Kecskeméti Lapok, 1924. január-június (57. évfolyam, 1-145. szám)
1924-03-29 / 74. szám
veshetedik évfolyam 74. szám. Ária IOOO korona Szombat, 1924. március 29. Előfizetési ár AlágltB házhoz hordva vidéken postán küldve 3gin évre___—■ K ra évre______— Ngyed évre___éO,#OQ K így hónapra___ 28.000 K ÍJJM ssia in 1000 KKecskeméti Lapok KECSKEMÉTI FRISS ÚJSÁG FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP Főszerkesztő: Hankovszky Zsigmond. A TELEFONSZÁMTIMK : SZERKESZTŐSÉG.............. NYOMDA ÉS KIADÓHIVATAL Felelős szerkesztő: Almássy Sándor. Megjelenik minden nap hétfő és ünneputáni nap kivételével a lap szellemjét anyagi ránnt érintő ősikés küldapsinyek a vérkitőség •*gy a kiadóhivatal timéra Spidenciák. Szerkesztőség és kiadóhivitill. kir., 4rsoj? (f.uos-okr* 8 Az_ujjáépitésről szóló törvényjavaslatok. Mai számunkban folytatjuk az újjáépítésről szóló törvényjavaslatok legfontosabb rendelkezéseinek ismertetését. Az adók. A felhatalmazási törvényjavaslat az egész magyar adózást megváltoztatja s az idevonatkozó főbb intézkedései a következők: A földadókulcsot fel kell emelni 25 százalékra. A kataszteri jövedelem 35 százalékára fölemelt földadót aranykorona értékben megállapítottnak kell tekinteni és az aranykorona mindenkori értékének megfelelően kell befizetni. Az 1924. évi június hó végén mutatkozó hátralékot úgy kell átvezetni, hogy minden kilogramm búza hátraléknak húsz aranyfillér felel meg. Fölhatalmazza végül ez a pont a pénzügyminisztert arra, hogy a vízitársulatoknak adandó földadó megtérítését újra szabályozza. Felhatalmazza a törvény a pénzügyminisztert arra, hogy a jövedelem- és vagyonadó tételeit, az adóskálát rendelettel állapítsa meg. Az adóskálának aranykoronára kell szólnia, az 500 aranykoronánál kisebb jövedelem, valamint a 4000 aranykoronánál kisebb értékű vagyon adómentes, a jövedelemadó kulcsa 500 aranykoronánál 1 százalék és fokozatosan emelkedik oly módon, hogy a 200.000 aranykoronát meghaladó jövedelem után 40 százalék jövedelemadót kelljen fizetni. Ha az adózó egyedül áll, vagy csak egy családtag ellátásáról kell gondoskodnia, pótlékkal rovandó meg oly módon, hogy ez a pótlék is a jövedelem nagyságához képest fokozatosan emelkedik és a legnagyobb mérték a normális adótétel 10 százaléka lehet. Viszont a nagyobb családos adózó részére adókönnyítés engedélyezendő oly módon, hogy aki önmagán kívül még legalább 3—5 családtagot tart el, a normális adótételnél két fokozattal kisebb adótétellel rovandó meg. A vagyonadó legkisebb tétele 4000 aranykorona értéke vagyonnál 01 százalék, a legnagyobb tétel pedig 16 millió aranykorona értékű vagyonnál 1 százalék. A háború alatt és után keletkezett nagyobb vagyonokat a pénzügyminiszter külön vagyonadópótlékkal rója meg, kivéteznek azok a vagyonok, ahol a szaporulat nem haladja meg az 1916. évi vagyon harminc százalékát és a 30 százalékot meghaladó vagyonszaporulat nem több, mint 20.000 aranykorona. A törvény a társulati adóról szóló régi törvényt annyiban módosítja, hogy a közkereseti társaságok adótételeit aranykoronákban mondja ki. A legkisebb adótétel az 5000 aranykoronánál nem nagyobb adóalap után 5 százalék, a legnagyobb pedig 50.000 aranykoronánál nagyobb adóalap után 15 százalék, a tandemek után 2000 aranykoronáig 16 százalék, 2 5000 aranykoronánál 20 százalék s ennél nagyobbnál 25 százalék. A törvény külön intézkedik az öröklési illeték újabb megállapításáról is. A földbirtok legkisebb értéke a kataszteri tiszta jövedelem 25-szöröse, ami aranykorona értékben számít, a házaknál pedig a megelőző évre kivetett házadó alapjául szolgáló nyersbérjövedelem. A szorzószámokat a pénzügyminiszter rendelettel állapítja meg. Egyes adók illetékekké alakulnak át, így például a tőkekamatadó helyébe jön a 10 százalék illeték, a szállítási, vasúti adó fejében 15 százalékig emelkedő fuvarozási illeték, az őrlési adó megszűnik s helyébe lép a forgalmi adó. A pénzügyminiszter a vámmentes árukra is vethet ki forgalmi adót, ha ez a kereskedelem adóterhének egyenlővé tétele érdekében szükséges. A különböző kincstári részesedések a törvényjavaslat szerint továbbra is megmaradnak. A vagyonváltságra vonatkozólag a törvény úgy intézkedik, hogy a pénzügyminiszter a kereskedelmi áruraktárak és ipari üzemek vagyonváltságát az alaptörvényben meghatározott vagyontárgyak után az 1923. év végén mutatkozó érték alapján az 1923. évi vagyonadóval együtt vethesse ki. A kulcsot a miniszter állapítja meg. 1000 koronánál kisebb értékek után 25 százalék, 100.000 aranykoronán felüli érték után 10 százalék. A részvénytársaságok és szövetkezetek kötelesek üzletrészeiknek 5 százalékát az államkincstárnak természetben átengedni. A részvényeket a vállalatok 1925 január 15 ig tartoznak beszolgáltatni. Ezeknek a részvényeknek jövedelmét a kincstá az 1925. év június 1 én kezdődő üzletévtől élvezi. A törvény szerint a pénzügyminiszter felhatalmazást nyer még arra is hogy a vármegyék egész háztartási rendszerét újólag szabályozhassa. Az új örökösödési illetékek. Az öröklési illeték kulcsának újabb megállapításánál a most érvényben levő csoportosítás az örökösöknek megmarad, a kulcsot pedig: Az első csoportnál (leszármazók) 1 százaléktól 18 százalékig, a második csoportnál (férj, örökbefogadott gyermek) 2 százaléktól 22 százalékig, a harmadik csoportnál (testvérek) 5 százaléktól 30 százalékig, a negyedik csoportnál (unokatestvérek), 6 százaléktól 35 százalékig, végül az ötödik csoportban (idegenek) 10 százaléktól 45 százalékig terjednek. A legkisebb kulcsot kell alkalmazni az 5000 aranykoronát meg nem haladó örökségekre és a legnagyobb kulcsot a 15 millió aranykoronát meghaladó örökségekre. Uj illeték-értékhatárok. A földbirtok legkisebb értéke a kataszteri tiszta jövedelem huszonötszörös összege. Ez az érték aranykorona-értéknek számít. A házaknál a megelőző évre kivetett házadó alapjául szolgáló nyersbér jövedelem. A szorzószámot a lakbérek emelkedésének megfelelően a pénzügyminiszter időnkint rendelettel állapíthatja meg. Az illetékegyenérték 1925. évtől kezdve, az új értékelési szabályok alapján újból vettessék ki. Régi adókból új illetékek. illetékké alakulnak át és pedig a következőképpen az alábbi adók: a tőkekimatadók helyébe 10 százalék illeték, a szállítási és vasúti hadiadó helyébe 15 százaléktól 5 százalékig emelkedő fuvarozási illeték, a nyereményadó helyébe pedig 40 százalékig emelkedő sorsjegynyeremény illeték lép. Végül a vadászati adó helyébe a vadászjegyek 24 aranykorona és a fegyverigazolványok 5 aranykorona okirati illeték alá fognak esni. Új városi adó. A városok felhatalmazást nyernek arra, hogy amennyiben a különböző törvényekkel már nekik átengedett közszolgáltatások bevételei kiadásaik fedezésére nem elegendők, a területükről származó jövedelmek után a jövedelemadó alapelveinek megfelelően városi adót is vethessenek ki. A belügyminiszter ilyen külön adó behozatalára a városokat kötelezheti is. Az összes egyenesadók pótlékokkal együtt azonban a jövedelem 75 százalékát nem haladhatják meg. WVVWWWXAnAA/WUWXAAA/WWWWUWWW — Drágább lett a gyógyszer. A népjóléti miniszter hatályon kívül helyezte az eddigi gyógyszerárszabást és elrendelte, hogy az abban megállapított új gyógyszerárakhoz, munkaolajakhoz, továbbá az edényzethasználat és tisztítás díjtételeihez 150, a kötszerek árához 120, az edényzetért betétenként felszámítható áttételekhez 100 százalék felár jár. I. truktos"- részvényeket innner- — Koller Gabonakeres- I ** ^ kedelmi R. T., Széchenyi-tér 5. sz.