Kecskeméti Lapok, 1924. január-június (57. évfolyam, 1-145. szám)

1924-03-29 / 74. szám

­­veshetedik évfolyam 74. szám. Ária IOOO korona Szombat, 1924. március 29. Előfizetési ár AlágltB házhoz hordva vidéken postán küldve 3gin évre___—■ K ra évre______— N­­g­yed évre___éO,#OQ K így hónapra___ 28.000 K ÍJJM ssia in 1000 KKecskeméti Lapok KECSKEMÉTI FRISS ÚJSÁG­ FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP Főszerkesztő: Hankovszky Zsigmond. A TELEFONSZÁMTIMK : SZERKESZTŐSÉG.............. NYOMDA ÉS KIADÓHIVATAL Felelős szerkesztő: Almássy Sándor. Megjelenik minden nap hétfő és ünneputáni nap kivételével a lap szellemj­ét anyagi ránn­t érintő ősikés kül­­dapsinyek a vérkitőség •*gy a kiadóhivatal timéra Spidenciák. Szerkesztőség és kiadóhiviti­l­l. kir., 4rsoj? (f.uos-okr* 8 Az_ujjáépitésr­ől szóló törvényjavaslatok. Mai számunkban folytatjuk az újjáépí­tésről szóló törvényjavaslatok legfontosabb rendelkezéseinek ismertetését. Az adók. A felhatalmazási törvényjavaslat az egész magyar adózást megváltoztatja s az idevo­natkozó főbb intézkedései a következők: A földadókulcsot fel kell emelni 25 százalékra. A kataszteri jö­vedelem 35 százalékára fölemelt földadót aranykorona értékben megállapítottnak kell tekinteni és az aranykorona mindenkori értékének megfelelően kell befizetni. Az 1924. évi június hó végén mutatkozó hátralékot úgy kell átvezetni, hogy minden kilogramm búza hátraléknak húsz arany­­fillér felel meg. Fölhatalmazza végül ez a pont a pénzügyminisztert arra, hogy a vízi­­társulatoknak adandó földadó megtérítését újra szabályozza. Felhatalmazza a törvény a pénzügymi­nisztert arra, hogy a jövedelem- és vagyon­adó tételeit, az adóskálát rendelettel álla­pítsa meg. Az adóskálának aranykoronára kell szólnia, az 500 aranykoronánál kisebb jövedelem, valamint a 4000 aranykoroná­nál kisebb értékű vagyon adómentes, a jövedelemadó kulcsa 500 aranykoronánál 1 százalék és fokozatosan emelkedik oly módon, hogy a 200.000 aranykoronát meg­haladó jövedelem után 40 százalék jövede­lemadót kelljen fizetni. Ha az adózó egye­dül áll, vagy csak egy családtag ellátásáról kell gondoskodnia, pótlékkal rovandó meg oly módon, hogy ez a pótlék is a jövede­lem nagyságához képest fokozatosan emel­kedik és a legnagyobb mérték a normális adótétel 10 százaléka lehet. Viszont a na­gyobb családos adózó részére adókönnyítés engedélyezendő oly módon, hogy aki ön­magán kívül még legalább 3—5 családta­got tart el, a normális adótételnél két fo­kozattal kisebb adótétellel rovandó meg. A vagyonadó legkisebb tétele 4000 aranyko­rona értéke vagyonnál 01 százalék, a leg­nagyobb tétel pedig 16 millió aranykorona értékű vagyonnál 1 százalék. A háború alatt és után keletke­zett nagyobb vagyonokat a pénz­ügyminiszter külön vagyonadó­­pótlékkal rója meg, kivéteznek azok a vagyonok, ahol a sza­porulat nem haladja meg az 1916. évi va­gyon harminc százalékát és a 30 százalékot meghaladó vagyonszaporulat nem több, mint 20.000 aranykorona. A törvény a társulati adóról szóló régi törvényt annyiban módosítja, hogy a köz­kereseti társaságok adótételeit aranykoro­nákban mondja ki. A legkisebb adótétel az 5000 aranykoronánál nem nagyobb adó­alap után 5 százalék, a legnagyobb pedig 50.000 aranykoronánál nagyobb adóalap után 15 százalék, a tandemek után 2000 aranykoronáig 16 százalék, 2­ 5000 arany­koronánál 20 százalék s ennél nagyobbnál 25 százalék. A törvény külön intézkedik az öröklési illeték újabb megállapításáról is. A földbirtok legkisebb értéke a kataszteri tiszta jövedelem 25-szöröse, ami aranykorona értékben számít, a há­zaknál pedig a megelőző évre kivetett ház­adó alapjául szolgáló nyersbérjövedelem. A szorzószámokat a pénzügyminiszter ren­delettel állapítja meg. Egyes adók illetékekké alakulnak át, így például a tőkekamatadó helyébe jön a 10 százalék illeték, a szállítási, vasúti adó fe­jében 15 százalékig emelkedő fuvarozási illeték, az őrlési adó megszűnik s helyébe lép a forgalmi adó. A pénzügyminiszter a vámmentes árukra is vethet ki forgalmi adót, ha ez a kereskedelem adóterhének egyenlővé tétele érdekében szükséges. A különböző kincstári részesedések a tör­vényjavaslat szerint továbbra is megma­radnak. A vagyonváltságra vonatkozólag a tör­vény úgy intézkedik, hogy a pénzügymi­niszter a kereskedelmi áruraktárak és ipari üzemek vagyonváltságát az alaptörvényben meghatározott vagyontárgyak után az 1923. év végén mutatkozó érték alapján az 1923. évi vagyonadóval együtt vethesse ki. A kulcsot a miniszter állapítja meg. 1000 ko­ronánál kisebb értékek után 2­5 százalék, 100.000 aranykoronán felüli érték után 10 százalék. A részvénytársaságok és szövet­kezetek kötelesek üzletrészeiknek 5 száza­lékát az államkincstárnak természetben át­engedni. A részvényeket a vállalatok 1925 január 15 ig tartoznak beszolgáltatni. Ezek­nek a részvényeknek jövedelmét a kincstá az 1925. év június 1 én kezdődő üzletév­től élvezi. A törvény szerint a pénzügymi­niszter felhatalmazást nyer még arra is hogy a vármegyék egész háztartási rend­szerét újólag szabályozhassa. Az új örökösödési illetékek. Az öröklési illeték kulcsának újabb­ meg­állapításánál a most érvényben levő cso­portosítás az örökösöknek megmarad, a kulcsot pedig: Az első csoportnál (leszár­­mazók) 1 százaléktól 18 százalékig, a má­sodik csoportnál (férj, örökbefogadott gyer­mek) 2 százaléktól 22 százalékig, a har­madik csoportnál (testvérek) 5 százaléktól 30 százalékig, a negyedik csoportnál (uno­katestvérek), 6 százaléktól 35 százalékig, végül az ötödik csoportban (idegenek) 10 százaléktól 45 százalékig terjednek. A leg­kisebb kulcsot kell alkalmazni az 5000 aranykoronát meg nem haladó örökségekre és a legnagyobb kulcsot a 15 millió arany­koronát meghaladó örökségekre. Uj illeték-értékhatárok. A földbirtok legkisebb értéke a kataszteri tiszta jövedelem huszonötszörös összege. Ez az érték aranykorona-értéknek számít. A házaknál a megelőző évre kivetett ház­adó alapjául szolgáló nyersbér jövedelem. A szorzószámot a lakbérek emelkedésének megfelelően a pénzügyminiszter időnkint rendelettel állapíthatja meg. Az illeték­­egyenérték 1925. évtől kezdve, az új érté­kelési szabályok alapján újból vettessék ki. Régi adókból új illetékek. illetékké alakulnak át és pedig a követ­kezőképpen az alábbi adók: a tőkekim­at­­adók helyébe 10 százalék illeték, a szállí­tási és vasúti hadiadó helyébe 15 száza­léktól 5 százalékig emelkedő fuvarozási illeték, a nyereményadó helyébe pedig 40 százalékig emelkedő sorsjegynyeremény il­leték lép. Végül a vadászati adó helyébe a vadászjegyek 24 aranykorona és a fegy­verigazolványok 5 aranykorona okirati ille­ték alá fognak esni. Új városi adó. A városok felhatalmazást nyernek arra, hogy amennyiben a különböző törvények­kel már nekik átengedett közszolgáltatások bevételei kiadásaik fedezésére nem elegen­dők, a területükről származó jövedelmek után a jövedelemadó alapelveinek megfele­lően városi adót is vethessenek ki. A bel­ügyminiszter ilyen külön adó behozatalára a városokat kötelezheti is. Az összes egye­­nesadók pótlékokkal együtt azonban a jövedelem 75 százalékát nem haladhat­ják meg. WVVWWWXAnAA/WUWXAAA/WWWWUWWW — Drágább lett a gyógyszer. A nép­jóléti miniszter hatályon kívül helyezte az eddigi gyógyszer­árszabást és elrendelte, hogy az abban megállapított új gyógyszer­árakhoz, munkaolajakhoz, továbbá az edény­­zethasználat és tisztítás díjtételeihez 150, a kötszerek árához 120, az edényzetért beté­tenként felszámítható áttételekhez 100 szá­zalék felár jár. I. truktos"- részvényeket innner- — Koller Gabonakeres- I­­ ** ^ kedelmi R. T., Széchenyi-tér 5. sz.

Next