféllel számolni kell. Ha nem is az a rettenetes oroszlán, melynek a par­lamenti szí csaták idején feltüntetik, de min­denesetre 2—300 ezer érm­­ért jelent. Ez ugyan nem az ország dolgozóinak a milliói, de egységes és egyöntetű megmozdulás ide­jén erőt jelent. Azonban épen az egyöntetű­ség, ez egység hiányzik a szervezetből. Ami eddig titkon lappangott, a kongresszuson, mint ádáz és elégedetlen ellenzék támadásba ment át. Régen tudtuk, hogy van jobboldali, baloldali és centrális része a pártnak, de ezek a különbségek a nyilvánosság előtt csak a kongresszuson mentek harcba Ugyancsak a kongresszus beigazolta azt is, hogy a szociáldemokrata pártvezető­­ség paktumot kötött szia) a magyar kor­mánnyal, amelyet már Lombert Werner mun­kájában is „brután­s burztoá kormányzatnak" bélyegeznek. A vádak szerint a kötött paktum munkásérdekellenes. Mi a tanulság ? A szociáldemokrata párt már évtizedeken keresztül is csak úgy tudta az ötös látszatát kelteni, hogy zavart, sokszor hamis adatokkal érvelt. Ma már magában a szervezetben támadnak kritikusai a vezetési rendszernek, vagyis megszűnt az eget földet megvívni induló belső fegyelem és bomlik a szervezet. Szinte a szent feltámadás m­ostra kapott a kér­dék De váljon utu’-e a kormány és a társadalom és a bomlásnak ir­dult szer­­vezetből hajtandó e végre a beszervezett mun­kásokat a magyarság erősödésére egészsége­sebb szervezetbe átmenteni ? vagy a pusztuló romlásnak indult régi szervezetre újra kivet­heti a ba.'o'dali treferizm­us és a destrukció a hallját? Ez is fajvédelem!!! Kibővítik a városi kórházat. A városi hivatalok elhelyezésével kap­csolatosan a tiszti orvosi hivatal kiköltözik a városi kórház földszinti helyiségeiből és május­­­ével az általa igénybe vett három szál a felszabadul. A helyiségeket a kórház foglalja le, amelynek befogadóképessége a legutóbbi átalakítás után is kicsinek bizo­ny­ult. A közönség a legnagyobb bizalommal viseltetik az utóbbi időben már teljesen mo­dern alapokra helyezett kórház iránt és a legsúlyosabb esetekben is felkeresi. A beteg­létszám állandóan teljes, úgy hogy a veze­tőség nem egyszer képtelen újabb betegeket felvinni. Emiatt elmaradhatatlan a kórház kibővítése. A tisztiorvosi hivatal elhelyezése aktuálissá teszi, hogy az újabb kibővítésre átkötött reformtervek akadálytalanul valóra váljanak. A tervekről dr Pechány Albin, a kórház vezető főorvosa az alábbi nyilatko­zatot adta ír­unkatársunknak: " A tisztiorvosi hivatal elhelyezésével május 1 én felszabadul a kórház három föld­szinti helyisége. Ezekre rendkívül nagy szük­ség van, mert megvalósítható lesz, hogy a gyermekbetegek részére külön gyermekosztály létesüljön. Ezáltal a kórháznak igen fontos szerve nyer elhelyezést, amely különösen a kilométerekre lakó tanyai gyermekek gyógy­kezelése szempontjából rendkívül fontos. A tanyákról behozott beteg gyermekeket, aki­ket helyiség hiánya miatt nem vehettünk fel, elhelyezhetjük. A gyermekosztály dr. Merétey Sándor tb. kórházi főorvos vezetésével az Anya- és Csecsemővédő Intézettel kateltve működik. A tervek szerint felvételi fürdő felállítására is tehetség mutat­kozik, ahol a kórházba felvett betegeket, mielőtt a kórte­rembe kerülnek, megfürdetik ruhájukat fer­tőtlenítik. Ismételten felmerült a vízvezeték kérdése is. A kórház ka­ra a rossz víz miatt teljesen használhatatlan. A vízvezeték beállí­tása körül felmerült nehézségeket legcélsze­rűbben lehetne leküzdeni, h­a a Gyenes-téri ártézi kút vizét vezetnék be. A költségelő­irányzatba már történt is erre intézkedés. Egy dinamót szereznek be s a kórház villa o­lyon árammal kapná a vizet. Tervezték a zálogház egy részének bekapcsolását. Elsősorban a nagy árverési csarnok szilis­­cul fel, ahol konyhát és mosókonyhát léte­sítenek. Ez a terv könnyen keresztülvihető, mert a zálogházat a kórházépülettel folyosó köti össze, lift is rendelkezésre éli. A zálog­ház emeleti helyiségeiben nyerne elhelyezést a venereás betegek osztálya. Az őszre több, igen fontos terv vér­megvalósításra. A betegellátást, vagyis a gaz­dasági részt saját üzemébe veszi a kórház. Erre vonatkozólag beadvánnyal fordult a vá­roshoz, hogy a kórház részére 15 hold földet adományozzon, amelyen zöldségest léteeítenek. Tervezik a tehenészet felállítását amely a kórház tej­­szükségletét fedezné a különösen a gyermek­­osztályt az Anya­ és Csecsemővédő Intézetet látná el a szükséges­ tejmennyiséggel. A rendszeres orvosképzés előmozdítá­sára két­hetenként tudományos előadást tart az orvosi kar a medikusok részére. Ezzel kapcsolatban kérvénnyel fordul a kórház ve­zetősége a minisztériumhoz, hogy a kórházat az orvosnövendékek kikép­zésének jogával ruházza fel. A képzés sikerit előmozdítja a kórház orvosi múseuma, amelyet a főorvos nemrég rendezett be s állandóan bővít. A gyógykezelés terén igen szép eredményeket ért el a kórház. Pechíny dr. ezideig több mint ezer műtétet végzett, köztük nem egy rendkívül komplikált esetben és teljes siker­rel, amelyet a jó felszerelés is nagyban elő­­segített. A berendezés, a betegek ellátása megfelel a követelményeknek, a kórháznak modern laboratóriuma, bakteorológiája, rönt­­genintézete van. A röntgen és villany gyógy­­in­ézetében naponkint 20—25 beteget vizs­gálnak meg és gyógy­kezének. A külön s­zo­bákban, ahol a fővárosi kórházakban f­zetett ápolási difektták jóval alacsonyabb összegért (napi 70,000 korona) elsőrendű gyógykeze­lést és ellátást kap a beteg, a tehetősebbe­ket ápolják. A vezetőség terveit, amit Pechány Albin dr. dolgozott ki, a kórházi bizottság már tár­gyalás alá vette s az átalakítási munkálatok terveinek elkészítése végett kiadták a város mérnöki ügyosztályának. A kórház a városnak ma már annyira elismert intézménye, hogy a gyógykezelés terén elért kitűnő eredmények után joggal számíthat bizalomra. A fejlesztésére tett ismé­telt reformtörekvésekben a város áldozatkész­sége nem maradhat el. /WVSAAAAAAAAAAAVlAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAVVVVV* — Kongregációs ünnepély. A kecskeméti Urak Máris Kongregációja f. hó 27 én d. u. 6 órakor a róm. kamh. Egyház dísztermében tagfelvételi diszünnepséget rendez. Az fk­.ne­­p'.ly műsora a következő: 1. Énekel a pia­rista gim. énekkara. Vezeli Rassovszky Gyűl* tanár. 2. Megnyitót mond Ledvák Ma­cél. 3. Szaval Novik István. 4 Az ünnepi beszédet mondja Goszmann Ferenc váci felszentelt püspök. 5. Énekei Kenyeres Zolán. Zongo­rán kíséri Tóth Sinuska. 6. Zárószó. Tartja Binder Károly a kongregáció prefiktusa. 7. É­nkei a piarista gimnázium énekkara. A nagy érdeklődésre való tekintettel jegyek a kongregáció tagjainál és a kegytárgyötletben előre válthatók.

Next