Kecskeméti Lapok, 1871. július-december (4. évfolyam, 26-51. szám)
1871-07-15 / 28. szám
Negyedik évfolyam. 28. szám. Julius 15.1871. Előfizetési dij : ______ ____ | _____ Hirdetési dijak Vidékre, postán: IP IP 'iTf jW fi if TI 11 ||f Ti OR H T II O TZ 5 hasábos petit sor, egyszeri helyben, házhoz hordva: lg# ■■ I fk U MS Hff$ HI I IS ■ II Ilii gjUF vagy terjedelmes hirdetések Negyedévre. . 1 írt. 50 kr. |H Baj B |yfj ||jf || g$| R fl | U Wf0 I I H nél árleengedés adatik. Ftrésy évre ’ e " _ R"_ R _ Rik |í®_ lg IS Éj® R R R fi R R R Wk A nyilttérben való közle|% R I R III R% R I Rf RR|R R RlllR RR R^k meny 3 hasábos soráért 10 kr. Megjelenik e lap hetenként 1%.*| JfL JftJ JLJBI JL JUIRL I számittatik. ^ ... Hirdetések elfogadtatnak G a IElőfizetési pénzek el- Un Fülöp könyvkereskedésében fogadtatnak G a 11 i a FÜlÖ P ■ » ■ g rr I fl ■ I Kecskeméten. — Hirdetések ezenkönyvkereskedésében Kecs- ISmerCTTerjeSZtO ll 6 t I I 8 D. SAA keméten. | I utcza 60. az. I 9 I I I | ft I I M H g I Kg | Iliig I II Ilii I M hirdetésnél 5 kr., — többszöri Előfizetési fölhívás. A harmadik évnegyed beállván, tisztelettel kérjük eddigi előfizetőinket, hogy megrendeléseiket ismételni, sőt azok mellé saját körükben újabb megrendelőket is szerezni szíveskedjenek; figyelmeztetjük egyszersmind a t. Közönséget, hogy Lapunk további folyamára megrendeléseikről mielőbb intézkedni méltóztassanak, nehogy a lap szétküldésében fenakadás történjék. Előfizetések és mindennemű hirdetmények elfogadtatnak Gallia F. úr könyvkereskedésében. Kecskemét, jul. 1. 1871. Szerkesztőség. Virágcsokor és kecskeméti nőegylet. Hány ember van, ki a tél s ismét hány, ki a nyár után rajong? Ha tőlük függne, örökös nyár, vagy örökös tél volna. Szerencse , hogy nem ők intézik a négy évszakot ! Elképzelik, hogy az , mit óhajtanak, legbölcsebb berendezése volna a világnak. Pedig hát végre is ok ép úgy miként mindezki, beleunnának a folytonos egyformaságba ! Bajos megszokni az örökös egyformaságot. Ne is óhajtsa azt magának senki! (Kérem össze nem téveszteni az egyformaságot az állandósággal és a változatosságot a változékonysággal.) A változatosság gyönyörködtet et régi közmondása volt a rómaiaknak. E szavakat mi magyarok is gyakran szeretjük hangoztatni. De az életben a komoly foglalatosságok közül ritkán alkalmazzuk. Pedig a komolyabb foglalkozás is mindjárt kellemesebbé válik, mihelyt egy kis változatossággal van egybekapcsolva. A változatosság folytonos alkalmazása és keresése teremti gyakran az eredetiséget! Azonban legfölebb csak néha szeretünk egy kissé utánozni. Különösen iparágaink igazolják e szavaimat. Amit mások felől hallunk, hogy csinálnak, mi is azt és akként szeretünk cselekedni. Társadalmi köreink és egyleteinknél is alig találunk itt ott csekély változatosságot, eredetiséget pedig épen semmit. Mindenkinek ez utóbbira kellene pedig törekednie, mert míg utánzással legfölebb ismereteket terjeszthet ott, hol azokra szükség van, addig az eredetiséggel kisérletet tehet az összes emberiség haladására. Szebb czél nincs: a tökéletes dülés és haladásnál! Midőn íróasztalom előtt épen e leírt sorokon elmélkedel?!, szemeim egy műizléssel kötött gyönyörű virágcsokron pihennek, mely engem szünettel a kecskeméti nőegylet kedves hölgykosztójára emlékeztet. A nőegylet azon a virágcsokor, mely a gyöngédség, jótékonyság és emberbaráti szeretet virágait fűzi egybe. E virágcsokor városunk méltó büszkesége. Adja Isten, hogy mindég hervadatlanul hordhassa keblén! A kecskeméti nőegylet tőkéje szaporításán kívül még nem kezdte meg valódi működését. Mindezideig nem fáradhatott a jótékonyság gyakorlássában. No, de egy év alatt nem is lehetett ezt tőle kívánni! Most rövid idő múlván ki fog lépni a tettek mezejére. Mi lesz első teendője? azt bajos volna eltalálni. A jótékonyság gyakorlására városunkban oly tág tér nyílik, hogy valóban nehéz a választás. Ha a más városokban alakult nőegyleteket akarja némileg utánozni, akkor a cselekvésre mindössze ezek közül lehet választása . A) Bölcsödét állít, hol a szegényebb sorsú emberek kisebb gyermekei egész napon át felügyelés alatt tartatnak s azok tisztasága és egészségükre gond fordittatik. B) Segítséget nyújt a szemérmetes, elszegényedett nőknek az által, hogy náluk női munkákat rendel s azokat eladja. C) Szegény ápoldákat, és árvaházat alapit. D) Kisdedóvodát szervez, melyben a gyermekek az egész napot kisdedóvók felügyelete és vezetése alatt töltik, hol minden életveszély és erkölcsi romlás ellen biztositják, hol azok rendre, tisztaságra és korukhoz alkalmazott munkához szoktattatnak, testük fejlődése a kellő mozgás által előmozdittatik és szellemük játszva képeztetik. E) A cseléd ügyet veszi figyelmébe, s jutalmak kitűzésével különösen a nőcselédeket erkölcsösség, hűség és munkásságra serkenti stb. Szép lesz, ha ezek közül bármelyiket pártfogolja, avagy létesíti, de nézetem szerint mégis csak az utánzás terén fog állani. Szeretném, ha nőegyletünk olyan jótékonysági cselekedettel állana elő, milyen más nőegylet működési körében eddig még nem foglaltatik. Igaz, hogy nőegyletünk mindezideig csekély tőkével rendelkezik, miért is költségesb vállalatba nem kezdhet. Úgy, de léteznek vállalatok, melyek TÁEGZA, Bodó Ferencz. Költői beszély, irta Baligó János VIII. oszt. tanuló. (A kecskeméti rom. kath. fögymnasiumban 1871. évi első jutalmat nyert pályamunka.) (Folytatás.) II. Ének. Elmúlt, régen történt a vészt hozó csata... Bodó is Egerben lassan fellábadó. Becsületszavára szabadon ereszték járkálhatott lenn a városban szerteszét. Eger kapitánya a kétszínű Török — Olyan a jelleme, mint a kalmár görög. — Becsüli úgy, a hogy az ellen érdemét Azért Bodó vele gyakrabban is beszélt. Beszélt, de mióta megtudta szándékát Ritkán látogatta Eger várnak urát. Azt Ilivé a balga, hogy a magyar ember Változtatja szinét, mint valamely tenger. ígérhetni néki akár arany-hegyet Többre tartja ennél a becsületet.... Órákig elmereng a kék Mátra felett, Tulbarangol azon a szárnyas képzelet Majd megáll és néma búbánatba merül, Vagy pedig daróczos ágya szélére ül. Ül és gondolkozik, — merész tervet készít. Majd fel s alá járkál számlálva lépésit. Múlik halad a nap. — Bodó vitéz a rab Az őszi napokon busong a vár alatt. Közeledik hozzá egy várbeli szolga. „Ha meg nem sérteném, egypár szavam volna Eger kapitánya, szívesen látandja Bodó Ferencz vitézt úri vacsorára! ,Mond meg jó uradnak az én köszönetem. Este Bodó Ferencz a várban fenn leszen. S elváltak. A szolga siet a vár felé Bodó pedig megáll és néz maga elé. Mint villám röpül át agyán a gondolat, Hogy fiát öleli rövid pár nap alatt. (— Ne törődjél vezér a gyermek éltéért, Adott a jó Isten melléje védőkért. —) A nap vérvörösen lassan leáldozott, S a zajgó természet nyugodttá változott. A hős halkan lépett a várfok hegyére Sötét is lett, mig ő oda el felére. Szobájába siet, rendbe hozza magát így indul Törökhöz a várudvaron át. Sokan voltak együtt, vígan mulatának, Messze elkerülte őket a búbánat. Éjfél körül járt az idő míg szétmentek, S a háziúr Török kívánt mindegyiknek Nyugodalmas éjét és legszebb álmokat. Álmokat, minőket sohasem lát a rab. Borús volt az idő, felleg sátorába Vonta magát az ég. Itt az ősz hiába. Hűvös szellő kezde fujdogálni épen A mint haza felé ballag a vártéren Zápolyának hive, szemein az álom Csaknem erőt vett a hosszú virrasztáson. Lakására éré. És ime eléje Lép egy deli vitéz a korom sötétbe’. „Jer velem hű bajnok!“ s megragadá karját S kivezeté őt az alvó őrökön át. A sik rónaságra, hol egy cserfa alatt Kantáron tart Balázs három fehér lovat „Ülj fel derék vitéz és mentsd meg éltedet! Szokatlan a fogság, könnyen sírba temet.“ ,Ki vagy fehér lovag, tán az ég angyala, Kit megmentésemre az Isten küld vala? „Ne kérd nevem bajnok, jóakaród vagyok Zálogul szavamért ime egy csókot adok.“ Lovával ugratott s Bodót átölelte,— Mint a nyíl repültek sebesen ügetve. Messze vágtat Bodó lovával egyedül. Arczán izgatottság s szivén kéjérzet ül. Gyorsabb szívverése, gyorsabb dobogása, Mint könnyű lovának sebes nyargalása. Fut tőle az álom, a hús reggeli lég Eszméletre hozza a száguldó vezért Meggállitja lovát, tűnődik magában. Hogy jutott ő ide az éji magányban?