Kecskeméti Lapok, 1925. január-június (58. évfolyam, 1-145. szám)
1925-02-18 / 39. szám
2. oldal. KECSKEMÉTI LAPOK 39. szám. Jókai kecskeméti díszpolgári oklevele. Abban a nemes versengésben, melyet az ország egyes városai a nemzet nagy költőjének méltó ünnepeltetése közöl 50 éves írói jubileuma alkalmával kifejtettek, amikor egymásután díszpolgárrá választották, Kecskemét város sem maradt el. Sőt már az 1893. április 21 én tartott th. bizottsági gyűlés egyhangú lelkesedéssel díszpolgárnak választottta meg Jókai Mórt s az oklevelet művészi kiállításban el is készittette, annak átnyujtását azonban az 50 éves jubiláns ünnepélyek alkalmára halasztotta. 1894. január 6-án adták át az ünnepelt költőnek a remek díszművet Horváth Döme nyug kúriai tanácselnök, ifj. Bigi László főjegyző és ,Zombori László főügyész. Érdekesnek és följegyzésre méltónak tartjuk ezt a tényt most Jókai Mórnak, a magyar nemzeti irodalom világraszóló örök büszkeségének, a műveiben s a magyar nemzet szivében halhatatlanná lett nagymesekirálynak születése százados évfordulóján. A művészi kiállítású, fehér bőrbe kötött, dúsan aranyozott, kék és vörös cirádákkal emailtirozott díszmunka külső oldalát a város címere ékesiti dombormű alakban. Hátsó lapján babérkoszorúban 1843—1893. számok állanak az ötvenéves írói munkásság dicsőségének megörökítésére. Az oklevél hiteles szövege a következő: „Mi Kecskemét törvényhatósági jogú város polgármestere és közönsége jelen levelünkben adjuk emlékezetül mindazoknak, akiket illet, hogy mivel a polgári erény fődisze leginkább az érdemes férfiak kitüntetésében és hasznos szolgálataik méltányos elismerésében áll, méltó tekintetbe vévén azon hasznos szolgálatok által szerzett kiváló érdemeket, melyeket nagyságos Jókai Mór országgyűlési képviselő úr, a nemzet koszorús költője és legnagyobb regényírója, 50 évet tevő írói működése alatt, a magyar nemzet és haza közjavára, a magyar nyelv és irodalom emelése körül folytonosan tanúsított, úgy hogy ezen írói működése által a magyar nyelvnek és irodalomnak a külföld előtt is tiszteletet szerzett: mindezen hasznos és odaadó szolgálatainak elismerésein, valamint bensőleg érzett vonzódásunk és hazafias tiszteletünk nyilvánításául, kedves visszaemlékezéssel arra is, hogy ifjúságának egy részét városunk falai között töltötte és iskoláinkat látogatta, — azon hatósági jogunknál fogva, melyet apostoli koronás király urunk Őfelsége, a magyar haza és nemzet, valamint törvényhatósági jogú városunk egyetemének közjavára gyakoriunk, fentebb teljes tisztelettel megnevezett Jókai Mór urat ezennel városunk díszpolgárává megválasztjuk és városunk polgárai sorába iktatjuk, adván és engedvényesen díszpolgári oklevelünk erejével . Nagysága részére jogot és engedélyt, hogy mindazon szabadalmakat, jogokat és engedményeket, melyeknek városunk rendes polgári gyakorlatában, élvezetében és használatában vannak — mindazáltal az azokkal kapcsolatos kötelezettségek mellett, — szabadon és háborútlanul gyakorolhassa, élvezhesse és használhassa. Minek hitelére s állandó bizonyságára jelent díszpolgári oklevelünket városunk pecsétével erősítve kiadtuk. Kelt Kecskeméten, az ezernyolcszázkilencvenharmadik év április havának huszonegyedik napján tartott törvényhatósági rendes havi közgyűlésünkből. Lestár Péter s. k., királyi tanácsos, polgármester. Ifjú Bagi László s. k., főjegyző.« Leközöltük a fenti oklevél eredeti szövegét, mely Jókai nagy érdemeinek rövid összefoglalását is adja, tanúsága a város közönsége rajongó szeretetének, hódoló tiszteletének, megnyilvánulása örömének, büszkeségének, hogy ifjú korában, éppen dicsőséges pályafutása első lépéseinél, otthont nyújtott a város a költőnek s bizonysága annak az önmagára is fényt vető megértésnek, melyet e város a magyar nemzeti kultúra s a kultúra harcosai iránt mindig tanúsított. Akkor polgári jogokat nyert Jókai Kecskemét nemes városában, közben s azóta művei polgárjogot vívtak ki az egész müveit világon s a halhatatlanság babérkoszorujával övezik a nagy magyar költő dicsőséges emlékezetét. \AAAAAAAAAAAAAAAAAA/WWWWWWV Jókai Kecskeméten. Jókai Mór 1848-ban került két évi tartózkodásra Kecskemétre, hol az ősi református kollégiumban jogi tanulmányait óhajtotta befejezni. Önéletleirásában maga is a legnagyobb szeretettel és hálával emlékezik meg itteni tartózkodásáról, de nála is részletesebben ír arról Körösi Sándor, a kecskeméti régi diákélet krónikása. »A kecskeméti főiskola is« — írja Körösi Sándor — ,latinos szellemű volt, mint a többi, de mégsem annyira vaskalapos.« A főiskola belső életének ismertetése után igy folytatja: »1842 ben jött Jókai Mór Pápáról Kecskemétre, szép szőke arcával, élénken sugárzó szemeivel és karcsú termetével feltűnt a diákseregben s a jogi tanfolyam bevégeztéig a kecskeméti diákság büszkesége maradt. Az előadásokat szorgalmasan hallgatta, szabatos feleleteivel tanulótársait túlszárnyalta s tanárait is meglepte.« »A negyvenes években még nem voltak nyomatott tankönyvek s a tantárgyakat jegyezni kellett. Jókai szorgalmát mindig mintaképül emlegették.« »Volt az ifjúságnak »Kalliope« címü hetilapja, mely természetesen kéziratban jelent meg. Jókaitól ez időben már több elbeszélést közöltek a fővárosi lapok. Nem volt tehát nála illetékesebb szerkesztője ölt s igy reá bízták a »Kailiope« szerkesztését. Az ifjú Jókai körül csoportosul az ifjúság irodalmi hajlamú társasága. A főiskolában nagy változás történt. A társalgás nyers modora csakhamar megszűnt. Jókai szelíd, műveit és választékos modort kezdett meghonosítani. Példáját követve, a főiskolai ifjúság ezentúl nem a kávéházi virtusságokban, hanem a testgyakorlás ügyességében versenyzett. Jókai hatása folyton hódított. Buzdítására »szavaló társaság« keletkezett, ahol hetenkint kitűnőbb költeményeket adtak elő. A tagok minden szavalatot nyomban bíráltak. Jókai kitűnő szavaié volt s különösen a női közönség kedveltje. Háromszor négyszer is megismételtettek vele a kecskeméti nők egy egy sikerült szavalatot. A kecskeméti családok megtiszteltetésnek vették, ha a főiskola legkitűnőbb növendéke meglátogatta őket.« * A diákköri emlékek mélyen bevésődtek Jókai lelkébe. Műveiben itt is, ott is találkozunk szebbnél szebb kecskeméti reminiszcenciákkal. Kecskeméti tartózkodásáról, magáról a városról, társadalmi életéről, a nevezetesebb vezető egyéniségekről különösen kedves, intim megemlékezéseket közöl »Az én iskolatársaim« című cikkében. »Egész alaphangulatát irodalmi tevékenységemnek« — írja — a kecskeméti élet határozta meg.« Visszaemlékezéseit így fejezi be: »És most végig jártatom emlékezetem bűrlámpája előtt a velem együtt élt alakok képeit, hányan vannak még meg. De soknak az alakján keresztül süt már a csillag, mikor elhaladnak előtte! Mivel vagyok jobb náluknál, hogy őket túléltem? Egy könyv nem volna elég megírni, mit tettek, mit szenvedtek, akik valamikor pajtásaim voltak? De amit vétettek, azt leírni egy körömnek a lapja is sok volna!« . . . Ő is odaköltözött immár a többi nemes lelkek közé. Keresztül süt alakján a legfényesebb csillag, mely ragyogásával besugározta az egész művelt világot. «AAAAAAAAAAAAAA/XAAA/VAAAAAAAAAAA/V Nem ok nélkül nevezem Kecskemét városát második szülővárosomnak, mert valóban szellemi énemet e város szülte: Jókai Mór. A kecskeméti Jókai-ünnepélyek. A Jókai centennárium napján, február 18 án a kecskeméti középiskolák ünnepélyek keretében emlékeznek meg Jókairól. A középiskolai ünnepélyek sorrendje a következő: Délelőtt: Kilenc órakor a róm. kath. leánygimnázium ünnepe az intézet tornatermében. Negyedtízkor kezdődik az áll. főreál iskola ünnepélye. Az ünnepi beszédet dr. Fodor János tanár mondja. Tíz órakor az országos ref. jogakadémia, mm ref. főgimnázium és ref. tanítóképző együt--tes ünnepélye az Újkollégium dísztermében. Megnyitót mond dr. Garzó Béla főgimnáziumi igazgató, emlékbeszédet dr. Is Meczner Sándor jogakadémiai tanár. Az ünnepélyre az iskolákat, a hatóságokat, a szülőket, az érdeklődőket tisztelettel meghívják az igazgatóságok. Ugyancsak tíz órakor lesz a városi fiúfelsőkereskedelmi iskola Baross Gábor Ön- képzőkörének ünnepe. IT r Délután: uny Öt órakor a róm kath. főgimnázium tartja lévi ünnepélyét az egyház dísztermében. Az ünnepi beszédet Mihalkó Béla piarista ■- tanár mondja. Kfi Február 28-án délután 5 órakor a város törvényhatósági bizottsága díszközgyűlést tart a városháza közgyűlési termében, amelynek keretében Jókai, Petőfi, Madách és Vörösmarty emlékének áldoz a város közönsége. A költőkről a th. bizottság egy- 55 egy tagja mond emlékbeszédet. Este a színházban díszelőadás lesz a következő műsorral: 1. Nyitány a Hunyadi László operából. Játsza az Úri Banda e célra felkért tagjainak részvételével a színházi zenekar. 2. A Petőfi Társaság és a Katona József Kör diszülése dr. Pekár Gyula, Ferenczy Zoltán, Révész István, Muraközy Gyula, Marton Sándor és dr. Sántha György részvételével. 3. Énekel a Polgári Dalkör énekkara. 4 Lavotta ,Liszt —— és Erkel dalok. Énekli Szeiler Magda, a m. kir. Operaház ösztöndíjas növendéke Neumann Ferenc szinházi karnagy zongorakísérete mellett. 5. Szigetvári vértanuk II. felvonása. Játsza a színtársulat. A díszelőadás után a Kaszinóban vacsora lesz a vendégek tiszteletére. Este: A Katona József Színház díszelőadása este 8 órakor kezdődik. Az ünnepi nyitány után Soós Tamás főgimnáziumi tanár em-lékbeszédet mond, Benkő Hana Szávay Géla ünnepi versét szavalja, végül a társulat zenekari kísérettel elénekli a Himnuszt. DL Február 21-én, szombaton délután 5 órakor lesz a felsőkerületi függetlenségi párt Jókai emlékünnepélye. Ünnepi beszé-dedet mond dr. Garzó Béla főgimnáziumi igazgató. Ugyanott este fél 8 órakor Jókaiemlékvacsora, amelyen dr. Melha Armand méltatja Jókait. Március 1-én lesz a népiskolák Jókai ünnepélye. UVWVAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA/ Farsangi naptár. Febr. 21. A kecskeméti önálló kovács és a bognáriparosok 25 éves jubileumi társasvacsorája az Iparos Otthonban. Febr. 22. A Polgári Dalkör tréfás farsangi dalestélye az Otthon dísztermében. Febr. 24. A Prot. Leánykor műsoros farsangi délutánja az Újkollégium dísztermében. — A KSC álarcos bálja az Otthonban. — A Kath. Leányklub műsoros teaestélye a kath. egyház dísztermében. AAAAAAAAAAA/VAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA — Nyugtázás. A Prot. Asszonykor február 14 iki teaestélyén felülfizetni szivesek voltak: özv. Tatay Jenőné, Balázs Jenő, Garzó Sándor, dr. Pechány Albin, dr. Szarvas András 50—50 ezer, Csáky Antal 45 ezer, Szeless Jánosné, Francsek József, Gerber Ferenc, N. N. 25—25 ezer koronát. Az adományokért hálás köszönetet mond a Rendezőség.