Kecskeméti Közlöny, 1932. december (14. évfolyam, 272-296. szám)

1932-12-20 / 287. szám

2 — Egyik nagy célunk a revízióért küz­deni, Nagymagyarország visszaállításáért. (Nagy éljenzés.) Bejelentette, hogy a belépni óhajtók az előkészítés másik vezetőjénél, Márki Flórián ny. kapitánynál, Horváth Döme­ u. 7. jelentkezhetnek naponként délelőtt 11 óráig. Francsek József, az öreg mór nevében szólalt fel s buzdította a­ sülésre a megjelenteket. ...... Sorozatos lopások miatt őrizetbe vették az asszonyt. A Voelker-telepi álkulcsos heti­szonyt, Berta Józsefnét tegnap is ki hozták a rendőrségre és őrizetbe sorozatos lopások miatt. A város 2000 kövé­re adott a hadirokkantak a­csonyára. A hadirokkantak karácsonyán tett adományok közül kiemelkedik ő sé, Zimay Károly polgármester 2­00 rozsét utalt ki a nemes célra. Zsúfolt terem az utó adventi esten. Az Egyházi Énekkar és tagjainak szereplése. — Linka Ferenc élet Vasárnap délután az egyház dísztermében zajlott le a népszerű likus Egyházi Énekkar rendezésébe utolsó adventi estély,­­ amelyen me Kovács Sándor apát-plébános is más előkelőség. Bende János alelnö­kerálta be a műsorváltozást, majd szavakkal köszöntötte az est elé Linka Ferenc egyházkerületi tanfelt aki annak idején egyik kezdemér volt az adventi esteknek. Az ének­ pompás énekszáma vezette be a Póta Aladár hivatott vezényletével széssel találkozott Kerekes Emil dr­­lata. Kenyeres Zoltán basszus-szóló részi élményt jelentett. Az énekkar kara kísérte, zongorán pedig Tóth Linka Ferenc biblikus, tudományé vonalú előadást tartott általános fi mellett. Azt fejtegette az előadó,­i biblia számtalan argumentummal ia az őskultúra fejlettségét. Kovács La frenetikus taps fogadta. Az A­ve énekelte kifejező, áhitatos szépség­­éneket Feszler György dr. cselló- é­­ler Lajos zongorakisérete festette a­­hadi Sándor zenetanár remekelt­­ szólójával, Puky Margit zenetanára­nő zongorakiséretével. A műsort az kar Schubert-száma és Szent-Gály nádja zárta be, Boón Mihály és Kő Zoltán szólóztak, zongorán Tóth L­sért. Az adventi estet Póta Aladá vezte. _____Városi M, filléres helgarab 20 fillértől 90 fillérig Hétfőn és kedden nincs előad. Szerdán c­­­sütörtökön fél 5, fél 7 és fél 9 órakor. HalálQOK hírája Az Úr Jézus Krisztus élete, hala feltámadása filmen. A legszebb és legnagyobb HrisztuS-film. Pénteken és szombaton nincs elő 258 nyúl és 23 fácán , a bugaci körvadászat. Vasárnap Bugacon tartott körvi­tát a Vadásztársaság 43 résztvevője tehetősen sovány eredménnyel, 25 és 23 fácán esett. KECSKEMÉTI KÖZLÖNY 1932. december 20. Saját érdeke, hogy ◄► t NE értéktelen holmit, hanem I f r» ■■ a! n n tr»Tii»________ elsőrendű márkás árut vásároljon karácsonyra m «*r#|w »«»«'** tjr Legfinomabb áruk legolcsóbban. —­ ­ Gyönyörű, díszhangversennyel, szerenáddal, bankettel ünnepelte Kodály Zoltánt szülővárosa, Kecskemét. Kodály Zoltán megható beszéde édesatyjáról, édesanyjáról s egyetlen kecskeméti gyermekkori emlékéről. „Boldogabb vagyok, mint Dante, mert őt számkivetette Firenze, pedig mindent neki áldozott, engem szívébe fogadott Kecskemét, pedig eddig semmit sem tehettem érte." Az ötven éves Kodály Zoltánt szomba­ton ünnepelte szülővárosa, Kecskemét. Az ünneplés méltó volt Kodályhoz és Kecske­méthez. A megérkezés. Kodály Zoltán és a vendégek szomba­ton délután a 4 órás gyorssal érkeztek., Az állomáson nagy közönség várta, különösen szép volt az ifjúság felvonulása. A város nevében Nyúl Tóth Pál dr. tanácsnok üd­vözölte: „A magyar múlt dicsősége — a magyar jelen büszkesége.“ Délután a városháza dísztermében sze­renáddal lepték meg a helybeli dalárdák Kodály Zoltánt. Az énekszámok előtt Fáy István főispán beszélt: — Az ünneplésből — mon­­dotta — részt kér a szülővé­­gi isk­­os, az édesanya. Ebben a te- |Kv ^ $te­remben a magyar múlt dicső­ pfe­sége néz Kodályra, a magyar mik* jelen büszkeségére. A beszéd után a közön- ^t^ ség helyéről felemelkedve­­ ünnepelte, tapsolta Kodályt. Pócsy Györgyné, a MANSz elnöke a kecskeméti magyar asszonyok üdvözletét tolmácsolta, Kodály beszél. A két beszéd után Kodály emelkedett szólásra. Halk hangon beszélt: — Mélyen m­eg­­hatva állok az ünnep­lés központjában, mint olyan valaki, akinek ez az ünnepség talán nem is jár ki. Mert én elmondhatom a költő­vel, hogy itt sem ro­kona, sem ismerőse, sem utóda, .­em bol­dog őse nem vagyok senkinek. — Véletlen, hogy én Kecskeméten születtem. És mégis _________van valami, ami kecs­kemétivé tesz. Féléves koromban tovább sodort innen a sors. Mint cseperedő diákot hozott vissza egyszer az atyám, hogy mgm­t s 'a szülővárosom'. A miint az utcákat jártuk,­­atyám mielgállt egy ablak előtt és csak ennyit mondott: «Itt láttam m­eg először édesanyádat». Ha semmi egyéb, az az érzés, amely e pillanatban atyámat elfoghatta, kecskemétivé tesz e­gm­ist. Dante érezhetett ilyet, amikor nagy művéhez inspirációt ka­pott. Mert azért, hogy valaki nemi tudja magát kifejezni, az érzése lehet dánt®­. És én most boldogabb vagyok mint Dante volt. Dantét a számkivetette Firenze, Em­siyért pedig iad­ent áldozott s engem szivébe fogadott Kecske­mét, amelyért pedig eddig semimlis semi tehet­­ten­ A beszédet nagy megindultsággal fo­gadta a közönség. Utána a Ref. Egyházi Énekkar, a Városi Dalárda és a Polgári Daloskör Kremán Sámuel országos társ­karnagy, a Kát. Egyházi Énekkar Póta Ala­dár karnagy vezényletével szép összkaro­­kat adott elő. Kodály elismerése a dalárdáknak. Majd a tanácsteremben a város teát adott a vendégek tiszteletére, amelyen megjelent többek közt Kovács Sándor apát-plébános is. Itt Kodály melegen gra­tulált Kremánnak és Pótának azért a szép munkáért, amit a dalárdákkal végeznek. — Kecskeméten a dalkultúra megle­pően fejlett és sokoldalú — mondotta. A Kodály-jubileum fénypontja a városi zeneiskola által adott hangverseny volt. A hang­versenyt az Újtel legitim dísztermében tartották, amelyet ez alkalommal zsúfolásig megtöltött a közönség Nyolc óra után néhány perccel fog­alta el az ünnepelt zene­­szerző a részére fönntartott díszhelyet a pódium előtt. A közönség, melynek soraiban ott láttak Fáy István főispánt, Nyúl Tóth Pál dr. tanácsno­kot, dr. Kiss Endre főügyészt és városunk szá­mos kitűnőségét, hosszantartó t­apssal köszön­tötte a város nagy szülöttét, kit láthatólag mélyen érintett az ünneplés. Koudéla Géza dr. zeneművészeti főiskolai tanár elragadóan könnyed beszédmodorával tartalmas méltatást adott Kodály Zoltánról. Ismertette mint muzsikust, aki előbb zene­tudós- és zenei íróként, majd a magyar népdal­­kincs föltárójaként mutatkozott be, míg vé­gül a világ elismerten legnagyobb Zeneköltői közé emelkedett. Rámutatott az­on arra hogy Kodályban a zseni milyen eg­yszerű és neme® emberi vonásokkal párosult. Végül Kodály mű­vészi­­küzdelmeivel a magyar sorsot példázta és arra kérte a szárnyaló beszédet ismételten tapsokkal félbeszakító közönség­et, hogy ne csak tapsoljon Kodálynak, hanem legyen kö­vetőjévé a zeneművészet bátor új útjain. A városi zeneiskola kitűnő vegyeskara ve­hette be a műsort Kodálynak már ismételten előadott Pünkösdölőjével. A mű többszöri elő­adása kiforrottságig fokozta az énekesek biz­tonságát. A közönség szélesebb körei számára nehezebben áttekinthetők voltak az «Este» finomságai- A «Nagyszalontai köszöntő--t Ko­­dályé­k köszöntésére változtatva énekelték. Utána Botocska Manci köszöntőbe néhány szó­val a­­mestert és átadta az énekkar ajándékozta piroskötésű kottablokkot és a p­ios és fehér rózsákból álló cockroc­kát. A kottablokkba a mester által nagyrabec­ült énekkar minden tagja bele­jegyezte­­a nevét. L­gnagyobb sikere az­­énekkarnak a szintén nem először hallott «Mátrai képek»-ktel volt. Vásárhelyi Zoltán szuggesztív vezénylete valósággal csodákat mi­veit a­­kis énekkarral. Gergely Ilus a «Busan csörög a lomb» és a «Taviasz» című dalok, valamint egy ráadás­ként énekelt kis népdal csillogóan szép előadá­sával tett újabb bizonyságot magas színvonalú énekművészetének kiválóságáról. Vásárhelyi Zoltánná kísérte zongorán, ugyanő szívvel és fejlett technikával játszotta el a «Marosszéki táncok»-at. Szabadi Sándor a mester egyik népszerű művét az «Adagio»~t mutatta be me­leg szikekkel brácsán, Puky Margit precíz zongorakíséretével. A Műkedvelők Zérók­ara M. Bodon Pál vezényletével a Hár­y - közjáték­ot játszotta, amit a közönség szűnni nem akaró tetszésnyilvánítására meg kellett ismételni. Az ünnepi bankett. Este a Kaszinóban népes társasvacso­­ra volt, amelyen megjelent Fáy István fő­ispán is. A vacsorán igen szép pohárkö­szöntőt mondott Garzó Béla dr. igazgató, Kondela Géza dr., Lányi Viktor zenekriti­kus, Kodály Zoltán, Dömötör Lajos dr. h. polgármester, Tóth Aladár zenekritikus és Závory Elek ref. lelkész. A fővárosi sajtó a kecskeméti ün­neplésről. A budapesti vasárnapi reggeli újságok kivétel nélkül megemlékeznek az ünnep­ségről. A legszebb beszámolót a Nemzeti Újság hozza, de részletesebben ír a Pesti Hírlap is Lányi Viktor tudósításában., A ma reggeli újságok közül «A Reggel »-ben Várady Aladár ír igen szépen. A hangverseny. a Milyen idő várható ? Tovább is csendes, sok helyen ködös idő, a hőmérséklet lényeges változása nélkül.

Next