Kecskeméti Lapok, 1935. július-december (68. évfolyam, 27-52. szám)

1935-12-15 / 50. szám

1936 december 15. KE­Ket­TlilaPOK Páratlan kedvezmény a Kecskeméti Lapok olvasóinak A főváros egyik előkelő szállodájával, a ket­lős központon (IV., Bécsi­ út 2.) fekvő Merano szállóval sikerült olyan megállapodást kötnünk, hogy olvasóink 15—20 százalékos kedvezmény­­nyel kaphatják az új szálló teljesen tiszta, hi­deg-melegvizes, modern berendezésű szobáit. A százalékos kedvezmény igazolvány alap­ján vehető igénybe, melyet a Kecskeméti La­pok kiadóhivatala állít ki a jelentkező olvasók­ részére. ­ Ismeretes az olvasóközönség előtt, hogy Kecskemét th. város felső kereskedelmi fiú­iskolája az idén ünnepelte meg fennállásának negyedszázados fordulóját. Ismeretes az is, hogy azok, akik ezt az iskolát az elmúlt évek során elvégezték, már több, mint 22 évvel ezelőtt (1913 június 13-án) szövetséget alakítot­tak, mely szövetség most, I. 1935. évi június 16-án lélekemelő ünnepélyt rendezett az iskola 25 éves fennállásának örömére a városháza dísztermében. A szép ünnepély emléke ma is sokak szívében élénken él. Ezen az ünnepélyen Hajnóczy Iván dr., az iskola igazgatója, ki megalapítása óta vezeti a virágzó intézetet, emelkedett szavakkal emlé­kezett meg az iskola megalapításáról és ne­gyedszázados történetéről, — az iskola 1934-35. évi Értesítőjében pedig Iskolánk negyedszá­zada címmel részletesen is megírta az iskola történetét. Hajnóczy dr. eme munkájának az elején a következőket írja az iskola megalapításáról: Egy „szakképzést adó felső kereskedelmi is­kola létesítésének a vágya és terve 1901 óta ismételten jelentkezett. Az eszme 1909-ig ér­lelődött. Ekkor Sándor István városi főjegyző ösztönzésére a helybeli Fűszer- és Vegyeske­reskedők Egyesülete és a Kereskedői Kaszinó gyűjtést indított az iskolára. Ez pár hónap alatt 15.000 korona megajánlott összeget mu­tatott föl s ezzel az iskola fenntartása 3 évre biztosítva volt“. * Ekkoriban — 1909 nyarán — írt Hajnóczy dr. egy füzetet is, melyben a kecskeméti felső kereskedelmi iskola létesítésének szükségessé­gét alapos érvekkel indokolta meg s lefektette az iskola irányelveit. Semmikép se lehet tehát vitás, hogy az is­kola megalapításában döntő rész illette meg Sándor Istvánt és Hajnóczy Iván dr-t, vala­mint a Kecskeméti Fűszer- és Vegyeskereske­dők Egyesületét és a Kecskeméti Kereskedői Kaszinót. A mi célunk most az, hogy ez alkalommal ismertessük a Kecskeméti Fűszer- és Vegyes­­kereskedők Egyesületének a szerepét az iskola létrehozásának a munkájában s rámutassunk egy férfira, Ladányi Lászlóra, aki szintén nagy­­jelentőségű munkát végzett az iskola létrejöve­­tele érdekében s megemlékezzünk a kecske­méti sajtó ez irányban kifejtett jelentős támo­gatásáról is. Ezelőtt mintegy 3 évtizeddel az a helytelen szokás divatozott a fűszerkereskedők között, hogy újévkor boldog-boldogtalannak újévi ajándékot kellett adniok. A helyzettel vissza­élve sokan végigjárták az összes fűszerüzlete­ket újévi ajándékért. Rendkívül súlyos teher volt ez a fűszerkereskedők vállán. A dolgon valahogyan segíteni kellett. Ekkor támadt Ladányi László fűszerkereske­dőnek, a Kereskedő Ifjak Egyesülete akkori alelnökének az az ötlete, hogy a fűszerkeres­kedők szüntessék be az újévi ajándékozásokat, újévkor ne is nyissanak ki s az így megtakarí­tott összeget adják jótékony célra. Ennek az elgondolásnak a kecskeméti saj­tóban is élénk visszhangja támadt. A Kecske­méti Lapok 1908 december 31-iki számában (r. j.) aláírással Rózsa Jenő írt cikket A kecs­keméti kereskedők és az újév címmel. Az Eöt­vös Nagy Imre szerkesztésében megjelent Kecskemét 1909 január 3-iki számában s a So­mogyi János által szerkesztett Országos Ellen­őr 1909 február 6-iki számában pedig egy alá­írással e sorok írója adott visszhangot a sajtó útján az életrevaló tervnek. Először csak általában „jótékony célról“ be­széltek a kezdeményezők, a jótékony cél he­lyére azonban csakhamar a Kecskeméten lé­tesítendő felső kereskedelmi iskola terve lé­pett. Ennek megvalósítását szolgálják az aján­dékmegváltások! — mondották a nemes ügy harcosai. Az elhatározó lépés csakhamar megtörtént. 1909 március 14-ére rendkívüli közgyűlést hí­vott össze a Fűszer- és Vegyeskereskedők Egyesülete a Royál-étterembe. A gyűlésen, amelyen Nyirády László elnö­költ s a jegyzőkönyvet Szeless János vezette,­­ az ügy előadója Sándor István főjegyző volt. Felszólaltak: Francsek József, Fuchs Samu, Werderber Ádám, Böszörményi Géza dr., Neu Jakab, Zilzer Adolf, Papp György főkapitány s Fispán Mór a Kereskedői Kaszinó megbízá­sából Természetesen mindannyian lelkesen csatlakoztak a nagyrahivatott megmozdulás­hoz. Álljon itt egy pár név a gyűlésen jelen voltak közül: Angyal Vidor dr., Bóka Péter, Farkas Ignác, Fejér István, Győrffy Balázs, Héjjas Mihály, Németh László, Pataky Imre, Pacsu Mihály, Zaboretzky Ferenc... A gyűlés határozatilag kimondta, hogy fel­kéri a fűszerkereskedőket az újévi ajándékok beszüntetésére s azok megváltása címén meg­felelő, évente ismétlődő összeget befizetésére a létesítendő felső kereskedelmi iskola javára s mindjárt meg is alakította a 24 tagú szervező bizottságot, melynek a tagjai közül ma is él­nek: Bencsik Antal, Bóka Béla dr., Bóka Gyula Dudogh István, Ladányi László, Littauer Mór, Nyirády László, Papp György, Sándor István, Sipos Miklós, Stein Lajos, Szeless János, Szo­­mor Sándor, Werderber Ádám. A gyűlés jegy­zőkönyvét az egyesület ki is nyomatta. A gyűlésen jelen volt kereskedők azonnal fel is ajánlottak 1535 pengőt, mely összeg még az­nap 2000 pengő fölé emelkedett, majd pedig pár hónap alatt összegyűlt a Hajnóczy ds. ál­tal is említett 15.000 korona. A gyűlésről a Kecskeméti Lapok 1909 már­cius 16-iki száma hozott részletes beszámolót A lap a kecskeméti kereskedelmi iskolának címmel, míg a Politikai Ellenőr (Somogyi János lapja) 1909 március 20-iki számában Ladányi László írt beszámolót s lelkesen buzdító cikket, a Kecskemét 1909. évi 12-ik számában pedig e sorok írója írt cikket A felsőkereskedelmi is­kola címmel a mozgalom sikere érdekében. Ez a cikk így végződik: „A kecskeméti felső kereskedelmi iskola esz­méjének magva jó termőtalajra talált s hoz bő­séges termést: a haladásnak, a gazdagodásnak, a művelődésnek s a fejlődésnek drága gyümöl­cseit.“ Valóban úgy lett, az okos kezdeményezés, a nemes ügy lelkes harcosainak kitartó munkája s a sajtó támogatása meghozta a nagyszerű eredményt. Az elindulás anyagi feltételeinek előteremtése után a város törvényhatósági köz­gyűlése is magává tette az ügyet, megjött a kormányhatósági jóváhagyás és az államsegély is és az iskola 1910 szeptember 1-én megkezdte működését. ... Most, az iskola 25 éves fennállásának kapható minden Orion rádiókereskedőnél. fordulóján jól esett visszaemlékezni az akkori békebeli jó időkre, amelyeknek nálunk egyik legszebb fellángolása volt a felső kereskedelmi, iskola létrehozása. S hogy ez a fellángolás nem szalmaláng volt, bizonyítja az azóta eltelt, munkában és ered­ményekben gazdag 25 iskolai esztendő, pár.

Next