Kecskeméti Lapok, 1897. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)
1897-07-04 / 27. szám
XXX. évfolyam. 27. szám. 1897. julius 4. KECSKEMÉTI LAPOK Előfizetési dij: Egész évre 1 frt, fél évre 2 frt 50 kr., Szerkesztőség: V.. Klapka utcza 162. Telefon sz. 106. uf'gyed évre 1 frt 50 kr. Egyes szám ára 12 kr. Dl')'] ' . . . j i 'Uf's hová a lap szellemi részét illető minden közlemény intézendő. Hirdetmények jutányosan számíttatnak. Nyílttéri közlemény F 011 ll KS1 GS 10PSHuH 11T11 11611IHD. Kiadóhivatal: III., Jókai Utcza 186. Telefon SZ. 81. soronként 30 kr. hová a r eujfizetések, hirdetmények és a lap szétküldésére vonatkozó Bélyegdíj minden beigtatás után 30 kr.___________________________________________________________________________________________________________________________________________________ felszólalások intézendők. Titkári jelentés a Kecskeméti Jótékony Nőegylet 1896/97-ik évéről. Tisztelt, Közgyűlés! Mélyen Tisztelt Hölgyeim! Határkőhöz értünk. Haladásunk egy határkövéhez, ahol jól esik egy pillanatra megállapodni s egy tekintetet vetni az elmúltakra, hogy abból a tekintetből új erőt, új buzgalmat nyerjünk a jövendőre. Jól esik látni az utat, mit megtettünk, a könnyeket, melyeket letöröltünk s kultúr missziónk mind erősebben mutatkozó szép eredményeit, melyet fentartott intézetünk által czélunk előmozdítani. Jól esik látnunk s tapasztalnunk, hogy méltán reá szolgálunk „jótékony“ nevünkre. Mert — tisztelt Közgyűlés — nem csak az a jótékony egyesület, mely csupán a szegényt istápolja, az éhezőt megelégiti s az íigyefogyottat támogatja — a mit egyébként mi se mulasztottunk el — de jótékony az oly egyesület is, mely oly érdeket, oly nemes czélt szolgál, mint a mienk! Egy testület, bármelyik s bárminő legyen is az, mely a nevelést, a tudományt, az ipart, a nemzeti szellem felvirágoztathatásának ez egyedüli eszközeit szolgálja, az jó munkát teljesít, az jótékony egyesület. Egy oly testület, mely a gyönge nőt, kinek élete, mint a folyondárnak a tölgyhöz, úgy van a férfiéhez kötve, megtanítja az élet nehéz mesterségére, mely annak a gyönge folyondárnak képes anynyira megerősíteni törzsét, hogy az daczolhasson a viharral, hogy az ne tépje meg még akkor sem, ha a sors esetleg tölgy nélkül hagyná is, szóval mely a nőnek nem csak hasznos foglalkozást, de ha a szükség kívánná, még életfentartó eszközt is ad kezébe, az jó munkát teljesít, az jótékony egyesület. „Szabadságot és önállóságot a nőknek, ez a mi korunk jelszava. S ha talán ez a jelszó aggodalomra is ad okot, hogy a nőiesség rovására esik, de van benne letagadhatatlan színigazság is. Mert ahol a nő is önálló munkakörben mozog, ott megkétszereződik az erő, megizmosul a nemzetek létalapja és létjogosultsága, mert minden kar és minden elme, nő és férfi együtt küzdenek és munkálnak a haza felvirágoztatásán, melynek erős égise alatt aztán bizton élvezhetik saját előnyeiket is. S ha e modern jelszót minden izében ma még nem vallhatjuk egészen a magunkénak, de annyi bizonyos, hogy nem is zárkózhatunk el előle egészen s társadalmi életünk sorompóit meg kell nyitnunk a tisztultabb felfogás, az emberi tökéletesedés felé való haladás, habár ma még különösen hangzó, de életre hivatott eszméi előtt. Volt idő, nem is igen régen, mikor még a nőipariskola eszméje is új és szokatlan dolognak tetszett, mint ma a leánygimnázium s íme ma már alig van hazánknak jelentékenyebb városa, mely ily iskolát nem tartana fenn. Igen, mert megérett az eszme, mely a nőipar öntudatos fejlesztését, annak minden körrel való megkedveltetését s terjesztését , fontos kultúrtényezőnek ismerte fel. E rövid elmefuttatás után legyen szabad kijelentenem, hogy a mi egyesületünk által fentartott nőipariskola is minden tekintetben igyekszik megfelelni szép rendeltetésének s hogy mily hasznos munkát teljesít ez intézet városunkban, mutatja növendékeinek évenként szaporodó létszáma, úgy hogy ez idei tanévben intézetünknek már 74 növendéke volt, közülök helybeli 53, vidéki 21, kik az intézet vezetésével megbízott két tanítónő Fehér Margit és Kiss Erzsi felügyelete alatt összesen 927 darab kézimunkát készítettek 1429 forint 97 krajczár értékben. Iskolánk beszerzései a lefolyt évben 3 évfolyam divatlap, 6 drb hímző állvány, 2 drb asztal. Nőipariskolánk felett törvényeink értelmében egy a választmányból alakult bizottság gyakorolta a felügyeletet, meglátogatva az intézetet , figyelemmel kisérve a növendékek munkáját. E bizottság tagjai voltak: Györffy Balázsné elnök, Szalontay Sándorné, Gyulácsy Gyuláné, Hornyik Józsefné, dr. Fodor Jenőné, dr. Horváth Mihályné, Fövay Györgyné. Iskolaügyünkről szólva, meg kell itt emlékeznem egy örvendetes eseményről. A mélyen tisztelt Közgyűlés bizonyára tudomással bír arról, hogy néha Horváth Döménékméltósága még életében egy alapítványt tett Nőegyletünk számára, azon kikötéssel, hogy az alapítványul tett összeg addig kamatoztassák, míg 500 frtra nem gyarapszik. Ez összeget ez év folyamán mért. Horváth Döme úr 500 frtra kiegészítette azon feltétellel, hogy ez alapítvány kamatai egy a nőipariskolába járó árva, de szorgalmas leánynak adassanak ki. Midőn ez örvendetes tényről van szerencsém a m. t. Közgyűlésnek jelentést tenni, egyszersmind jelentjük azt is, hogy ez összegnek már ez idei kamata is, körülbelül 24 írt, a fennebbi feltételek szem előtt tartásával jelen közgyűlés folyama alatt ki fog adatni, mégpedig a választmány határozata alapján, a felügyelő bizottságra ruháztatván a jutalmazandó kijelölésének joga. A mi választmányunk ez évi működését illeti, azt a következőkben van szerencsém a m. 1. Közgyűlés elé terjeszteni. Tartottunk részint egyesületünk, részint iskolánk ügyei érdekében 7 választmányi ülést. Leróttuk ez évben a kegyelet adóját Katona József hallhatatlan költőnk emlékének. A szegények gyámolítását az idén sem mulasztottuk el, kifizetve segélyképen 18 folyamodónak összesen 79 fotot. Ezen kivül a szegény menházi ápoltaknak nagy csütörtöki szokásos megvendégelése is megtörtént, Dékány Mihályné alelnök felügyelete alatt. Városunk polgármestere nagyi. Kada Elek úr, mint a tornaversenyt rendező bizottság elnökének felszólítására, a kecskeméti hölgyek részéről kitűzendő versenydíjra egyesületünk körében gyűjtést indítottunk, melynek eredménye 65 frt 20 kr. volt. Ez összegen három emléktárgyat vettünk, nevezetesen: egy díszes íróasztali készletet, 2 drb bronzból való sportalakot s egy 20 koronás aranyat ezüst keretbe foglalva s a nőegylet szikéit viselő szalagcsokorra felfűzve. Egyesületünk beléletéből még a következőket van szerencsém előterjeszteni: Tagszaporulat ez évben 8, alapító 1, rendes tag 7. A tél folyamán, február 6-ikán az úri kaszinó termeiben bált rendeztünk, mely úgy anyagilag, mint erkölcsileg fényesen sikerült. Tiszta jövedelme 112 frt 98 kr. volt. Rakodczay szinigazgató által a nőegylet javára rendezett szinelőadás tiszta jövedelme 86 frt 10 kr. Majd május hó 9-én a kereskedelmi kaszinó termében rendezett választmányunk egy minden izében sikerült matinét, melynek tiszta jövedelme 108 frt volt. A pénztárnoki teendőket ez évben is Katona József úr intézte nagy körültekintéssel és szakavatottsággal, számadásait dr. Szeless József s a néh. Pócsy György úr helyébe ideiglenesen felkért Csabay Gyula, dr. Horváth Mihályné és dr. Fodor Jenőné számvizsgáló bizottsági tagok nézték át. Az évi zárlat 54 frt 27 kr. deficitet mutat, mely azonban csak látszólagos, mert a június havi iskolai tandíj s a kiálltás jövedelme, mely a dolog természete szerint nem volt felvehető — e deficzitet megszünteti. — Egyesületünk tiszta vagyonértéke ingatlanokban és ingóságokban 15,705 frt 38 kr. Meg kell még emlékeznem két, az egyesületünket közvetlenül érintő gyászesetről, mely által egyesületünk két hű munkást vesztett el. Az első néh. Pócsy György kir. közjegyző, a számvizsgáló bizottságunk tagja, egyletünk hosszú időn keresztül támogatója, jóakarója. Temetésén testületileg vettünk részt, koporsójára helyeztük az elismerés koszorúját s özvegyének, a mi szeretett s fáradhatatlan tagtársnőnknek kifejeztük részvétünket. A másik: egy élete tavaszának virágkorában levő ifjú volt, érdemekben gazdag elődöm, a titkári széken néz. Bodor Ferencz, ki érezve testében az öldöklő nyavalyát, ez állásáról lemondva, messze idegenben óhajtott enyhülést, gyógyulást keresni s helyette kérlelhetetlen halált talált. S ha temetésén nem vehettünk részt, ha nem adhattuk meg neki mi is a végső tisztességet, legyen emlékének szentelve e néhány sor. Égi béke legyen mindkét kedves halottunk porai felett. Ezek után ha végül felemlítem, hogy választmányunk az elmúlt év december 12-én ülése csekély személyemet választotta meg titkárául, ezzel be is rekeszthetném jelentésemet, de nem tehetem