Kecskeméti Közlöny, 1924. április (6. évfolyam, 76-99. szám)

1924-04-29 / 98. szám

XIMkettés 1824 április 29 Áfa 1000 kirína. Kedd, VI. évfolyam, 98. szám kÉVKEHÉTI KÖZL9H9 mffmmmmammmmmmmmmmmHammmm&ammmmmmmmmmmmmmmmmmmBmmmmtmmmmmmmmmmmmmmmmMmammmmmmmmmmmmmmmmmHmKmmmwmmmmKmammmmaKmmumm KLIFIZITISI Alak: Filek­« werke»»: ér. KISS ENDRE. SZERKESZTŐSÉG: tara ........... 60008 kerota. gnyea »**■ i­a: IOOO koron. In** Szabadnap-tér I. szám, It. t. 3.ajtó. Telefon: 120. $$g • • « . . . a a • . 2000 torosa. Megjiltuik hétfő kivételével »jetlen nap. KIADÓHIVATAL: Széchenyi-tér 5. Szám. Telefon: 114. Ara 1000 kirína. Kedd, VI. évfolyam, 98. szán. A város közgyűlése. Ma megkezdődött a Jegybank egyenlő 114 nr, frank 19 centime, vagy 4 font 12 Bizatom a szanálás iránt, részvényjegyzése: 1 vagy 77 svéd károm­Poc őre. Mint reguűbbiszárjunkban jelentettük, a mai nappal megkezdődött a Magyar Nem­zeti Bank részvényjegyzése és május 7 ig tart. Vasárnap megjelent a pénzügyminiszter részvényjegyzési fe kívásd és a jegybank ala­pi és tervezete, mely a már többször ismer­tetett részvényjegyzési feltételeket tartalmazza. Ugyancsak vasárnapra megjelent az in­tézkedés a részvényjegyzési helyekre vonat­kozólag. Az aláírási helyek a következők: A m. kir. állami jegy-idézet fiókintéze­­tei, továbbá azok a pénzintézetek, amelyek a Pénzintézeti Központ tagjai. A kecskeméti pénzintézetek közül a Pénzintézeti Központ tagjai az alábbi pénzintézetek: Központi Takarékpénztár, Leszámítold Bank, Népbank, Nagytakarék, Magyar Bank, Néptakarék. Az OMGE felhívása. Ugyancsak felhívással fordul a gazda­­kötörségben az Országos Ma­gyar Gazdasági Egyesület is. A felhívás kifejti, hogy milyen nagy érdeke fűződik a gazdatársadalomnak a Nemzeti B­rnk részvényeinek jegyzéséhez, Itt nemcsak kedvező tőkebefektetésről van szó, hanem arról is, hogy a jegybankkal szemben annál hathatósabban tudja majd a gazdatágadalom képviselni jogos kívánságait, mint a­mg-ott arányban vesz részt a rész­vényjegyzésben.­­ -A gazdák valuta­szük­ségletének ellátása. Jelentették, hogy a kormány és a gazda érdekeltségek közös tárgyalás volt arról, hogy a részvényjegyzéshez szükséges valutameny en­nyiséget a gazdák hol és mily feltételek mel­lett szerezhetik be? Az O­VGE felhívása sze­rint a gazdák részvényjegyzése az alábbi helyeken történhetik és pedig a gazdák ter­­ményfelestegérek értékesítése által. „Kéve" Mezőgazdasági Iparit­álzsztéti és Hitelin­tézet rt., Hangya Termelő Értékeit­ő és Fogyasztási Szövetkezet, a Magyar Gazda­szövetség szövetkezeti központja, Magyar Mezőgazdák Szöv. »Futurs“­a Magy. Szöv.-i Központok Áruforgalmi R­T„ Magy. Földhitel­intézet Magyar Földhitelintézetek Onz. Szövet­sége (Altruista Bank), Kisbirtokosok Orszá­gos Földhitelintézete, Országos Központi Hi­telszövetkezet, „Avena“ Mezőgazdasági Ter­mény- és Állatértékesitó r­­t. közvetítésével az általa jegyezni kívánt jegybankrészvények névértékének május h1 -­ig befizetendő 50 százaléka, tehát az általa jegyzett részvény­­tőkének első (fele) részlete erejéig aranyko­ronában hitelt vehet igénybe. A hitel öt hó­napon belül fizetendő vissza és havi egy szá­zalékos kamatot, a hitelezés egész tartamára egy félszázalékos jutalékot és félszázalékos váltóbélyeg illetéket tartozik fizetni. Amíg a hitelt le nem törlesztik, a részvény az új jegybank bütökében marad. A törlesztést a gsidó terményfeleslegének külföldre valő el­­adása útján is törlesztheti. A kivitelt a hitelt közvetítő intézet bonyolítja le. A Jegybank részvénye névértékének második ötven szá­­zalékát a bank alakuló közgyűlésétől számí­tott két hónapon belől kell lefizetnie, ugyan­csa­k aranyban vagy nemes valutában. Az idegen pénznemek arany­korona értéke. A Devizaközpont értesítése szerint a Magyar Nemzed­é­nk részvényeire idegen pénznemekben teljesithető befizetések árszá­­mi­én árfolyamai az 1924 évi április hó 28. napjától az 1924. évi május hó 3 nap­jáig bezárólag terjedő időre. A Mezőgazdasági Kamara felhívása. A Duna Tiszaközi Mezőgazdasági Ka­mara ereiván, hogy a Jisybank részvényei­nek jegyzése a gazdaközönségre mily óriási jelentőségű, saját felelőssége adatában min­dent elkövet a jegyzés sikere érdekében A kamara egész hivatali személyzete állandóan permanenciáson van s a gazdatársad­alom rendelkezésére áll. Bármilyen felvilágosítássa volna a gazdaközönségnek szüksége, azt azon­­nal és kész örömmel megadja A Kamara részvényjegyzés megkönnyí­tésére vállalkozott intézetek közül nem kíván egyet sem előtérbe tolni, hanem azt ajánlja a gazdaközönségnek, próbálja meg mindegyiket s azzal szegődjék, amely a legelőnyösebb sjáblapot teszi. A felsorolt intézeteknek egyéb­ként a vdítően fiókjaik és leányintézeteik vannak, a gazda elég, ha ezekhez fordul, s részvényjegyzéssel kapcsolatos akciót ott is lebonyolíthatja. Hangsúlyozza a kamara, hogy a gaz­dáknak igen meg van könnyítve a részvény, jegyzés, mert ház módjában áll e célra ár­pát, zabot, repcét, borsót, bort, gyapjút, lovat, hízott marhát, juhot, sertést, végül búzát és rozsot felajánlani, sőt ha ilyenekkel már sem rendelkeznek, úgy a felsorolt terményeket az új termésből is adhatják. E téren tehát remmi­ná­tusáig sincsen, minden gazda jegyezhet, sőt saját érdekében jegyeznie is kell A Kamara számít erre, hogy területének gazdatársadalmaa kiveszi részét a Magyar Nem­zeti Bank részvényeinek jegyzéséből s ezál­tal elősegíti érdekképviseleti szerveinek azon törekvését, hogy a részvények igen nagy ré­szét a gazdák jegyezzék, mert ha gajda kö­­zönség távol tartja magát a jegyzéstől, úgy szégyenszemre kénytelen lesz a kormány a részvények nagy részét külföldön elhelyezni, miáltal Jegybaráo­k nemzeti jellege veszé­lyeztetnék. Ismertető előadás a részvény­jegyzés tárgyában. A Mezőgazdasági Kamara a Jegybank - részvényjegyzéssel Kovács Sándor elnöklete alatt tegnap, vasárnap foglalkozott. Pán­e­­ken, május 2 án délelőtt 11 órakor a Gaz­dasági Egyesület nagyjéra életi­ssmertetni fogják azokat a módokat, amelyek mellett a gazdák részvényeket jegyezhetnek A Mező­gazdasági Kamara és a Gazdasági Egyesü­let ez után is meghívja a gazdikat és a szőlősgazdákat ez ismertető előadásra. Megérkeztek a jegyzéshez szük­séges nyomtatványok. Negyed 10 órakor nyitotta meg Fáy István a város tb. bizottságának folyó havi közgyűlését, amelyen megjelent a városunk­ban tartózkodó Zsitvay Tibor, a remzetgyű­­lés alelnöke is. Az élesen nagy számban vet­­tek részt a tisztviselők és a gaz­datársa­dalom tagjai. Fáy Iili­pán ü­gyeletes szavakkal em­­lékezik meg a t­. bizottság korán elhunyt lelkes tagjának, dr. Gyenes Sándornak ha­láláról és kéri, hogy a közgyűlés az elhunyt iránt érzett tiszteletének jegyzőkönyvi meg- örökítéssel adjon kifejezést. Az elhunyt csa­ládjának pedig levélben fejezte ki mély rész­vétét. Ugyancsak részvétnyilvánításra híva fel a th. bizottság figyelmét Csabay János III. biz. tag elhunyta alkalmával. A polgár­mesteri jelentés tudomásulvétele után Her­­sény Béla főjegyző felolvassa a nemzetgyű­lésnek az ország talpraállítását célzó tör­vényjavaslatok elfogadásáért köszönetnyilvá­nítás iránt, a m kir. kormánynak pedig ezen irányú működésével szemben bizalom nyilvá­nítása iránt, Honvéth Béla és 10 társának­­indítványát. A bizalmit egyhangúan megszavazták. Tudomásul vették báró Korányi Frigyes pénz­ügyminiszterré történt kinevezéséről szóló miniszteri leiratot, valamint a városi gyám­­pénztári szabályrendelet módosítása tárgyá­­ban a telüügy­minisz­ter la­pünkban már ismer­tetett leiratát. A haszonbérleti ügyek, Lesko és társai felebbezése a kisréfi ,haszon­bérleti határozat ellen, hosszabb vitát idézett ide. A tanács nem járult hozzá a bér­összegnek közéllításához, miután a bérösz­­szeg a megérltt árverés alapján szerződé­sileg köttetett ki. Kovács Sándor felszólalá­sában rámutatott arra, hogy a bérlők nagy­részt saját hibájuknak tudhatják be, hogy a bérösszeg kifizetése nagy gondot okoz, mert az árverésen olyan árakat ígérnek, amelye­ket megadni később képtelenek. Dr­­r. Szabó László megjegyzi, hogy a városnak bár ra­gaszkodnia kell a szerződés­hez, a 20 holdon aluli hmc albérleteknél a gazdasági év vé­gén nem zárkózhatik el méltányos kérelmük elől, ha a kérelem indokolja a bérösszeg csökkentését. Imsy Károly rámutat arra, hogy a városnak idiétien ragaszkodnia kell a tzenődéshez s a jövő évben új árverés alapján méltányos h­onbért állapítanak meg. A tanács javaslatát elfogadják. A színház anyagi támogatása. Hozzájárul a közgyűlés a görögtemető melletti te­kék évenkénti árának 10.000 koro­náról 10 kg. suha árának megfelelő össze­gére ICk­ént felemeléséhez. A Munkásbizto­­sító pénztár házi gyógyszertárának felállítása iráni előterjesztett kérelmet elv­allják. A gyógyíár felálit­ása egyrészt célszerűtlen, mert a távolabbi lakosság ezzel kénytelen lenne mindenkor a központba menni orvosságért, másrészt az intézkedés a helybeli gyógyrár­­tulajdonosok ellen is történne. Tudomásul vette a közgyűlés a Takarékpénztár Egyesít­­et által tett „Dömötör Sándor alapítvány“ SCCO koronás tőkéjének ICO.CCO koronára való felemelését. Megszavazta az ülés a ta­nács és a pénzügyi bizottság javsolata alap­­ján a pártái olimpiádra küldendő magyar athleták költségéhez 2 millió korona anyagi hozzájárulást, valamint a színház részére a már ismer­ete­i 5 millió segélyt és elhatá­rozta, hogy az állami szubvenció összegét is ál­adja a szmigszgatónak. A ma­gyar kir. állami jegyintézet kecs­keméti fiókjának ér­esílése szerint a jegy­bank részvényjegyzéséhez szükséges nyom­tatványok megérkeztek. Budapesti jelentés szerint a jegyzési helyeknek a jegyzésh­ez szükséges nyomtatványokat a Pénzintézet Köz­pont is szétküü­dte.­­ A Kormányzó iránti hódolatát fejezte ki Nógrád és Hont egyesített vármegye tör­vényhatósága. (Budapest, MTI) Nógrád és Hont közigazgatásilag egyelőre egyesített vár­megyék törvényti­atósági bizottsága rendkívüli közgyűlésen napirend előtt foglalkozott az ország fémféltőségű Kormányzója elleni me­­rénylettervvel s akkor, amikor az isteni gond­viselésnek hálát adott, hogy ez a gonosz agy küldte és börtön kezek szőtte merénylet meg­hiúsult, hódolatának és hűséges ragaszkodá­­sának kif­­ezésével fordül az ország Kor­mányzója felé.

Next