Kecskeméti Lapok, 1873. január-június (6. évfolyam, 2-26. szám)

1873-05-04 / 18. szám

r. cath. főelemi tanoda 4. osztályában tartandó — évnegyedes — közgyűlésre tisztelettel meghivatnak. Kecskemét, 1873. ápril­is 29.— Kecskés Pál,­­ egyleti jegyző. — A halál mint német nyelv­mester lépett fel egy legközelebb elhunyt köztiszteletben állott­­ férfi családjánál, mely csupa hazafiságból a német nyelv tudását a nálla beszállásolt német ajkú ka­tonatiszt előtt hat folyó hónapon át annyira titkolta,­­ hogy annak kérdéseire még csak (ja vagy nem­) szóval sem válaszolt; a bekövetkezett szerencsét­lenség pillanatában azonban a köztük megjelenő s részvétet tanusító tisztnek, a család minden tagja egészen szabályosan beszélt német nyelven tolmá­­csolá a beállott szerencsétlenség nagy voltát.­­ (Vérengző csizmadia.) Ápril hó 19-én éjjel, Pátkai László csizmadia iparos, ki ve­szedelmes verekedési dühéről városunkban már régóta ismeretes, az Iparegylet helyiségében töb­bekkel együtt mulatván, mikor az általa parancsolt és elfogyasztott bor fizetésére került a sor, mulató társaival csakhamar összeveszett. Midőn Szőke Fe­renc, az iparegylet vendéglőse a civakodó és káromkodó Pátkait rendre utasította, ez dühösen neki fordult és a távozót hátulról megtámadván, vállán késsel súlyosan megsebesítette és vakmerő tette után azonnal elfutott. Következő napon azon­ban a rendőrkapitányság által befogatott és a fe­­nyitó törvényszéknek átadatott, hol biztos őrizet alá vétetvén, egy időre ártalmatlanná fog tétetni. Csodálni lehet, hogy az Iparegyesület, e részeges verekedő embert kebelébe­n befogadta és mint az egylet tagját megtűri, valóban megérdemelné, hogy e tisztességes körből mindenkorra kizárassék. Sőt kérdésül merülhet fel, szabad-e, helyes-e e vé­rengző vadat — kinek ez már negyedik ily hős­tette — szabadon járni engedni ?­­ Néhány héttel ezelőtt a kecskeméti köz­ponti takarékpénztárnak a hitelegyletre vonatkozó alapszabályait küldte le az ipar­keresk.­s gazdászati ministérium a jóvá­hagyási záradékkal ellátva,­­ a napokban pedig a kecskeméti ipar-hitelintézet s népbank alapszabályait; de ezeken előbb még több rendbeli módosítást kell tenni. __________ Nyilatkozat. A „Kecskeméti Lapok“ 14. és 16. számaiban ellenem irt gyanúsításokra vonatkozólag. Azon állítólagos cselekmény gyakorlása, hogy levélhordóim a levelezési­ lapok kézbesítéséért 2 krajczárt vesznek vagy követelnek s ezáltal nem tartják magukat azon magas miniszteri rendelethez, melyben a kézbesítési dijak meghatároztattak, akaratom ellenére (s a mennyiben még ez érdem­ben hivatalomban eddig panasz nem tétetett) tud­tom és hírem nélkül történik. Tudomásom szerint a levelek kézbesítési díját meghatározó miniszteri rendelet életbelépése óta Kecskeméten ismételve közhírré tétetett; ez tehát köztudomású dolog lévén, minden kellemetlenség elkerülése tekintetéből szíveskedjék cikkíró úr s azok, kiknek érdekében felszólalt, a kézbesítési dijakat levélhordóimnak a rendelet értelme szerint kifizetni s miután én levélhordóimat becsületes , s szerény embereknek ismerem, biztosíthatok min­denkit, hogy ők jogtalan követelésekkel nem lé­­pendnek fel soha. Midőn ez­úttal az ellenem írt személyeskedést egyszerűen visszautasítom, nem mulaszthatom el megjegyezni, miszerint az általam vagy személy­­­­zetem által netán elkövetendő kezelési hibákra, vagy hiányokra vonatkozó figyelmeztetéseket szí­vesen veszem bárkitől szóbelileg is, hirlapilag is s első kötelességemnek fogom tartani a segíthető hiányok- és bajokon vagy személyesen, vagy a Nagy tekintetű Postaigazgatóság közvetítésével se­gíteni. Szarka István, kir. postamester. Figyelmeztetés. Gyakran történik, hogy valakinek Budapesten bárminemű teendője van s azt elfoglaltatás, távol­ság, csekélység s más egyéb okok miatt szemé­lyesen el nem intézheti. Mindazoknak ajánljuk gyorsan, pontosan eljáró és felette mérsékelt dijt igénylő irodánkat, a­mely a legnagyobb készség­gel minden néven nevezendő, a becsületességgel megférő még legcsekélyebb ügyet is felelősség terhe alatt magára vállal és teljesít. Hogy irodánk minden tekintetben megfelelhes­sen a t. er. közönség igényeinek, gondoskodva van arról, hogy minden ügy szakember által vé­­­­geztessék, miért is irodánkban jogtudósok, techni­­­­kusok, kereskedelmi, gazdasági és iparos szakem­berek alkalmaztattak. A legkisebb úgyszólván érték nélküli megbízás ép oly pontossággal és gyorsa­sággal telj­esíttetik mint a legnagyobb. Könnyebb tájékozás okáért felemlítjük itt a­­ leggyakrabban előforduló teendőket és az azokért­­ járó díjakat u. m.: 1. Egyszerű sürgetések, tudakozások vagy beadványok eszközléséért (ha ezek egy óránál több időt nem igényelnek). Ministériumok, törvény­­­székek, vasúti hivatalok, polgári s katonai ható­ságok, hitelintézetek, testületek, ügyvédek s más magán egyéneknél 1 frt. 2. Folyamodványok és más egyéb ügyiratok szerkesztése, francia, angol, olasz stb. fordítások eszközlése,­rajzok készítése, másolatok vétele s hasonló teendőkért, ha azok egy fél óránál több munkaidőt nem igényelnek , — 1 frt, — nagyobb teendők előleges megállapodás szerint a lehető leg­mérsékeltebb díjért. 3. Bár­milynemű czikkeknek megrendelése, bevásárlása, (a legcsekélyebb ügy is gyorsan és pontosan telj­esittetik) vagy továbbításáért 5 frt értékig 20 kr. — 5 frton felül az eljárásért min­den frt. után 1 kr. dij fizetendő. Megjegyezzük , hogy az iroda a megrendelőnek mindenről eredeti szám­lát küld, egyszersmind szavatosságot vállal minden bevásárolt tárgynak megrendelés szerint való jósága s valódiságáért. 4. Kölcsönök eszközléséért (5 frton kezdve a legnagyobb összegek erejéig) jó hírnevű pénzinté­zetek és privát egyéneknél 20 frtig 6%, 20 frton felül 100 frtig 2%, 100 frton felüli összegektől az intézet eljárási díja. 5. Budapesten nem lakóknak, kik bárminemű alkalmazásra egyéneket keresnek, nem különben olyanoknak, kik alkalmazást keresnek az iroda közbenjárását felajánlja. 6. Előleges megrendelés folytán nagyobb s kisebb lakások kibérlésére, szállások megrendelé­sére rövid időre privát házakban, akár vendéglők­ben az iroda készséggel ajánlkozik. 7. Bárminemű tárgyaknak eladását, nemkü­lönben elárusítandó cikkekből állandó raktárt el­fogad. 8. Az irodának óriási kiterjedésű levelezése igen alkalmas hirdetések terjesztésére, melyek a hirdetőre nézve sokkal előnyösebbek és nagyobb hatással bizandnak mint napi­lapokban; — elhatá­roztuk ezért leveleinket úgy intézni, hogy azoknak 3-ik és 4-ik oldalán nemkülönben a levélboriték hátlapján hirdetések a feladók kivonata szerint 3—4 sőt tizenkét hónapon át folyvást a közön­ség szeme­­előtt lesznek. Ezeket a t. ez. közönség tájékoztatása végett felemlítettük.­­ Itt fel nem említett bárminemű a becsületességgel megférő teendőket az iroda szíve­sen elvállal és csekély eljárási díjért teljesít. Az első magyar központi bizományi iroda Budapesten. Mindazok , kik kérdőleveleikre választ kivonnak, kéretnek 20 krt, nemkülönben az eljárási dij legkisebb összegét is kész­pénzben, vagy levélbélyegben mellékelni. Bérmentetlen leve­­­­lek­et nem fogadtatnak, melyben folytonos tevékenység uralkodik, itt kü­lön készülékekben halak gyártatnak és tolatnak ki a szabadba, ott kisebb zsir­olvaszdák vannak, melyek a bőrt simán tartása végett zsírral látják el; ismét más tekervényes edényekben a sóolvadék készül. A dolgozdának egész fedélzete pedig foly­tonos kijavításban találtatik, a­mi a felületen fel­használt részekben lehámlik, az alulról újdonkép­­lés által helyettesíttetik. Milliónyi kis idegpontocs­­kák állnak itt sorban, hogy mint a tapintási érzék közvetítői az agynak táviratozzék, milyen érzési benyomást nyert a külvilágtól a bőrnek egyik vagy másik része. Az egész dolgozdán keresztül jól el­helyezett szellőzési készülékek húzódnak, melyek a léget és meleget befogadják és kibocsájtják és ha a nap a dolgozdába elég hosszan és forrón be­süthet, élénk mozgás mutatkozik a szintégelyek­­ben, hol az a­bronc szili vegyül, mely, bár meny­nyire csinos magában véve, mint szeplők mindez ideig a nők kegyét nem bírta megnyerni. A dol­gozdába mindenfelől finom, vérrel telt csatornács­­kák végződnek, melyek azt munka anyaggal foly­ton ellátják. Mind­ezen mesterséges szervek egyen­ként megbetegedhetnek és az őket környező szer­veket szinte beteggé tehetik és ily megbetegedés eredményei gyanánt tekinthetők a különféle bőr­foltok, elszínesedések, pattanások, hámlások stb. Váljon ki hinné most már komolyan, hogy akármely hírhedt szer, nevezzék azt bár liliomtej­nek vagy szépség­harmatnak, a bőrre mázolva ké­pes legyen e komplikált szerveket ismét rendes mű­ködésbe hozni? Nem azt látjuk-e inkább világosan, hogy az eféle szépségi különlegességek legjobb eset­ben csak oly szerek támogatására szolgálhatnak, melyek a bőr­zavarok okainak elhárítását eszkö­zölhetik?! A­ki tehát a jó arcszint meg akarja óvni, annak elsőbb is az egészség óvás átalános szabá­lyait kell tekintetbe venni, mert csak ily módon javítható a kevésbé jó arcszín is, tehát nem kül­ről, hanem belülről kifelé. A különös bőrápolás szabályai közt első helyet foglal el a bőr helyes edzése, minthogy ez képesíti legjobban a finom bőrszerveket a rendes működésre. A bőr edzése természetesen a nőnél kevésbé szigorú értelemben veendő mint a férfiúnál, kinél a nap és szél bar­­nította, az idő minden viszontagságai ellen edzett bőr a férfiúi szépség fogalmával teljesen öszhang­­zásba hozható. A bőredzés a nőnemnél, a bőrnek mosdás és fürdés által igen gondos tisztán tartásá­ban áll. A test mosdatása átalában langyos és lágy vízzel történjék. Hideg, sőt jéghideg vízzeli mos­dások csak azon esetekben rendkívül hasznosak a jó arcszín megőrzésére, ha ez utóbbi nem felette gyengéd és ha egyébként is párosulva van egész­séggel, üdeséggel és ifjúsággal. Az anyák sem­mivel sem óvhatják biztosabban egészséges és erő­teljes leányaik azcszínét, mint ha őket gyermeksé­güktől fogva hideg mosdásokhoz szoktatják. Minden mosdást, legyen az langyos vagy hi­deg , kövesse a bőrnek egész száradásig dörzsölése, előbb puhább gyapot, azután nem éppen finom gyolcs ruhával. A testnek gondos megtörlése nem kevésbé szükséges, mint közvetlen mosdás után a zord levegő kerülése, másként a bőr könnyen fel­­cserepesedik, durva és vöröses lesz. Az esteli mosdásokra használt viz melegebb legyen, mint a reggel használt viz. A kemény viz lágyabb lesz, ha abba kevés szóda vagy szappan­oldat létetik, az igy elkészített vizet éjjelen át állni hagyják és használatra az üledékről leöntetik. Azonban a test megmosdatása soha sem ké­pes a fördőt helyettesíteni. Nagyobb része az em­beri test betegségeinek, a bőr zavart vagy elnyo­mott működésének tulajdonítható és minthogy a fördés akármely szernél is hathatósabban rendezi és tartja fen a bőr működését, a legrégibb idők­től fogva minden civilizált népeknél, mint életszük­ség nagy tekintélyben állt. Déli tartományokban, a forró nap hatása alatt, a fördést most nem sze­retik nélkülözni; másként van ez nálunk , hol szá­mosan találtatnak a műveltebb osztályban is, kik egész életökben nem használtak fördőt és úgy vé­lekednek, hogy az csak betegnek való. Ők nem ismerik a ruganyosság és fris erő érzetét, mely minden förde után a testen elömlik és felszabadítja az izgatott idegeket azon soknemű kellemetlen ke­dély állapotok hatása alól, mik társadalmi életünk­től elválhatlanok , nélkülözik ők a teljes tisztaság jóltevő öntudatát, mit a tiszta fehérnemű bármily gyakori változtatása nem képes nyújtani. A fördővíz hőmérséke szerint megkülönböz­tetjük a hideg fördőt (12—19° R), a hús fördőt (19—24° R), a langy fördőt (24—27° R), a meleg fördőt (28—29° R), és a forró fördőt (29—33° R). A forró fördő, mint erősen ható szer, csak orvosi rendeletre alkalmazandó, de a hideg fördő is, jó és rosz értelemben erősen hat a szervezetre. Csak a valóban egészséges, ki kora ifjúságától szokta meg, bírja meg hátrány nélkül a hideg fördőt. Mentül hidegebb a fördővíz, annál rövidebb legyen abban a tartózkodás, annál erősebb a mozgás. Leg­jobb hatásúak a bőrápolás tekintetéből azon föl­­dök, melyeknek hőmérséke 16—20° R. mutat. Mind azoknak, kiknek nincs elegendő testmelegük, melylyel a hideg fürdőnek ellenállhassanak, mint gyenge gyermekeknek vagy oly személyeknek , kik előhaladt korúak, kiknek idegzetük fölötte izgé­­kony és kiknek bőrük igen érzékeny , kizárólag langy vagy meleg fördök használata ajánlható. Legjótékonyabban hat a meleg förde közvet­len lefekvés előtt; fördés után az egész test gyenge dörzsölése nem nélkülözhető és oly bőrnél, mely felcserepesedésre hajlandó, igen előnyös annak sze­líd beolajozása. Tudósítás a kecskeméti hetivásárról. Péntek, 1873. május 2-án. Búza (pozsonyi mérő) 5 frt. 80 krtól 6 frt. 50 krig. Kétszeres (p. m.) 4 frt. 70 krtól 5 frtig. Rozs (p. m.) 3 frt. 80 krtól 4 frt. 20 krig. Árpa (p. m.) 2 frt. 80 krtól 3 frtig. Zab (p. m.) 1 frt. 80 krtól 1 frt. 90 krig. Kukorica (p. m.) 3 frt. 20 krtól 3 frt. 40 krig. Burgonya (p. m.) 70 krtól 1 frt. 30 krig. Köles 3 frtól 3 frt. 50 krig. Sovány lúd párja 2 frt. 80 krtól 3 frtig. Hizott lúd 5 frtól 6 frt. 50 krig. Pulyka p. 4 frttól 5 frt. 50 krig. Kacsa p. 1 frt. 80 krtól 2 frt. 60 krig. Tyúk p. 1 frt. 30 krtól 1 frt. 80 krig. Csirke 60 krtól 1 frt 10 krig. Kappan 1 frt. 80 krtól 2 frt 20 krig. Marhahús fontja 24 krtól 26 krig. Borjúhús 34 krtól 36 krig. Juhhús f. 20 krtól 22 krig. Sertéshús f. 30 krtól 32 krig. Sertészsír f. 46 krtól 48 krig. Olvasz­tott vaj 76 krtól 80 krig. Szalonna f. 36 krtól 38 krig. Bor 1872-ik évi termés akója 10 frt. 50 krtól 12 frt. 50 krig.

Next