Kecskeméti Közlöny, 1943. február (25. évfolyam, 25-47. szám)

1943-02-20 / 41. szám

.____________________________KECSKEMÉTI 1­6216»_____________ 1043. február 20. 1043- február 20. l¥é1^k­íVfft regónélkü­li sérvkötő, talpbetétet minta után ^ ^ » 8 « j Nagykőrösi-u. 8 JuS-JI^N­UIjII^ elsőrendű anyagból szakszerűen készíti Jr Hl dl Héjjas-udvar Telefon: 6*67. i«m OTI és a kórházek szerződéses szállítója Városi Mozi Hímavelit és más failpokat keresünk Bezdek és Gulya Budapest, VT., Ó-utca­­­i- sas. 39-1 Február 30—22. Szombaton, vasárnap és hétfőn flétkespap 3, f1 és negyed 8, vasárnap délelőtt 11, délután fél 2, fél 4, fél 6, fél 8 óra­kor A magyar filmgyártás legújabb remekét Szili Leontia regényéből filmre írták: Dallos Sándor és Tóth Miklós­­ Bársky Viktor rendezése Megrázó — Szívbem­arkoló! Keresztúton Egy mai lány élete és szerelme T."szerepben: Tolnay Klári, Aj­­tay Andor, Somlay Artur, Peré­­nyi László Otthon Mozi Február 30—24. Szombattól szerdáig Hétköznap 3, 5, negyed 8 órakor — vasárnap d. e. 11, dél­után fél 3, fél 4, fél 6 és fél 8 órai kezdettel. Nagyszabású, izgalmas, kalandos, olasz óriásfilm. Barlettai párviadal A középkori spanyol, francia és nápolyi­­hadak csatározásait, a har­­­­cok regényes kalandjai és cselszö­véseit kelti életre a lélegzetelállító­­a­n izgalmas és hatalmas tömegje­­len­eteivel lenyűgöző film. Főszerep­ben: GI­O CERVI, BUSA CEG­­­­NARI, MARIO FERRARI ! ■ firpád-mosegá Február 20—21 Szombaton, vasárnap, és hétfőn Hétköznap fél •!, fél 6 és fél 3, vasárnap délelőtt H, délután fél 2, fél 4, fél 6 és fél 8 órakor A legújabb német film! J­r. Dumartin második ételének izgalmas története: Örök álarc Főszerepben: Olga Csehov», peter Petersen és Mathias Wiemann magyar híradó elemen juhos tabC«$kol»ja*­ban 21-én, vasárnap nagyszabású jelmez­est fest. Mindenkit szívesen látunk Elsőrendű munka K­EHIAH kelmefestőmesternél, Mezei­ u. 15, Bőrkabátok f«szet­t felelőséggel vall­alom al­l. Szól a rádió. Sokszor már nem is halljuk, csak­ egy kellemetlen zörejre figyelünk fel és unottan kapintjuk el a gombot. Kevesen gondolnak arra, hogy az a sok-sok nehéz-, könnyű-, szórakoztató, tánc- és egyéb zene hány embernek, művésznek a munkájából tevődik ösz­­sze. Még kevésbé arra, hogy a sok-sok művész közül egynek is mennyi tehet­ségre, szorgalomra, megfeszített mun­kára volt szüksége ahhoz, hogy a mik­rofon elé állhasson. A SZAKEMBEREKRŐL Hogy valaki eredményt érjen el a ze­ne terén, már a gyermekkorban tanul­nia kell. Adódik ugyan kivétel, amikor felnőtt korban kezdett zenei tanulásból művészet lesz, azonban elenyészően csekély számú. A műveltség egyik alapfeltétele volt — különösen a múltban — a művésze­tek körében való jártasság. Ma minde­nütt szakembereket nevelnek. Egyolda­lú, annál kitűnőbb kiképzésben neve­lésben részesítik a szakembereket. Él azonban a művészetek iránti vágy min­den emberben. Ilyenformán azok a szülők is, — akik már látják, hogy a szakirányú nevelésé a jövő — szeretik, 12­0 nő A világháború, majd a gazdasági vál­ságok sorozata súlyos megpróbáltatá­sokba sodorta a zeneiskolát. Mégis né­hány évvel ezelőtt több hangszer taní­tásával bővítették az anyagot. De a háborúban hallgatnak a múzsák" köz­mondás itt is valósággá vált. Ma újra csak hegedő- és zongora tanítás folyik a városi zeneiskolában, összesen négy tantermet hagyott még szénára a ga­bonáin­vi­­tál. Majdnem három hónapos szünet után az elmúlt csütörtökön nyi­totta meg újra termeit­anuló ifjúság számára. Pedig, hogy nagy szükség van rá, mi is mutatja, hogy az óriás nehézségek ellenére jelenleg is 120 éve­déke van, mint akárhány középfokú iskolának. KODÁLY A KECSKE­­ MÉTI ZENEISKOLÁBAN Nehéz megpróbáltatások között a kecskeméti zeneiskola nem feledkezett m­eg arról, hogy mivel tartozik a város nagy szülöttének, Kodály Zoltánnak. Kodály és Bartók adja a rendszert, az rwniiwi—mum iit—iniiim m ■in n i BORT! napi áron — megbizom­ részre­­ — állandóan vásárolok Gáspár József borügynök 102­4­1 Kisfaludy­ utca 15. szám alatt.­­ ha gyermekük vonzódik valamilyen művészet iránt. A VÁROS! ZENEISKOLA MÚLTJA A kecskeméti Városi Zeneiskola igen szép múltra tekint vissza­ A nagy világ­háború előtt teljes virágzásában szol­gálta a zeneművészetet. 8—10 tanerő dolgozott a régi Óbesterházban (a mai pénzügy-igazgatóság helyén). A tantár­gyak között a cimbalomtól, az akkori idők divatos hangszerétől kezdve a fú­vósok minden fajtájáig igen sok hang­szer szerepelt. Szentgály Gyula a neves komponista volt akkor az intézet igazgatója, de segítségére volt munkájában Kac­sóh Pongrácz, az akkori főreáliskola igaz­gatója, az örökbecsű „János vitéz“ ze­neszerzője. Később zenepedagógiai fő­felügyelő lett a kultuszminisztérium­ban. Világát élte az Úri Banda. Az egy­házi énekkaron kívül két nagy énekkar működött a városban. Zenei kultúréle­­tet élt Kecskemét. A zeneiskolából pe­dig az­ ország minden városába elkerült egy-egy műkedvelő zenész, de akadtak nagynevű művészek is a volt tanítvá­nyok között, v­endek és magyar eredetű melódiákat azokhoz a füzetekhez, melyeket ma a kecske­méti városi zeneiskola növendékei mint tantárgyat tanulnak- Vásárhelyi Zoltán hegedűiskol­ája is ezen épült fel. Legelőször Kecskeméten vezették be Kodályt és Bartókot a kezdők zenei ne­velésébe is. A JÁTÉKOS ELŐ­KÉSZÍTŐ Nemcsak ebben mutatott példát a kecskeméti városi zeneiskola, hanem az országban egyik első volt a játékos elő­készítő felállításában. Bodon Pál igaz­gató saját módszerével ad zenei nevelést már a 8 éven aluli gyermeknek is. Játszva tanulják a kotta olvadását. A ritmus érzék fejlesztést, nevelik a hal­lást és amikor az apróságok hangszert kaphatnak kezükbe, lélekben „kész me vészek“. A játékos előkészítő, sajnos, most szünetel. Nincs elég tanterem. Remél­hető azonban, hogy a szünetelés elm­e­neti jellegű. PANASZ Négy zenetanár működik a városi zeneiskolában és csak azért tudják könnyebben elvégezni a rájuk tett ír adatot, mert a középiskolások roost részben délelőtt, részben délután láto­gatják az előadásokat- Ilyenformán megoszlik a zeneiskolai tanítás is a ítéle­t előtt és a délután között. Mégis panasza van a zeneiskolai ta­­­­nári karnak. Ez sem kecskeméti pa­­k­nasz, országos. A Míg a többi főiskolát végletüknek eljuthatnak az ötödik fizetési osztályig is, addig a zenetanár megáll a nyolca­dik fizetési osztálynál pedig a zene­­művészeti főiskola van olyan nehéz, mint az orvostan, vagy a műegyetem — mondotta egy tanár. MÁR NEMCSAK A ................* ■ » mmm ....... SZALONOKÉ A ZENE Hogy a zeneélet Kecskeméten vissza­esett, ezt nem szabad sem a város ve­zetőségének, sem a polgárságnak hibá­jául fölróni. ötven év alatt minden vo­natkozásban megváltozott a felfogás. Akkor legnagyobb dívá­ját élte az úgy­nevezett szalonélet. A szalonokban ott­honos volt a zeneművészet minden faj­tája. Ma már nem szorul szűk keretek közé a zenekultúra élvezel® sem, mint annyi más. Ezzel együtt jár, hogy a­míg akkor egy-egy zenés est megrende­zése nem járt különleges anyagi fele­lősséggel és bárki vállalhatta, ma egy nagyterem megtöltése nemcsak óriási rendezői feladat, hanem hatalmas anya­­­gi­­felelősséget is jelent. Mozik, színházak igazgatói állandó üzleti fogásokkal élnek. Nemritkán lát­juk azt, hogy az üzleti szék­em érvé­nyesül igen sok téren. Nem meglepő teh­át az egyik kecskeméti zenei vezető­nek az a kérdése, miért nem létesült m­i­g Kecskeméten egy hangverseny ren­dező vállalkozás. Meg két­ alakítani. Üzletnek sem len­ne rossz. (Stár) Miért nincsenek Kecskeméten hangversenyek ? Jól megszervezett hangversenyrendező iroda — üzleti vállalkozásnak is kifizető lehetne 1­­....... RÁDIÓ Budapest I —­ 5: Simor Erzsi csevegése. — 6.30: summ om­an. — 6.03: GARABON­CIÁS. Regényes daljáték. Előadás a Fő­­méltóságú Asszony,, hon­védcsal­ádokért"1* akciójára. — 9 20: Zongora — 10.10: Ma­gy­a­r nóták — 10 50: tánczene, Budapest II. 7 (tó: Mezőgazdasági félóra. — 7..30: Kam­arakórus. Február 21. Vtugárv­ip, Budapest — 7.310: Reggeli zene. — 815: Hírek. —: 9: Őszinte beszéd. — 0: Rádió­­zenekar. — 10: Református Utcatisztelts. Igét hirdet Ravasz László püspök. —* N­: Római katolikus egyházi ének és szent­­beszédet. A sze­ntbeszédet Hucsyma Emil tb. kanonok mondja. — 12.15: Leveme­­m­űsor. — 1255: Rádiózenekar. — 2: Mű­vészi emnek. —­ 8: Mezőgazdasági előadás­— 3 45: Magyar nóták­ —■ 5: Berky Lili csevegése. — a 10: Könnyű *«ne­m körív­­nyűt percek. —­ 7 05: Hegedű. —, 7 30: Hangképek' vasárnap sportjáról. — 7.50: Táti ezen*. »» 8,'t0: Terem az Alföldön. Pa­tak. -er 9-20: Géczy Barnabás zenekara. — 10 10: Operettrészletek. — 1125: Tánc­­zene. BU­dapest II. 10: Szórakoztató zene. — 11 tó: Postászenekar. — 12 tó: hangs/.er­­si-órók. -- .3: Szalonzene. — t: Székes­fővárosi Zenekar. •*- 6: Vonósnégyes. — ti Jft: Közvetítés a bélyegmúzeumból. «— 0 tó: Cimbalom. —­ 7 05: QRaSSALKO­­VICH: Vigjá­ték. — 7 45: Hanglemezek. — 8 35: A magyar könyv történet»..' Előadás. Február 156. H­oral­ al. 50 darab fajtiszta strasszer-garamit páronként is eladó Kendeczhy Istvánnal SdetHlen-kD­rt 47. szám

Next