Kecskeméti nagy képes naptár, 1891
111. Kántorböjtök. A római kath. anyaszentegyházban. Tavaszi kántor : február 18., 20., 21. Nyári kántor: május 20., 22., 23. Őszi kántor: szeptember 16., 18., 19. Téli kántor: deczember 16., 18., 19 IV. A keleti (görög orosz) egyházban rendelt böjtök. 1. Vajashét: húshagyó vasárnaptól zsirhagyó vasárnapig, febr. 24-től márcz. 3-ig. 2. Nagyböjt: zsirhagyó vasárnaptól husvét vasárnapig, márcz. 3. ápril 20-ig bezárólag. 3. Szent Péter apostolról nevezett böjt: Mindszent vasárnaptól Péter és Pál apostolok napjáig, junius 16-tól jun. 28-ig bezárólag. 4. Isten szent anyjáról nevezett böjt: aug. 1-től aug. 14. bezárólag. 5. Nagy karácsont megelőző böjt: nov. 15-től decz. 24. bezárólag. V. Csillagászati évszakok. A tavasz, kikelet beáll, mikor a Nap a látszó mozgásában a kosjegy (hfP) első pontjában az egyenlítő síkját eléri, s ezáltal a nap és éj tartamát az egész földön egyenlővé teszi. Ez történik márczius hó 20. este 10 óra 34 -kor s ez a tavaszi éjnapegyenlőségnek, vagyis a tavaszi aequinoctiumnak ideje. A nyár az év dereka, mikor a Nap látszó mozgását folytatván, a rákjegy (Щ2) első pontjában legnagyobb északi szögtávolságát eléri az egyenlítő síkjától, mely június hó 21-én este 6 óra 42 perczkor történik s ez a nyári napfordulásnak, vagy nyári solstitiumnak ideje, melyben nappalunk leghosszabb, éjünk pedig legrövidebb. Az ősz, az érlelés ideje kezdetét veszi, midőn a Nap látszó mozgása folytatásában a mérleg jegyében (5*5) az egyenlítő síkján áll, ezáltal a nap és éj tartamát az egész föld kerekségén ismét egyenlővé teszi s ez az őszi év napegyenlőség, vagyis őszi aequinoctium, mely szeptember 23-án reggel 9 óra 57 perczre esik. Átél vagyis a természet látszó pihenésének szaka beköszönt,mikor a Nap látszólagos mozgását folytatva a bakjegy (1 2 °)első pontjában legnagyobb déli szögtávolságát az egyenlítő síkjától számítva éri el, miáltal nappalunkat legrövidebbé, éjünket pedig leghoszabbá teszi, ez a téli napfordulásnak, vagy téli solstitiumnak ideje, mely decz. hó 22. regg. 4 ó. 8 -kor bekövetkezik. VI. Természetes évszakok Magyarország középső vidékein. 1. Tavasz sz. József napjától Nép. sz. János napjáig (márcz. 19-től május 16-áig). 2. Nyárelő Nép. sz. János napjától sz. Medárd napjáig (május 16-tól jun. 8-ikáig). 3. Nyár sz. Medárd napjától sz. István király napjáig (junius 8-ikától augusztus 20-ig.) 4. Nyárutó sz. István kir. napjától sz. Máté evangélista napjáig (aug. 20- tól szept. 21-ig. 5. Ősz sz. Máté evangélista napjától sz. Márton püspök napjáig (szept. 21- től november 11-ig). 6. T é 1 e 1 sz. Márton püspök napjától nagy karácsony előestéjéig (november 11-től deczember 24-ig). 7. T é 1 nagy karácsony előestéjétől sz. Mátyás apostol napjáig (deczember 24-től február 24-ig). 8. Télutó sz. Mátyás apostol napjától sz. József napjáig (február 24-től márczius 19-ig. VII. Nap- és holdfogyatkozások. Az 1891-ik évben lesz két Nap- és két Holdfogyatkozás, ezek közül vidékünkön csak az utolsó Napfogyatkozás nem lesz látható. I. Teljes. Holdfogyatkozás május hó 23-án, Budapesten látható. A fogyatkozás kezdete általában este 5 óra 57 pkor, a teljes sötétülé kezdete este 7 óra 6 pkor, a fogyatkozás közepe este 7 óra 45 pkor, a teljes sötétülés vége 8 óra 25 pkor, a fogyatkozás vége általában este 9 óra 34 pkor. Budapesten e napon a Hold 7 óra 38 pkor, tehát 7 perctel a fogyatkozás közepe előtt teljesen elfedve kel fel. E szerint a fogyatkozás csak a második felében észlelhető. A sötétülés nagysága a Holdátmérő részeiben kifejezve annyi mint ГЗ. E fogyatkozás a nagy óceán nyugati részében, Ausztrália-, Ázsia-, Afrika- és Európában látható. II. Gyűrűs Napfogyatkozás jún. 6-án. A fogyatkozás kezdete általában délut. 3 óra 19 pkor, a gyűrűs fogyatkozás kezdete délután 5 óra 8 pkor, középponti fogyatkozás a valódi délben, este 5 óra 54 pkor, a gyűrűs fogyatkozás vége este 5 óra 55 pkor, a fogyatkozás vége általában este 7 44 pkor. Budapesten a fogyatkozás részleges, de' 'és este 6 óra 22 pkor.