Kecskeméti Lapok, 1871. január-június (4. évfolyam, 1-25. szám)
1871-04-22 / 16. szám
rosi közegek a közadó behajtásában folyvást hanyagoknak, a község lakosok pedig államkincstári kötelezettségeik beváltásában renitenseknek jellemeztetnek. Továbbá a m. k. pénzügyigazgatóság a közelebb múlt 1870. évi adóbehajtás sikerével, minthogy a m. k. adóhivatal téves jelentéseket tett, nem lévén megelégedve, az adóbehajtást a várostól elvette és azt a helybeni m. k. adóhivatalra ruházta. Meg nem foghatjuk, hogy mi czélok elérése vezethette a helybeni m. k. adóhivatalt arra, hogy a város ellen valótlanságokat tartalmazó jelentéseket terjesszen föl a m. k. pénzügyigazgatósághoz, különösen az adóbehajtás körüli eljárásról tett jelentése nem egyez meg a valósággal, mit példákkal is beigazolhatunk: egy helyen ugyanis azt állítja, miszerint f. évi február hóban a város csak 9474 frt. 82 kft. szedett be, pedig f. évi február 15-én a kecskeméti és bugacz-monostori két adóközségből nem enynyi, hanem 10,774 frt. 43 kr. jön a királyi adóhivatalba beszolgáltatva, továbbá a m. k. adóhivatal nem vette át febr. 28-án a hónap második felében behajtott adópénzt, hanem a csak 28 napot számító febr. hónap elmúltának daczára is be kellett várni a szokásos 15 napot és igy a febr. másod felében behajtott adót csak márt. 2-án vette át, kimutatásba pedig nem tette, jobbnak látta úgy tűntetni föl ez esetet, mint Kecskemét város Tanácsának hanyagságát. Ily téves jelentések idézhették elő tehát a m. k. pénzügyigazgatóságnak azontapintatlan rendeletét, melylyel az adóbehajtásnak átbocsátását követelvén, a m. kir. adóhivatalnak meghagyja, hogy az adóvégrehajtást Kecskeméten mindaddig a legerélyesebben folytassa, még az egész hátralék le nem törlesztetik. Hogy a budai m. k. pénzügyigazgatóságnak e rendelete tapintatlan volt, azt a következmények máris sajnosan kimutatják. Ugyanis a helybeni m. k. adóhivatal az itteni viszonyok ismeretében járatlan lévén, a behajtás végett reá bízott adót maga sem tudja kinn végrehajtani, hanem ott találván a város tulajdonául kitüntetett azon birtokokat, melyeket törlesztésre egyeseknek örökáron már eladott, daczára, hogy saját birtokai és jövedelmei után mint adófizető morális testületnek adótartozása nincs és nem lehet, a város tetemes jövedelmeit összeírta s nemcsak a pénztárnál lefoglalta, hanem az illető lakosokat azok befizetésétől eltiltotta. Az ily intézkedés megtermé azonnal rész gyümölcseit, mert most már a városi pénztár letiltott követelései nem fizettetnek s a tartozó lakosok ürügyet találva ezen letiltásban, a királyi adóhivatalhoz sem fizetnek, sőt a város perrel sem követelheti azon összegeket, mert ama letiltás miatt a bíró meg nem ítéli azokat. Most már ebben hátránya van az államkincstárnak, mivel ha vannak a város ellen követelései, azokat ez úton vagy épen nem, vagy csak későn veheti be, a városnak pedig ebben valóságos kára van, mert a közszolgálat érdekében szükséges jövedelmei behajtásában meggátoltatott, s ha vannak tartozásai az államkincstár irányában, azok után késedelmi kamatokkal terheltetik, holott az illető lakosok ellen a náluk letiltott összegek után, épen a letiltás természeténél fogva, késedelmi kamat nem követeltethetik. E hibás és az 1870. LV. t. ez. 2. §-a ellenére jogtalan intézkedések ellen közgyűlésünk a nagyméltóságú m. k. pénzügyministeriumhoz határozta feliratot intézni, hol reméljük, hogy a budai pénzügyigazgatóságnak az azonnali adóvégrehajtás iránti rendelete be fog szntettetni, annyival inkább, mert a helyi viszonyokhoz képest városunk lakosai tavasztól nyár közepéig folyvást mezei munkáltatással és gazdasági költekezéssel terheltetnek, annálfogva köztudomás szerint nyári évszakban az adófizetések átalában csekélyebb mérvben teljesittethetnek, s ha ez időszakban városunk népe adóvégrehajtással suttatnék, mindannyiunk anyagi ereje elbéníttatván, a közteherviselésben s az államkincstár iránti kötelezettségeink teljesítésében huzamos időre képtelenekké válnánk. Reményüjük azonban, hogy e keserű poharat küldötteinknek sikerülene tőlünk eltávolíttatni, hacsak Pénzügyminiszer úr ő nagyméltósága azon egy ízben tréfásan ejtett szavait komolyan nem akarja beváltani, hogy: „ha ti minduntalan agyonveritek az én pénzügyőreimet, akkor én majd egyszer agyonverlek titeket adó executióval!“ Inkább sohasem fogjuk többé bántani azokat a szelíd pénzügyőröket! Kecskemét, 1871. ápr. 15. Madarassy. TÁRCZ A. Szép kun leány. Napsugárral kél egyszerre Szép Edua, Halvány arczán meglátszik a Szív bánata. Aggódón kérdezi Árbocz, A kun ifjú: „Mi lett, szivem gyöngye, — mért vagy Oly szomorú ?“ „„Nehézkes álomban láttam Szörnyképeket, Az hozta nekem e kora Rosz kedvemet.““ „Zokogni hallottak éjjel Téged leány, Hol az arcz rózsája,—mért vagy Oly halovány?“ „„Aranyhalam nem találtam Kis tavamban, Eltűnt a kedves játszótárs, Azt sirattam.““ „Éjszemednek sötét árnyán, — Szempilládon, Egy köny rezeg, — mért sirsz most is Szép galambom?“ „„Kis galambomat gyilkos ölyv Ragadta el, Halálának áldoztam e Nehány könynyel.““ ... „Álom , madár , hal, — mese az , Szép leányka!! Tudom én a te szivedet Hogy mi bántja? — Kun László , a magyar király Szeretőd volt, Gáládul megcsalta szived, És elpártolt. Ne sírj! Hozok én te néked Szép Édua , Valamit a mi vigaszod Majd meghozza.“ Szép Edua szive teli A keservvel. Fel-felzokog. Sóhajjal töltött, napot el. „Szép Edua! Ajándékot Hoztam néked, Szived szomorúságát ez Gyógyítja meg.“ Véres tőrt nyújt a leánynak , Hármas éle, Reá száradt piros vérrel Van belepve. „Kun László, a magyar király Vére ez itt: ... Megboszultam csalódásod Keserveit. “ Megreszket a leány szive, Vér-könyet gyűjt,— Elveszi a tőrt, melyen a Vér nem rég halt. Tévelyegve eltűnik a Rónaságon, De nem gyönyörködni megy a Délibábon. Kicsiny erdő sötét öble Béfogadja ; Ott találják szép Eduát . . .Haldokolva. Mely tőr előbb Kun Lászlónak Szivében járt, Éltének azzal a tőrrel Szabott határt. Kun László csalárdul tőle Bár elpártolt, — Végsőhaja a leánynak .. . Mégis ő volt... Bagi László. Az első magyar gyapjúmosó és bizományi részvény társulat programmja. Midőn jelenleg harmadik üzleti évünket nyitjuk meg, megelégedéssel constatálhatjuk, miszerint intézetünk kedvező befolyása hazai juhtenyésztésünkre s gyapjúkereskedésünkre ténynyé vált, s hogy kitűzött közhasznosságú czélunkhoz ily formán jóval közelebb állunk. — Mert midőn egyrészt számos feleink megelégedését s elismerését nyertük el, másrészt sikerült, gyárilag mosott magyar gyapjúinkat a bel- és külföldi gyárosok körében kedvelt és oly keresett czikké tenni, melynek rendes kelendősége biztosítottnak tekinthető. Gyárunk belszervezetében tett czélszerű újítások folytán képesek vagyunk 24 óra alatt 350—400 mázsa gyapjút megmosni, minek örvendetes következménye az leend, hogy még a nyirés időszakában sem fog gyapjú 3—4 hétnél tovább mosatlanul maradni. Hathatósan előmozditandja azt még az érkezés szerinti sorrend szigorú betartása is, mely az elmúlt évben olyannyira czélszerűnek bizonyult. A gyapjú kezelésében a következő eljárást fogjuk követni: A czimünk alatt érkező gyapjúküldeményeket, Meg se gondolná az ember, vagy A hűtlen férj. (Novella.) (Vége.) Ödön nagyban készül — közeleg az óra, melyben Idát karjai között látandja. — íme egy inas jő újra levéllel Ödönhöz. A levél tartalma ez: Az ötödik négyes után, midőn Vilma a férjemmel lesz elfoglalva, balra mindjárt a tánczterem mellett, függönyözött rejtek ajtó van, azon áthatolva egy kis csigalépcső visz le a kert lugasába, kis vigyázat kell és senki sem vesz észre bennünket. A jel egy pár intő pillantás lesz. Siess Ödön! siess! oh mily nehezen várlak hű kedvesed Ida. E levél rövid, de velős. II. A grófné gazdag termei nyitva állnak a nagy világnak. A termekben a fény és pompa nem hiányzik. A tükrök és csillárok kaczérkodva játszanak össze. A vendégek kedves örömben járnak föl s alá. A lakoma kezéig. Vilma és Ödön még nem volt jelen. Ezen azonban senki sem csodálkozott, mert tudták, hogy ők mindig a vacsora végén szoktak jönni — bár ez Idának nagyon fájt. A csengetyű megszólalt. A vendégek tömegesen tolultak egy tágas négyszögű terembe, melynek közepén hosszú asztalon finom s gazdag étkek vannak föltárva, mellettök a legfinomabb velenczei kristály-