Kecskeméti Lapok, 1873. január-június (6. évfolyam, 2-26. szám)
1873-05-04 / 18. szám
r. cath. főelemi tanoda 4. osztályában tartandó — évnegyedes — közgyűlésre tisztelettel meghivatnak. Kecskemét, 1873. április 29.— Kecskés Pál, egyleti jegyző. — A halál mint német nyelvmester lépett fel egy legközelebb elhunyt köztiszteletben állott férfi családjánál, mely csupa hazafiságból a német nyelv tudását a nálla beszállásolt német ajkú katonatiszt előtt hat folyó hónapon át annyira titkolta, hogy annak kérdéseire még csak (ja vagy nem) szóval sem válaszolt; a bekövetkezett szerencsétlenség pillanatában azonban a köztük megjelenő s részvétet tanusító tisztnek, a család minden tagja egészen szabályosan beszélt német nyelven tolmácsolá a beállott szerencsétlenség nagy voltát. (Vérengző csizmadia.) Ápril hó 19-én éjjel, Pátkai László csizmadia iparos, ki veszedelmes verekedési dühéről városunkban már régóta ismeretes, az Iparegylet helyiségében többekkel együtt mulatván, mikor az általa parancsolt és elfogyasztott bor fizetésére került a sor, mulató társaival csakhamar összeveszett. Midőn Szőke Ferenc, az iparegylet vendéglőse a civakodó és káromkodó Pátkait rendre utasította, ez dühösen neki fordult és a távozót hátulról megtámadván, vállán késsel súlyosan megsebesítette és vakmerő tette után azonnal elfutott. Következő napon azonban a rendőrkapitányság által befogatott és a fenyitó törvényszéknek átadatott, hol biztos őrizet alá vétetvén, egy időre ártalmatlanná fog tétetni. Csodálni lehet, hogy az Iparegyesület, e részeges verekedő embert kebelében befogadta és mint az egylet tagját megtűri, valóban megérdemelné, hogy e tisztességes körből mindenkorra kizárassék. Sőt kérdésül merülhet fel, szabad-e, helyes-e e vérengző vadat — kinek ez már negyedik ily hőstette — szabadon járni engedni ? Néhány héttel ezelőtt a kecskeméti központi takarékpénztárnak a hitelegyletre vonatkozó alapszabályait küldte le az iparkeresk.s gazdászati ministérium a jóváhagyási záradékkal ellátva, a napokban pedig a kecskeméti ipar-hitelintézet s népbank alapszabályait; de ezeken előbb még több rendbeli módosítást kell tenni. __________ Nyilatkozat. A „Kecskeméti Lapok“ 14. és 16. számaiban ellenem irt gyanúsításokra vonatkozólag. Azon állítólagos cselekmény gyakorlása, hogy levélhordóim a levelezési lapok kézbesítéséért 2 krajczárt vesznek vagy követelnek s ezáltal nem tartják magukat azon magas miniszteri rendelethez, melyben a kézbesítési dijak meghatároztattak, akaratom ellenére (s a mennyiben még ez érdemben hivatalomban eddig panasz nem tétetett) tudtom és hírem nélkül történik. Tudomásom szerint a levelek kézbesítési díját meghatározó miniszteri rendelet életbelépése óta Kecskeméten ismételve közhírré tétetett; ez tehát köztudomású dolog lévén, minden kellemetlenség elkerülése tekintetéből szíveskedjék cikkíró úr s azok, kiknek érdekében felszólalt, a kézbesítési dijakat levélhordóimnak a rendelet értelme szerint kifizetni s miután én levélhordóimat becsületes , s szerény embereknek ismerem, biztosíthatok mindenkit, hogy ők jogtalan követelésekkel nem lépendnek fel soha. Midőn ezúttal az ellenem írt személyeskedést egyszerűen visszautasítom, nem mulaszthatom el megjegyezni, miszerint az általam vagy személyzetem által netán elkövetendő kezelési hibákra, vagy hiányokra vonatkozó figyelmeztetéseket szívesen veszem bárkitől szóbelileg is, hirlapilag is s első kötelességemnek fogom tartani a segíthető hiányok- és bajokon vagy személyesen, vagy a Nagy tekintetű Postaigazgatóság közvetítésével segíteni. Szarka István, kir. postamester. Figyelmeztetés. Gyakran történik, hogy valakinek Budapesten bárminemű teendője van s azt elfoglaltatás, távolság, csekélység s más egyéb okok miatt személyesen el nem intézheti. Mindazoknak ajánljuk gyorsan, pontosan eljáró és felette mérsékelt dijt igénylő irodánkat, amely a legnagyobb készséggel minden néven nevezendő, a becsületességgel megférő még legcsekélyebb ügyet is felelősség terhe alatt magára vállal és teljesít. Hogy irodánk minden tekintetben megfelelhessen a t. er. közönség igényeinek, gondoskodva van arról, hogy minden ügy szakember által végeztessék, miért is irodánkban jogtudósok, technikusok, kereskedelmi, gazdasági és iparos szakemberek alkalmaztattak. A legkisebb úgyszólván érték nélküli megbízás ép oly pontossággal és gyorsasággal teljesíttetik mint a legnagyobb. Könnyebb tájékozás okáért felemlítjük itt a leggyakrabban előforduló teendőket és az azokért járó díjakat u. m.: 1. Egyszerű sürgetések, tudakozások vagy beadványok eszközléséért (ha ezek egy óránál több időt nem igényelnek). Ministériumok, törvényszékek, vasúti hivatalok, polgári s katonai hatóságok, hitelintézetek, testületek, ügyvédek s más magán egyéneknél 1 frt. 2. Folyamodványok és más egyéb ügyiratok szerkesztése, francia, angol, olasz stb. fordítások eszközlése,rajzok készítése, másolatok vétele s hasonló teendőkért, ha azok egy fél óránál több munkaidőt nem igényelnek , — 1 frt, — nagyobb teendők előleges megállapodás szerint a lehető legmérsékeltebb díjért. 3. Bármilynemű czikkeknek megrendelése, bevásárlása, (a legcsekélyebb ügy is gyorsan és pontosan teljesittetik) vagy továbbításáért 5 frt értékig 20 kr. — 5 frton felül az eljárásért minden frt. után 1 kr. dij fizetendő. Megjegyezzük , hogy az iroda a megrendelőnek mindenről eredeti számlát küld, egyszersmind szavatosságot vállal minden bevásárolt tárgynak megrendelés szerint való jósága s valódiságáért. 4. Kölcsönök eszközléséért (5 frton kezdve a legnagyobb összegek erejéig) jó hírnevű pénzintézetek és privát egyéneknél 20 frtig 6%, 20 frton felül 100 frtig 2%, 100 frton felüli összegektől az intézet eljárási díja. 5. Budapesten nem lakóknak, kik bárminemű alkalmazásra egyéneket keresnek, nem különben olyanoknak, kik alkalmazást keresnek az iroda közbenjárását felajánlja. 6. Előleges megrendelés folytán nagyobb s kisebb lakások kibérlésére, szállások megrendelésére rövid időre privát házakban, akár vendéglőkben az iroda készséggel ajánlkozik. 7. Bárminemű tárgyaknak eladását, nemkülönben elárusítandó cikkekből állandó raktárt elfogad. 8. Az irodának óriási kiterjedésű levelezése igen alkalmas hirdetések terjesztésére, melyek a hirdetőre nézve sokkal előnyösebbek és nagyobb hatással bizandnak mint napilapokban; — elhatároztuk ezért leveleinket úgy intézni, hogy azoknak 3-ik és 4-ik oldalán nemkülönben a levélboriték hátlapján hirdetések a feladók kivonata szerint 3—4 sőt tizenkét hónapon át folyvást a közönség szemeelőtt lesznek. Ezeket a t. ez. közönség tájékoztatása végett felemlítettük. Itt fel nem említett bárminemű a becsületességgel megférő teendőket az iroda szívesen elvállal és csekély eljárási díjért teljesít. Az első magyar központi bizományi iroda Budapesten. Mindazok , kik kérdőleveleikre választ kivonnak, kéretnek 20 krt, nemkülönben az eljárási dij legkisebb összegét is készpénzben, vagy levélbélyegben mellékelni. Bérmentetlen leveleket nem fogadtatnak, melyben folytonos tevékenység uralkodik, itt külön készülékekben halak gyártatnak és tolatnak ki a szabadba, ott kisebb zsirolvaszdák vannak, melyek a bőrt simán tartása végett zsírral látják el; ismét más tekervényes edényekben a sóolvadék készül. A dolgozdának egész fedélzete pedig folytonos kijavításban találtatik, ami a felületen felhasznált részekben lehámlik, az alulról újdonképlés által helyettesíttetik. Milliónyi kis idegpontocskák állnak itt sorban, hogy mint a tapintási érzék közvetítői az agynak táviratozzék, milyen érzési benyomást nyert a külvilágtól a bőrnek egyik vagy másik része. Az egész dolgozdán keresztül jól elhelyezett szellőzési készülékek húzódnak, melyek a léget és meleget befogadják és kibocsájtják és ha a nap a dolgozdába elég hosszan és forrón besüthet, élénk mozgás mutatkozik a szintégelyekben, hol az abronc szili vegyül, mely, bár menynyire csinos magában véve, mint szeplők mindez ideig a nők kegyét nem bírta megnyerni. A dolgozdába mindenfelől finom, vérrel telt csatornácskák végződnek, melyek azt munka anyaggal folyton ellátják. Mindezen mesterséges szervek egyenként megbetegedhetnek és az őket környező szerveket szinte beteggé tehetik és ily megbetegedés eredményei gyanánt tekinthetők a különféle bőrfoltok, elszínesedések, pattanások, hámlások stb. Váljon ki hinné most már komolyan, hogy akármely hírhedt szer, nevezzék azt bár liliomtejnek vagy szépségharmatnak, a bőrre mázolva képes legyen e komplikált szerveket ismét rendes működésbe hozni? Nem azt látjuk-e inkább világosan, hogy az eféle szépségi különlegességek legjobb esetben csak oly szerek támogatására szolgálhatnak, melyek a bőrzavarok okainak elhárítását eszközölhetik?! Aki tehát a jó arcszint meg akarja óvni, annak elsőbb is az egészség óvás átalános szabályait kell tekintetbe venni, mert csak ily módon javítható a kevésbé jó arcszín is, tehát nem külről, hanem belülről kifelé. A különös bőrápolás szabályai közt első helyet foglal el a bőr helyes edzése, minthogy ez képesíti legjobban a finom bőrszerveket a rendes működésre. A bőr edzése természetesen a nőnél kevésbé szigorú értelemben veendő mint a férfiúnál, kinél a nap és szél barnította, az idő minden viszontagságai ellen edzett bőr a férfiúi szépség fogalmával teljesen öszhangzásba hozható. A bőredzés a nőnemnél, a bőrnek mosdás és fürdés által igen gondos tisztán tartásában áll. A test mosdatása átalában langyos és lágy vízzel történjék. Hideg, sőt jéghideg vízzeli mosdások csak azon esetekben rendkívül hasznosak a jó arcszín megőrzésére, ha ez utóbbi nem felette gyengéd és ha egyébként is párosulva van egészséggel, üdeséggel és ifjúsággal. Az anyák semmivel sem óvhatják biztosabban egészséges és erőteljes leányaik azcszínét, mint ha őket gyermekségüktől fogva hideg mosdásokhoz szoktatják. Minden mosdást, legyen az langyos vagy hideg , kövesse a bőrnek egész száradásig dörzsölése, előbb puhább gyapot, azután nem éppen finom gyolcs ruhával. A testnek gondos megtörlése nem kevésbé szükséges, mint közvetlen mosdás után a zord levegő kerülése, másként a bőr könnyen felcserepesedik, durva és vöröses lesz. Az esteli mosdásokra használt viz melegebb legyen, mint a reggel használt viz. A kemény viz lágyabb lesz, ha abba kevés szóda vagy szappanoldat létetik, az igy elkészített vizet éjjelen át állni hagyják és használatra az üledékről leöntetik. Azonban a test megmosdatása soha sem képes a fördőt helyettesíteni. Nagyobb része az emberi test betegségeinek, a bőr zavart vagy elnyomott működésének tulajdonítható és minthogy a fördés akármely szernél is hathatósabban rendezi és tartja fen a bőr működését, a legrégibb időktől fogva minden civilizált népeknél, mint életszükség nagy tekintélyben állt. Déli tartományokban, a forró nap hatása alatt, a fördést most nem szeretik nélkülözni; másként van ez nálunk , hol számosan találtatnak a műveltebb osztályban is, kik egész életökben nem használtak fördőt és úgy vélekednek, hogy az csak betegnek való. Ők nem ismerik a ruganyosság és fris erő érzetét, mely minden förde után a testen elömlik és felszabadítja az izgatott idegeket azon soknemű kellemetlen kedély állapotok hatása alól, mik társadalmi életünktől elválhatlanok , nélkülözik ők a teljes tisztaság jóltevő öntudatát, mit a tiszta fehérnemű bármily gyakori változtatása nem képes nyújtani. A fördővíz hőmérséke szerint megkülönböztetjük a hideg fördőt (12—19° R), a hús fördőt (19—24° R), a langy fördőt (24—27° R), a meleg fördőt (28—29° R), és a forró fördőt (29—33° R). A forró fördő, mint erősen ható szer, csak orvosi rendeletre alkalmazandó, de a hideg fördő is, jó és rosz értelemben erősen hat a szervezetre. Csak a valóban egészséges, ki kora ifjúságától szokta meg, bírja meg hátrány nélkül a hideg fördőt. Mentül hidegebb a fördővíz, annál rövidebb legyen abban a tartózkodás, annál erősebb a mozgás. Legjobb hatásúak a bőrápolás tekintetéből azon földök, melyeknek hőmérséke 16—20° R. mutat. Mind azoknak, kiknek nincs elegendő testmelegük, melylyel a hideg fürdőnek ellenállhassanak, mint gyenge gyermekeknek vagy oly személyeknek , kik előhaladt korúak, kiknek idegzetük fölötte izgékony és kiknek bőrük igen érzékeny , kizárólag langy vagy meleg fördök használata ajánlható. Legjótékonyabban hat a meleg förde közvetlen lefekvés előtt; fördés után az egész test gyenge dörzsölése nem nélkülözhető és oly bőrnél, mely felcserepesedésre hajlandó, igen előnyös annak szelíd beolajozása. Tudósítás a kecskeméti hetivásárról. Péntek, 1873. május 2-án. Búza (pozsonyi mérő) 5 frt. 80 krtól 6 frt. 50 krig. Kétszeres (p. m.) 4 frt. 70 krtól 5 frtig. Rozs (p. m.) 3 frt. 80 krtól 4 frt. 20 krig. Árpa (p. m.) 2 frt. 80 krtól 3 frtig. Zab (p. m.) 1 frt. 80 krtól 1 frt. 90 krig. Kukorica (p. m.) 3 frt. 20 krtól 3 frt. 40 krig. Burgonya (p. m.) 70 krtól 1 frt. 30 krig. Köles 3 frtól 3 frt. 50 krig. Sovány lúd párja 2 frt. 80 krtól 3 frtig. Hizott lúd 5 frtól 6 frt. 50 krig. Pulyka p. 4 frttól 5 frt. 50 krig. Kacsa p. 1 frt. 80 krtól 2 frt. 60 krig. Tyúk p. 1 frt. 30 krtól 1 frt. 80 krig. Csirke 60 krtól 1 frt 10 krig. Kappan 1 frt. 80 krtól 2 frt 20 krig. Marhahús fontja 24 krtól 26 krig. Borjúhús 34 krtól 36 krig. Juhhús f. 20 krtól 22 krig. Sertéshús f. 30 krtól 32 krig. Sertészsír f. 46 krtól 48 krig. Olvasztott vaj 76 krtól 80 krig. Szalonna f. 36 krtól 38 krig. Bor 1872-ik évi termés akója 10 frt. 50 krtól 12 frt. 50 krig.