Kecskeméti Lapok, 1871. január-június (4. évfolyam, 1-25. szám)
1871-06-10 / 23. szám
mindenkor azonnal kellő tájékozást szerezhessen magának. Az adópénztárnál azonban az ellenőri állomás meghagyandó azért, mert az adóhivataloknál a jelenlegi pénzügyi szervezeti szabályok szerint mindenütt ellenőrök működnek, s azoknak gyakran a pénzügyminiszeri utasítások szerint kell eljárniok, így nekünk is az adóhivatalok pénztárai mintájához kell e részben alkalmazkodnunk. De térjünk át most már a közigazgatási szervezet egyéb jelenlegi tényezőire, szóljunk valamit az állandó bizottságokról. Midőn ezek tervezete, mely jelen czikk elején egész terjedelmében közölve volt, 1861-ben kidolgoztatott , a legvérmesb remények kapcsoltattak hozzá, s még 1867-ben is hitték, hogy feladataiknak meg fognak felelni, igy Julius 8-án 132. szám alatt városi közgyűlésünk , a városi közügyek fölötti őrködés s innen kifolyó intézkedések közvetlen megtétele, illetőleg azok iránti javaslatok előterjesztése végett az 1861-iki tervezettől csak annyiban látta szükségesnek némileg eltérni , amennyiben e bizottságokat kissé más alakban, de mégis életbe léptette. Az 1861-ik évben tervezetteken kivül létezett még három oly szakosztály, mely bizottság nevet viselt, u. m.: a törlesztési, az ifjonczozási és az erdőszaki bizottság. — E három utóbbi meg is felelt becsületesen feladatának, mert tagjai mind fizetéses városi tisztviselők valának. Ha az 1861-iki tervezetben előforduló s 1867-től napjainkig létező 6 külön közigazgatási bizottságnak az elmúlt évek alatti működését tekintjük, úgy találjuk, hogy azok egyátalában alig csináltak valamit. Egyik másik bizottság tud ugyan némi eredményt felmutatni, de az sem az ő érdeme, hanem a bizottság élén álló elnöke, ki a saját szakállára kezdett néha egyetmást elintézni. A legnagyobb viszálgatásokra alig jött össze egy-két képviselő, kik ha megjelentek is, óraszámra várták a többieket, hogy elegendő számmal legyenek, míg végre megunván a várakozást, elhatározták, hogy máskor fognak határozni. Ez volt a rendes lefolyása a nagy reményekkel alakított bizottságok négy évi működésének. Reményem, hogy senki sem fogja kívánni, miszerint e bizottságok újra szerveztessenek. Helyükbe egészen más orgánumok szükségesek , melyek folytonos munkálkodással az eddig történt mulasztásokat is helyrepótolhassák. Sokan azt hiszik tán, hogy a városi tanácsnokok számát kellene majd szaporítanunk? Korántsem! Sőt helyes beosztással a közigazgatás körében tanácsnokokra egyátalában szükség sincs. Ám vegyük szemügyre más municipiumok közigazgatási rendszereit, hol fogunk közigazgatási tanácsnokokat találni ? Kevés helyen, s ott is azon meggyőződésre jöttek már, hogy fölöslegesek! Egy köztörvényhatóságnál , melynek tanácsát, igazgató fejét, a bizottsági közgyűlés képezi, nem tanácsosokra , hanem végrehajtó közegekre van szükség, maga a polgármester is csak végrehajtó. Hogy pedig a végrehajtás dolgát egyátalában a tanácsnok teljesítse, azt e fényesb, tekintélyes tiszti állomástól senki sem kívánhatja. Tapasztaltuk több ízben, hogy tanácsnokok véleményes jelentéseket terjesztettek be a közgyűléshez, vagy vizsgálatokat teljesítettek, mint kiküldött bizottságok elnökei , azonban ily véleményezések, vagy vizsgálati előterjesztések fogalmazása nem az ő, hanem a jegyzők kötelessége lett volna. Ha tehát a tanácsnokok fogalmaztak, mindössze is csak a jegyzőkön könnyítettek! Munkakörük egyátalában sajátságos volt. Egyik tanácsnok az újonczozással volt elfoglalva, mi egészen a rendészet körébe vág. Másik magánfolyamodványokkal, melyek a közgyűlési, s ipar-engedélyek adásával , mi a kapitányságot illette volna, Tied úgy, mint enyém Bánattal van telve, Dalainknak azért Nincs soha öröme, így van az már régen szivem madárkája: Öröm helyett bánat, Babér helyett tövis, A költő bús lelkét Oly szépen illetik, foglalatoskodott. — Harmadik az előfogatolás- és beszállásolásra felügyelt, mi szintén a kapitánysági teendők közé sorolandó. — Negyedik a város beszedetlen régibb követeléseinek összeszámolása és biztosításával bajoskodott, mivel egypár számfejtő is megbirkózhatott volna. — Egyedül az ötödiknek adtak hivatalos állását megillető munkakört, így a városi tanácsnokok legnagyobb része legkevésbé sem tanácsosi, hanem részint számvevői, részint kapitánysági ügyeket végeztek, míg a városi kapitány holmi határjárásokat teljesített egyik-másik pusztán. (így 1. évben a kerekegyházi foglalók ellen). Egyátalában az 1861-iki szervezeti javaslatnak alaphibáját képezi az, hogy a közigazgatás ágazatait legkevésbé sem osztályozta. Rakásra halmozta a teendőket, minden körvonalazás nélkül. Kapitánysági teendőket bízott a tanácsra , polgármesterre és egyebekre, mígnem ezek munkakörét másokra ruházta. Ebből azután gyakran viszásságok származtak, melyek káros kihatással voltak az egész ügymenetre. Megtörtént, hogy a felek bizonyos dolgokban nem tudtak kihez folyamodni , mindenki máshoz utasította őket. Sőt az is megtörtént, hogy egyik tisztviselő szidta a másikat, hogy miért avatkozik az ő dolgába. (Folytatása következik.) T A E C Z A. Csalogányhoz. Ha majd lehanyatlik Életem végnapja, S megszólal a torony Kis halál-harangja, Szomorúfísz alatt Ássátok meg sírom, Hol örök álmaim Békében aluszom. Ha ez teljesülend, mit törődöm azzal Hantom körül lesz-e Szánakozó tömeg ?... Lesz-e, ki siratja Korán törtéltemet?... Csak te , hű barátom, Kicsiny bús csalogány, Te dalolj fájóan Szomorúfísz ágán, Dalolj szomorúan, Dalolj meghatóan A csöndes estéknek Méla homályában, Dalolj lelkem, dalolj szivem madárkája, Kisded sírom felett, Mely oly kopáron áll, S bús dalod lágyítson Sziveket kis madár! Szivem madárkája, Kedves kis fülmise! Ki hinné, hogy éltünk Egy ágról szakadt le: Mi a költő lelke, Mi a költő szive ?... Hold, mely varázsfényt önt A csöndes estékre, Csillag, mely fönt ragyog Az ég kék azúrján, Mely rezegve halad A csöndes éjszakán. Mi a költő lelke, mi a költő szive! .. . Fájó hattyúének Tört szív éjszakáján , S ha megdördül az ég ... Fergetegben villám. Nap a költő lelke, Nap a költő szive, Melynek sugári fényt Árasztnak a földre . .. Égbe jut a költő A nap sugárain, S dicséri Istenét Lantjának húrjain, Hálát rebeg ajka a nagy Hatalmasnak A lantért, melyet ő Nyújtott gyermekének, Hogy fájón zengje rajt’ Bánatát szivének. Fájón zeneg a lant, De a bús fülmise Még fájóbban dalol, Szívből jő éneke. — Csak dalolj kis madár, Dalolj szomorúan A csöndes estéknek Méla homályában. Dalolj lelkem, dalolj szivem madárkája S ha majd szűnik egykor Éneked s életed, A hajnali szellő Temessen el téged. Vécsey Benedek: A dohányügy Magyarországon. tv. (Folytatás.) Ausztriában a megvámolás csak kivételes esetekben jön alkalmazásba: a havanna-szivar fontonkint 3 frt., más szivar és burnót 2 frt. 50 krt., a pipadohány 2 frtot, a dohánylevél 1 frtot fizet, úgy, hogy átlag körülbelül szintén 3000 vám vehető fel. Az észak-amerikai Egyesült Államokban a szivar minőség szerint fontonkint 75 cst-től 3 dollárig terjedő súlyvámot és ezenkívül 20^—60^ értékvámot fizet; a dohány vámja fontonkint 35—50 cts, úgy hogy átlag legalább 150^-nyi megvámolást lehet felvenni. A német vámegyletben a dohányvám körülbelül 20—22 százaléknyira rúg, az átlagos érték után. Ezek nyomán azt lehet mondani, hogy a külföldi— különösen finom havanna-, manilla-, török stb. — dohány bátran eltűrne 500-nyi megvámolást. Másvilági Levelek. XI Csaba Mátyás kecskeméti kuru.cz hadnagy levele, másvilágról az ő komájához K. N. K. úrhoz Kecskemétre. Nemes Nemzetes és Vitézlő K. N. K. úrnak, az én szerelmes komám uramnak, adassék ezen levelem nagy hamarsággal, Kecskeméten. Nemzetes Komám Uram! Az Úr Istennek bőséges áldását kívánom kigyelmedre és hozzátartozóira, hűséges jó szogálatomat mindenkorra felajánlván nagy böcsülettel. Ezen levelemet „az nagy pipájú de kevés dohánya“ kecskeméti atyámfiainak kellett volna elküldenem; minthogy azonban nekem kiváltképen kigyelmedhez van bizodalmam, ime küldöm azt kedves komám uramnak, úgy is mint a mostani