Kecskeméti Lapok, 1893 (26. évfolyam, 28-54. szám)
1893-07-02 / 28. szám
Ennek előre bocsátása után megkezdjük tárgyilagos tudósításunkat. Június 25-kén, reggel 9 órakor érkeztek a képviselők: Benicky Árpád, Horváth Ádám, gr. Károlyi Gábor, Luby Géza, Pogrányi József, Sturmann György és Tóth Antal s a ceglédi és nagykőrösi küldöttség. A vasútnál Szappanos István pártelnök fogadta az érkezőket, kikkel kocsira ülve, a bevonulás kezdetét vette. Elől mintegy 20 bőinges, gatyás lovas legény lovagolt s azután a kocsik következtek. A fellobogózott nagy-kőrösi utcán, piactéren keresztül a Körmöcy vendéglőbe vonultak s ott a függetlenségi párt helyiségében felszolgált reggeli után 10 óra 15 perckor gyalog vonultak zeneszór Gáspár zászlóvitele után mintegy százan a Gyenes-sétatérre, hol várta az ezerre tehető közönség a beszédeket. . A pártelnök felkérése után Horváth Ádám képviselő lépett az emelvényre s megtartotta beszámolóját. Kijelentvén, hogy a béke olajágával jött — beszámolt a letűnt két év fontosabb eseményeiről s azután reá tért a pártközbőli kilépésre. Kiléptek onnan azért, hogy az igazi szabadelvűség felé becsületesen törekedhessenek s ne kelljen együtt maradniuk olyanokkal, akik mellett a nyugodt és egységes eljárás nem volt lehetséges. Hangsúlyozta, hogy a függetlenségi elv nem választható el a szabadelvű haladás kérdésétől. Ő sem a függetlenségi, sem a szabadelvű haladás elvéből nem enged semmit. Szerinte ellenzéki politika csak az lehet, hogy pártolja a jót, ha ellenségtől jön is és megakadályozza a rosszat, még ha barátai akarnák is. Az éljenzés elhangzása után Pogrányi József képviselő mondott köszönetet a szíves fogadtatásért, majd Uray Imre szólt tréfásan , elmésen az egyházpolitikai reformok elfogadásának igazolását adva. Beszéde felvillanyozta a jelenlevőket s élénken megéljenezték. Végül Károlyi Gábor gr. beszélt s felolvasta Eötvös orvosának táviratát, mely jelenti Eötvös torokbaját, a mi miatt nem jöhet. A bankett, Körmöcy vendéglőjében gyűltek össze mintegy, 150-en, Szappanos István s Horváth Ádám Kossuth Lajost köszöntötték fel. Ezután Gulácsi Gy. beszélt, ki a „P. N.” szerint elmondott egy beszédet, mely arra az alkalomra íródott, ha Eötvös Károly jelen lesz. Eötvös nem jött el, de azért Gulácsi beszélt Eötvös napjáról, mely tavaszt varázsolt a nemzet téli hangulatára. Tóth János Horváth Ádámot éltette. Kovács István és Makay Zádor azt fejtegették , hogy a képviselőknek el kell fojtani a viszályt, mert különben a nép elfordul tőlük. Erre Károlyi Gábor tüzelt , de a zaj lecsendesült. Tetszést aratott Aigner Adolf felköszöntője is , ki ezt is mondta ,nem becsületes ember, aki nem halad azon egyenes úton, amelyen Eötvös halad. A nemzeti párt a függetlenséginek ellensége, tehát a függetlenségi párt nem lesz oly buta, hogy a nemzeti párt áskálódásainak felüljön. Beszélt még Pogrányi képviselő stb. Az országos pártértekezlet. Jegyző felolvasta azon programmot, amelyet a függetlenségi és 48-as párt 1884 iki programmjából és az 1891-diki feliratból állítottak össze, de érdemleges határozatot reá vonatkozólag nem hoztak. Ezután Gulácsy beszélt hatásosan, kijelentve, hogy tervezett határozati javaslatát nem terjeszti be, különben Eötvös kiválását helyesli, mert az örökös veszekedésnél jobb a válás. A tiszta bort, szeret milyen a kecskeméti bor s nem olyant, milyen a szolnoki vinkó. Kupa Árpád mezőtúri küldött, kerülete nevében azt indítványozta, hogy pártszakadást csak azon esetben ismerjenek el, ha valaki Kossuth utasítása ellen tesz. Aigner Eötvösék kilépésének helyessége mellett érvelt s Kupa indítványát elfogadták. Nagy Imre évenkénti országos pártértekezlet tartását indítványozta, amit Aigner módosításával fogadtak el s e szerint a képviselt kerületek egy-egy tagjából megalakították a szervező bizottságot, mely a részleteket kidolgozza. Végül táviratban üdvözölték Kossuth Lajost s 7 tagot választottak az u. n. szervező bizottságba. Ezután tánc következett. A lejött képviselők másnap délben fél 12 órakor utaztak el még pedig úgy, hogy a fogadók közül senki sem kisérte ki őket, ami az utazó közönségnek nem kis mértékben tűnt fel. Ezen gyűlésen, mely kinn a műkertben volt, 37 függetlenségi pártkör volt képviselve. Egy órai előértekezlet után 4 órakor kezdetét vette a gyűlés. Elnökké Szappanos Istvánt választották, jegyzőkké Aigner Adolfot és Kovács Istvánt fékezni. Hiszen a célnál a vonat az utassal együtt szétzúzódik. Az őrnagy gúnyos mosoly után vállat vont. — Ez semmi esetre sem történik meg. Csöveink, az ide-oda menetre a szárazföldön szintén egybe vannak kapcsolva. Most az egyik vonat megérkezését egy villanyos szikra jelzi, mely egyúttal a másik indulását mozdítja elő. Csak egy kis csapot kell megnyomni és a vonat elindul. De mire való ez a sok magyarázat, mikor a kísérletről tények által is meggyőződhetünk. Pierce őrnagy anélkül, hogy beleegyezésemet bevárta volna, egy csillogó rézgomb fejét megnyomta, melyre nyilas képződött. A nyíláson át padsorok tűntek szemeimbe, melynek mindegyikén tizenkét személy kényelmesen helyet foglalhatott. — Ez a coupé, gyorsan szálljon be! parancsolta az őrnagy. Mintegy önkívületben követtem a parancsot és a megnyílt rekesz mögöttünk gyorsan bezárult. A tetőzeten egy nagy lángot terjesztő Edison lámpa égett, melynek világánál kíváncsian áttekintettem a helyiséget. Nagyon egyszerű volt minden. Egy hosszú hengert láttam egymásba kapcsolt csövek láncolatával, melyekben ötven fotel szép sorjában állott. Mindegyik végén egy rézgomb, a légnyomás szabályozására szögellett ki. A háttérből egy vékony gumicsövön élvezhető levegő jött be, míg a coupé másik oldalán a felhasznált levegő szállt tova. — Mikor fogunk elutazni? Kérdeztem vezetőmtől nem minden aggály nélkül. KECSKEMÉTI LAPOK Az iskolai év végén. Bezárulnak immár az iskola kapui, melyek igazságot, tudományosságot, a szépnek , jónak és nemesnek éltető eszméit plántálták az ifjúság fogékony lelkébe és elméjébe. A jól teljesített kötelesség, a nemesen elvégzett munka öntudatával térnek, az ifjak megpihenni tíz havi munka után , hogy a némileg megbénított testi erőt helyreállítva s új erőt merítve kitartással, ernyedetlen szorgalommal fogjanak majd ismét a munkához, az elhintett mag további fejlesztéséhez és kiműveléséhez, hogy az terebélyes fává nőjjön , melyen az igaz és szép eszméi teremnek. Mert a munka és ennek a gyümölcse az, ami szerint megbecsülik az ifjút az iskolában, a férfit a társadalomban. A munka, főleg a szellemi az, mely az embert valódi emberré teszi csak ez által lesz az ember „homo sapiens“. Miként a gazda, ki éppen most aratja le fáradozásainak, verejtékes munkájának gyümölcsét, épen úgy élvezik az ifjak is nemes munkájuknak sikerét és tiszta öntudattal távoznak egy kis időre, lerázva az iskola porát. De az oltárról — a tudományosság oltáráról — melyen oly sok ideig áldoztak már, bár ne feledkeznének meg egészen ! „Nulla dies sine linea“, mondja a latin szépen és igazán. Miként a hús, amely sokáig áll , elromlik és így hasznavehetetlenné válik, épen úgy jár a tanuló is, ki édes semmittevéssel tölti el a pihenésre és a hasznos munkálkodásra egaránt szánt napokat, ahelyett, hogy tanulmányainak ismétlésére, saját lelkének kiművelésére és önképzésére fordítaná idejét. Még egyet. A tudományossággal kell , h°gy együtt járjon az erkölcsösség, miként a nap is világosságot és melegséget áraszt egyaránt. Nagy ész nemes szívvel, tudományosság erkölcsösséggel párosulva: ezek Az őrnagy hangosan felkacagott. — Hiszen már utazunk! — Valóban? S minden rázkódás nélkül? Majdnem visszafojtott lélekzettel figyeltem , de a legkisebb nesz sem ütötte meg füleimet. Ha valóban elindultunk és ha az őrnagy meg nem csalt, mikor óránként 1800 kilométerről beszélt, akkor most minden szárazföldtől távol, mélyen a viz alatt kellett lennünk és mi a leghatalmasabb elem uralma alatt állunk. A bámulattól egy hang sem lebbent el ajkaimról. A csodálkozás megnémitott. Egy óra múlt el, amint a kezembe tartott órámról láttam , midőn valami különös levegő csapott meg és ez kábultságomból felriasztott. Kezeimmel arcomhoz nyúltam és azokat vizesen húztam vissza. — Hogy kerül a viz arcomra? Szent isten! Talán a csövek a borzasztó viznyomás által elpattantak és az Óceán habjai betolultak ? . . . Halálos félelem ragadott meg, kétségbeesésemben segély után akartam kiálltam , felugrottam és a tetőbe ütöttem fejemet. Az ütés oly nagy volt, hogy elájultam. Midőn magamhoz tértem, kis zöld tolyondáros kertben találtam magamat és egy fa mellett feküdtem. A záporeső nagy cseppjei zavarták meg álmomat. Egész egyszerűen olvasás közben elaludtam. A könyv, melyet olvastam, Pierce őrnagy phantastikus tervével foglalkozott. Félek, hogy úgy mint én, az őrnagy is csak álmodta a jövő gyorsvonatának ábrándszerű tervét, alkotják az ember erkölcsi arculatát, jellemét. Óhajtjuk tehát, hogy a szünidőző ifjúság a tökéletesedés ösvényén kitartással, nemes ambícióval és szilárd akaraterővel menjen előre, mert csak ezeknek segítségével érhetik el ama nemes célt, melyet a jóravaló ifjúnak maga elé tűzni kell. Munkálkodjanak vállvetve és akkor, mert az ifjúságé a jövő beteljesedik a magyar nemzet prophétájának jóslata: „Magyarország nem volt, hanem lesz“. K. F. IRODALOM. — „Magyar Géniusz* a legszebb, legfényesebb és legtartalmasabb képes hetilap, országszerte el van terjedve, mint az egyetlen illusztrált lap , mely díszes és fényes kiállítása mellett, az actualitást tartja főleg szem előtt. Igen találóan nevezte a „Magyar Géniusz“-t egyik kiváló kritikus „a heti események illusztrált krónikásának“, mert az eseményeket tényleg a technika hatásai között lehetséges gyorsasággal mutatja be olvasóinak. A „Magyar Géniusz“ második éves pályafutása után bátran hivatkozhatik a műveit közönségre, hogy nem volt domináló esemény vagy szereplő egyén, amelyről vagy akiről már a legközelebbi számban kimerítő és érdekes illusztrációt ne közölt volna. A „Magyar Géniusz“ megizmosodva halad a megkezdett úton, támogatva a magyar irodalom kitűnőségei s legjelesebb művészeinktől. A „Magyar Géniusz“ előfizetési ára egész évre 10 frt, félévre 5 frt, negyedévre 2 frt 50 kr., mely összeg a kiadóhivatalhoz (Budapest, Erzsébet körút 18.) küldendő. A „Magyar Géniusz“ már legközelebb megkezdi Tolnai Lajos kiváló írónk nagyérdekű regényének közlését is. A most folyó „Hamis bálvány“ című regény az újonnan belépő előfizetőknek kezdetétől megküldetik, ami által az előfizető díjtalanul jut csaknem egy félévi füzetekhez. Egyre érdekesebb tartalommal és vonzóbb illusztrációkkal jelenik meg a „Képes Családi Lapok“-nak minden egyes száma. A 27-ik szám e tekintetben a legsikerültebbek egyike, melynek közleményei a legjobb régi és újabb írók tollából erednek. Boross Mihály e jeles veterán költeményt irt; Tölgyesi Mihály egy életképet közöl. Mártonffy Imre egy víg beszélylyel járult hozzá a tartalom becsének emeléséhez. Igen érdekes Becsky László amerikai elbeszélése is, mely az amerikai proletárokat megkapó közvetlenséggel festi. A „Hölgyek Lapja“ című melléklet divatot s a hölgyek szórakoztatására célzó egyébb közleményeket tartalmaz. Illusztrációi igen szépek. Szóval e lap mind bértartalom, mind kiállítás tekintetében a közönség igényeit mindenképen kielégíti és mégis a legjutányosabb folyóirat, melyet készséggel ajánlunk olvasóink figyelmébe. Kiadóhivatal V. Budapest, Nagy- Korona utca 20. szám. A Fővárosi Lapok most befejezte 30 ik évfolyamának első félévét. Programmjához híven , az előkelő irodalmi színvonalon álló dolgozatok rendkívül nagy mennyiségét nyújtotta az olvasónak. Eredeti és fordított novellái a legjelesebb írók tollából eredtek, mintegy visszatükrözve a hazai és külföldi — így francia, olasz, orosz stb. — szépirodalom mai álapotát. Költeményei is kizárólag hivatott lantosoknak a köznapi mértéken fölülemelkedő terméséből kerültek ki. Hasonló becsűek voltak a lap élén olvasható első cikkek , melyek társadalmi, bélés külföldi irodalmi, művészeti és egyébb általános érdekű és jelentőségű mozgalmakkal s jelenségekkel foglalkoztak, mindig szakértelemmel , higgadtan, szellemesen és könnyed modorban. A társadalom minden eseményét felölelő, bő hírrovatok közt is novellisztikus jellegű rajzok, humoreszkek, csevegések stb. élénkítették meg nagy mértékben a lapot, melynek általában odairányul a törekvése, hogy a magyar műveit közönségnek a napilap szokásos tartalmán felül igazán friss, elmét és kedélyt foglalkoztató és szórakoztató szellemi táplálékot nyújtson. Ha még fölsoroljuk a lap hasábjain található bécsi, berlini, párisi, londoni, római stb. nagy érdekességű leveleket, a divatcikkeket s a Fővárosi Lapok Vasárnapja egész dús tartalmát, némi fogalmat nyerhetni e régi, kiváló tekintélyű s egyetlen szépirodalmi napi közlöny kimagasló értékéről. A Fővárosi Lapok előfizetési ára: 1 hóra 1 frt 40, 1/4 évre 4 frt. Megrendelő cím: Fővárosi Lapok kiadóhivatala Budapest, Ferenciek tere 3. akart szűnni, midőn a tanári kar távozott. Jele ez is annak , hogy az ifjúság fölismeri őszinte jóakaróit s azok előtt szívesen rakja le szivének kincseit — szeretetét, háláját. — Tisztelgés Csabai Imre főgimnáziumi igazgató úrnál. Megható jelenet folyt le múlt szerdán elébb a reform, főgimnázium tanévi zárértekezletén s azután Csabai Imre igazgató lakásán. Az az idő , melyre Csabai igazgató megválasztatott , hosszitott alakjában is letelt s ez alkalmat felhasználta a tanártestület szeretetének s ragaszkodásának kifejezésére. Az értekezleten jegyzőkönyvi köszönet szavaztatott érdemben bővölködő működéséért, azután pedig 12 órakor a testület az igazgatót lakásán kereste fel s ott Jancsó Ádám, mint a legidősb tanár meghatottan fejezte ki a testület elismerését, köszönetét tapintatos vezetéséért s bizalmát. Csabai meg volt lepve a tanártársai részéről teljesen váratlanul nyilatkozott ováció által s megindulva mondott köszönetét. Később, társalgás közben kifejezést nyert az az óhajtás , hogy Csabai, eltérve szándékától, maradjon továbbra is a testület élén. Valóban , ha a húsz éves igazgató pálya tapasztalatait s az ünnepelt kitűnő egészségét együtt tekintjük , a tanári kar óhajtásának megvalósulását a tanintézet érdekével megegyezőnek mondhatjuk. — Eljegyzés. Lapunk egykori dolgozótársa, dr. Csulyok Béla, a ceglédi kir. járásbíróság jeles albirája eljegyezte Hörömpő Borcsa úrhölgyet s ceglédi tanítónőt. — Kettős eljegyzés. Az az öröm érte Csereklyei Károly takarékpénztári tisztviselő s gazdasági egyleti jegyző urat és családját, hogy egyszerre két leányának eljegyzését ülhette meg. Ida kisasszonyt Vierecki Károly 38-dik sz. b. Mollináry ezredbeli hadnagy, Vilma kisasszonyt pedig Iszer Károly jegyezvén el. Midőn a lapunk t. olvasói előtt is ismeretes gazdasági irótársunknak gratulálunk családi ünnepe alkalmából , megragadjuk az alkalmat a feletti örömünk kifejezésére, hogy Kecskemét házi ezredének tisztei kezdik a polgárság és hadsereg közti jó viszonyt családi kötelékekkel szilárdítani. A pest-pilis-solt-kiskun megyei hivatalos tanítótestület folyó évi rendes közgyűlését július 3-án reggel 8 órakor tartja Kecskeméten, a II. kerületi iskola épületében. Tárgysorozat: 1. Az elnök megnyitó beszédje. 2. Felolvasás az iskolai egészségügy köréből. Tartja dr. Kecskeméti Lajos, Kecskemét th. város tiszti főorvosa. 8. Egy üveg szódavíz, mint tanszer. Chemiai és egészségtani lecke. Tartja Pásthy Károly. 4. A dűlő és álló irás. Értekezés Kerekes Józseftől. 5 Jelentés az álló írással tett kisétletekről. Előadó Bertalan Jolán k. a. 6. Az irás és olvasás szétválasztása a népiskola I. osztályában. Előadó Szűcs László. 7. Jelentés a földrajzi pályázat eredményéről. 8. A tanitó megvédése a tanulók előtt történhető megtámadtatások ellen. Előadó Tormássy Sándor. 9. Jelentés a tanitói nyudij-alapra szedett 15 kv. hatásáról az iskolázásra. Előadó Tormássy Sándor. 10. Titkári jelentés. 11. Pénztárnoki jelentés. 12. Jelentés a Tóth József-féle alapról. 13. A jövő közgyűlés helyének meghatározása. 14. Esetleges indítványok. — A kézimunka-kiállításról. A kecskeméti jótékony nőegylet ipariskolája a múlt hó 24—26. napján tartotta az évenkint szokásos kézimunka kiállítást, mintegy nyilvános vizsgálatot az intézet által elért eredményeket illetőleg. Ha vannak , amint vannak, városunkban, akik a nőegylet működésével nincsenek megelégedve, mivel az nem szokta jótékonyságát síppal dobbal hirdetni, csak azt mondjuk, menjenek el az évi kiállításra, s rögtön megváltozik véleményük. A kiállított munkák , a kézimunka minden köréből, fényesen igazolják azt is, hogy a vezetés a legjobb kezekben van, s egyúttal biztosítják a szülőket, hogy leányaik ez iskolában tökéletes kiképzést nyerhetnek. Az igazán szépen sikerült kiállításon résztvett 43 növendék , 886 dbból 1157 frt értékben. A legszembetűnőbb és legcsinosabb munkák a következőknek voltak: Brett Margit: ajour párna, Schindler Anna: csipkevetés és fehérneműk, Bogyó Borbála: tarka ruhák és fehér ajour díszek, Feldmayer Irén: kettős szines hímzés, Vasváry Krisztina: lapos szines hímzésű kávés teríték , Vasváry Ida: fehérneműek , Ladányi Eszter: szines hímzés, Csereklyei Ilona: szines hímzés, Bartezan Zsófia: szines hímzés, Farkas Vilma: magas hímzés. Mindeme szép dolgok felett azonban legjobban tetszett egy ki nem állított tárgy, az igazgatónő aranynyal hímzett selyem köténye, mely finom kivitelével a látogatót egészen elragadta, s mindenki abban a meggyőződésben távozott, hogy ily munka készítője , a mostan is magas fokon álló intézetet szép magaslatra fogja emelni. — Artézi kút. Majláth csak nem enged s újra megkezdte az artézi kút fúrást. Igazán megérdemelné, hogy bámulatos kitartását siker koronázza. HÍREK. — A reform, főgimnáziumban az érettségi vizsgálat eredményének kihirdetését igazi kis ünnepélylyé tették az alkalmi beszédek. Az eredmény kihirdetése után ugyanis nr. Petri Elek vizsgáló bizottsági elnök úr igen szép beszédet intézet az ifjúsághoz, melynek méltánylását a viharos éljenek eléggé tanúsították. Ezután az intézet igazgatója Csabai Imre úr szólt az ifjakhoz a szeretet örök forrásából osztogatván a jó tanácsokat s erre a benső meghatottság szemmel látható jelei között zúgott fel az éljen, mely még akkor sem 28. az